Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ffiß A VÁCI JÁRÁS ES VAC VAROS RESZERE XXIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1979. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Eredményes összefogással Téli szünet a vasútépítőknél Az elmúlt év szeptemberé­ben szűnt meg ideiglenesen a Verőcemaros-felső és Király­rét között közlekedő börzsö­nyi úttörővasút forgalma. A több, mint tíz kilométer hosz- szűságú vasútvonalat ugyan­is a pálya felépítményének korszerűtlensége miatt teljes egészében fel kell újítani. Eb­ben a munkában jelentős részt vállaltak eddig a megye, a váci járás és Vác város KISZ-fiataljai is. — A börzsönyi úttörővasút munkálatait egy másik, a Cegléd—Hantháza közötti előz­te meg. Ott ugyancsak sok társadalmi munkát vállaltak és végeztek is a megye KISZ- fiataljai. Egyébként a Ceg­léd—Hantháza közötti vasút­vonal bontásakor felszabadult síneket, felszereléseket a börzsönyi úttörővasút kapta meg. Ahhoz viszont, hogy ezt az anyagot itt fel tudják hasz­nálni, szükség volt arra, hogy a pálya egész hosszán szüne­teltessük a forgalmat — mon­dotta Szűcs László, a Pest me­gyei KISZ-bizottság megbí­zottja, a börzsönyi úttörővas­út éoítkezéseinek egyik irá­nyítója. r Elen a járás — Elsősorban a váci járás fiataljait kell kiemelni ebben a munkában. Ök ugyanis ko­ra tavasztól július elsejéig ki- sebb-nagyobb csapatokban, de rendszeresen részt vettek a bontási munkában, s így a já­rási KISZ-bízottság mintegy 4 ezer társadalmi munkaórát tel­jesített. Júliustól a környék­beliek feladata is könnyebb lett, mivel Pest megye külön­böző városaiból és járásaiból jöttek el segíteni a fiatalok. Az összefogás eredménye­ként a vonal teljes felbontá­sa már szeptemberben befe­jeződött. A további munkála­tok azonban november 30-ig tartottak, s a tél beállta miatt, legközelebb március elsején kezdődnek meg ismét. Az első szakasz kész — Ebben az évben a me­gye KISZ-fiataljai 11 ezer tár­sadalmi munkaórát dolgoztak, mintegy 300 ezer forint ér­tékben az úttörővasút bontá­sánál. Most, a téli szünet ide­je alatt a további feladatokat szeretnénk részletesen kidol­gozni, hogy olyan évet indít­sunk jövőre, amely meghatá­rozza a vasút átadását is. Az erre az évre tervezett felada­tokat si keres an hajtottuk vég­re. Elkészült a sínek teljes felbontása, Királyrét és Szo- kolya között pedig megépült az új pályatest. Az új pályát a szobi és a váci Pályafenntartási Főnök­T estvérjárásunk életéből Szakoktatás a Teslában A Tesla üzemének tudomá­nyos-műszaki társasága a kö­zelmúltban tanfolyamot ren­dezett - a vállalatok, üzemek elektromos részlegein dolgozó szakembereknek. A tanfolyam elsődleges célja az volt, hogy elmélyítse a szakemberek is­mereteit a munkavédelemmel kapcsolatos tudnivalók szem­pontjából. A mintegy 170 résztvevő az előadások során bővebben megismerkedhetett az elektromos berendezések kezelésére vonatkozó munka- védelmi előírásokkal. A tan­folyam végén vizsga formá­jában adtaik számot tudásuk­ról. A Tesla a jövőben hason­ló tanfolyamokat rendez nem­csak saját, de más vállalatok szakemberei számára is. Bí­zunk benne, hogy a nagysze­rű kezdeményezés kellő mér­tékben hozzájárul az üzemi balesetek számának csökken­téséhez. Horváth György ség dolgozói építették hétvé­geken. A munkát nehezítette, hogy a keskeny nyomtávú vasútvonalak építése nem gé­pesített, így szükség van a fizikai munkára, elsősorban a sínfektetés és a szabályozás terén. — 1980-ban megyei szakmai építőtábort szeretnénk szervez­ni Szokolyán, ahol 60 fiatal venne részt egy-egy turnus­ban. Ennek elsősorban az a célja, hogy a fiatalok szakmai ismereteik alapján hozzájárul­janak az úttörővasút építésé­hez. Hiszen azzal, hogy a bontási munkák elkészültek, még rengeteg feladat nárul a KISZ-esekre Elsősorban föld­munkák, megfelelő irányítás mellett sínfektetés, betonozás, az állomásépületek felújítása, azok környékének parkosítása. Ezek azok a feladatok, ame­lyek a következő évben meg­oldásán várnak. Támfal épül Vannak nehezen megoldható feladatok is. Ilyen például a Szokolya és Hártókút megálló közötti sziklabontás és tám­falépítés. Persze nemcsak ezeknek a nehezebben végre­hajtható munkáknak az elvég­zésiéhez lesz szükség arra, hogy hétvégeken — az idei év aktivitásával — elindulja­nak a munkacsapatok. Pest megye, a váci járás és Vác város KISZ-eseinek munkájá- I ra továbbra is szükség van. Az ő segítségük nélkül nehezeb­ben valósulna meg az, hogy az úttörővasutat 1981-ben át­adják ismét a forgalomnak. Cs. J. Kimagasló teljesítmény Aki 22 éves és a „szakma” mesterei díjazottjai közé akar kerülni, annak kimagasló, ma­gas színvonalú teljesítményt kell nyújtania. Ez évben a Prágai tavasz fesztivál zsűrije a nemzetközi orgonaverseny harmadik díját ítélte oda az érsekújvári születésű Szabó Imrének, a Bratislavai Zene- művészeti Főiskola hallgatójá­nak. aki dr. Klindct Ferdinand docens évfolyamát látogatja. Szabó Imre a zongorajáték alapjait járásunk székvárosá­ban, a művészetek népi isko­lájában Németh Gabriella osz­tályában sajátította el. Gim- ■ náziumi tanulmányai befeje­zése után egv ideig Budapes­ten Baráti Istvánnal ismerke­dett az orgonajáték titkaival, majd a bratislavai konzerva­tóriumban Skuhrová Irma osztályát látogatta. Már az érettségi után felhívta magá­ra a figyelmet játékával. amelyben a tisztaság, a rit­musérzék ötvöződik a biztos technikával és a finom, nem eltúlzott hangszínezés iránti érzékkel. A Prágai tavaszon szerzett harmadik díj megnyi­totta a fiatal művész előtt a további sikerekhez, külföldi szereplésekhez vezető utat. November 27-én Szabó Imre a fiatal szlovák orgonaművé-1 szék kassai seregszem’éjén szerepel, ahol Bach, Men­delssohn és Messiaen Olivér darabjait adja elő. December 1-én a váci hangversenyked­velők gyönyörködhettek játé­kában. majd Prágában, a Prá­gai tavasz győzteseinek elő­adói estjén bizonyíthat. Jövő év áprilisában Lipcsében a nemzetközi Bach-versenyen szerepel. Reméljük, városunk komolyzenét kedvelő közönsé­gének is alkalma lesz gyö­nyörködni Szabó Imre művé­szetében, orgonajátékában. Kevesebb búza, árpa termeti Fejlődő juhtenyésztés Szobon Csőtörőgépet vásárolnak Közepes esztendőt zár az előzetes számítások szerint a szobi termelőszövetkezet — így összegezte az idei ered­ményeket Csáki János elnök. A növénytermesztés adatai igen változatos képet mutat­nak. A legtöbb gondot a nyári szárazság jelentette: hosszú évekig nem, vagy csak alig hullott némi csapiadék, s az aszály sújtotta területeken jóval kevesebb gabona ter­mett a vártnál. Búzát például mintegy 400 hektáron vetet­tek, s a tervezett 33 helyett 23 mázsányit takarítottak be hektáronként. Ennél sokkal rosszabb az árpa eredménye: ezt a kalászost 250 hektáron vetették, s egy-egy hektárról alig 15 mázsányit szállítottak a magtárakba, holott a ter­vezésnél ennek éppen a dup­lájára számítottak. Az árpa önköltsége is igen magas, meghaladja az 500 forintot, így termesz­tése veszteséges, hiszen a termelőszövetkezet csak 375 forintot kap mázsán­ként érte. A veszteségek pótlására az eredetileg takarmánynak ve­tett zabos bükkönyt szemes terményként takarították be. Az aratást az előző évekhez hasonlóan időre befejezték, csupán a gyakori esőzés oko­zott néhány napos késést. A sok üröm mellett egy kis öröm: a tervezettet meghala­dó volt a kukorica termés­átlaga ! Tengerit 140 hektáron vetett a gazdaság, s egy- egy hektárról a várt 50 mázsa helyett 62 mázsát törtek le. Igaz, ebben az is közreját­szott, hogy a nagy szárazság alatt mintegy 80 hektárt rend­szeresen öntöztek, ez azonban jelentősen megnövelte a ku­korica önköltségét. A szakem­berek egyelőre még nem ren­delkeznek pontos adatokkal, mert a szárítási költségeket még nem ismerik, ám az már bizonyosnak látszik, hogy a tengeri nem sok nyereséget hoz a kasszába. A szárítást ugyanis — a téesz berende­zéseinek kis teljesítménye mi­Helyrajz és nyelvészet Váci történelemkönyv Tragor Ignác, a tévedései el­lenére is legjelentősebb tör­ténetírónk Vácott, 1921-ben közölt tanulmányában az 1781. évi úgynevezett Althan- telekkönyv hiteles németnyel­vű adatai alapján bemutatja Vác városa házzal rendelke­ző lakosainak neveit, sőt hely- lyel-közzel meghatározza fog­lalkozásukat is. Telektérképén a város akkori helyrajzával alaposan megismerkedhetünk. Feltűnő, hogy mindeddig ez­zel a nagyon fontos dokumen­tummal alaposan nem foglal­kozott egyetlen helytörténé­szünk sem: a Tragor-féle megállapításokat mintegy hall­gatólagosan tudomásul vette. A telekkönyvi térkép „raj­zolója” a polgárházakat sár­ga, a városházát, a mai Siket­néma Intézet helyén levő fő­papi épületet és a Fehérek rendházát piros, a oaoság há­zait kék, a kerteket zöld szín­nel jelzi. Tragor me '.állapít­ja, hogy a „ISO. és 181. számú házak egészen indokolatlanul barnák”. Nos, ha az egykori Káptalan, a mai Lőwy vci­hán levő említett házak gazdái­nak nevét ismerjük, máris nyomra bukkantunk. A német anyanyelvű összeíró Sebastian. Thomas és Georgius Boda tu­lajdonaként jegyzi fel a házak gazdáit Boda György és Ta­más Sebestyén református Pol­gárok voltak. Az 1712-es ka­tolikus püspöki parancs értei, mében a reformátusoknak el kellett hagyniok a belvárost, ám néhányan felmentésben ré­szesültek, amíg kisváci hely­zetüket nem rendezik. Ezért hát ama barna jelzés e két házon, amelyek valósággal be­ékelődtek a katolikus belvá­ros legfontosabb utcájába. 1730-ban már bizonyos Tóth Gábor birtokába jut a Boda- porta... Tragor Ignác sokáig semmit sem tudott kezdeni a térképen jelölt, a Hátkápolna felé eső út utolsó ház gazdájának a névmegfejtésével. Szerinte a „Satt Kuryhalter” a városi tehénpásztort lelenti. Véle­ményem szerint a nyelvészeti adatok alapján, a náz helyze­tének ismeretében a városi komp kezelőjéről lehet szó, akinek a házát a betérők és vándorok érdekében is fel kellett tüntetni. Van még megfejtetlen kér­dés, de nincs meg nem fejthe­tő adat — így reménykedünk az adatokat elemző munkánk közben. att — az Alagi Állami Tan­gazdaságban végeztették, s így az ide-oda szállításra kiadott pénz is jelentős. A kukorica termesztésének gazdaságos­sága érdekében — mint Csá­ki János elmondta — jövőre tervezik csőtörőgépek vásár­lását, s elképzeléseik szerint a tengerit nem morzsoltan, hanem csövesen takarítják majd be. A tárolást így könnyen meg tudják oldani, egyrészt a már meglevő gó- rék hasznosításával, másrészt alkalmi tárolóhelyek kialakí­tásával. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy a csöves ku­koricát nem kell szárí­tani, így csökkenthető az önköltség. A szobi téesz összesen több mint 2 ezer hektáron gazdál­kodik, ebből 840 a szántó. A mélyszántást néhány napja befejezték, ezzel az őszi mun­kálatok végére értek. Szobon az utóbbi években jelentősen fejlődött a juhá­szat. Régebben szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel is fog­lalkoztak, de a sok munka és vesződség ellenére az állat- tenyésztés nem tartozott a nyereséges ágazatok közé. Ezért határozták el, hogy a szarvasmarha- és sertéstartást megszüntetik, s helyette a juhállományt gyarapítják. A. terveknek megfelelően az idén már csak juhászattal foglalkoznak. Az ágazatban jelenleg nyolc juhász dolgo­zik, akiknek nemrég tartottak szakmai továbbképzést. A téesz legelőterülete mint­egy 500 hektár, de a birkák jobb takarmányozása érdeké­ben minden lehetőséget ki­használnak. A kukorica be­takarítása után például az ál­latokat a földekre hajtották, így nemcsak a szár egy ré­szét, hanem az elhullajtott szemeket is hasznosítani tud­ták. Mint Csáki János elmond­ta, a bárányokat exportra szállítják, ám a juhtenyész­tésnek emellett van még egy haszna is: a juhtrágya közis­merten a legjobb tápanyagok közé tartozik, ezért egyre na­gyobb területet szeretnének ezzel a természetes anyaggal trágyázni. A közgazdasági számítások szerint a téesz az előző év­hez hasonlóan az idei eszten­dőt is mintegy 7 millió forin­tos nyereséggel zárja. F. Z. Emlékérem A közösségért dolgoznak Városunk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ketten kapták meg a Vác vá­rosért emlékérmet Vácott hosszú időn át kifejtett .gaz­dasági, társadalmi, közéleti te­vékenységük elismeréséül. Hantos Lajos A PENOMAH váci gyár­egységének igazgatója 1943-tól — rövid megszakítással —dol­gozik a húsiparban, 1952-től, 1957-ig a Pest megyei Párt- bizottság munkatársa és a váci járási pártbizottság tit­kára. 1957-ben visszatért a szak­májához, a váci Húsipari Vál­lalat igazgatója lett. Emlék­szünk, hogy .mennyi nehézsé­get, bizalmatlanságot kellett legyőznie kezdetben, de sike­rült. Irányítása alatt a Rádai úti gyáregység gazdasági mun­kája fellendült. Szervezettsége és a termelés volumene jelen­tősen növekedett. Szakma: tudását, politikai tapasztalatait jól érvényesí­tette. A város adottságából eredő húseílátási gondokat igyekezett vállalati üzletek lé­tesítésével is enyhíteni. Közéleti ember. Évek óta a városi pártbizottság tagja, je­lenleg a várospolitikai bizott­ság élelmiszeri szektorának a vezetője. Kát évvel ezelőtt megválasztották a Dunaka­nyar Intéző Bizottság Balpar­ti Bizottsága elnökének. Koltai Imre A Cement- és Mészművek váci gyáránaa igazgatója 1961 óta dolgozik a DCM-ben. 1975. június elsejétől mint gyár-igazgató látja el felelős­ség teljem feladatát. Eredmé­nyes munkája elismeréséül több ízben részesült különféle kitüntetésben. Igazgatói tevékenysége alatt a gyár öt alkalommal lett kivaló. Része van a további fejlesztésben, a levegőszeny- nyezés csökkentéséért folyta­tott küzdelemben, s eredmé­nyes gazdasági és társadalmi tevékenysége nagyban hozzá­járult, hogy a városi pártbi­zottság 1977-ben és 1978-ban oklevéllel jutalmazta a DCM kollektíváját. Gazdasági tevékenysége mellett személyes példamuta­tással mozgósítja a gyár tár­sadalmi szerveit és kollektí­váit a társadalmi munkaak­ciókra. Így segítették a deák­vári sporttelep létesítését, a Ságvári Endre klub bővítését, a vasúton túli KRESZ-park építését, a 12 tantermes Rad­nóti úti új általános iskola be­fejezését. P. R. Falun élő fiatalok hete Sportverseny Zebegényben A Falun élő fiatalok hete keretében sportversenyt ren­deztek vasárnap Zebegényben, a községi általános iskolában, asztalitenisz és sakk sportágak­ban. Eredmények. Asztalite­nisz, férfi egyéni: 1. Vesze- lovszki László, 2. Kármán Ti­bor, 3. Pethő Sándor (Vámos- mikola). Férfi páros: 1. Kár­mán—Veszelovszki. Fiú egyé­ni: 1. Burján Csaba, 2. Varjú László, 3. Krebsz Ferenc (Ze- begény). Úttörő leány: I. Krelsn Katalin (Zebegény), 2. Kómár Klára (Vámosmikola), 3. Porció Elvira (Zebegény). Női egyéni: 1. Patus Margit, 2. Hámori Zsuzsa, 3. Porció Elvira (Zebegény). Leány pá­ros: 1. Krebsz—Porció.' Sakk, féri’ felnőtt: 1. Zel­ler Pál (Nagymaros). 2. Ma­jor László (Nagymaros), 3. Szabó György (járási KISZ- bizottság, apparátus). Fiú egyéni: 1. Túri Mihály (Zebe­gény), 2. Ritzl Zoltán (Vác), 3. Márki Sándor (Zebegény). KABÁTVÁSÁR AMÍG A KÉSZLET TART: a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Vác, Fő tér 14. szám alatti boltjában NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKKABÁTOK 30-50%-os ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK. í r/ilvl 5 Néhány cikk az áruválasztékból: Télikabát férfiaknai: Téliesített ballonkabát bakfisoknak 2140 Ft helyett 1050 Ft 1070 Ft helyett 650 Ft I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom