Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-07 / 261. szám

„Egymás nélkül nem mennénk semmire" Összekovácsolódott, jó közösség A PESTMEGY ElAlí RLAP KÜ LÖN KIADÁS A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÄM 1979. NOVEMBER 7., SZERDA Konkrét feladatok, tennivalók A vizek tisztaságára ügyelnek Környezetvédelem és megelőzés A falitérképen a vállalat üzemigazgatóságaihoz tartozó helységek színes gombokkal jelölve. A nyugati országhatár- tőr a déli határig terjed a Du­namenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat mun­katerülete, melynek egy ré­szén csak az öntözés, másutt az ivóvízellátás és a csatorná­zás is hozzátartozik. Nézzük például a Duna bal parti Re­gionális Vízmüvet: Göd, Duna­keszi, Főt, Mogyoród, Kistar- csa, Gödöllő, Aszód, Veresegy­ház, Vác ellátásáért felelős részben már ma is, a jövőben, a rendszer teljes kiépülésével még inkább. — Ha a Duna menti parti szű­résű kutakkal valami baj tör­ténne, egyszeriben az összes felsorolt községben nehézséget okozna az ivóvízellátás. Ezért fontos, hogy vállalatunk min­den lehetséges eszközzel meg­előzze, kiküszöbölje a víz mi­nőségének romlását — magya­rázza Farkas Vince, a vállalat igazgatóhelyettes főmérnöke. Zavartalan ellátás Csöppet sem könnyű a hely­zete a vízműnek. Egyre na­gyobb terület lakosságának fo­lyamatos, zavartalan, egészsé­ges (!) ivóvízellátásáról kell gondoskodnia, s ugyanakkor tudomásul kell vennie, hogy a Duna szennyeződése és az egyéb okokból eredő vízrom- iás ellen fokozott, nagy erőfe­szítéseket kívánó küzdelmet kell folytatnia. Mert igaz ugyan, hogy minden vízműnek elkerített, fokozott védelmet élvező védteriilete van, ám a szakemberek ismernek egy úgynevezett hidrogeológiai védterületet is, amely az előb­binél kiterjedtebb, s melyre éppen itt, a Dunakanyarban vegyi anyagokat felhasználó gyárak, csatornázatlan hétvégi üdülőterületek és lakótelepek is települtek. Nem kell sok fantázia hozzá, hogy elképzel­jük, mennyi szennyező anyagöt juttatnak a földbe. Szeptem­ber 23—i számunkban jelent meg egy írás a Chinoin váci telepén tárolt irdatlan meny- nyiségű elpusztításra váró gyógyszer és vegyszer tárolá­sának áldatlan körülményei­ről. Ez a telep pedig mindösz- sze egy kilométerre fekszik a váci üzemigazgatóság kútjaitól, a hidrogeológiai védterüle- ten ... Biológiai vizsgálatok — Vállalatunknak ellátási területünkön szabvány minő­ségű vizet kell szolgáltatnia a lakosságnak, az ipari és mező- gazdasági üzemeknek. Már eh­hez is több laboratóriumra volt szükség, amelyekben azonban csak az ivóvizek ké­miai és fizikai vizsgálatára volt mód. Most egy új labora­tóriumot építettünk Vác és Sződüget határában, melyben bakteriológiai és egy-másfél év múlva biológiai vizsgálatok­ra is mód nyílik, lehetőséget teremtve az eddiginél kiter­jedtebb, a vízminőség védel­mét szolgáló megelőző tevé­kenységre. A vállalatnak alap- érdeke a víztermelő helyek és vízbázisok védelme, amely ki­terjed a talajvíz, a rétegvíz és a felszíni vizek vizsgálatára — folytatja a főmérnök. A szakemberek ismernek egy másik szakkifejezést is. Háttérszsnnyeződésnek hívják. Ez magában foglalja mindazo­kat a veszélyeztető tényezőket, melyek az ivóvíz minőségére közvetlenül vagy áttételesen hatással lehetnek. A számítá­sok szerint, ha nem kezdené­nek intenzív környezetvéde­lembe, mely itt természetesen elsősorban a víz védelmét je­lenti, öt-tíz év múlva egy-egy kútjukat kénytelenek lennének leállítani, és horribilis beruhá­zással újabb technológiáról gondoskodni. Mindez együtt késztette arra a Dunamenti Regionális Víz­müvet, hogy január elsejével új osztályt hozzon létre. A környezet- és vízminőség-vé­delmi osztály Puskás Mária vegyészmérnök osztályvezető irányításával egyelőre nyolc­tagú lesz. Vegyész, vízgazdál­kodási mérnök, biológus, bak­teriológus, higiénikus és két környezetvédelmi szakmérnök alkotja a stábot. A feladat rendkívüli fontossága indokol­ja, hogy néhány éven belül 20 —25 tagúra bővüljön az együt­tes. Az osztály ae Országos Víz­ügyi Hivatal szakmai irányel­veinek megfelelően együttmű­ködik a területen illetékes vízügyi igazgatóságokkal, köz­egészségügyi és járványügyi állomásokkal, valamint az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zettel. Belső felügyeletet gyako­rol a vállalat vízszolgáltatása felett, és közreműködik a Víz­művek és a vízgazdálkodási tevékenység fejlesztésében. Fő feladata a szolgáltatott víz minőségének védelme. Felügyelet, ellenőrzés A felügyeleti és ellenőrző- megelőző szerepe mellett en­nek az új szervezetnek — ame­lyet a regionális vízműveken belül elsőként Vácott szervez­tek meg — jelentős szolgáltató, fejlesztő feladatot is szánnak, így például a területen levő ipari és mezőgazdasági üzemek belső vízgazdálkodásának fej­lesztéséhez szaktanácsokkal, .technológiák kidolgozásával, minőségvizsgálatokkal járul majd hozzá. Farkas Vince főmérnök az új szervezet létrehozásától a tágabbam értelmezett Dunaka­nyar zavartalan vízellátását, az ipari és mezőgazdasági üze­mek környezetszennyezésének csökkentését reméli. Biztosíté­ka: az új osztály alkotó, lelkes, tehetséges szakembereinek munkája. Bányász Hédi tohánytermesztSk között Őszre egy méternyire is megnő A köztudatban még ma is úgy él, hogy a váci járás leg­nagyobb dohánytermelői a kosdiak. Csakhogy ez a meg­állapítás jó néhány éve nem igaz, mivel Kosdon az utóbbi négy-öt évben teljesen felszá­molták ennek a növényfajtá­nak a termelését. Ma már a járás termelőszövetkezetei kö­zül egyik sem foglalkozik in­tenzíven dohánytermeléssel. Egyedül Csornád községben akad még néhány család, akik a háztájiban évről évre ki- sebb-nagyobb földterületet a dohánytermesztésre szánnak. De mit is tudunk tulaj­donképpen a dohányról, azonkívül, hogy a cigaretta és a szivar „alapanyaga” s hogy rendkívül káros az egészség­re? A kislexikon — szűksza­vúan — az alábbiak szerint jellemzi a dohányt: A nico- tiana, a burgonyafélék — so- lanaceae — családjának mér­gező nikotint tartalmazó nemzetsége. Közép- és Dél- nmerikából származik. Elter­jedt, ártalmas élvezeti szer. Néhány család Sűrű, aprószemű eső szitál Csornád házai fölött, így az­tán a kora délutáni alkonyi homályban nem akad egyet­len ember sem az utcán, aki útbaigazítana bennünket Lip- ták János, a fóti Béke Ter­melőszövetkezet háztáji agro- nómusának háza felé. — Tudja, alig öt család van már csak itt a faluban, akik foglalkoznak még dohányter­meléssel — mondja később Lipták János, miután sikerül őt mégtalálnunk. — Lassan kiöregedtek a helyiek is a dohánytermelésből. A legtöb­Kellemes illatú virágok ben ma már másféle növé­nyeket tartanak fontosnak. — Véleménye szerint mi ennek az oka? — Gondolom az, hogy a dohány nagyon munkaigé­nyes növény. Szinte egész éven át törődni, foglalkozni kell vele. Bár az itteni homo­kos talaj nagyon is megfele­lő a termeléséhez. No, de hát az volna a legjobb, ha meg­kérdeznék a termelőket is — javasolja. Nem sokkal később együtt indulunk el a szemerkélő esőben Gyurkovics János csa­ládi háza felé. A házigazdá­nak a termelőszövetkezetben akadt dolga, a felesége fogad bennünket. — A mi családunk mindig dohánytermesztéssel foglalko­zott — mondja az asszony. — Nógrád megyéből szárma­zom, a szüleim ott kezdték valamikor, én meg tőlük ta­nultam meg. Az idén 700 négyszögölnyi területen pa- lántáztunk dohányt, tavaly is körülbelül ekkora területünk volt. Az elmúlt évben 57 ezer forintot kerestünk ezzel a munkával. Az idén nagyon szép volt a termésünk, bizo­nyára most is meglesz ez a pénz. Márciustól novemberig Persze, ne gondolja, hogy olyan könnyen jön a pénz. A dohánnyal nagyon sok a munka. Tavasszal a téesz fel­szántja nekünk a földet, de közben mi már az átvevő­helyről kapott magból nevel­jük a palántákat. Március közepén elvetjük a magot, s április végén már kiültetjük a szabadba a palántákat. Amíg eljön az ősz, két-három alkalommal meg ' is kell ka­pálni, s az időjárástól füg­gően rendszeresen öntözni kell. A nyár derekán leg­szebb a dohány, akkor, ami­kor virágozni kezd. A fehé­res-rózsaszínű virágoknak na­gyon kellemes az illata. Őszre, több mint egy mé­terre is megnyúlik a növény. Augusztus végén, szeptember elején törni kezdjük a leve­leket. Először csak az alsó­kat, majd néhány napig pi­hentetjük a növényt, s aztán ismét törjük ... Október a szárítás időszaka. Ilyenkor a dohánypajtában feltűzve tá­roljuk, s a hónap végén osz­tályozni kezdjük minőség szerint, majd csomóba köt­jük, s november elején be­visszük Budapestre, az átve­vőhelyre. Az asszony hív bennünket a kertben levő dohánypajtá­hoz, ahol az idei év termését őrizgetik. Aztán csendesen még azt mondja: — Tudja, mi már nem so­káig fogunk ezzel foglalkoz­ni. 6P éves vagyok, a férjem sem fiatal már. Talán még jövőre rászánjuk magunkat a termelésére, aztán végleg ab­bahagyjuk ... Szocialista brigád a DC M-ben Alakultak: 1972-ben. Lét­szám: 28 fő. Eredményeik: szo­cialista brigád cím, bronzko­szorú, tavaly ezüstkoszorú. Munkahelyük: DCM. Nevük: VOLÁN szocialista brigád. Így lehet a legtömörebben bemutatni azt a kollektívát, amely napjainkra a gyár egyik legtöbbet dicsért közösségévé fejlődött. Ám az elismerésig hosszú volt az út. — Egy azóta elhunyt mun­katársunk, Pusztai Gábor kez­deményezésére alakult meg brigádunk — emlékezik visz- sza Szabó Lajos művezető. — Ö javasolta, hogy gondolkod­junk el a dolgon, s mivel so­kan igent mondtunk, hát be­jelentettük elhatározásunkat. Ha most végignézek a tagsá­gon, sok alapító tagot látok, pedig annak már hét eszten­deje. Komoly feladatok A művezető irodájában be­szélgetünk. Szinte percenként nyílik az ajtó, brigádtagok jönnek. Nem tud mindenki itt lenni, mert — bár vége a mű­szaknak — még mindig so­kan vannak úton, vagy éppen más elfoglaltságuk akadt a műhelyekben. A tagok nagy része ugyanis gépkocsivezető, szerelő, rakodógép-kezelő és darus. A művelődésről, a szabad időről, a közös szórakozásról kérdezem őket, de inkább a munkájukról beszélnek. Az a fontosabb, azzal kell hát kez­deni. Négy évvel ezelőtt nyerték el először a szocialista brigád címet. A szigorú gyári köve­telményeknek a következő esztendőben is megfeleltek, s nem sokon múlott, hogy meg­kapják a bronzkoszorús jel­vényt. Ám tavaly már semmi sem állhatta útjukat. Eredmé­nyeik önmagukért beszélnek, íme néhány bejegyzés a bri­gádnaplóból: „1978. 11. 14—15. A brigád a gyár .területén ta­lálható gépkocsi-gumiköpenye­ket összeszedte, majd megtisz­tította ... 1978. 11. 28—111. 1. Brigádunk komoly feladatot kapott a gyár vezetőségétől. Egy 40 tonnás darut kellett Hejőcsabáról Vácra vontat­ni... IV. 17. Brigádunk azt a feladatot kapta a DCM sport- bizottságától, hogy a kispályás labdarúgó-mérkőzésekre ké­szítsen új kézilabdakapukat...” Nem soroljuk tovább. A naplóban még hosszú oldala­Sötétedni kezd, amikor a falu másik végén betoppa­nunk Lukács Lajosék ottho­nába. A családi ház előteré­ben hatalmas mennyiségű dohánylevelek között találjuk a család minden tagját. Az előszoba asztalán szorgos ke­zek osztályozzák és kötik csomóba a zöldes-barna do­hányleveleket. Tíz éve — Mi itt a faluban tíz éve foglalkozunk dohánytermelés­sel — kezdi a beszélgetést Lukács Lajos. — A feleségem akkoriban a téeszben is do­hánytermelő volt. Aztán, hogy ott megszűnt, gondol­tuk, érdemes lenne megpró­bálni — másokhoz hasonlóan — a háztáji termelést. Most a dohány mellett sertéseket is tartunk. Idén egy hektár­nyi területen ültettünk do­hányt, s hogy a sertéstrágya se menjen veszendőbe, azt használjuk a növény trágyá­zásához. Idén 10—12 mázsa dohá­nyunk termett, a tavalyi sem volt rosszabb. Tudja, azt vár­tuk, hogy esni kezdjen az eső. Amíg czáraz volt az idő­járás, nem tudtuk osztályoz­ni és csomóba kötni a leve­leket, mert , nagyon száraz volt. Ehhez a munkához a párás idő a legalkalmasabb. November közepéig aztán fo­lyamatosan bevisszük az át­vevőhelyre a termést. S hogy a szállítás Csornád­ról Budapestre, a Dunántúli és Duna—Tisza közi Dohány- fermentáló Vállalathoz nem jelent gondot, a ház mögött áll az alig egy éve vásárolt autó, amely megoldja a szál­lítás gondjait Csitári János kát töltenek be azok a fel­jegyzések, amelyek a sikerrel elvégzett feladatokról szólnak. Jobb szervezéssel — Ezek a tavalyi dolgok, de hogy az idén sem vállaltunk kevesebbet, hadd bizonyítsam néhány példával — mondja ifj. Kertész Géza brigádveze­tő. — Ebben az esztendőben már sok hulladékot gyűjtöt­tünk össze, egyebek között magnezit és samottéglát válo­gattunk összesen mintegy 10 vagonnal. Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a taka­rékosságot. Jobb szervezéssel csökkentettük a gépkocsik üres futását, s emellett mintegy 7 százaléknyi üzemanyagot spó­roltunk meg. A legutóbbi kommunista műszakon a gyár vezetésének kérésére egy ne­héz munkát vállaltunk el: ke­mencét betonoztunk... A brigád nemcsak a gyá­rért, de a városért is sokat tesz. Tavaly például részt vettek az Benne vagyunk az őszi sze­zonban, kulturális intézmé­nyeink igyekeznek sokoldalúan biztosítani a közönség művelé­sét, szórakoztatását. A Madách Imre Művelődési Központ színháztermében 9-én a fővárosi Madách Színház együttese vendégszerepel, s bemutatja Bemard Slade Jö­vőre, veled, ugyanitt című víg- játékát. 19-én a Thália Színház művészei viszik színpadra Si- monffy András A japán sza­lon című történelmi játékát. 22-án a szolnoki Szigligeti Színház együttese érkezik Vác­ra, s Jurij Trifonov A csere című drámáját adják elő. A színházteremben láthatja a közönség 24-én Koltai János és Tímár Béla előadói estjét, ugyanott koncertezik 26-án az Üj Skorpió együttes. A ma7 gyár nóta kedvelőinek a 21-i Ősszel érik babám... címmel hirdetett műsort ajánljuk. Több kiállítás szerepel az e havi programban. Tegnap megnyílt a művelődési köz­pont alsó körfolyosóján a Ter­mészettudományi Múzeum — hazánk gyógynövényeit bemu­tató vándorkiállítása. Novem­ber 9-től lesz látható a 40-es teremben a Tanácsköztársaság művészetét bemutató tárlat. Az emeleti galéria ad helyet Farkas András festőművész kiállításának, és november utolsó napján — hosszabb szü­net után — a Vácott élő és al­kotó Mizser Pál is jelentkezik új, önálló tárlattal. A Dunakanyar Fotóklub péntekenként könyvtári ügye­letet tart, diaporáma-vetítési gyakorlatot iktatott .műsorá­ba, bemutatja Hajdú Tamás fotóművészt, s 30-án Pécsett részt vesznek a klubtagok az ott rendezett diaporáma-fesz- tiválon. A baráti kör tagjai­nak hétfő esténként vetítenek Franciaország, Ausztria vidé­keit bemutató képsorokat. Az eszperantóklub tagjai Omszki park építésében, s dolgöztak a pokolszigeti úttö­rőtáborban is, az idén pedig a lőtér építkezésén segítettek. Patronálják a Petőfi Általános Iskola 6/C osztályát is. Valódi tartalom — Tudja-, annak a jelszó­nak, hogy egy mindenkiért, mindenki egyért — nálunk va­lódi tartalma van. Munkánk is kapcsolódik egymáshoz, egy­más nélkül nem jutnánk sem­mire. De hogy egy közösség, amelyben az emberek is egy­másra találtak, sokkal többre képes, mintha mindenki kü­lön húzná a szekeret, azt ed­digi eredményeink bizonyít­ják. S ezek után már azt hi­szem, nem tűnik merészség­nek, ha azt mondom: az idei munkákkal szeretnénk kiér­demelni az aranykoszorút. Ed­dig nekünk áll a dolog — mondja befejezésül Szabó La­jos. F. Z. csütörtökön jönnek össze rend­szeresen a 4-es teremben. Hol­nap megemlékeznek november 7. jelentőségéről. Folytatják a Mit kell tudni az eszperantó­ról? előadássorozatot, vidám klubestet és diavetítéssel kí­sért úti beszámolót tartanak. Tartalmas a többi klub és szakkör műsora is. A Hajós Alfréd Űttörőház- ban november kilencedikén délután fél négykor rendezik Az én novemberem című rajz­versenyt. 16-án disco, 23-án él­ménybeszámoló a nyári cseh­szlovákiai táborról a pajtás­naptár eseménysora. Egész hó­napban megtekinthető az út­törőházban a textilfestő szak­körök munkáiból rendezett ki­állítás. Papp Rezső Áramszünet Vezetéképítési munkálatok miatt áramszünet lesz Deák­vár Lajos-telepi részén no­vember 8-án, 9-én és 10-én reggel 8 és délután 3 óra kö- zö'1 . Az ÉDÁSZ a fogyasztók megértését és türelmét kéri. Ünnepi mérkőzések November 7-én, szerdán a mérkőzéseket 11,30-kor kez­dik az ifjú:ágiak, a felnőttek délután 1 órakor. I. osztály: Márianosztra— Esze Tamás (v.: Oszaczki, Varjú II. 9.30-kor), Nagyma­ros—Fóti Tsz (v.: Kunya, Nagy S.), Galgavölgy—Letkés (v.: Strell, Huszár), Vácduka —Dunakeszi (v.: XIII. kér.), Vácrátót—Örbottyán (v.: Var­jú I., Ferenc M.), Sződliget— Szob (v.: Petrovics, Tóth J.), Verőcemaros I.—Váchartyán (v.: Tóth L., Vidra). Bőven termett a káposzta A Gödi Dunamenti Termelőszövetkezet kertészetében csaknem 10 hektárról szedik a káposztát. A becslések szerint az átlagtermés hektáronként 150—200 mázsa között alakul. Barcza Zsolt felvétele Művelődési központ, úttörőház Sokoldalú novemberi program

Next

/
Oldalképek
Tartalom