Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-13 / 291. szám
P O STA BONTÁS 1979. DECEMBER lg., CSÜTÖRTÖK "orr W xslmav 7 Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 A Buda környéki erdők telepítője Buzer Antal erdész 1951-től vesz részt az országfásítási mozgalomban: jól ismeri Buda kornyékének fiatal erdőit, új fatelepítéseit, hiszen ó vezette az ültetést. A Benta- és a Csukály-patakok völgyét csemetékkel telepítette be, Nagykopáron és Dobogón pedig 800 hektáros területet íásított fekete- és erdei fenyő, korai és késői nyíriasuhángokkal. Az túrd, környéki rontott erdők felújításához nemes nyár- és akáccsemetéket használt, s a százhalombattai hóvédő sáv kialakítása is az ő nevénaz fűződik. A Budavidáki Erdő- és Vadgazdaság Turisztikai Vadasparkjába látogató tanulócsoportokat kalauzolja, és szakszerű magyarázatot ad az élővilág jelenségeire: máit oktató is kiváló. Eredményes munkájának bizonyítéka számtalan kitüntetése, amelyeket természetvédelmi tevékenységéért kapott ir Közéletünk fontos feladata a fásítás: a környezetvédelem mindannyiunk érdeke. Megváltozott eszközökkel és módszerekkel telepít erdőt, ültet fát az erdei famunkás és segítőtársa, a társadalmi munkás. A gépesítéssel ez a munka is korszerűbbé vált. Traktor, gödörfúró, ültetőgép foglalta el az ásó, ékásó és csákány helyét, s a talicska nyikorgását is egyre ritkábban hallani. Az ásó és ékásó eltűnésével egyszerre eltűnt a nyélre szerelhető, kicsi, tömör vasból készült ásónyomó, amely nagy segítséget jelentett a lábnak. Rég nem kapható a kereskedelemben, a kisipar még előállítja, de megrendelő már alig akad. Anélkül, hogy észrevettük volna, múzeumi tárgy vált belőle: mi még dolgoztunk vele," ismerjük használati módját, de unokáink már úgy fognak rá tekinteni, ahogyan mi nézzük ma a rokkát és a mozsarat. Padányi La jos Budakeszi Fehér bottal Hazánkban 36 ezer vak embert tartanak nyilván, de csak 19 ezren tagjai a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének. A Pest megyei szervezet mintegy 800 tagot számlál, többségük valamelyik városban lakik. A vidéken élők közül kevesen tartoznak a szövetséghez, ennek részben az érintettek előrehaladott kora, másrészt szervezési hiányosságok az okai. A szervezet munkatársai már egy éve járják, a megyét, felkutatják a vakokat és gyen- génlátókat, igyekeznek meggyőzni őket arról,(hogy a vakok előnyösebb helyzetben vannak, hiszen a szövetség iskoláiban többféle szakképzettséget szerezhetnek. A legtehetségesebbek főiskolára és egyetemre is eljutnak. Ezt követően könnyebb az elhelyezkedésük, mert a szervezet keres számukra megfelelő munkahelyet. Mivel a megyei tagok közül sokan nem Budapesten laknak, nagy jelentősége van a szövetség bentlakásos tanintézetének — itt élhetnek a fiatalok szakképzettségük megszerzéséig. Az intézetben nemcsak tanulásra van lehetőségük, hanem kulturálódásra és szórakozásra is. Hangos és pontírásos könyvtár, magnetofon, lemezjátszó, rádió segíti a széles körű ismeretszerzést, ezen kívül saját zenekaruk van a hallgatóknak, a Homérosz kórusuk pedig európai hírű. Az Egészségügyi Minisztérium időnként nagyobb összeget bocsát a szövetség rendelkezésére — ezt segédeszközök vásárlására fordítják, amelyekhez az igénylők 50 százalékos áron juthatnak hozzá. . A szövetség számít a helyi tanácsok támogatására a még nem tag sorstársak. felkutatásában, hogy d látássérültek egyre kevésbé érezzék hátrányukat a jól látókkal szemben, s hogy olyan munkahelv- re kerüljenek, ahol teljesítményük eléri a másokét. Aszódi László Antal Gyömrő Olimpiai öt próba A Kossuth Lajos Katonai Főiskola KISZ-bizottsága nemrég olimpiai ötpróba-versenyt rendezett, amelyre tizenegy KlSZ-alapsaervezet és két Ifjú Gárda-alegység nevezett be. A versenyzők öt sportágban mérték össze -tudásukat: kézigránát-dobásban, távolugrásban, lövészetben, függeszkedésben a páncélos hallgatók bizonyultak a legjobbaknak a tüzér és határőr hallgatók előtt Az Ifjú Gárda-alegységek versenyében a Móricz Zsigmond Gimnázium csapata szerezte meg az első helyet. A verseny alapján jelöl ki a KISZ-bizottság tíz főiskolást és tíz ifjúg.árdistát, akik a jövő évben részt vesznek a néphadsereg szintű bajnokságon. Géczi Sándor Szentendre Benzinkutasok az esőben Dunakeszi benzinkútja a szabad ég alatt áll. Kezelőit és a tankolőkat semmi sem védi az esőtől, hótól. lommal, sem pedig útitársaik egészségével nem törődnek, s vígan' pöfékelnek füstbe burkolva hangos kártyacsatájukat. ban és 3000 méteres mezei futásban. A versenyt a testnevelési és sporttanszék oktatóinak segítségével bonyolította le a KISZ-bizottság. Az összesített póntszámok alapján' az egyéni első helyezést Kiss István honvéd nyerte, megelőzve Szeile László honvédet és Istenes János határőr hallgatót. A vtíz fős csapatok versenyéJó volna egy tetőt építeni a kút fölé — úgy tudom, ezt nem engedélyezik, pedig szükséges, és nem hiszem, hogy tűz- vagy balesetveszélyes lenne. Solymosi László Dunakeszi ★ Fekete Tibor, az ÁFOR illetékese azt válaszolta érdeklődésünkre, hogy a tető építését valóban nem engedélyezik. A kút ugyanis szinte az ország útra épült, ezárt műszaki szempontból megoldhatatlan a tető elhelyezése. Tilos, de mégis... A Budapest—Gödöllő között közlekedő HÉV-szerelvénye- ken tilos a dohányzás. Bármerre néz az ember, mindenütt láthatja a tiltó táblákat, ezenkívül hamutartó sincs a kocsikban, s ebből is következtethető, hogy itt a füst nemkívánatos. Mégis akadnak olyan utasok — sajnos nem kevesen —, akik sem a tilaSokadmagammal kérdem: miért nem tart a BKV ellenőrzést a szerelvényein? A szabálysértőkkel szemben elsősorban ők hivatottak fellépni. Sík István Gödöllő -ár Felhívtuk telefonon a BKV panaszirodáját. Megtudtuk, hogy a jegyvizsgálónak jogában áll a szabálysértőket leszállítani a szerelvényről. Danda Miklós, a BKV vasúti járműveinek műszaki főmérnöke pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy nem áll szándékukban dohányzó és nem doáhnyzó kocsikat kijelölni a vonaton. Véleményünk szerint azonban mégiscsak ez lenne a helyes megoldás. Bizonyára elejét lehetne venni a felesleges vitáknak. \ Kavargó szemét Budapesten dolgozom, mindennap vonattal utazom munkahelyemre és onnan haza, Érdre. Nem újság számomra a sínek mellett tarkálló hulla- dékszőnysg, azt is tudom, hogy a szemét valószínűleg az arra közlekedő vonatokból kerül a földre. A napokban furcsa jelenségre lettem figyelmes: Buda- fok-Háros állomáson kisebb nagyobb papírdarabokat láttam kavarogni a szélben. Nem egyet-kettőt, hanem ennél jóval többet — nyilvánvaló, hogy nem a hanyag utasok dobálták itt szét elhasznált jegyeiket. A látvány nemcsak engem ragadott meg, utastársaim többsége is döbbenten nézte Szakoly a nincs hátrányban Legfontosabb szempont a fontossági sorrend Mi a közös tanácsok létrehozásának célja? Ez a kérdés gyakran merül fel az összevont igazgatású községekben. A válasz egyszerű: több település egyesülése a pénzalapokat is koncentrálja, s a nagyobb összegeket nagyobb beruházásokra lehet fordítani. Hogy melyik társközséget mikor helyezik előtérbe, azt a fontossági sorrend határozza meg. Viszont ez vita forrása is lehet... Nem egy évre Lénárt Lajos szokolyai olvasónk panaszolta levelében, úgy érzik, községük nem olyan mértékben fejlődik, ahogyan azt az ott élők szeretnék. A levél nyomán felkerestük a panaszost, aki azt nehezményezte, hogy 1979- ben a művelődési ház korszerűsítésén kívül más nem történt, nem épült út, sőt a meglevő burkolatok javítása is elmaradt. Az autóbuszmegállóba hiába kérnek esővédő tetőt, a strand pedig évek óta használhatatlan. Viski Sándor, Ve. cemaros nagyközségi közös tanácsának vb-titkára — bár szokolyai lakos — a közelmúltban, egy tanácstagi gyűlésen értesült a község lakóinak elégedetlenségéről. Kérdésünkre — hogy jogos-e a méltatlankodás — egyértelműen nemmel válaszolt. Indoklása szerint a községfejlesztés nem egyetlen évre korlátozódik. Szokolya és Verőcemaros 1979 januárjában egyesült, s az eltelt egy esztendő túl rövid az objektív ítéletalkotáshoz. A vb-titkár elmondta: Szokolya művelődési házának korszerűsítése csaknem 700 ezer forintba került, nemcsak födémcserét hajtottak végre, hanem a központi fűtést is bevezették, ezenkívül a villamos berendezések többségét is ki kellett cserélni. Útépítést nem is terveztek erre az évre, a felújítást pedig elhalasztották, megvárják, amíg befejeződik a vízműhálózat építése, amelyre 1980-ban 60 millió forintot fordít a tanács. Ez így ésszerű, inert az utcákat most több helyütt felbontják, ezért okosabb, ha a munka végeztével hozzák rendbe a burkolatot. Esővédő a megállóba Az autóbusz-megállók felszerelése és karbantartása csak akkor a tanács feladata, ha a községben helyi járatú autóbusz közlekedik. Szoko- lyán vonatpótló autóbusz jár addig, amíg az erdei kisvasút átépítése tart. A megállók tehát most az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hatáskörébe tartoznak, a lakosság . által kért esővédő tetőt nekik kell felszerelniük. Mindenképpen jogos a szo- kolyaiak kérése: jó lenne, ha ideiglenesen is — amíg a vasúti pálya felújítása véget nem ér — gondoskodnának a buszra esőben, szélben, a szabad ég alatt várakozó utasokról, akár társadalmi munkát is igénybe véve. Ha !psz víz S mi a helyzet a stranddal? Szokolyán van egy 25 m hosszú és 15 m széles betonozott fürdőmedence. Eredetileg a Török-patak vizét duzzasztották fel egy gát segítségével, így töltötték meg a medencét. Néhány éve a szokottnál nagyobb áradás volt, amely elsodorta a gátat. A tanács szerette volna helyre állítani, de ehhez mintegy 700 ezer forintra lenne szükség, és ekkora összeget nem tudtak a költségvetésből biztosítani. Minden évben igényeltek rá pénzt a megyei keretből, de kérelmüket elutasították, mondván, hogy indokoltabb igényeket kell kielégíteniük. A tervet mind későbbre kellett halasztani, s időközben elszennyeződött a Török-patak vize. Már nem alkalmas a strandolásra. A tanács úgy tervezi, hogy a most épülő szokolyai vízhálózatról látja el a strandot is. Mikor lesz ismét víz a medencében? Ez attól függ, milyen ütemben halad a munka, s mennyit segítenek a lakosok! . A patakot ebben az évben szabályozta a Gödi Vízmű Társulat. A meder egyik oldaláró' eltávolították a fákat — a tanács két emberrel állapodott meg, hogy ha elvégzik a munkát, fizetés fejében az elénk táruló siralmas képet. Vajon honnan került oda a mázsányi papírhulladék? Ez is érdekelne bennünket, ám ennél is fontosabb kérdés, hogy ha már odakerült, mi lesz a további sorsa? Megvárják, míg széthordja a szél vagy inkább — akiket illet — gondoskodnak eltüntetéséről? Ez a kérdés nemcsak Budafokra, de Érdre is vonatkozik ... Nagy József Érd Karta/i örömök Kartal megünnepelte fel- szabadulásának 35. évfordulóját. Mi változott az elmúlt évtizedek alatt? Az évforduló egy kis számadásra is lehetőséget nyújtott. A társadalmi összefogás eredményeképpen megváltó-» zott a falu arculata. Mi mindennel gazdagodtunk? Az általános iskola 26 tantermében 38 pedagógus oktatja gyermekeinket, az apróbbak pedig három óvoda közösségében töltik napjaikat. Üj postánk, új gyógyszertárunk, egészséges, közművesített vízhálózatunk, s harminc kilométernyi járdánk van. Élelmiszereinket korszerű ABC» áruházban vásároljuk, .s az iparcikkeket és, ruházat» árukat is helyben vehetjük meg. Nemrég pedagógus szolgálati lakás épült, Áfész-felvásárlóte- lepünket, két orvosi rendelőt és a hozzá tartozó két lakást a közelmúltban adták át. Jelenleg tizenkét egészségügyi dolgozónk látja el betegeink gyógyítását, két belgyógyász, egy fogorvos, sí most a gyermekorvos is megkezdte rendelését, így nem kell többé Aszódra utazni a beteg gyermekekkel. A fejlődés a községi vezetők és a lakosság jó együttműködésének köszönhető: nálunk közös a munka, így az eredményeknek is együtt örülünk. Ladócsy I.ászióné Kartal Pomázi önkéntesek Nemrég értékelte az 1979. év szakmai továbbképzését a pomázi önkéntes tűzoltóegyesület. Dr. Brezanóczy János főorvos előadást tartott a füst- mérgezésiről, az égési sérülésekről és az elsősegélynyújtásról. Az előadás után szakmai kérdésekről beszélgették. A hallgatóság kérte, hogy a főorvos — aki szintén tagja az egyesületnek — a jövő évi továbbképzésen gyakrabban tartson előadásokat, mart szeretnének megismerkedni az elsősegélynyújtás követelményeivel is. • , Szomorú számadat: évente 15 ezer ember hal meg, mecrt nincs,, aki a balesetet szenvedettet szakszerűen elsősegélyben részesítse. Leidinger Gyula Pomáz Szerkesztői üzenetek özv. M. J.-né, Szigetújfalu: Köszönjük a kedves meghívást. Feltétlenül megkeressük önöket a jövőben. B. i. Vác: A rendelet 1979. július 23-án jelent meg. Ennek értelmében a szeptember 30-ig leolvasott fogyasztást meg a régi díjszabás szerint kell fizetni. Természetesen ez ' azokra a településekre érvényes, ahol kéthavonként fizetnek villanyszámlát. Ott azonban, ahol havonta olvassák le az órákat, augusztus 31. után már az új árat kell kifizetni. Az Elektromos Művek folyamatosan olvassa le a fogyasztásmérőket, így van, akire hónap elején, másokra viszont hónap végén kerül sor. Cs. S.-né, Tápiógyörgye: Az ÉMASZ nagykátai kirendeltsége tájékoztatása szerint a közeli napokban bekötik édesapja házába a villanyt. A bekötés díját a helyszínen kell kifizetni. elvihetik a kivágott fákat. A lakosság nem tudott az egyezségről, így nem csoda, ha arra gondoltak, hogy a tanács nemtörődömsége miatt apránként széthordták a rönköket, a község /lakói. Holott a jogos tulajdonos vitte haza, mint megérdemelt munkabérét ... Kölcsönös bizalom ' Szokolya költségvetésének nagy részét kevésbé látványos szolgáltatások emésztik fel. Huszonöt idős ember étkeztetéséről gondoskodhatnak: ebédet hordhatnak az általános- iskola napközijéből, s jövedelmüktől függően 1—6 forint térítést fizetnek érte. Ebben az évben szervezték meg a háztaitási hulladékok elszállítását. s ennek költségei csak kisebbrészt terhelik a lakosságot. A tanács támogatja a szokolyai sportkört, az idén építették a pályát 100 ezer forint ráfordításával. A költségek még nagyobbak lettek volna, ha a lakosság nem járul hozzá tekintélyes meny- nyiségű társadalmi munkával. A községben 48 új házhelyet alakítottak ki, ez meghatározza a távlati terveket, hiszen a lakások • szükségessé teszik a víz- és villanyhálózat bővítését, utat és járdát is kell majd építeni. Verőcemaros, Szokolya és Kóspallag közös tanácsa most három település egyesített pénzalapjaival gazdálkodik. Ha mindössze azt tenné, hogy a három felől befolyt összeget ismét háromfelé osztja, egyik településen sem érhetne el jelentős eredményeket. A pénz sorsáról mindig a választott testület dönt, mérlegelve a sok szükséges közül a legszükségesebb kiválasztását, megvalósítását. Mint ahogy már Szokolya is bőven részesült az alapból, s a többi község lakossága ezt természetesnek is tartotta. Megértik a törekvést Ebben az évben 3 millió forint összeget fordítottak a verőcemarosi 100 személyes óvoda és négyszáz adagos konyha felépítésére, Kóspal- lagon két utca készült el, 800 ezer forintért. A jövőben sem lehet — és nem is ajánlatos — más szempontok szerint elosztani a három település között a fejlesztésre szánt összeget, mint fontossági sorrendben. A vitákat megelőzendő azonban, a lakosságot — a szokolyaiakat is — folyamatosan tájékoztatni kell az elképzelésekről. így az érdekeltek minden bizonnyal megértik a tanács törekvését: okosan, jól elosztani a pénzt. Ügy, hogy mindhárom település gazdagodjon. Pável Melinda
