Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

1979. DECEMBER 14.. PÉNTEK 3 Ä lakosság cselekvőkész Parlamenti hizoítsdgok tanácskozásai A NA TO eiten Tudósok a békéért Az Országos Béketanács tu­dományos bizottságának el­nöksége Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus elnökleté­vel csütörtökön ülést tartott. Áttekintette a bizottság idei munkaprogramjának teljesíté­sét. Javaslatokat fogadott el a jövő évre tervezett munka- programhoz, s egyben állást foglalt a NATO miniszteri ta­nácsának legutóbbi döntésé­vel szemben. A magyar tudomány kép­viselői mélységesen elítélik a fegyverkezési verseny fokozá­sát szolgáló döntést. Minden becsületes, józanul gondolko­dó értelmiségi réteggel együtt felháborodással tiltakoznak az úgynevezett eurorakétálc nyu­gat-európai telepítése ellen. Tegnap a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés mentelmi és összeíérhetetlsn- ségd bizottsága. A tanácsko­záson Madarasi Attila pénz­ügyi államtitkár ismertette a képviselőkkel az 1930. évi költségvetés előirányzatát. A Sándor Józsefnek, a bi­zottság elnökének vezetésével megtartott tanácskozáson fel­szólaltak : Bozsó Lászlóné, Gáspár Istvánná, Klaukó Má­tyás, Kollár József, Máiay Pál, Szűcs János és Várhelyi József képviselők. ★ v A Magyar Népköztársaság törvényes rendje, jogbizton­sága szilárd, az elért ered­mények megőrzéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez az 1930- as állami költségvetés- elő­irányzatai megfelelő alapot biztosítanak — állapították: meg a többi között az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának csütör­töki ülésén. A Parlamentben megtartott tanácskozáson a képviselők — Gajdócsi Ist­vánnak, a bizottság elnökének vezetésével — az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bí­róság és a tanácsok jövő évi költségvetésének tervezetét s a felhasználással kapcsolatos teendőket vitatták meg. Az igazságügyi szervezetek­nek, a bíróságoknak, az ügyészségeknek a következő időszakban összetett feladatot kell megoldaniuk — hangsú­lyozta tájékoztatójában dr. Szilbereky Jenő igazságügyi államtitkár. A tájékoztatót követő vitá­ban S. Hegedűs László, Pest megye 24., szentendrei válasz­tókörzetének képviselője hang­súlyozta: lehet is, kell is épí­teni a lakosság cselekvőkész­ségére. A mind szélesebben kibontakozó településfejleszté­si verseny számos társadalmi munkájához azonban elenged­hetetlen a pénzben- és anyag­ban megmutatkozó tanácsi tá­mogatás is. Mivel azonban az 1980-ban rendelkezésre ál­ló összes tanácsi fejlesztési alap 65 százalékát az öt ki­emelt nagyváros kapja, ezért a megyéknek önálló döntési körben kell jobban segíteniük a kisebb községeket. A kén­viselő — több más felszólaló­val összhangban — javasol­ta: a következő ötéves terv­időszakra az állami költség- vetésből biztosítsanak ará­nyosabb fejlesztést a telepü­léseknek. A tanácskozás után — ame- Iven részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke — a bizottság tagjai ellátogattak az Államigazga­tási Főiskolára. Sülysápról a nagyvilágba A Gobelin Háziipari Szövetkezet sülysáp! részlegében szebb­nél szebb gobelineket készítenek az ügyes kezű asszonyok, nagyrészt exportra. Képünkön: Lázár Tiborné és Varró József- né nagyméretű faliképet hímez. A kévánesS Só Csendháborítók, áruházi tolvajok Ssaháfysérfési ügyek ss ffanáesnáff A ló épphogy azt nem | mondta: kukucs, amikor be­dugta fejét a szoba ablakán. A háziak egyébként csendes délelőttjét alaposan megza­varta a váratlan esemény: ré­mült sikoltozásba kezdtek. A ló, akit kíváncsisága ilyen kel­lemetlen kalandba sodort, megijedt a nemvárt fogadta­tástól és ezt hatalmas nyerí­téssel, rúgással azonnal a vi­lág tudomására is hozta. Már menekült volna, ha a feje nem szorul be a redőny és az ablakkeret közé. A történet vége: miután üggyel-bajjal sikerült kisza­badítani a pórul járt lovat, a háziak szabálysértési eljárást indítottak gazdája ellen, akit egyébként már több ízben kértek a környékbeliek, pány­vázza ki legelő lovait. A fu­varos ezután bizonyára haj­lik a kérésre, nemtörődömsé­ge ugyanis ezer forintjába került. Réiiromtila veil núh Az eset egy az ötszázból, melyet ebben az évben a ceg­lédi városi tanács igazgatási osztályán tárgyaltak. A szám meglehetősen magas: a me­gyei statisztika szerint már a tavalyi 420 eljárással is lis­tavezetők voltak a ceglédiek. Természetesen zömükben kevésbé látványos ügyekről van szó. Leggyakoribb például a lopás és a tankötelezettségi törvény megszegése. Van azonban jó néhány olyan sza­bályszegés, melyet feltüntet a kis Btk.. de dr. Kovács Erzsé­bet szabálysértési főelőadó praxisában még nem fordult elő. Ilyen például az engedély nélküli külföldi munkaválla­lás vagy a szakszervezeti jo­gok megsértése. Ritkán, de megesik, hogy valaki illeték­telen helyen kivágja a fákat vagy nem hív orvost szülő nő­höz. Annál többször fordul elő, hogy lakott helyen lég­puskával madarakra lövöldöz­nek, s mitagadás, a csendhá­borítók sem tétlenkednek. Rá­juk, a szabálysértési kódex szerint 3 ezer forintig terjedő büntetés róható ki. Ennyiért nem is, de 600— 600 forintért az erszénybe kellett nyúlnia egy névnapot ünneplő vidám társaság mind a hat tagjának: hangulatuk hajnalban épp az ügyészség előtt érte el tetőfokát. Az átmulatott éjszakák után pedig csínján kell bán­ni a hangerővel. Erről feled­kezett el az a két jókedvű fia­talember, akiknél vesztükre még egy réztrombita is volt. A mulatságból hazafelé me­net adott éjszakai hangverse­nyük jutalma szabálysértési eljárás lett. Az önhiszslgclá kísértése A csendháborítással rokon a házirend megszegése. Köny- nyen elkövetheti bárki, mint például az az egyébként jóra- való férj, aki különélő fele­ségét felkeresi lakótelepi la­kásán, s mondjuk magukról és a gyenge hangszigetelésről el­feledkezve, reggelig emelke­dett hangon citálják egymás­nak elrontott életük egy-egy mozzanatát. Az álmukból fel­riadó szomszédok joggal je­lentik fel őket a házirend megszegéséért. Szerencsére nem torkollik minden ügy szabálysértési el­járásba. Vagy azért nem, mert dr. Kovács Erzsébet békítő­akciói lehetővé teszik, hogy szép szóval is elcsituljanak a perlekedők vagy esetleg azért nem, mart nincs meg a vét­kes. Ez utóbbi ritkábban ugyan, de szintén megesik. Példa erre annak a férfi­nak az esete, akinek állandó lakása Cegléden van ugyan, de már öt éve nem látták a városban, ö azonban gondos­kodik arról, hogy ne merül­jön feledésbe a neve. Gyen­géje ugyanis a körtepálinka, s szenvedélye úgy tűnik, ha­tártalan. Olyannyira kedveli e nedűt, hogy rendre kísértésbe esik, főleg, ha önkiszolgáló boltokba vezérli sorsa. Ha ilyenkor tettenérik, amint táskája mélyére süllyeszti az üveget, értesítik állandó lakó­helyének szabálysértési főelő­adóját. Tennének is ellene, ha tudnák, az ország mely részé­ben kortyolgatja éppen ked­venc italát. Akasztják a hehéri A körtepálinkás férfival, ha nyomára akadnak, nem valószínű, hogy a legmaga­sabb bírságot fizettetik ki, ami lopás esetében 10 ezer fo­rint. Eddig 8 ezer forint volt a legmagasabb pénzbírság, de átlag 5 ezer forintot fizetnek a kis Btk. megszegői. Az 500 eljárás közül, me­lyet az idén Cegléden lefoly­tattak, talán az volt a leg­rendhagyóbb, melyet dr. Ko­vács Erzsébet mielőtt elme­sélt, így jellemzett: hasonló ahhoz, mint amikor a hóhért akasztják... íme: — Májusban hazafelé men­tem, még talán nyolc óra sem volt, amikor megtámad­tak az utcán. Lélekjelenlétem­nek és erőmnek köszönhető, hogy nem esett bajom. A fér­fi arcát sikerült megjegyez­nem, ezért a rendőrségen azt tanácsolták, ha felismerem, azonnal értesítsem őket. Tel­tek múltak a hetek, árgus szemekkel figyeltem az em­bereket az utcán, hiába. Az­tán egy szép napon, nyílik az irodám ajtaja és belép — a támadóm. Hozzám jött — egyébként ő nem ismert fel —, hogy feljelentsen valakit. Az ő tárgyalását kivételesen nem én vezettem. Ott, életem­ben először, én voltam a sér­tett. Koffán Éva A megyei pártbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) A megyei pártbizottság — mint elöljáróban jeleztük — még visszatér az év eredmé­nyeinek teljes értékelésére, ha az összesített számok már birtokában lesznek, az azon­ban máris megállapítható, ha a megye dolgozói nagy gon­dok közepette is összhangban cselekednek, együtt munkál­kodnak — legyőzik a problé­mákat és jó eredményeket ér­nek el. Ez a magatartás a felsőbb szervektől is elisme­résben részesült, s az egész megye büszke lehet azokra a tsz-elnökökre, államigazda- ság-vezetőkre, ptrt'titkárokra, akik megpróbáltatások közben is így tudtak helytállni. alá kell rendelniük a nép- gazdasági érdekeknek. Az egység az alapvető el­vekre vonatkozik. Az egység nem jelent egyformaságot, nem sablonos metodika az egység. Ezért mindenki a maga poszt­ján felel azért, hogy az adott helyi körülmények között fel­kutassa, kihasználja a maxi­mális lehetőségeket. Sokszor kérdezik, ki a jó vezető? Ennek számos jellem­zője van, de a legelső, hogy ki miként tudja a központi elveket helyileg legjobban al­kalmazni, mit tud hozzáadni, hogy a megvalósulás minél gyorsabban, eredményesebben menjen végbe. Gondunk, hogy termékeink nem elég keresettek a kül­piacon, s lassú a változás. Tudjuk, türelem kell, hosszú időt vesz igénybe egy-egy új termák gyártásának előkészí­tése, elfogadtatása, de a je­lenleginél jóval gyorsabb, ha­tékonyabb lehetne az ütem. Különösen baj, hogy akadnak még helyek, akadnak veze­tők, ahol nincs elgondolás a jövőre, ahol nem saját kol­lektívájuktól, hanem fentről várják a megoldást. Pest megye nem áll rosszul az országos átlagot tekintve. Van néhány nagyszerű ipari és mezőgazdasági vezető. Ki­emelkedő változásokat vittek véghez az általuk irányított üzemekben. De akadnak olya­nok, akiknek fel kell zárkóz­niuk. Természetesen a vezetők nincsenek egyedül: támasz­kodjanak dolgozó kollektívá­jukra. Ma olyan a gazdasági hely­zet, hogy nem egyes vezetők szándékát, jóindulatát kell te­kinteni, hanem a végered­ményt: az élet csak az ered­ményt honorálja. Ebben a szellemben kell dolgozni, élni. Pártértekezlet előtt áll a megye. A pártbizottság minde­nütt segít helyileg is. A kong­resszusi előkészületek közben kell megalkotnunk, miként kí­vánunk előre lépni, s hogyan tudjuk végrehajtani a párt el­határozását. Erre az eddig' munka számos eredménye is felelet: Pest megye dolgozói c. nehéz gondokat mindig egysé­gesen,, közösen küzdötték le. üa Is reBideSkezaink fortesBékokksaB A rossz körülmények el­lenére is már előre lehet lát­ni, hogy nem lesz a megyében mérleghiányos szövetkezet, négy gyengébben záró tsz kivételével jó eredményekről adhatnak számot a gazdasá­gok. így van ez akkor is, ha mindenki tudja, milyen ki­használatlan tartalékok rej­lenek ma még a mezőgazda­ságban. Harminc milliárdos termelési értékre fejlődni nagy dolog —, s ha néhány hét el is választ a végleges ér­tékeléstől — mondotta Cser- venka Ferencné —. máris ki lehet mondani, dicséretesen dolgoztak a gazdaságok. Ha továbbra is a megszokott mó­don kutatják lehet 6ségau.et: a tej-, élelmiszerfeldolgozás, az időszakosan felszabadult munkaerő olykor! ipari jelle­gű tevékenységének megszer­vezésével stb. munkájukhoz az eddigi támogatást továbbra is megkapják. Pest megye gazdaságai él­tek a lehetőségekkel, de nem éltek vissza. A pártbizottság eddig is megvédte a gazda­Újabb összefogásra építve A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban a ta­nácsi gazdálkodásról szólott. Idén a közkiadásokhoz az állam 90 millió forinttal já­rult kevesebbel hozzá. Ugyan­akkor a vállalatok is keveseb­bet fizettek bs a közös ka&z- szába, mint korábban, mégis nyolc százalékkal teljesítik túl a fejlesztési tervet me­gyei szinten. A beruházások közül a legjelentősebb a ke- repestarcsai 600 ágyas kórház felépítése Ivott, amely az egész megye büszkesége. Ha­táridőre készült el, s rekord­idő alatt, egész Magyarorszá­gon nem fordult még elő, hogy három év elég legyen ilyen létesítmény megalkotá­sához! Túlteljesítették a családiház­építést, az óvodai, az iskolai helyek száma is több lett a tervezettnél és annyi bölcső­dei hely épült, amennyit a terv előírt Mindez nem va­lósulhatott volna meg a tár­sadalom lelkes, áldozatlcész, s mindig megújuló összefogása, munkája nélkül. Cservan,ka Farencné a to­vábbiakban az 1980-as év fel­adatairól szólott. Mint mon­dotta: 70 millióval keveseb­bet lehet felhasználni a be­ruházásokra. A meglévő ősz szegnek több mint felét la­kásépítésre, közműveaítésre fordítják. Mintegy 20 száza­lékát a beruházásnak az ok­tatás élvezi majd. 130 meg­kezdett iskolai építést kell be­fejezni, s 100 tanterem építé­sét indítani. 1075 óvodai hely szerepel a tervekben, de már előre tudható: a társadalmi munka gyarapítani fogja ezt a számot. Már bővítik a ke- repastarcsai kórházat, há­rom rendelőintézet épül majd a következő időszakban Da- bason, Vácott, Pilisvörösvá- ron, s jut majd járdára, víz­hálózat fejlesztésre is s ami nagyon fontos: 853 álla­mi lakás nyújt majd új ott­hont a rászorulóknak. Legfontosabb — mondotta a megyei pártbizottság első tit­kára —, hogy a gyermekin­tézmények, s az egászs égü.gyi ellátás zavartalanabb legyen. Míg más megyében már a minőségi javításon fáradoznak, Pest megyében még mindig a mennyiségi gondokkal küsz­ködünk. A Központi Bizottság de­cember 6-i határozata egyér­telműén szigorú követelmé­nyeket támaszt a termelés, a gazdálkodás, az élet minden területén. A követelmények ataovető változást igényelnek. Elsősorban a szemleletben, a felfogásban kell fordulatot el­érni. ságokat a kalandorságtól, a törvények megszegésétől, to­vábbra sem enged teret a konjunktúralovagoknak. Nem engedélyezi a munkaerőcsábí- tást, az illegális fővárosi te­lephelyeket. A munkás—pa­raszt szövetségre csakúgy, mint eddig, ezután is éberen vigyázni kell. Ugyanakkor a Csepel Autógyár, a Mechani­kai Művek, de más gyárak is elmondhatják, milyen jó segítőtársak a tsz-ek. Együtt­működésükkel mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzem, de a népgazdaság is jól jár. A tisztességes, elvszerű együtt­működés, a törvények betar­tásán alapuló gazdálkodás Pest megyében sikerrel járt. Amíg országosan 13 százalék­kal csökkent a gazdaságok nyeresége, Pest megyében csupán egy százalékkal. A töb­bi között dicséretet érdemel­nek a monorí, a váci, a da- basi járás gazdaságai, a gödi Dunamente, a szentmártonká- tai Kossuth, a ráckevei Arany­kalász, a fóti Béke, a dömsö- di Dózsa termelőszövetkeze­tek. Alapvető — hangsúlyozta Cservenka Ferencné —, hogy a meghatározó dolgokban egységes legyen a szemlélet, c ennek megfelelően a cse­lekvés. Mit jelent az, hogy egységes legyen a szemlélet? Azt jelenti, hogy mindenki értsen egyet a helyzet meg­ítélésében, a munka, s ezál­tal’áz élét javításában. Min­denkiben találjon visszhang­ra: a népgazdasági érdek az első. Csak ennek érvényesü­lése biztosítja a jobb, a kü­lönb életet. Van csoport- és egyéni érdek is, de a gazdál­kodásban ezek másodrendűek, Hisses gátja a kezdeményezésnek A vitában — mint jeleztük — öten szólaltak fel. Vala­mennyien saját területük munkáját elemezve mondot­ták el, miként kívánnak ön­maguk erejéből tovább fejlőd­ni, s bizonyították Cservenka Ferenrnének azt az állítását, hogy sok tartalék rejlik Pest megye gazdaságaiban. Így a többi között Főző József, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz elnöke mondotta: ahogyan megjelent az új közgazdasági szabályozó rendszer, saját dol­gozói öt csoportban vitatták meg, s ágazatonként dolgoz­ták ki a teendőket. Náluk ke­vés a termőföld, ezért úgy döntöttek: 100 hektár rétet szántóvá alakítanak. Bővítik gyümölcsfeldolgozásukat, fel­dolgozzák a hulladékgyümöl­csöt is, újabb szövetkezetekkel építenek ki kooperációkat. Speciális gépeik kihasználását jobban szervezik, más gazda­ságok is igénybe vehetik. A törökbálinti gazdasággal szö­vetkeztek az exporttevékeny­ség bővítéséhez. Január else­jén megalakul a Budafrukt —, abban számukra is sok kedvező lehetőség nyílik. Al- bertirsán mélyhűtőüzemet lé­tesítenek. Dobos Mihály, a KÖZGÉP ceglédi 2. sz. gyáregység párt­titkára a kooperációs nehézsé­gekről beszélt. Sokszor hiába minden kezdeményezésük, ha más vállalat közömbösségén megbukik a törekvés. Az el­fekvő készletek nagyságáról is szólott, amely túl azon, hogy a gyár számára veszteség, de veszteség úgy is: másutt eset­leg hiánycikk, ami náluk a raktárban fekszik. Érdekes kezdeményezések­ről adott számot Görbe Fe­renc is, a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatója. Az idő­járás kedvezőtlenül befolyá­solta termelésüket, de éves szinten sokféle próbálkozás hatására mégiscsak teljesíteni tudják tervüket. Sokat segítet­tek a szocialista brigádok. Bi­zonyos részlegeket átszervez­tek, s így 120 dolgozót tudtak hasznosabb munkára állítani. Javítják piackutatásukat, kül­kereskedelmi kapcsolatukat —, s mint mondotta, számos módja van annak, hogy szer­vezettebben, jobban dolgozza­nak. Alkalmazkodni kell a je­lenlegi helyzethez és gyorsan rugalmasan kell időről időre váltani. Ugyanezt a gondolatot fejte­gette dr. Olajos Mihály, £ megyei pártbizottság osztály vezetője is. Az anyag- é energiatakarékosságról szólót a szemléletváltozás fontossá gáról: ma nem lehet úgy tér melni, mint tegnap. A me gyében korábban is voltak j példák, de jelenleg általáno hogy a gazdasági vezető megértették a ma feladaté Méltatta a pártszervezetek te vékenységét, mondván, sají tos tennivalóikra alkalmaztá a központi feladatókat. Ugya; akkor felhívta a figyelni-' arra: még mindig sok a he táridő be nem tartása, a sze■. ződéses fegyelem megszegés Sok vállalat a jog eszközeiv< él, ahelyett, hogy jól dolgo' na. A szabályozók is arra ös: tönöznek: csak ott boldogu hatnak, ahol pontosan, jé határidőre, takarékosan do; goznak. Gurbán György, a Mezőgé; tröszt vezérigazgatója azt el mezte, mi az oka, hogy j< zárhatják az évet, noha i idei esztendő számukra i kedvezőtlen volt. Tizenöt vá lalatuk — köztük a mono —, megfelelően állt helyt. Egysége^ volt a pdrtbizot ság állásfoglalása abban, ho| nehéz feladatokat határoz nx a cselekvési program 198G-r de mint eddig mindig, a pá* bizottság ezután is számítói a párt- és gazdasági vezető felelős támogatására. S. A. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom