Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A _A_CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CE XXIII. ÉVFOLYAM. 288. SZÄM BŐS RÉSZÉRE 1979. DECEMBER 9., VASÁRNAP Beszámoló AI bért ir són Körültekintő elemzés készült Jobban figyelnek a kisüzemekre Albertirsa területi párt­alapszervezet ében rendezték meg utolsóként a községben a beszámoló taggyűlést. Az MSZMP XI. kongresszusa óta végzett alapszervezeti munká­ról szóló beszámolót Csányi János, a pártalapszervezet tit­kára terjesztette elő. A beszá­moló — a hozzászólók véle­ménye szerint is — hű tükör­képe volt az elmúlt mozgalmi ciklusban végzett politikai munkának. Elemző értékelést adott az alapszervezet belső életéről, fejlődéséről, foglal­kozott a községi társadalmi, ideológiai arculatával. Az alapszervezet párttagsá­ga a község kisebb üzemeinek, hivatalainak és nyugdíjasai­nak köréből tevődik össze. Ennek ellenére nem nehéz a pártmunka szervezése, irányí­tása. A majdnem nyolcvan tag közül- ötven nyugdíjas, akik nagy mozgalmi tapasz­talattal rendelkeznek, s ez a biztosítéka a folyamatos, ki­egyensúlyozott tevékenység­nek. Tőlük sokat tanulnak a fiatalabb párttagok, igyekez­nek átvenni az idősebbek ta­pasztalatait és alkalmazni a gyakorlatban. Mivel sok az idős, beteg párttag, a vezető; ség gondot fordít a velük való rendszeres kapcsolattartásra. Gondjuk van rá, hogy az otthon maradók vélemé­nye is eljusson a pártfó­rumokra, és tájékoztatják őket a pártösszejövetelek lefolyásáról, döntéseiről. A titkár név szerint is meg­említette Szászik Jánost, Tur­csik Sándort, Keliger Mi­hályt, Malek Imrét, Rívó Já­nost és Dósa Jánost, akik közül többen már a felszaba­dulás előtt aktívan részt vet­tek a munkásmozgalomban, alapítói voltak hazánkban a pártsejteknek, pártalapszerve- zeteknek. A pártvezetőségnek mindig nagy segítséget adtak a párt- csoportbizalmiak. Legtöbbjük fáradságot nem kímélve töl­ti be pártmegbízatását. A beszámoló felett nyitott vitában a község fejlesztését, társadalmi életét elősegítő hozzászólások hangzottak el. Többen felvetették, hogy egyik-másik kisebb hely­beli üzemrészben nem ér­vényesül kellően a szo­cialista demokrácia. A társadalmi munkát is igénybe vevő építkezéseknél — így az óvodánál — a kivi­telezésért felelős vezető körül­tekintően is gondoskodhatna építési, szerelési anyagokról. Természetesen a hiányosságok Január másodikétól Kopogtat a számlálóbiztos Ritka vendég, az utoljára tíz évvel ezelőtt látott szám­lálóbiztos kopogtat a jövő hó­nap első felében a ceglédi há­zak' és lakások ajtaján. Az Elnöki Tanács az 1977. évi 29-es számú törvényere­jű rendelete alapján megszám­lálnak mindannyiunkat — a felszabadulás óta immár ne­gyedik alkalommal. Az álta­lános — tehát hazánk minden állampolgárát érintő — nép- számlálás célja elsősorban az ország lakosságának számba­vétele, a népesség összetéte­lének megállapítása. További cél az állampolgárok lakás- helyzetének, iskolai végzett­ségének, valamint a családok és háztartások számának és összetételének megállapítása. Az 1980. évi népszámlálás külön feladata a kiadott és a személyi igazolványba be­ragasztott személyi számok ■ellenőrzése. Pontos adatokat , A felmérés 1980. január 2-án kezdődik. Fontos tudnivaló: a népszámlálás az 1979. decem­ber 31. és 1980. január 1. kö­zötti éjféli állapot alapulvéte­lével történik. Tehát azok, akikhez például január tize­dikén látogat el a számláló- biztos, s az említett időpont óta bármilyen családi vagy vagyoni vonatkozású válto­zás következett be náluk — nem kell jelezniük. A számlálóbiztosok — fő­ként pedagógusok és tanácsi dolgozók a következőkre kí­váncsiak: születési dátumunk­ra — év, hónap és nap sze­rinti pontossággal. Iskolai végzettségünkre, az elvégzett Köszön c I nyilvánít á . Megtört szívvel ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik szeretett férjem, mint édesapa, Sebők Pál temetésén részt vettek, fájdalmunkban osztoztak és sír­jára koszorút helyeztek. özv. Sebők Pálné. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szönetünket fejezzük ki mind­azoknak a rokonoknak, szomszé­doknak, ismerősöknek, akik fe­lejthetetlen jó férjem, édestnánk. Szeleczki Imre ny. MÁV-fütő te­metésén részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek és tgyüttérzésükkel nagy fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. A gyá- Izoló család. iskolák típusára, a kijárt osz­tályok számára. Ezenkívül tudnunk kell a befejezés — tehát a végbizonyítvány ki­adásának — évét, az iskola nevét, helyét, karát és sza­kát. Be kell diktálnunk a fog­lalkozásunkat, a munkálta­tónk és a munkahelyünk pon­tos és teljes nevét, címét. Ne rettenjünk meg a renge­teg kérdés hallatán, hiszen a tapasztalt számlálóbiztosok minden bizonnyal segítenek majd a minél pontosabb vá­laszadásban. Némelyik biztos­nak már nem az első, s nem is a második népszámlálása lesz a jövő évi. Nem kell mindannyiuhknak otthon ülni január első felé­ben, elég, ha csak egy, s le­hetőleg nagykorú személy ad minél pontosabb választ a számlálóbiztosok kérdéseire. Amennyiben rendkívüli körül­mények miatt — például kül­földi tartózkodás — valaki nem találkozna egyik szám­lálóbiztossal sem, azt arra kérik, fáradjon be a városi ta­nács épületébe. Ott ugyanis január 2-től a népszámlálás befej eztéig az ügyfélszolgála­ti iroda mellett népszámlálási iroda működik majd: a szük­séges adatokat itt is . bedik­tálhatják. Összeírás Ne felejtsük ti: az adat­szolgáltatás állampolgári kö­telességünk! A népszámlálás során be­gyűjtött adatok titkosak, azok csak statisztikai célokra hasz­nálhatók fel. Tehát senkinek sem kell attól félnie, hogy a személyére, lakására vonatko­zó adatok illetéktelenek tudo­mására jutnak. A számláló- biztosok tevékenységük vég­zése közben hivatalos sze­mélyeknek minősülnek: bün­tetőjogi védelem alatt állnak. Az 1980. évi lakosságössze­írást — az előző háromhoz hasonlatosan — rendkívül hosszas és összetett munkával készítették elő. A városi ta­nács és a Központi Statiszti­kai Hivatal illetékesei kérik a lakosságot, hogy fogadják meg­értéssel a számlálóbiztosokat. V. J. mellett elismerő véleményüket is kifejezték, és a dicséret volt többségben. Albertirsáról sokan járnak a fővárosba dolgozni. Amióta rendszeresek a szabad szom­batok, ők is több időt tölt­hetnek otthon. örvendetes, hogy véleményt mondanak ta­pasztalataik alapján, segítő szándékú bírálatot és észrevé­telt. ígéretet tesznek, hogy ezentúl szabad idejük egy ré­szét a település szépítésére, fejlesztésére fordítják. Elis­meréssel szóltak a szakmáju­kat szerető kisiparosokról, akik közül többen, mint párt­tagok vállalnak részt a •célki­tűzések megvalósításából. Turcsik László, a nagyköz­ségi párt-végrehajtóbizottság tagja, az áfész dolgozója is­mertette a pártalapszervezet működéséről készült minősí­tést, amelynek megállapításai összhangban voltak a beszá­molóval, ismertetve az ered­ményeket és a még fellelhető hiányosságokat. Megfogalmaz­ták a következő időszak ten­nivalóit is: a jövőben nagyobb figyel­met fordítanak a kisebb üzemek munkájára, job­ban élnek a beszámoltatás és a számonkérés lehető­ségével, és nagyobb segítséget adnak a hatáskörükbe tartozó KISZ- a 1 a ps zerve zetekn ek. A beszámoló és a határoza­ti javaslat jóváhagyása után kedves eseménnyel zárult a taggyűlés: Czermann János, az MSZMP Központi Bizott­ságának oklevelét vette át a pártban végzett több évtize­des eredményes munkája el­ismeréseként. N. G. Vonós, fúvós, üt ős Zeneiskolások bemutatói Félévi hangversenyt tart az albertirsai művelődési ház­ban, december 11-án, délelőtt 10 órától az abonyi Bihari Já­nos Állami Zeneiskola hely­beli tagozata. A ceglédi járás két nagyközségében sok gyer­mek ismerkedik a vonós, fú­vós és ütőhangszerekkel. Ha nem is lesz valamennyiükből művész, zenepedagógus, vagy muzsikus, de az bizonyos, hogy hangszerhez értő, zene­kedvelő felnőttekké válnak, ál­talános műveltségük gyarapo­dik ezzel a szép ismerettel. Így válik valóra Kodály Zol­tán szép mondása napjaink­ban: Legyen a zene min­denkié!” Bugylibicska, fatányér Ritkán kóstolt Izek, zamatok A vendég is lehet nyertes A jó szimatú haspártinak még a fedőket sem kellett fel­emelni, hogy megtudakolja: mi minden fő a nagykőrösi Kalamáris konyháján. A fő­nök és a kuktahad ezen a napon a lábát lógathatta, más szakácsok főzték most kivé­telesen a kiváló étkeket. Pon­tos nevén nevezve, a Vendég­lő a Kalamárishoz címzetű intézményben hét határra szóló vetélkedő zajlott. A sok sok ötlettel és ízléssel felte­rített asztalok menükártyái jobbnál jobb ételesorokat kí­náltak. Korán kellett annak kelni, aki a Pest megyei Vendéglá­tóipari Vállalat ceglédi igaz­gatósága által rendezett Ki minek mestere? vetélkedő ver­senyzője akart lenni. Ve- csésről,'Üllőről, Monorról, Ceg­lédről már reggel hat órára meg kellett érkeznie, fehér köténybe, csokornyakkendős pincéröltözékbe bújnia, hogy a megszabott sorrendben, a kellő időre eleget tegyen fel­adatának. Hidegtálak parádéja A szakácsok hidegkonyhai remekeket készítettek és ebé­det főztek, az általuk megsza­bott menüsort állítva össze. A saját szájuk íze szerint ad­hatták meg mindennek asa- vát-borsát, bemutathatták re­ceptjeiket. A zsűri viszont kalóriaértéket és forintokat számolt, a négyfogásos me­nü nyersanyagára nem ha­ladhatta meg adagonként a hatvan forintot. Gusztusos volt a hidegtálak parádéja, s a korszerű táp­lálkozást hirdetendő, aszpik- ban remegő zöldborsót, sár­garépát és zöldbabot is fel­fedezhetett az érdeklődő. En­nél sokatmondóbb volt —bár a francia konyha hagyomá­nyaitól eltérő — az a fatá- ny>ér, amelyen bugylibicskák­kal spékelve köröm közötti falatozásra ingerlő szalámi­szeletek, -füstölt búsok, .egyéb finomságok kellették magu­kat. Alkalomra terítettek A cukrászok a ceglédi Ta­vasz cukrászüzemben adtak egymásnak randevút. Sokféle édesség kikerült a kezük alól, a kívánalmak szerint mind­egyiküknek egy-egy dísz­munkát — afféle mesterre- msket —, egy mindennapi ké­szítményt és valamilyen tea­süteményt kellett sütniük. A pontozó szakemberek a kor­szerűséget, a díszítést, a szint és a formát épp olyan szi­gorúan elbírálták, mint a cukrászköltemányek ízét. Kritikus szemek figyelték a felszolgálók minden moz­dulatát. Sokrétű volt az ő teendőjük is. Először kinek- kinek díszasztalt kellett terí­tenie valamilyen alkalomra, a saját maga által komponált képzeletbeli fogásokhoz he­lyezve el az asztalneműt. Ilyen módon terítettek kong­resszusi munkaebédlekhez, va­dászvacsorához, magyaros ebédhez. A második menetben a szakácsok által készített me­nükhöz terítettek, s ezeket a Hasznosul a melléktermék A Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozóüzeméből naponta 20 tonna kukoricacsutkát szállítanak az ország vegyi üzemeibe, ahol kivonatot készítenek belőle. Halmágyi Péter felvételé fogásokat fel is szolgálták a vendégeknek. Az étekfogók a terem közepén trónoló zsűri­nek mutatták be és kínálták a soron lévő fogást, majd azután szervírozták. Gondo­san összeválogatták az éte­lekhez illő italokat, s arra is ügyelniük kellett, melyik oldalról' kínálják a vendéget és merről szedik le a hasz­nált terítéket. Rejtett fortélyok Kári János, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceg­lédi igazgatója elégedetten fi­gyelte a sürgés-forgást. Sza­vai szerint végül is a vendég profitál ebből a seregszemlé­ből — és természetesen a vállalat is. A szokványos na­pi munka kevés lehetőséget ad, hogy kinek-kinek a tehet­ségét felismerjék. Ez az után­pótlás szempontjából lénye­ges. Itt tapasztalakat sze­rezhetnek a fiatalok, elleshe­tik egymás erényeit, szak­avatott mesterek korrigálják hibáikat. Megtanulhatják a mesterség rejtett fortélyait, gyakorlatot szereznek a na­gyobb rendezvények, banket­tek, esküvői vacsorák lebo­nyolításában. A vendéglőbe járó közönség olyan étlapok feltűnésében remenykeanet, amelyeken a fantáziatlan, pörköltek és rántott húsok mellett gasztronómiai megle­petések, új ízek, zamatok i» megjelennek. Folytatás Szentendrén Az, étkek kavalkádját a szellem sziporkái váltották fel, mert természetesen a jó­féle harapnivalók elkészítése és felszolgálása után az el­méleti vetélkedő tette teljessé a fiatalok versengését. Az összesített pontszámok alapján szakmánként az első’ és a második helyezett a; vállalati döntőbe jutott. Né-| hány nap múlva a szentend­rei Teátrum Étterem lesz aa újabb próbatétel színhelye. Az alábbi első és második he-, lyezettek v.esznek részt a ver-: senyan: Urbán István, a mo- nori Vigadó Étterem és Sző­ke József, a ceglédi Kossuth- Étterem szakácsa, Urbán Já­nos, a vecsési Pacsirta bisztró és Szélesi László, a nagykőrö­si Kalamáris Vendéglő fel­szolgálója, Károly Tiborné és- Ü. Kovács Károlyné, a ceglédi,; Tavasz cukrászüzem cukrászai,; Tamasi Tamás Szervezés, vezetés T&sd ©mányos előadás Cegléden, a városi pártszék­házban az 1980. évi gazdasá­gi szabályozókról, azok válto­zásáról tart előadást a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság városi csoport­jának dr. Villányi Miklós, de­cember 14-én, délután fél há­rom órai kezdettel. Oj szerzemények. Sok lá­togatója van Nagykőrösön az Arany János Múzeumban az új szerzeményekből rendezett kiállításnak. A néprajzi tár­gyak, várostörténeti doku­mentumok még eíibén a hó­napban megtekinthetők. A csapatotthonban Pályaválasztási kiállítás Pályaválasztási bemutató nyílt a ceglédi Táncsics Mi­hály Általános Iskola csapat-1 otthonában, az iskola és a- Kossuth Művelődési Központ együttműködése keretében. A kiállítási anyagot a 203. sz. Bem József Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet tanulói készítették. A bemutatót, amelyen számos vasas- és textilesszakma ma­kettjeit, mintadarabjait lehet» megtekinteni, december 13-ig tart nyitva. Remélhetően a látvány sok, pályaválasztás; előtt álló kisdiáknak is jó öt­letet ad. Nyárén: pincéből medencébe Tizedik hónapja vezeti Rab László a ceglédi Dózsa György ifjúsági klubot. Eddigi tapasz­talatairól és további terveiről kérdeztük. — Hogyan látott munkához? — Nehéz feladattal kellett megbirkóznom: kivívni a vá­ros elismerését. Azóta a klub­vezetés és a tagság összhang­ja kialakult, segítőtársakra találtam, s a létszám ismét feltöltődött: 143 klubtagunk van, közülük százan rendsze­resen járnak hozzánk, az ide­genek szombatonként és a nyitott klubnapokon néznek be. Nemcsak a fenntartó üze­mek ifjúságát látjuk szívesen, hanem a szakmunkásképző és a középiskolások diákjait is. — i.iilyen rendezvényekre emlékezik a legszívesebben? — Májusban volt egy hang­verseny, amelyet a salzburgi Mozarteum tanárai adtak Kecskés András lantművész közreműködésével. Júniusban sikere volt a Mozgó Világ ál­tal szervezett könyvheti an- kétnak. A legemlékezetesebb események a NIP-napok vol­tak. A népzenei-, irodalmi és politikai dalestek iránt élénk érdeklődés muta'tkozott. A rá­adásként szervezett dzsessz- programra meg már be sem fért minden látogató. — Az idén milyen neveze­tesebb műsorokat rendeznek még? — December 13-án a Kor­társ című irodalmi folyóirat szerkesztői és szerzői látogat­nak a klubba. December 15- én a közismert Beatrice együttes vendégszerepel ná­lunk. Folytatódnak a heten­kénti filmvetítések. A diszkó­mozi a Szabadság Filmszínház által szervezett előadásokat tartja, most éppen Jancsó Miklós filmjeit pergetjük és a vetítéseket szinte vérre me­nő viták követik. Népszerű dzsessztörténeti előadássoroza­tunk, melynek előadója dr. 11- lanicz György. Az a célunk, hogy rendezvényeink folyama­tukban és gondolatiságban kapcsolódjanak egymáshoz. — Csoportjaik mit csinál­nak? — A Figurák bábegyütte? a nyáron részt vett a viseg­rádi bábtalálkozón. Fáradhat tatlanul járják a vállalatokat. Ilyenkor decemberben különö­sen sok meghívásnak kell ele­get tenniük. A munkahelye­ken dolgozók gyermekeinek ők adják a Télapó műsort. Úgynevezett foglalkoztatás; csoportunk a Csöklub, amely , kísérleti jelleggel indult és & világban a helyüket kereső ti­zenéveseknek segít az eligazol dásban. . — Jövőre milyen terveik vannak? — Folytatjuk a művészeti, folyóiratok bemutatkozását egy-egy általuk rendezett esi. keretében. Három programot a mozgássérültek egyesületé­nek anyagi támogatására szer-, vezünk. Továbbra is támogat­juk a körünkben kibontako-. zott amatőr művészeti mozgal-- mat. Amatőr festőink, rajzo­lóink, költőink számára sze­replési lehetőséget biztosítunk. A Rekord együttes ezentúl is- fellép a klubban. — Az a szándékunk, hogy, májustól augusztusig a sza­badban tartjuk összejövete­leinket. Lehet, hogy éppen a strandon lesz író—olvasó ta­lálkozó és egy medencebál, sem lehetetlen. Szeretnénk egy kicsit mozgalmasabb, ér­dekesebb életet vinni a min­dennapokba, kihúzni a tüskét a klubmozgalom talpából. Több frisseségre, természete­sebb légkörre van -szükség. Ma már a régi minta forga­tókönyvek csődöt monda­nak, mást kell kitalálnunk. Látjuk, hogy az új generáció már az ajtóban áll. Azt akar­juk, hogy jöjjenek be jövőre, érezzék jól magukat és talál­janak barátokra. Így próbá­lunk bekapcsolódni — a ma­gunk szerény eszközeivel — a város kulturális áramkörébe, sok közös programmal' tár­sulva a többi intézményhez — mondotta az ifjúsági klub vezetője. T. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom