Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

1979. DECEMBER 12., SZERDA tm Műszeres vízvizsgálat A Duna-menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vál­lalatnál megalakult a környezet- és vízminőség védelmi osztály, amelyhez kémiai és bakteriológiai laboratórium tartozik. Fel­adatuk a Dunakanyar vízellátásának javítása, a Duna-menti ipari és mezőgazdasági üzemek vízszennyezésének megakadá­lyozása. Ribai Zsuzsanna vegyészmérnök és Nagy Katalin laboráns a vízminták műszeres analitikai vizsgálatát végri. A tervezettnél tízzel több Lakások határidő előtt Az iskola is hamarabb készül el Három, a szövetkezet és a város szempontjából egyaránt fontos munka vár az év utol­só heteiben a Szentendrei Építőipari Szövetkezet dolgo­zóira. Hatvanöt lakás átadá­sára készülnek a Vasvári úti lakótelepen, nyolctantermes iskolát építenek a Rákóczi úton, s a város központjában egy műemlék jellegű épület­ből kilencmillió forintos költ­séggel alakítják ki az új OTP- székházat. A szövetkezet egész évi munkájával 82 millió forint termelési értéket kíván előál­lítani, amiben benne van a szakipari részlegek városon kívüli — elsősorban budapes­ti — tevékenysége is. Ebből az első kilenc hónapban 61 mil­Bővül a város üzlethálózata Utat kutat ígérnek a tervek Seregnyi kérdés bizonyí­totta Cegléden, a pártszék­házban. megtartott város- politikai fórumon, hogy a vá­ros lakói magukénak érzik szűkebb pátriájuk fejlődésé­nek gondjait. Környezetük értékeit védve aktívan érdek­lődnek a város jövője felől. Az idő szűke miatt válasz nélkül maradt fölvetésekre — a főbb témakörök szerint cso­portosítva azokat — Vincze János tanácselnök-helyettes és az illetékes szakigazgatási szervek vezetői adtak választ. Számos észrevétel érkezett a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás témakörével kapcsolatban. A tanács is szükségesnek tartja a vas­műszaki áruk választékbőví­tését szolgáló áruház létreho­zását. Tárgyalnak a megvaló­sítás lehetőségéről. Még ez valóra nem válik, addig is a termelés-ellátásfelügyeleti osztály a folyamatos áruellá­tásra és sokrétű kínálatra igyekszik ösztönözni a keres­kedelmet. A gépkocsitulajdo­nosok beszerzési gondjait enyhíti az autó-alkatrész szak- üzlet, a Rákóczi úton, az áfész élelmiszerboltja mellett. A városközpontban a VI. ötéves tervben szeretné­nek egy 1400—1600 négy­zetméteres élelmiszer- áruházát építeni. Elkészültével lehető-ég nyílna a további kereskedelmi ága­zatok fejlesztésére is. A vá­rosrendezési terv szerint ki­alakuló települési alközpontok ellátását 4—5000 négyzetmé­ter alapterületű, központosán telepített kisáruházak oldják meg. Ezek közül az első va- ószínűleg jövőre el is készül i Malom térén. A Károlyi la- :ótelep hasonlót, de nagyöb­űt kap, várhatóan 1981-ben. \ piaci bevásárlóközpontot .zinten a következő tervidő- zakban szeretnék kialakítani. Régi igény, több fórumon ■lhangzott már a kérelem: íyissanak bizományi boltot Jegléden. Ehhez a város ve- .etősége minden lehetőséget negad. Hasonló jogos kérés .eljesül a tanácsháza tömbjé­nek átalakításával: itt tága- abb, jobb helyet kap az óra- kszer bolt. A Szabadság tér árnyékének rendezésekor új- a kialakítják az evangélikus ;mplom melletti hajdani ba- átsort, természetesen kultu- ált, igényes formában. Aján- iék- és emléktárgyakat, di- atárukat, népművészeti al­másokat, kisipari remekeket .•usítanak majd itt — elsősor- >an a városra és környékére ellemzőeket. Látszólag apró, de bosszan- ó jelenség a városközpont­tá a lángossütő bódé. A mű­I ban a vízhálózatot kizárólag 1 indokolt esetben bővítik. Az utak felújításánál is fej­lődés várható. A KPM ígé­retet tett, hogy a hatodik öt­éves terv idején a Déli és Körösi út csomópontjában forgalomirányító jelzőlámpá­kat szerelnek fel. A Kossuth Ferenc utca átépítését 1980—Sl-re irá­nyozták elő a Széchenyi út és Mozdony utca kö­zötti szakaszon. Tárgyalnak a Széchenyi út kezelői jogának átadásáról a KPM illetékeseivel, s ennek eredményes lezárásával dön­tenek a felújítás időpontjáról. A fásítás és parkosítás sok ceglédi embert érdekel. Öröm, hogy elkészültek a Malomtó- szél ifjúsági játszó- és pihe­nőparkjának tervei, amelynek munkálatait egy éven belül megkezdik. A terveknek meg­felelően még tavaly hozzá­kezdtek a zöldövezet kialakí­tásához. Ennek első lépcsőié­ként harmincöt hektár terü­letet fásítottak a régi ho­mokbánya területén. Ez a munkálat folytatódik. A tele­pítésekhez szorosan kapcsoló­dik a városi utcák tervszerű fásítása. Várható a gázcsere­telep mögötti térség fásítása is. A városfejlesztés megvaló­sításához a tanács és a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga, az eddigiekhez hasonlóan, sok segítséget vár a ceglédi munkahelyektől és a lakos­ságtól egyaránt. emléki környezetbe nem illik a csúnyácska építmény. Meg­szüntetését, bontását követően természetesen megfelelő he­lyet ad a tanács egy árusító­helynek, hiszen a jó falat azért kell az embereknek. A vendéglátóhelyek kul­turált kialakítását a meg­levő anyagiak központi felhasználásával igyekszik elérni a vendéglátóipari vállalat. Ennek egyik eredménye már­is a Kossuth Szálló és Étte­rem felújítása és átalakítása. A gyermekétkeztetés javulá­sát szolgálja a 203. sz. Bem Jó­zsef Ipari Szakmunkásképző Intézet fejlesztése, melynek során korszerű, sokadagos konyhát is építenek. A Károlyi Mihály lakótele­pen minden bizonnyal öröm­mel fogadják a 2. számú szol­gáltató házat, amelynek mű­szaki átadását 1981-re tervez­ték. A közművesítés, útépítés iránt sokan érdeklődtek. Ceg­léden a vízellátás gondjain enyhít a közelmúltban fúrt három újabb kút üzembeállí­tása. A felhasználható víz mennyisége ötven százalék­kal, azaz napi 3000 köbmé­terrel nő. Az ellátást javítja, hogy az összekötő vezetéke­ket nagyobb átmérőjűre cse­rélik. Épül a vízmű is, amely­hez további kutakat fúrnak. Elkészült az 1500 köbméter befogadóképességű víztároló medence. A jövő tervciklus­lió forintot teljesítettek. Ter­vezett nyereségük 12,5 millió forint, melynek időarányos részét szintén elkönyvelték az első háromnegyed évben. így minden reményük megvan ar­ra, hogy teljesítsék tervüket. A 330 emberrel dolgozó szö­vetkezet 21 szocialista közös­sége felmérte a lehetőségeket, s az MSZMP XII. kongresszu­sának és hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója tisz­teletére tett pótvállalásában lerövidítette a lakások átadá­si határidejét december 31-ről december 20-ra. De nemcsak ez áll a vállalásban, hiszen az eredeti tervben 55 lakás sze­repelt. A műszakiak átdolgoz­ták a terveket, s kiderült, hogy még tíz garzonlakást ki lehet alakítani az adott alap­területen. Ezzel együtt vállal­ták az ott dolgozó kivitelező közösségek a december 20-i határidőt. Az iskola építési idejét há­rom hónappal lerövidítették, így jövő év augusztus 20-ra fejezik be, hogy szeptember­ben már birtokukba vehessék a tornateremmel felszerelt új iskolát a szentendrei kisdiákok. Az OTP-székhúz kialakításánál nagy gondot jelent, hogy jól illeszkedjék a műemléki kör­nyezetbe. Ennek átadását 1980. április 4-re tervezik. Megyeszerte híres ez a szö­vetkezet arról, hogy a legjobb minőségű munkát végzi. E három épülettel is tovább szeretnék öregbíteni hírnevü­ket. Szakembereik most dol­goznak a minőségi bérezés ki­alakításán, s egyben az egy­összegű utalványozást kíván­ják bevezetni a közeljövőben. ( Ez a bérezési forma nemcsak i az egyes embereket ösztönzi | a hatékony és jó munkára, | hanem az egész közösséget, hiszen az együtt elvégzett munka átvétele után kapják a fizetésüket. S tegyük hoz­zá, nem is kevés fizetést, hi­szen ebben a szövetkezetben 50 ezer forint felett van az egy dolgozóra jutó bérszínvo­nal. Sajnos, ennek ellenére állandóan csökken a létszá­muk. Mert igaz, hogy a dol­gozók mintegy kétharmada törzsgárdatag, viszont az egy- harmad olykor évente több­ször is cserélődik. Különösen nyáron nagy a fluktuáció, mi­kor a víkendház-építésekhez Az út száraz. A tél szokatlanul gyönyö­rű. Az autónk öreg jószág, de kivételesen semmi baja, csendben surrog a motor. Min­den szép, csendes, bé­kés, halihó. És akkor: Nyekk. És megint: Nyekk. , Na most. Ami az első nyekket illeti: a szép, sima beton ek­kor váltott zökkenők­re. A második: is­mét egyenletes az út. Autót behunyt szemmel vezetni, az álmoskönyvek sze­rint, nem taiúrvk az előnyös ügyek közé. Mégis, ha ezt megte­hetném, sok autóstár­sammal együtt úgyis meg tudnám állapíta­ni: Dunaharasztin já­rok. Itt ugyanis, ahol a HÉV sínjei keresz­tezik az 51-es utat, alig 10—15 méteres szakaszon kockakő: süllyedt, töredezett, egyenetlen, kerék- gvötrő. tengelytörő. Az egészben éppen ez Közlekedünk? Közlekednénk... a rövidség a legfur­csább. Az a pár mé- . tér. Miért ilyen? Miért, hogy előtte, mögötte minden szép, minden jó? Mint oly sok he­lyen széles e hazá­ban, gyanítom, itt is hatásköri vuiongá- sokról lehet szó. Az út ugyebár a KPM-é, ám a sínek és a köz­tük, mellettük köz­vetlenül elterülő pi­cinyke szakasz talán a BKV-é. Mondjuk, az utóbbi már hely­rehozta volna az in­kriminált részt, de az előbbi éppen nem ért rá (odafigyelni). Vagy fordítva: a mi­nisztérium sürgetné, a vállalat valami okból (ember-, eszköz-, pénzhiány) húzódo­zik. Tulajdonképpen mindez a végered­mény szempontjából lényegtelen. A tény, a huppanós, rázós, kínos-kellemetlen né­hány méter — ma­rad. Mint Ráckevén. A helyzet ma.dhogynem kísértetiesen ha-'onló. Fut a kocsi Sziget- szentmárton felől, tábla: Ráckeve, ott a HÉV-végállomás, a szép, széles oeton hirtelen szalagnyivá szűkül, torlódás; au­tók, buszok a padká­ra szorulva kerülge­tik egymást. Mint palack nyaka, ez is rövid, utána egyirá- nyúsított, kényelmes utcára bukkanhat ki a közlekedési dugó. Csak az a néhány perc, csak azt tud­nám feledni! Meg azt a majd­nem háromnegyed órát, amit a tököli fénysorompónál kel­lett várakoznom. A villogó piros itt is a HÉV-et védi. De ho­gyan ? Szerelvény se­hol, ám a tilos mű­ködésbe lép. És csak pnos, piros, piros ... Leveiek, telefonok bejelentések pana­szolták a napi több­szöri, értelmetlen vá­rakozást. A helyi ta­nács egyik legutóbbi ülésén — mint hosz- szú idők óta mindig — ismét háborogtak a lakosok képviselői. A BKV válasza: el­nézést, de személyes tényezők hiányossá­gai okozzák az álla n- dó anomáliát Amely válasz ma­gyarra fordítva nem éppen hivatásának tetőfokán álló so­rompókezelőt jelent No igen... A. Gy. csalogatják — elég jó kerese­ti lehetőséggel — a kőműve­seket. Barna Márton elnök kissé bosszankodva jegyezte meg, hogy jövőre valószínűleg egyetlen lakást sem tudnak átadni, mert az 1976-ban mintegy 7,5 millió forintért vásárolt új technológiához tartozó gépek és felszerelések még ma is kihasználatlanul hevernek az udvaron és a raktárban, mert nincs hol al­kalmazni őket. A városi ta­nács előreláthatóan csak jö­vőre tudja kisajátítani a László-telepen a szükséges te­rületet, s ha erre sor kerül, akkor is csak a 278 lakás fo­gadó szintjeit tudják elkészí­teni 1980-ban. T. Ágoston László Dolgozz hibátlanul A mozgalommá terebélyese dő Dolgozz hibátlanul mun karendszarben részt vevők a. utóbbi fél évtizedben a gyár­tás mintegy kilencszáz Ked­vezőtlen jelenségére! hibájá­ra hívták fel a figyelmet. A vállalati megbízottak e jelzé­sek segítségével összeállítottá!, a gyáregységek hibakatalógu- sát, s ennek alapján évről év­re feladatterveket dolgoztak ki. A végrehajtáshoz sikerüli mozgósítani a szocialista bri­gádokat, a fiatal sitiszakiakat, újítókat, minek köszönhetően a dh-megtakarítás csak pél­dául a salgótarjáni kohászat, üzemekben eléri az évi tizen­nyolcmillió forintot. A tovább­fejlesztés útja a dh-munka- rendszerben rejlő demokrati­kus lehetőségek következete­sebb kibontakoztatása. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium mintegy százhúsz vállalata közül eddig hatvan­ban honosodott meg a dh- munkarendszer. A tapasztala­tok arra ösztönöznek, hogy to­vábbi vállalatok kollektíváját nyerjék, meg a rendszer al­kalmazásának, amely elősegí­ti a vállalati selejt csökkené­sét, a termelékenység, a mi­nőség és a hatékonyság javí­tását. A hobby varázsa ILLETLENÜL személyes élménnyel kezdem. Egé­szen kiskoromtól felnőtté válásomig legalább négy in­tézmény kórusában énekeltem Juhász Gyula: A munka című versének megzenésített sorait. Régebben' a dal­lamért szerettem a szöveget, hiszen a felcsendülő éne­kért cserébe tapsot kaptunk. Na meg a közös produk­cióért, ha úgy tetszik, a munkasikerért. Mert bátran állítom, munka volt Kovács, Emresz vagy Törzsök ta­nároknál a próba, pláne 20—21 évesen. Mondom, eleinte a' dallamáért hozakodott elő a vers, aztán egyre több értelmet kapott a szöveg is. Mint krónikás, sokszor kérdeztem másoktól, magamtól: igénylik-e manapság a jó teljesítményen túl az alkotó­kedvet? Bizonyára. Ezért nem véletlen, hogy keressük a kellemes, alkotó időtöltést, divatosabb szóval élve a hobbyt. De vajon az értelmes emberi cselekedet dicsé­retének juhászi megfogalmazása elégszer jut-e az eszünkbe? Kellene, mert a világirodalomban is párját ritkítja a költő munkáról szóló verse. Kedvvel olvasom, idézem, sőt még mindig gyakran dúdolom a sorokat: Én öt dicsérem csak, az élet anyját / Kitől jövendő győ­zelme ered. / A munkát dalolom, ki a szabadság / Út­jára visz gyász és romok felett... Idézgetem, különösen akkor, ha az emberi munká­tól való elidegenedésről hallok. A költői szó azonban kevés a valóság példatárá­val szemben. Cáfolni sem kell, elég ha arra utal valaki, hogy Juhász Gyula nyilván nem napjaink automati­zált világára gondolt, hanem olyan munkára, amely­hez szükség van az emberi fantáziára, alkotókészségre. Talán furcsa a kép: az ember milliós értékű gépe­ket, berendezéseket kezel, milliárdos értékeket gyárt... Aztán odahaza magánemberként, kedvtelésből barká­csolni kezd, egyszerű munkaeszközökkel, sokszor olyan minőségben, ahogy fél évszázaddal ezelőtt tették a mesterek. A hobby varázsa éppen a régi iparos ősök utánzásában rejlik! Azt sem merem egyértel­műen állítani, hogy többet érne vagy hasznosabb lenne ahelyett az olvasás, a művészetek élvezete, mert a hobby a fantáziával együtt megmozgatja az izmokat is. A fúrás-faragás felfrissíti a szellemet, s valamiféle hiányt pótol, ami a szalagsorokon állandóan ismétlődő rutinmozdulatokból időnként — úgy tűnik — hiányzik: az alkotnivágyást Ez pedig nincs műveltséghez, kor­hoz, nemhez kötve. Többnyire rabjai, áldozatai, de még inkább szerencsés birtokosai vagyunk e vágynak. Amikor a munka még nem aprózódott el, és egy ember varrta mondjuk a ruhát az első öltéstől az utol­sóig, akkor a munkában benne volt a hobby is. Sírjuk vissza a régmúlt időket, s termeljünk kor­szerűtlenül? Komolytalan kérdés! Amióta az eszemet tudom, tanúja voltam néhány mozgalomnak, sőt némelyiknek részese is. Mostanában érdeklődéssel figyelem a fiatal műszakiak és közgaz­dászok vállalkozásait. A gép mellett dolgozó — nem állítom, hogy barká­csolás helyett — korszerű változtatásokon töpreng. So­rolhatnám a példák ezreit, de talán elegendő lesz egy is: a Beton és Vasbetonipari Müvek szentendrei gyárá­ban egyetlen gépsoron 180 kisebb-nagyobb változtatást javasoltak, s eredménnyel! Az igazán korszerű berendezések persze kevés gon­dot adnak a változtatásra, de azért négy-tíz vagy húsz ember töprengéséből kialakulhat valami új, amitől tö­kéletesedhet a már amúgyis okos gép, csiszolódhat a gépeket kezelő ember elméje is. A FIATAL MŰSZAKIAK és közgazdászok tanácsa, valamint az újítómozgalomhoz és az MTESZ-hez csat­lakozók természetszerűleg nem mindenre találnak gyógyírt, de már követik a nagyobb üzemekben az olyanfajta kezdeményezéseket, mint például az ifjú tervezők irodája, a meózást elősegítő csoportok... Valami megmozdult Ddvardi Gyöngyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom