Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

Hét iskola Kórustalálkozó az egyetemen Kórustalálkozót rendeznek a nemzetközi gyermekév al­kalmából az Agrártudományi Egyetem aulájában szomba­ton, 15-én 14 órai kezdettel. Ekkor hirdetik ki a rajzpályá­zat eredményét is. A pálya- művekből a helyszínen kiállí­tást is rendeznek. A kórustalálkozón a túrái, a váci, a veresegyházi, a gödöl­lői 2-es számú, a Petőfi, a Damjanich János és a Kari­kás Frigyes általános iskola énekkarai működnek közre. Kisdobosok vetélkedője Izgatott gyereksereg gyüle­kezett a péceli művelődési ott­hon nagytermében, hogy szá­mot adhasson egészségügyi felkészültségéről. Harminc­négy egyenruhás kisdobos ült a padokban, akikre csak úgy záporoztál? a kérdések, ame­lyekre valamennyien értelme­sen válaszoltak. Rajzos, írás­beli és gyakorlati feladatok követték egymást, amelyeknek végén mindenki megkapta a megérdemelt jutalmakat. VI. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1979. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Galgahévíz ló ügyére mindent vállalnak Barna Jánosné, a galgahéví­zi községi tanács einöknője az 1980-as esztendő tervein dol­gozott, amikor bekopogtam hivatali szobájába. Kérdésem­re, hogy mit hoz a galgahéví- zieknek a következő tizenkét hónap, még nem tudott konk­rétan válaszolni. Még nagyon a tervezgetés idején vannak, mondotta, de készséggel so­rolta az 1979-es év eredmé­nyeit. Készülnek a találkozóra Sikeres községi bemutatók A gödöllői járási hivatal művelődésügyi osztályának irodájában élénk beszélgetés közben találom Bankó László galgahévízi, Ladócsi László kartali és Véber Gábor vérsé­gi művelődési ház igazgató­kat. Beszélgetésük témája a IV. Galga menti népművészeti találkozó. Most töltik ki köz­ségeik nevezési lapjait és je­lentik be a helyi bemutatók időpontját. Vankó István já­rási módszertani előadó, a találkozó főrendezője ellenőr­zi a megküldött nevezési la­pokat, egyezteti a helyi mű­sorok időpontjait. Szívesen ad tájékoztatást arról, hogyan is állnak a találkozó előkészüle­tei. T ovábbjutók — A járás községeinek mű­velődési házaiban megkezdték a felkészülést a találkozóra. A beérkezett nevezési lapok bi­zonyítják, hogy nagy az ér­deklődés. Három község, Er­dőkertes, Mogyoród, Pécel kö­zölte, hogy nem neveznek. Nem érkezett meg a mai na­pig Túra, Domony és Aszód jelentkezése, de valószínű, hogy ezek a községek ott lesz­nek a találkozón. — A tájékoztató szerint a találkozó három szakaszban zajlik. A művészeti szakágak körzeti, illetve járási bemuta­tóit helyi bemutatók előzik meg. Mik az eddigi tapaszta­latok? — Eddig két községi bemu­tatót rendeztek, s mivel mind­kettőn részt vettem, közvetle­nül is tapasztaltam a felké­szülés alaposságát. Hévízgyör- kön a község felszabadulásá­nak 35. évfordulója tiszteleté­re november 21-én rendezték a helyi csoportok műsorát, telt ház előtt. A szakági be­mutatókon kiváló eredményei al'apán ott lesz a hévízgyörki asszonykórus és a citerások. Az úttörők közül javasoljuk a hévízgyörki gyermek népijá- ték-csoport és a gyermek táncegyüttes meghívását. . — A másik bemutatót de­cember 9-én a dányiak ren­dezték az isaszegiekkel együtt, s a község lakosságának ér­deklődését mutatja, hogy a művelődési házban három­százötvenen szorongtak és szurkoltak a csoportoknak. A zsűri, amelynek elnöke Kesz- ler Mária, a Népművelési In­tézet munkatársa, a Pest me­gyei Tanács néptánc szakfel­ügyelője volt, meghívta a szakági bemutatóra az isasze- gi Csata együttes táncosait, akiknek vezetője Zsili Mihály és felesége. — A Monostoríné Fabó Ju­dit vezette dányi népdalkor, amely á dányi Magvető ter­melőszövetkezet és a művelő­dési ház közös fenntartásában működik, szintén továbbjutott. Igazi élmény volt Szekeres Ferencnét hallani, aki egy he­lyi gyűjtésű népballadát éne­kelt. A zsűri őt is meghívta a szakági bemutatóra. Szakmai zsűri — Hogyan alakul a továb­bi program? Mit mutat az el­készült eseménynaptár? — Sorra követik egymást a községi műsorok. A járási mű­velődésügyi osztály minden bemutatóra szakmai zsűrit küld, amely a helyszínen dönt, kik és melyik csoport képviselik a községet a szak­mai bemutatón. Emellett taná­csokat, javaslatokat is adnak a szakemberek, hogyan ké­szüljenek a csoportok a be­mutatókra. A legközelebbi he­lyi bemutató december 16-án délután 5 órakor lesz a fel­újított vácegresi művelődési házban. Itt a galgamácsaiak mutatkoznak be a közönség­nek és a zsűrinek. A helyi be­mutatók sorozata február 17-én Galgahévízen zárul. — A községieket a szakági bemutatók követik. Március 16-án Galgahévízen az ének­karok, népdalkörök, a hang­szeres együttesek és szólisták, április 12-én Isaszegen az iro­dalmi színpadok, a vers, a népmese és népi próza leg­jobbjai, április 13-án Bagón a néptánccsoportok, a hagyo­mányőrző együttesek, a szóló­táncosok mutatkoznak be. Közben március 23-án Csömö- , rön találkoznak a nemzetisé­gi együttesek. Május 11-én Galgamácsán lesz a nagy gá­laműsor, amely egész napon át tartó gazdag programot, sok látnivalót, igazi élményt ígér a részvevőknek. Vendégek — Nagy öröm, hogy a fel- ső-Galga mente községei is bejelentették részvételi szán­dékukat, s ezzel a rendezvény határa kiszélesedik a váci já­rásra is. Az acsai, csővári, galgagyörki pávakörök, a püspökhatvani gyermekcso­port fellépése még gazdagab­bá teszi a találkozót. Amíg Vankó Istvánnal az előkészületekről beszélgettem, elkészültek a galgahévízi, vér­ségi, kartali nevezések. Kar- tal és Verseg közös bemuta­tót tervez. Kartalon január 27-én, Versegen február 10-én találkoznak a két község mű­vészeti csoportjai, s ezek az együttes bemutatók tovább mélyítik a barátságot, s újabb alkalmat adnak egymás meg­ismerésére. F. M. — A Képek a régi Gödöl­lőről című vándorkiállítás, amelyet a gödöllői helytörté­neti gyűjtemény munkatársai állítottak össze, keddtől a gö­döllői Madách Imre Szak­munkásképző Intézetben lát­ható. A kiállítást Polónyi Pé- j ter, a helytörténeti gyűjte­mény vezetője nyitotta meg. — Az idei esztendő szá­munkra nem volt szegény. Si­került néhány jelentős és sür­gős feladatot megoldanunk. Az iskola belső felújítására csak­nem négyszázezer forintot fordítottunk és szeptemberre, amikor a felújított iskolában kezdődött a tanítás, megér­keztek az új padok is, amelyek áira százezer forint volt. Saj­nos, elmaradt az épület külső tatarozása. Ennek az volt az oka, hogy a javítási munkák közben derült ki sok, előre nem látható hiányosság. Előtérben a gyerekek — A csatornázásra például keveseobet szántunk, mint amennyiDe került. A tervező negyvenezer forintból megold­hatónak vélte a munkát, s a végén nyolcvanezer forintot keiiett erre a célra fordítani. — Korszerűsítettük az óvo­da konyháját, megteremtettük a lehetőségét a gázzal történő sütésnek, főzésnek. A kony­hán naponta 250—280 ebédet főznek. Az ott dolgozók tud­ják, mit jelent a gázzal való üzemelés. Ég és föld a régi és az új tüzelés közötti különb­ség — mondják. Ahogy jegyzem az elnökasz- szony szavait, az az érzésem, hogy az idei költségvetésük jelentős részét a gyerekekre fordították, mintha feladataik rangsorolásával a nemzetközi gyermekévet kívánták volna köszönteni. Buszforduló Barnáné új területek ered­ményeit sorolja. — Komoly gondja szinte minden községnek a közvilá­gítás, s amikor nálunk ezzel kapcsolatban kérések, kívánsá­gok hangzanak el, azok első­sorban a vasúthoz vezető út­szakasz korszerű megvilágítá­sát sürgetik. A kérés jogos, hi­szen Galgahévíz lakóinak je­lentős része sötétben indul a hajnali vonathoz, és késő este érkezik haza. — A bejáró dolgozók han­gulata meghatározza a falu politikai közérzetét, befolyá­solja az egész település köz­véleményét, mert a jogos igény kielégítése, vagy ki nem e'é- gítése sok száz embert érint, úgy is mondhatnánk, hogy eb­ben a kérésben valamennyi család érdekelt. — Ötvenegyezer forintot fordítottunk az érintett útsza­kasz korszerű világításinak a megéoítésére, s ezzel sikerült elérnünk, hogv felszabadult tizennégy régi lámpa, amelye­ket az újonnan beépült terüle­ten szereltethettünk fel. — Egv kilométernél hosz- szabb járdát is építettünk. Űj helyiségekkel, amelyeknek költsége meghaladta az öt­százezer forintot, bővítettük, korszerűsítettük a község mű­velődési házát, s megépült' az autóbusz-forduló is. Ezek vol­tak az idei esztendő nagyobb eseményei. A galgahévízi emberek szor­galma messze földön ismert. Legendákat mesélnek munka­bírásukról, ezzel együtt zárt­ságukról, passzivitásukról, a közüvvek iránti érdektelensé­gükről. Barna Jánosné cáfolja ezeket az állításokat. — A galeahévíziek semmi­vel sem különböznek a Gál Pia mente községeinek lakóitól. Ha értő szóval, az üny érdekét és értelmét magyarázva kérünk, akkor segítenek. minden mun­kát várainak. Az eg'r kilomé­teres járdaszakasz énítósénél minden segédmunkát a lakos­ság végzett. TTgvanilven ön­kéntes munkával 4nftettók meg az iskola kerítését. Ott voltak a művelődési ház kor­szerűsítésénél. Több ezer órá­val járultak hozzá a falu szé- pítés»éhez, gazdagításához. Hét ház — Ha passzívak lennének, nem sikerülnének a kulturá­lis rendezvényeink, nem lenne telt ház a műsoros rendezvé­nyeken, s népdalkörünk, népi együttesünk sem érte volna el sikereit. Nagyon sokat dol­goznak a galgahévízi embe­rek, munkájuk látszik a lakó­házaikon, de lassan megszűn­nek az égig érő vaskapuk, a bezártság, az elidegenedés jel­képei, s helyükre az átlátszó drótkerítés kerül. Az elnöknő irodájából átlát­ni a művelődési házra. Szá­moljuk a gyülekező gyereke­ket. Szépek, jól öltözöttek, egészségesek. — Sajnos, csökken a község lélekszáma. Tíz évvel ezelőtt 2974 lakosa volt a falunak, most 2700 körül Vagyunk. Na­gyon szeretnénk a csökkenést megállítani, ezért a falu túrái végén parcelláztunk. Sikerült 24 építési, telket kialakíta­nunk. Hét lakóház építését már meg is kezdték. Lassan valamennyi telek gazdára ta­lál. Ez huszonnégy, a falujá­ban, Galgahévízen maradó családot jelent. Ez is az 1979- es esztendő eredménye. Fercsik Mihály Felszabadulási emlékülés Kitüntetéseket adtak át Három és fél évtizedes gyarapodás Koszorúzással kezdődött tegnap délután Gödöllőn, a váqos felszabadulásának 35. évfordulójának megünneplé­se. A temetőben a szovjet hő­si emlékmű talapzatára a párt, az állami és a társadal­mi szervek, az üzemek, az intézmények és az iskolák képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. A járási hivatal nagyter­mében ünnepi együttes ülést tartott a városi pártbizottság és a városi tanács testületé. A megemlékezésen részt • vett Bállá János, a járási pártbi­zottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnö­ke, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képvi­selői. A magyar és a szovjet' him­nusz elhangzása után a Tö­rök Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diák­jainak irodalmi színpada mű­sorral emlékezett a 35 évvel ezelőtti eseményekre. Ezután Vilmos György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben először méltatta azt a sosem felejthe­tő hősies, sok-sok véráldoza­tot követelő harcot, amelyet a dicsőséges Vörös Hadsereg katonái folytattak hazánk fel­szabadításáért. A szónok beszélt a telepü­lés három és fél évtizedes fejlődéséről, különösen pedig arról a gyarapodásról, amely a várossá válás, 1966 óta jel­lemzi Gödöllőt. A város va­lamennyi lakója büszke lehet a közösen elért eredmények­re, s az eddig végzett jó mun­ka alapjain, bizakodva tekint­het a jövőbe. De nem feled­kezhetünk meg arról sem, hogy sok teendője van min­denkinek: a további fejlődés saját munkánkon múlik. Fel- szabadulásunk 35. évforduló­ját akkor ünnepeljük mél­tóan, ha az 5. ötéves terv utolsó esztendejében, a párt közelgő XII. kongresszusának irányelvei szellemében job­ban, hatékonyabban dolgo­zunk. Az ünnepi ülésen kitünteté­seket nyújtottak át a társa­dalmi munkában élenjáró dolgozóknak. Kiváló társadal­mi munkás lett dr. Mőcsényi Mihály, nyugalmazott egyete­mi tanár, aki a város parko­sításának terveit készítette és Tábik Ferencné, a Karikás Frigyes általános iskola taná­ra, a tanintézet pártalapszer- vezetének titkára, aki a szü­lői munkaközösséget irányí­totta nagy szakértelemmel. Négyen érdemes társadalmi munkás kitüntetést vehettek át: Csordás Lászlóné, a 9-es számú tanácstagi körzet párt- ! összekötője, Fülöp Géza, a városi lakóbizottsági elnökség tagja, Szabadi Józsefné és Sarlai Károly házfelügyelők. Az ünnepi ülés után a Fel- szabadulás téren, a MÁV-ál- lomás falán elhelyezett fel- szabadulási emléktáblánál tartottak megemlékezést, ahol Vilmos György méltatta az ünnep jelentőségét, majd a MÁV-állomás pártalapszerve- zete, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága, valamint a város KISZ-fiatalsága nevé­ben a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat és a MÉM Műszaki Intézet KISZ-bizottságának képviselői megkoszorúzták az emléktáb­lát. Isaszeg és Iklad Véradók köszöntése A Vöröskereszt isaszegi szervezetében köszöntötték az élenjáró véradókat. Közülük 20-szoros véradásért aranyjel­vényt kapott Nagy János, Ve­réb György és Kisréti Jánosné. Ezüstéremmel tizenhárom, bronzéremmel huszonhárom véradót jutalmaztak. Az ikladi Ioari Műszergyárr Jjan köszöntötték a véradókat, akik közül Bánsági Pál, Kol­lár János és Győri János aranyjelvényt kapott. Ezüst­éremmel tíz, bronzéremmel hu­szonhét vöröskeresztes vér­adót tüntettek ki. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Labdarúgás: őszi első a OEAC Befejezés előtt a járási bajnokság Csonka volt a járási labda­rúgó-bajnokság legutóbbi for­dulója, az őszi válogatott mér­kőzések miatt elmaradt talál­kozókból játszottak le négy mérkőzést. A szezonvég a szö­vetségi napon is meglátszott; de néhány hűséges érdeklődő így is eljött, hogy megbeszél­je a bajnokság tapasztalatait, és szót ejtsen a tervekről. Hi­szen a bajnokságból már csak egy mérkőzés van hátra, az Erdőkertes—Dány összecsapás, amély még az első fordulóban maradt el. Annak idején hírül adtuk, hogy az erdőkertesi pá­lya nem felelt meg a követel­ményeknek, a kiét kapu 25 cen­timéterrel alacsonyabb volt a kelleténél. Most komoly a tát, hiszen ha a dányiak nyernek, jó gólarányukkal őszi másodi­kak lehetnek. A vezető GEAC-ot nem érhetik már be, így az egyetemisták minden­képpen két pont előnnyel az első helyen zárják a szezont. A szövetségi napon hallot­tuk a valkóiak panaszát is: a bajnokság kezdetén megígért támogatásból vajmi keveset kaptak. A Valkói Tsz SK job­bára csak a tanácstól kap se­gítséget, gond a csapat szállí­tása, s ha nem lennének lel­kes szurkolók, akik saját gép­kocsijukon fuvarozzák a játé­kosokat, idegenbeli mérkőzé­seikre ki sem tudnának állni. Három gárdájuk szerepel a bajnokságban, s az egyesület vezetősége továbbra is min­dent elkövet, hogy megállják a helyüket. Tavasszal az ifjú­ságiak közül már négyen a fel­nőttcsapatban játszanak, s ez arra mutat, hogy jó az után­pótlás nevelése. Isaszegen, amint azt Balázs István intéző elmondta, az öl­töző épületében megkezdték a kazáncserét. A játékosok és a vezetők tervezgetnek, s azt re­mélik, hogy egyik erősségük, Villányi Sándor felgyógyul lábtöréséből, s újra csapata rendelkezésére áll. Galgahévíz—Aszód 1-0 (1-0). Vezette: Surman (Lovászt Köti). At. évszakhoz képest ragyogó időben, szombaton nagyszerű talajú pályán megérdemelten nyert a •galgahévízi gárda. A sportszerű mérkőzésen a ha­zaiak csapatát rutinos idősebb játékosok erősítették. Túra—Veresegyház 0-1 (0-1). Vezette: Hegedűs (Molnár, Imre). A csúszós talajú pályán mintegy kétszáz néző előtt ját­szották a mérkőzést. A ven­dégcsapat egy jól eltalált sza­badrúgásból szerezte egyetlen, győzelmét jelentő gólját. Egy túrái játékost után rúgásért ki­állították. Zsámbok—GEAC 2-1 (0-1). Vezette: Czene, (Maszlag, Máté). A bajnokaspiráns egyetemis­tákat alaposan meglepték a zsámbokiak, akik nagyon ké­szültek erre a találkozóra. A GEAC ugyan még megszerezte az első félidőben a vezetést, c'e a második félidőben felülkere­kedtek a hazaiak, és megérde­melten győztek. Dány—Honvéd Malinovszklj SE 3-1 (1-1). Vezette: Födi (Vándor, Un- ger). A dányiak lelkesen játszot­tak, de a Honvéd sem érde­melt vereséget. A vendégcsa­patból egy játékost sportsze­rűtlen megjegyzéséért kiállítot­tak. A bajnokság állása: 1. GEAC 17 14 1 2 50-16 29 2. Pécel 17 13 1 3 34-15 27 3. Dány 1G 12 1 3 56-21 u 4. Aszód 17 11 2 4 46-31 24 5. Galgahévíz 17 10 2 5 45-32 22 6. Hévízgyörk 17 9 3 5 35-25 21 7. Veresegyház 17 8 3 6 45-29 19 8. Bag 17 8 3 6 34-34 19 9. Domony 17 5 8 3 40-37 18 10. Honvéd Malinovszkij 17 7 4 6 33-24 18 11. Zsámbok 17 7 3 7 27-33 17 12. Túra 17 6 3 8 27-33 17 13. Isaszeg 17 6 3 8 23-26 15 14. Erdőkertes 16 2 4 10 23-44 8 15. Kartal II.« 17 4 1 12 24-59 7 16. Mogyoród 17 3 1 13 19-51 7 17. Nagytarcsa 17 2 2 13 14-52 C 18. Valkó 17 2 1 14 15-44 5 *=2 büntetőpont levonva. Kézilabda Vereség a zárásoktól Az ötödik fordulóval befe­jeződtek a budapesti Nyár ut­cai kézilabda November 7. Kupa csoportküzdelmei. A Péceli Spartacus együttese utolsó mérkőzését a Zalka Máté Katonai Főiskola csapa­tával játszotta, s második lett. Péceli Spartacus—Zalka Má­té Főiskola 12-15 (8-8). Pécel: Víg — Szilágyi, Vö- fény (3), Husi (1), Szilvást (2), Tokai (1), Szabó. ’Csere: Suki (5). Változatos, jó iramú mérkő­zést láthattak a nézők. Az első játékrész elején négy gól­lal elhúztak a péceliek, de az ellenfél még a szünet előtt ki­egyenlített. A második félidőben egy ideig kiegyensúlyozott küzde­lem zajlott, a mérkőzés végé­re azonban a játékvezetők váltak főszereplőkké. Két pé- celit is kiállítottak, az ember­előnyt a Zalka kihasználta. A péceliek kapusa nagyon jól védett, több hétméterest is hárított. A mezőnyben Szilvá- si és Suki játéka emelkedett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom