Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

1979. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Apa és fiai Ajándék is került a fa alá A mesebeli erősjánosokat idé­ző. Vajon mit takargat a ta­risznyájában ? — Üres az én tarisznyám. Mikor felkerültem Budapest­re, nem hoztam mást magam­mal, csak a nagy nyomorú­ságot. Apám gépészkovács volt, s tizenketten voltunk gyerekek. Korán munkára fo­gott bennünket, másként etet­ni sem tudott volna. A nyolc osztály befejezése után azon­nal bányába mentem, a csil­léseknél kötöttem ki. Néha alig tudtam hazatámolyogni a fáradtságtól. Akkori kerese­temből összegyűlt egy házra- való a szüleimnek, még mű­hely is került mellé. A katonaság után azonban nem ment vissza a falujába, hanem Budapestre jött sze­rencsét próbálni. — Sofőr lettem és rövide­sen megnősültem. A felesé­gem törékeny, karcsú, formás és tetszetős lány volt. Az any­ja, amikor megtudta, hogy összeházasodunk, azt mondta: le is út, fel is út. Pedig előt­te velem építtette fel a fele házát. Hát így indultunk, sem­mi nélkül. Magukra hagyva Halásztelek mellett találtak albérletet. Egy jóra való csa­lád befogadta a fiatalokat. Az ifjú férj sokat segített az épít­kezésnél az idős házaspárnak. — Később javamra vált a segítség. Hamarosan megszü­letett az első gyerek, s alig egy év múlva meglett a má­sik is. Az én asszonyom azon­ban egyre kevésbé tetszett ne­kem. Napokig nem főzött, nem mosott. A fizetés mind­össze két napig tartott, min­den kifolyt a kezéből. Egyre mondogattam neki, emberelje meg magát. A fiatalasszony azonban na? pokig csavargóit, aztán egy­szer csak eltűnt, nem érde­kelte sem a férje, sem a két pici gyerek. — Vidéki fuvarból tértem haza. Késő este volt. A szo­bába lépve, nem akartam hin­ni á szememnek. A két fiam találtam csak ott, sírva, ma- szatosan, magukra hagyva, szerencsétlenül. Rajtuk kívül nem maradt ott semmi. Az asszony mindent kipakolt, csak a fiúkat hagyta ott ne­kem. A nagyobbik akkor ti­zennyolc hónapos volt. A háziak tartották benne a lelket. Meg a két gyerek. Elő­ször vidékre, majd egy idős házaspárhoz adta a két fiút, addig amíg otthont nem te­remtett maguknak. Állandó éjszakai munkát vállalt, nap­pal pedig építkezett. Az al­bérletéhez közel, olcsón telket vásárolt. Minden munkát el­vállalt, hogy kifizethesse. Volt szeneslegény, segédmun­kás, ami éppen jött. A gye­rekeket naponta látogatta, ott voltak a közelében. — Hol egy ablak, hol egy ajtó került a kis házra. Amint az első szoba készen lett, ma­gamhoz vettem a fiúkat. Még iskolások sem voltak, hiszerr egy évbe sem tellett, s már velem voltak. Megmagyaráz­tam nekik, hogy éjszaka dol­gozni megyek, ne féljenek, haza-hazaugrom hozzájuk. Sohasem felejtem el azt a ka­sonyt, amikor beköltöz­k. Nem volt más csak a és a fekvőhelyek. De et- kezdve már ajándék is érült mindig a fa alá. Az ajándékot csak az apa ette. Az édesanya soha nem látogatta, soha nem kereste gyerekeit. Havi háromszáz fo­rintot küldött, amit a bíróság megítélt. S a fiúk nem ismer­ték az anyai simogatást. Friss kifli a táskában — Nagyon sokat izgultam értük. Minden reggel futva ér­keztem a ház elé, hogy előbb érjek haza, mint ahogy fel­ébrednek. A friss kifli és a tej már a táskámban volt. És a szerencse is hozzám pártolt, a fiúk nem voltak betegesek. Igaz, nagyon vigyáztam rá­juk. Hógolyózni, szánkózni is félve engedtem őket, nehogy meghűljenek. Egyszer mégis megbeteged­tek, bárányhimlősek . lettek mindketten. Az apa úgy tett, ahogy otthon a sok gyerme­ket felnevelő édesanyjától lát­ta. Vizes ruhába csavarta a lázas gyerekeket. Hamarosan rendbe is jöttek. — Az iskolában sem volt különösebb baj a gyerekekkel. Tőlem mindent megkaptak, amire csak szükségük volt. Nem mondhatta senki, hogy nem tartottam, járattam őket tisztességesen. A szabadságo­mat is mindig az iskolai szü­netben vettem ki, hogy együtt lehessünk. Ahogy cseperedtek egyre könnyebb lett. A kis ház pedig teljesen elkészült. Két szoba, konyha és ami kell. A szükség mindenre megta­nítja az embert. Magam vé­geztem minden munkát, vol­tam én kőműves, vízvezeték- szerelő, villanyszerelő, sőt az utat is egyedül öntöttem ki betonból. Néha még máshol is vállaltam munkát, hogy a ki­csik ne szenvedjenek hiányt semmiben. Perel az anya Amikor már készen, bebú­torozva állt a ház, egyszercsak megjelent az anya. Akkor csak az apát, a férje? keres­te. Vissza akart költözni. — De nekem már nem kel­lett. Mondtam neki, ha ket­tévágják a kenyeret, senki sem ragaszthatja eggyé. De hinni sem hittem a javulásá­ban, hiszen a híre többször eljutott hozzám is. Egy ideig békén hagyott, a fiúkat nem is kereste. Egyszer aztán en­gem is majdnem elért a vég, meg kellett műteni, mert megemeltem magam. Csak a varratok szedését vártam meg, s utána saját felelősségemre hazajöttem a gyerekekhez, akikre addig a szomszédok ügyeltek. Segítséget soha nem kért, nem várt senkitől. A régi fő­nöke tudta, hogy egyedül ne­veli a gyerekeket, s nem is osztotta be másik fordulóba. De új vezető került a helyé­re, aki már nem tartotta ma­gát a hallgatólagos egyezség­hez. . Néhányszor kora dél­utánra osztotta be, nem tudott hazamenni. S ekkor történt a baj. Megjelent az anya és el­csalogatta a gyerekeket. Vé­gül a rendőrség segítségével kerültek haza. Möst, amikor a nagyobbik nyolcadikos, a ki­csi hetedikes. Azóta a fiúk nyugtalanabbak* rosszabbul tanulnak. Az anya pedig bí­rósághoz fordult, hogy visz- szaperelje a fiait. Szalai Mária Beruházás — pénz nélkül Károkozó:a zaj Évek óta végeznek hazánk­ban megfigyeléseket és kísér­letedet a zajártalom formái­ról, illetve megszüntetésük módozatairól. A nemrégiben összegezett vizsgálati eredmé­nyek szerint a város: lakos­ság mintegy 30 százalékának a megengedettnél nagyobb a zajterhelése. Az egészségügyi felvilágosítás társadalmi ta­nácsánál a zajártalom elleni küzdelem egyelőre elég sze­rény eredményeinek összesíté­sére, sokasodó teendőinek meghatározására készülnek. Dr. Benson Katalin pszicho­lógus a témával kapcsolatban elmondta, hogy az egészség- ügyi világszervezet, a WHO adatai szerint a föld lakosai­nak egy százaléka halláskáro­sodott, és ezek felénél a zaj a kórokozó. A civilizációs be­tegségek, köztük a nálunk is gyakori hipertónia, neurózis és a balesetek egy részének ki­Exportgalambok Nagykátáról 6! jövedelmeztek a primőrök Elégedett a Nagykáta és Vidéke Áfész a kistermelők gazdaságaiban termett zöld­ségfélék minőségével ésmeny- nyiségével: az idén az elő­irányzottnál 10 vagonnal töb­bet vásároltak fel. Különösen sok termett primőr paradi­csomból, zöldpaprikából és uborkából, a nagykátai kör­zetben hagyományos zöldség­félékből. Míg a primőrökből terven felül vásárolt fel az áfész, gyümölcsökből a várt­nál kevesebb érkezett a telep­helyekre. Kiss Sándor felvá­sárlási osztályvezető elmondta: gyümölcsfélékből 168 vagonra számítottak, de az időjárás rendkívül hátrányosan befo­lyásolta a terméshozamokat. Egresből, kajszibarackból, al­mából és szilvából a számí­tottnál fele annyit adtak át a kistermelők. A gyümölccsel ellentétben jól alakult a méztermelés. p.z áfész 210 mázsa felvásárlására szerződött és 400 mázsát ve­hetett át a méhészektől. A nagykátai körzetben évek óta tenyésztenek húsgalambot, s ebben az évben már 90 má­zsát várnak. Az előrejelzések szerint nemcsak a tervet tel­jesítik, hanem még exportra is jut a nagykátai galambok­ból. A nagykátai körzetben te­vékenykedő 12 szakcsoport 300 kistermelője az idén 7 millió 24'fel karra LAKÄBBIZ) LAKÁSBl LAKÁÍ LAKA LAKA LAKÁS Bl, ■Sud SÍTÁS SÍTÁS '■TÁS \ÍTÁS í ÍTÁS _ Jtás •QSSYÁS OSÍTÁS SÍTÁS SÍTÁS SÍTÁS SÍTÁS SÍTÁS SÍTÁS 1. tűz 2. villámcsapás 3. robbanás 4. földlengés 5. földcsuszamlás 6. kó- és földomlás 7. természetes üreg beomiása 8. talajszint alatti építmény beomiása 9. szélvihar 10. szélvihar miatti beázás 11. felhőszakadás 12. árvíz 13. csőrepedés, kiömlő víz és góz miatt' kár 14. teíójégkár 15. jármüveknek épületbe, kerítésbe ütközése 15 hónyomás 17. betöréses lopás 18 rablás 19. jogtalan behatolás 20 üvegtörés 21. televízió képcsövének összeroppanása 22. tévéantenna viharkára és lopása 23. felelősségi károk 24. balesetbiztosítás forint értékű árut termel. Az •áfész munkatársai pedig már az 1980. évi terveket készítik. Zöldségből háromszor annyit akarnak felvásárolni, mint az idén. A terv realizálását a szentlőrinckátai kistermelőkre alapozzák, akik már ebben az •évben szerződtek az áfész-szel, s néhány hónap alatt rájötteK: érdemes a szakcsoportokhoz tartozni. Hogy hosszú távon is így gondolják, arra példa a gyümölcsösök reknstrukciója. Az új telepítések termőre for­dulásakor már ezekkel a ter­mékekkel jelentkezhetnek a szentlőrickátaiak 'az áfész fel­vásárlóinál. alakulásában sem zárható ki a zaj kellemetlen szerepe. Minden lehetséges formá­ban — a munkahelyeken, ott­hon és a környezetünkben — csökkentenünk kell az egész­ségkárosító zajhatásokat. Az egészségünkről, annak meg­óvásáról van szó! A zaj miatt rosszul alszunk, következés­képpen nem regenerálódik megfelelően a szervezet, s ez már másnap ingerlékenysé­get, fáradtságot okoz, ami bi­zonyos idő múlva állandósul­hat. A védekezésben a legfonto­sabb a tudatosság: mindenki tartózkodjék a felesleges zaj­keltéstől, például ne bömböl- tesse a rádióját, ne dobálja a tejeskannákat, ne csapkodja autója ajtaját, ne bosszantson másokat a motor túráztatásá- val. Ez semmibe sem kerül, mégis sokat számít. Egy pénz nélküli beruházás­ra van szükség sok munkahe­lyen: magunk és mindenki ér­dekében ne nagy zajkeltéssel bizonygassuk, hogy dolgozunk. Ezt a témát például be lehetne iktatni a szállítók munkavé­delmi oktatásába.. Megvan, megkereshető — otthon ugyan­úgy, mint minden munkahe­lyen — kinek-kinek a maga feladata a zaj elleni küzdelem­ben. Most formálódnak azok az elképzelések, hogy konkré­tan milyen teendői legyenek ezen az egészségnevelési terü­leten a szakszervezeteknek, a KÖJÁL-oknak, az üzemorvosi hálózatnak, megfelelő propa­gandát fejthet ki az autóklub a csendesebb közlekedésért, az Országos Egészségnevelési In­tézet pedig általában a zajta­lanabb környezet megteremté­séért. Kettős arculat Ügy mondják: a szükség törvényt bont. Ez a mondat jellemző a dunabogdányi Űt- törő Termelőszövetkezet gaz­dálkodására. Hogy miért? Az építkezések miatt évről évre csökkent a tsz földterülete: ma már csupán 278 hektáron termesztenek gabonát, takar­mánynövényt, napraforgót. A tsz létszáma viszont az évek során nem csökkent, munkát kellett a dolgozóknak biztosí­tani. A vezetőség többek kö­zött döntött az ipari mellék­üzemágak létrehozása mellett, s idei — több mint 70 millió forint — árbevételükből mindössze 13,3 millió forint származik az állattartásból, növénytermesztésből. Ebben a szentendrei járási tsz-ben már régóta az ipar hozza a milliókat a konyhára. A dunabogdányi tsz-t úgy ismerik: mindent elvállal. Dolgozói sokfajta feladatra képezték ki magukat. Az ad­minisztratív létszámot is mi­nimálisra csökkentették, így többen részt vehetnek a ter­melő munkákban. Megváltozott a tsz elnevezése is, az új név­táblára ipari—mezőgazdasági termelőszövetkezet felirat ke­rült. Horváth Antal tsz-elnök szíveden beszél a melléküzem- ágakról. A részlegek közül a fémfeldolgozót említi a leg­jobbak között. Évente 14 mil­lió forintnál is több értéket termelnek a kis szériájú ex­portgépek alkatrészeiből. Eh­hez hasonló árbevételt hoz a textilrészleg is, amelynek fő terméke az ipari védőkesztyű, amelyből évente 340—500 ezer pár készül. Körülbelül 120 be­dolgozót is nyilvántartanák. A sokirányú tevékenység közül a matrica és reklám­táska készítő, valamint a filmnyomó részleg a leggaz­daságosabb. A rugójavítóban évente 6—7 ezer gépkocsi lap­rugóját javítják meg. Műszakiak a városért Barati kor alakul Dunakeszin Mozgalmas napokat él Du­nakeszin a Hazafias Népfront városi bizottsága. Nemrégiben fejezték be a tíz kilométeres járdaprogram ez évre eső ré­szét, s csupán a novemberi hi­degebb napok ijesztegetéséneii köszönhető, hogy néhány mé­ter híja van a tervezettnek. El­készült ugyancsak társadalmi munkában — a 2. sz. óvoda bővítése: a második szinten kialakított négy foglalkoztató régi gondokon enyhít. Papp Lászlóné tanácstag Szabadság- ligetről jelenthette a jó hírt: a lakosság bevégezte az egész­ségház alapozását. Ilyen sok, örömöt és gondot adó munka között szinte meg­lepő a népfrontbizottság leg­újabb vállalkozása: hamarosan megalakítják Dunakeszi ba­ráti körét. Aki bele akar szólni \ — Szentendre adta a példát — mondja Antal János nép-, fronttitkár. — A szomszédvár jó kezdeményezését fejlesztet­tük tovább a magunk képére: míg amott elsősorban a mű­vészet színtere a baráti <ör, mi a város műszaki értelmisé­gét szeretnénk összefogni; szó­rakozási és munkakeretet nyújtani részükre, kibányász­ni a bennük levő erőket. — Volt már hasonló jelle­gű, korábbi vállalkozás a vá­rosban? — Próbálkoztunk értelmisé­gi klubbal, irodalmi presszót szerveztünk, vegyes sikerrel. Ez a mostani elképzelés több eredményt ígér. — Miért éppen a műsza­kiakra gondoltak? — Adódott ez városunk helyzetéből. Dunakeszinek nem is annyira múltja, inkább jö­vője van. Ennek ésszerű meg­tervezéséhez, emberi arculatá­nak kialakításához szeretnénk fölhasználni a műszakiak se­gítségét. Azt akarjuk, hogy aki bele akar szólni a város ter­vezésébe, kapjon hangot. Ügy tervezzük, hogy a kilenc szek­cióban dolgozó köri tagok al­ternatív terveket dolgozónak ki a tanács részére. Amit az­tán a tanácsi vezetés felhasz­nálhat a város fejlesztésében. Sportos arculat — Mire alapozzák ezeket ez elképzeléseket? — Döntően a lakosság Igé­nyeire, belefogalmazva termé­szetesen a szakemberek véle­ményét. Azt hiszem, egyedül- i álló volt a város kezdeménye­zése, amikor kérdőíveken kér­tük ki a lakosság véleményét: 3000 — városfejlesztési igényt felmérő — lapot küldtünk ki. Ezek a vélemények máris jó kezdetet szabhatnak munkánk­nak. — Kialakult már a város- fejlesztés fő iránya Dunake­szin? — Ahogy Szentendre a kép­zőművészet, Vác a zene vá­rosa, úgy szeretnénk rni is ki­alakítani Dunakeszi sajátossá­gát. Sportvárossá akarunk fejlődni. Lehetőségeink adot­tak: az alagi lovashagyomá- n.yok; a renülőtér, ahol két klub is működik: az oktatási intézmények sportlétesítmé­nyei jó alapot jelenthetnek az " ihduláshoz. Fiatal város va­gyunk, a lakosság is fiatal, szükségük van a rendszeres’1 testedzésre. Elsősorban a tő- ' megsportot szeretnénk felka­rolni, de nem mondunk le á minőségi sportról sem. Terve­zik egy OTSH evezőspálya megépítését, ami sokat lendí­tene a város víziéletén. Ehhez : a sportos arculathoz is sokat adhatna a baráti kör. — Hogyan kezdték meg a . szervezést? — Fölmértük a városban, dolgozó műszakiakat, s a mun­kahelyen keresztül értesítettük ' valamennyit. Nagyobb gon­dunk az eljárókkal volt, so- ' kuknak ugyan tudtuk a lakás­címét, de többen kimaradtak a szervezésből. A lap nyilvá­nosságát is szeretném felhasz­nálni arra, hogy felkérjem a Dunakeszin élő. de idegenben dolgozó műszakiakat, ameny- nyiben részt vennének közös munkánkban, jelentkezzenek a népfron'tbizottságon. Az első találkozó — Hány tagra számítanak? — Száz, százötven műszaki részvételét várjuk. Felméré­sünk alapján ennyi érdeklődő van is, de az állandó tagok száma bizonyára csak a mun- : ka során alakul ki. — Mikorra tervezik az első találkozót? — December 21-én, a műve­lődési központban találkozunk először. Akkor alakítjuk meg , Dunakeszi baráti körét. M. A. KARÁCSONYI AJÁNDÉKOKAT A Jjórián áruházból! Égőgarnitúra karácsonyfára 210-től 303 Ft-ig Női és bakPsblúzok 167-től 450 Ft-ig Fiú- és férfiingek 71-től 290 Ft-ig Játékbabák 240-től 420 Ft-ig Bábfigurák 36-tól 118 Ft-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom