Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-06 / 260. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hm ■wA-CEGLÉDI JAPÁS ES CEGlFdvápOS RfeSZÉRS XXIII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1979. NOVEMBER 6., KEDD Atellenben az állomással Kigördülnek a dízelmozdonyok Röviclebb idő alaft javítják a kocsikat Ha valaki társaságban be­szélgetve az órájára pillant, majd hirtelen szedélődzködni kezd, és azt mondja: megyek a javítóba az autómért, a be­jelentésen senki nem ütközik meg. De ha az illető így szól: a mozdonyomért kell mennem, akkor bizonyára rögvest fel­figyelnek rá. Pedig Cegléden van, aki a javítóhelyre a moz­donyáért megy. A .városban tulajdonképpen mozdonyja­vító előbb volt, mint autó­szerviz. A munkahely neve a köztudatban „fűtőház”-ként él. A vasútállomással szem­közt található, a messzi futó sínpárok és a Szűcstelep kö­zött. A sínek fölött húzódó, gyalogosok számára épített híd egy ága épp oda vezet. Augusztus 1-e óta, amikor megalakult a MÁV ceglédi körzeti üzemfőnöksége, ez a műszaki bázis is ide tartozik. Forgalmi, kereskedelmi és vontatási szakszolgálat összpontosul most, egy ve­zetésben, Vecscstől Abo- nyig. — Eléggé szerteágazó fel­adatkört látunk el, itt a vas­útállomással szemközti térség­ben és emellett persze a tel­jes vonalon — mondja Ker­tész Pál, műszaki üzemfőnök- helyettes. — Szakszolgálatun­kat három feladatkörbe lehet­ne sommásan összefogni. Mi adjuk a villamos mozdonyok személyzetét városunk és Bu­dapest között. A tehertováb- bítás is a mi feladatunk. A mozdonyjavító részleg a MÁV Budapesti Igazgatósága terü­letéhez tartózó gőz- és dízel- mozdonyok időszakos javítá­sát végzi. Ez a munka az utóbbi időben a dízelek felé tolódott el. Kezdtük régen kis teljesítményű mozdonyokkal. Ma már ide jönnek a Ganz- Mávag gyártotta, erős M—41- esek is. Természetesen, ahogy a feladatok módosultak, a szakembergárda úgy válto­zott, erősödött. Ez a folyamat, természetesen ma is tart. Vannak nagy tudású, idős szakembereink, és őket köve­tik a rátermett, a feladatokat érdeklődéssel és kedvvel vég­ző fiatalok. Vannak szakmun­kástanulóink. A múlt tanév­ben 11 szakmunkástanuló vég­zett, igen jó eredménnyel. Itt maradtak, dolgoznak vala­mennyien. Harmadik, fő rész­legünk a kocsiszolgálat. Igen felelősségteljes feladat és sok utazással jár. A vonalon meg­hibásodott tehervagonokat ja­vítják, a műszaki hibák meg­előzése, javítása, a fékpróba, télen az előfűtés és még sok más tartozik rájuk. Gyorsasá­giakon, leleményességükön sok' múlik. Itt, a körzeti üzemfőnökség műszaki részlegénél 17 szocia­lista brigád van. . Szinte minden második ember valamelyik kollek­tíva tagja. A brigádok kö­zül négy ifjúsági brigád. Nagy az összetartás, ebben gyakran „szimpatizánsokra” is számíthatnak. Éves munka- verseny-vállalásukat ők is ki­egészítették a pártkongresszus és felszabadulásunk évfordu­lója tiszteletére. Az üzem eb­ben egyetértett a szocialista brigádokkal. A vontatási, a forgalmi és a kereskedelmi szakszolgálat összehangolta a tennivalókat, már azért is, mert nem egy közös érdeken alapul. Ilyen a vonatok pon­tos indítása, a munkaidő igen alapos kihasználása. A sajátos vállalások közül említésre méltó, hogy az egy kocsira ju­tó fajlagos munkaóra-felhasz­nálás csökkentését határozták el. Sok kicsi sokra megy ala­pon ez bizony igen jelentős dolog. Már ízelítőt is adtak belőle: amit vállaltak, kétten­gelyes kocsiknál 103 és fél szá­zalékra, négytengelyeseknél is több mint 103 százalékra sike­rült teljesíteni. A harmadik negyedévben, kimondottan mozdonyoknál az energiataka­rékosság értéke több mint 65 800 forintnyi volt. — Haszonkilométernek ne­vezzük, amikor a mozdony úgy megy útjára, hogy szerel­vényt továbbít. A harmadik negyedévben a tervezett 405 ezer helyett 463 ezer haszonkilométer teljesült. Személyzetünk, vonatunk, no és szerencsénk is volt hozzá. Mint a műszaki üzemfőnök- helyettes elmondta, ebben az évben eddig minden negyed­évre jutott mozgóbér a moz­donyjavító és a kocsijavító részlegben dolgozóknak. Mun­kájuk megérdemelt jutalma ez. A szocialista kollektívák fi­gyelme közvetlen környeze­tükre is kiterjed. Vállaltak az üzem területén járdaépítést. Kerítést húztak jó darabon: avatatlan személynek kívül tá­gasabb. Műhelyen belül és kinn a területen a balesetve­szély megelőzésére, megszün­tetésére egyre többet tesznek. Egyik brigád segít a másik­nak — a mozdonyotoknál pél­dául a mozdonyon levő, se­bességmérő és regisztráló óra szalagainak ellenőrzésében. Járműlakatosok, dízel-jár- műszerelők és jármű villa­mossági szerelők, hálózatiak; asztalosok, öntők, kazánkőmű­vesek és kőművesek, hegesz­tők, esztergályosok — hosszan CEGLÉDI APROHIRDETESEK Eladó 770 négyszögöl szőlő (két részben meg­osztva is) az öregsző­lőben, Közép úttól kb. 30 méterre a Mezőker- raktár mögötti dűlő­ben. Érdeklődni lehet: Cegléd IV. kerület Bede utca 7. szám alatt. Eladnám vagy elcse­rélném Cegléd, Kos­suth Ferenc utcai 2 szoba, erkélyes, I. emeleti szövetkezeti lakásomat kertes csa­ládi házért. Részletes tájékoztatást csak le- vélbeni megkeresésre adok. Érdeklődő le­velet: „Csillag 109 976” jeligére kérem a Hír­lapkiadó Vállalat ki- rendeltségére Cegléd. Postafiók 29. Október 26-án este el­veszett egy darab fe­hérköves arany fülbe­való a Rákóczi út körnvékén. Kérem a becsületes megtalálót vagy nyomra vezet őt, jutalom ellenében ad­ja be a ceglédi OTP- be Bányásznának. Keresek szoba, kony- hás lakrészt idős nő részére. Értesítő leve­let ,,öszi fény 109 986” jeligére kérem a Hír­lapkiadó Vállalat ki- rendeltségére Cegléd, Teleki 30. ____________ Ké tszobás családi ház eladó. Cegléd, Csen- geri-szél 82. Érdeklőd­ni : szombat, vasár­nap. Békéscsabai két szoba összkomfortos laká­somat elcserélném ceglédi hasonlóért. Megkeresést kérem levélben „Békéscsaba” jeligére a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltségé­re. Cegléd, Teleki u. 30. sz. Dolgozó nő 14 éves fiú gyermekkel üres szobát keres. Értesítő levelet kérem „Nap­sütés 109 981” jeligére a Hírlapkiadó Válla­lat kirendeltségére Cegléd, Postafiók: 29. Bútorozott szoba ki­adó egy nő részére Cegléd, Hollós utca 13. szám. Eladó azonnal beköl­tözhető ház + 700 négyszögöl jól termő szőlő. A szobák pad- lósak, sok a mellék- épület. Buszmegálló­hoz 5 perc járásra. Érdeklődni lehet va­sárnap, kedd, péntek 13 órától 17 óráig. Cím: Cegléd, Ügyen szőlők. XI. kér. 16. dűlő, özv. Bíró Ferenc­nénél. ________________ Be költözhető családi ház Cegléd, Szélma­lomzug 4/a. szám alatt eladó. Érdeklődni 16 óra után és vasárnap. Cegléd, Török Ignác utca 21. szám. ________ ös szkomfortos kertes családi ház beköltöz­hetően eladó. Cegléd. Fűtőház utca 32. szám. Egy beépíthető és egy hordozható cse­répkályha eladó. Ceg­léd Vili. kerület Harmat utca 9. Eladó azonnal beköl­tözhető ház. Cegléd. VII. kerület Nyár utca 2. szám. Érdeklődni lehet ugyanott. lehetne sorolni, hány szakma képviselteti magát a munka­helyeken, a mozdonyvezetők­kel együtt. Elérték, hogy meg­választhatják, kit vesznek ma­guk közé. Nem mindegy, hány bejegyzés van a jelentkező munkakönyvében és az sem, hogy milyen az emberi tartá­sa. E. K. A kegyelet koszorúi Tisztelet a hősöknek Katonai tiszteletadással em­lékeztek meg a ceglédi, Szé­chenyi úti temetőben Cs. Kis Albert alhadnagyról és Mé­száros István alhadnagyról, akik az 1956-os ellenforrada­lom időszakában Budapesten, a Köztársaság téren haltak hősi halált. Sírjukra a ke­gyelet és a megemlékezés vi­rágait helyezték el. Cs. Kis Albert a Honvédelmi Minisz­térium hősi halottja. A fegy­veres testületek nevében Rez- nóíc Mihály őrnagy, a városi pártbizottság képviseletében Mucsányi Józsefné osztályve­zető helyezett koszorút sírjá­ra. Mészáros István alhad­nagy a Belügyminisztérium hősi halottja. Sírját a fegyve­res testületek nevében Papp Sándor rendőr őrnagy és Mu­csányi Józsefné, a városi párt- bizottság osztályvezetője ko- szorúzta meg. Régi diákok találkozója Pöttyös, mintás kis ruhák m®. Nem mindennapi osztály- főnöki óra zajlott a napokban a ceglédi Kossuth Gimnázium öreg épületében. Régi diákok gyülekeztek, 15 éves érettségi találkozójukra, az egyik tan­teremben. A várakozás izga­tott és a találkozások megha­tott perceit kérdésözön követ­te, hiszen mindenki minden­kiről tudni szeretett volna va­lamit. Felidézték diákéveik emlékét, jólesett — ha csak kis időre is — megint gimna­zistává lenni. Ki-ki beszá­molt élete alakulásáról, arról, hogy terveit hogyan sikerült valóra váltani. Az egykori diákok szinte valamennyien érvényesülésükről adhattak számot. Egyikük szobrászmű­vész lett, önálló műterme van. A másik autóvillamossági sze­relő, van az egykori osztály tagjai között vegyészmérnök, mezőgazdász, tanár, közgaz­dász, építész, személyzeti elő­adó, üzemvezető, olajkutató, műszerész, párttitkár. Való­ban igazolták, hogy 'nem: az is­kolának, hanem az életnek ta­nult a gimnáziumi évek alatt az 1964-ben végzett IV. D. osz­tály. Tóth Mihály, a gimnázium igazgatója az iskola jelenlegi helyzetéről srált a volt diá­koknak. Elmondta, hogy so­kat fejlődik az iskola. Jó munkájukért elnyerték a KISZ KB vörös vándorzászla­ját. F. I. A Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezetnél 20 ezer divatos, vidám kis gyermekruha készül, szovjet exportra. A képen Perjési Éva, Gregor Antalné és Pintácsi Andrásné szab­ja ki a varrnivalót, Anett alapanyagból. Apáti-Tóth Sándor felvétele Sportműsor Jubileum a sportcsarnokban, futballmeccs a pályán Kedd A Ceglédi VSE sportcsarno­ka november 7-én ünnepli fennállásának tízéves évfor­dulóját. Az egyesület elnöksé­ge az alkalom megünneplésé­re sportbemutatót szervezett, melyen először a Mészáros Lőrinc általános iskola test­nevelés tagozatos diákjai, majd a CVSE tornász kislá­nyai mutatják be ügyességü­ket. A műsort nemzetközi bir- kózómárkőzés zárja, a Ceglédi VSE fiataljai az NDK-beli Zehla Mellis együttesével ta­lálkoznak. A jubileumi ün­nepség délután öt órakor kez­dődik a Magyar Rádió nép­szerű riporterének, Vass Ist­ván Zoltánnak a konferálásá- val. Szerda Labdarúgás: Hétközi fordu­lót rendeznek a megyei baj­nokságban, a Vasutas sportte­lepen egy órától a ‘ Ceglédi VSE és a Sülysáp méri össze erejét. Előtte, negyed tizen­kettőtől az ifjúságiak talál­koznak. U. L. Ismeretterjesztés A közművelődésről A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ ismeretterjesztő termében novemberben, hét­fői napokon délután 16 órai kezdettel szervezett tanfolyam zajlik, amelyen a vállalatok, üzemek kulturális bizottsá­gainak képviselői vesznek részt. Az első alkalommal Lűr István, a művelődési központ igazgatója tartott előadást a közművelődés időszerű kér­déseiről. November 12-én a propagandamunka és a szer­vező tevékenység módszerei­nek, sajátosságainak elem- , zése kerül napirendre, előadó Bihari József, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője lesz. Oroszlán a címerben Bizonyítanak a régi helynevek Hajdan fontos szerepet játszott KORÁBBI ISMERETEINK SZERINT az Üllőtől a Ti­száig húzódó vidéket a feje­delmi Megyer törzs szállta meg a honfoglaláskor, az itt napvilágra került kengyeli, besnyői, törteli, székhalomi, kigyósi, karanthkai, pörösi, nagyszéki bécsi, buzgáni, mi- kebudai, hosszúhomoki, gerjei, mikelaki és balhási temetők e törzs népének tetemeit, fegy­vereit, használati eszközeit, ékszereit és rendkívül díszes aranyozott ezüst lószerszám- vereteit őrizték. Győrffy György, a kiváló őstörténet- kutató kérdésessé teszi a Megyer törzsnek a fejedelem­mel való kapcsolatát. Sze­rinte az őshazában már el­különült a megyer törzs­név és a magyar népnév, bár ez a törzs mindvégig ezen a néven szerepelt, nem igazol­ható az elsőbbsége a többi hat 'törzzsel szemben. Nem fogadja el azt a korábbi fel­fogást sem, hogy a foglaló törzsek egy tömbben teleped­tek le. Érdekes elméletet dol­gozott ki annak megállapítá­sára, hogy a kárpáti ország­ban egyes törzsek zöme me­lyik vidéket szállta meg. Kizárásos módszert alkalmaz azon megfigyeléssel, mely szerint a helynévi törzsnevek bokrában amelyik neve nem szerepel, az lakta a vidéket. Megállapította például, hogy a Duna—Tisza közének déli részén. Bács megyében hat­nak a neve megtalálható, ki­véve a Jenő törzsét, szerinte ezen a tájon a Jenő törzs te­lepedett meg. Feltevését azzal magyarázza, hogy a népnévi és törzsnévi falvakat a ko­rábbi lakosság a közéjük jött idegenekről nevezte el, ön­magáról nem nevezett el fa­lut, a maga vidékén. Vitán fölül áll, hogy Árpád fejedelem és fiai a Duna C>e- pal-sziget—Mohácsi-sziget köz­ti szakaszának két partján te­lepedett le s ez országrészen a Megyer helynév többször is megtalálható. Győrffy szerint az Árpádoknak a Megyer törzshöz való kapcsolása nem jöhet számításba. Melyik törzs főnöke volt Árpád? Ez elmé­let szerint a Tarján törzsé, mert egyedül ez a törzsnév hiányzik innen. Ezt erősíti magának e névnek a magyar­ra való fordítása, a türk-ka- zár tarján, eredetileg tarkán hadvezéri méltóságnév, melv a magyarság fcaszpi-tengeri kazár kapcsolataira mutat, ősein|c a VII. században a kagán által kinevezett főve­zér alatt a kazár seregben har­coltak. GYŐRFFY GYÖRGY ELMÉ­LETÉT alátámasztja az Üllő­től a Tiszáig való patrimonium törzsnévi anyaga, itt négy törzsnevet találunk, Megfér, Kürt, Jenő és Kér faluk, il­letve a mongol-tatárok dúlásai után lakatlanná vált puszták neveit. Nyék és Készt falunév nem fordul elő s ezek talán számításba sem jöhetnek, és hiányzik Tarján. A jelentős számú honfoglaláskori temető, amelyeket az előbb fölsorol­tam, a tarján! szállások köze­lében voltak. A törzsi arisz­tokrácia a temetőikkel is el­különült a köznépi temetők­től, mint Besnyőn. A lelet­anyagban szegény sírok tá­volabb voltak a magányosan temetkező, gazdagon aranyo­zott ezüstbogláros urak és úrasszonyok sírjaitól. Ezek a vezető rétegbe tartozó előke­lők dúsan díszített lószerszá­mokat is magukkal vittek a sírba, mint a törteli lovas. A patrimonium kérdésével csak az egyetemi jegyzetek és előadások foglalkoznak, hadd ismertessem néhány mondat­ban jelentőségét. Már csak azért is, mert Cegléd hajdan fontos szerepet játszott, mint gazdasági és katonai központ, a Tisza—Duna vidéki patrimo- niumban. A feudalizmusban a föld volt a legnagyobb érték, a nemesek gazdasági, hatalmi és katonai erejének forrása. A fejedelem és a király nemcsak az ország legfőbb közjogi méltósága volt, hanem a leggazdagabb földbirtokosa is. A külellenség ellen és a gyakori trónvillongásokban el­sősorban magángazdasága ad­ta a fegyvereseket, a hadi fel­szerelést és az utánpótlást em­berben, élelemben, lovakban, legfőképpen a biztonságot, hogy a patrimonium népe tel­jes odaadással viseltetett gaz­dájával szemben. A király a maga közjogi akaratának csak addig szerezhetett érvényt, amíg patrimoniális hatalma meghaladta mindenki más földesúri erejét. A fejedelmek magánföldesúri birtokai nem egy tagban, hanem fiaik és a foglaló nemzetségek — a Csák, Szalók, Bikács és má­sok szállástelepei között te­rültek el. A vezéri hatalom jelképe volt az oroszlán, amelyet a fejedelmen kívül a többi törzs­fő is fölvett címerébe. A fe­jedelem hatalmi jelvényében annyi oroszlán volt, ahány törzsfő tartozott uralma alá. Ennek kései maradványa a XIII. századi magyar királyi címer 7—9—11 oroszlánja. A honfoglalás és a korai ki­rályság fejedelmi jelvényét, az oroszlánt, hajdani földes­uraink egyetlen megmaradt attribútumát, ma is büszkén viseli Cegléd városa a címe­rében. Újdonság a föltevés, mely szerint Árpádot nem a fiai követték a fejedelmi székben, hanem az eredeti trónöröklé­si rend szerint, a család leg­öregebb tagja, Szabolcs, akí vagy öccse, vagy unokaöccse volt Árpádnak, Szabolcsnak hatalmas birtokai voltak Fe­jér és Baranya megyékben, a nyíri és bihari országrészeken és a Vértes hegységben. A ceglédi patrimoniumban is ta­lálunk egy Szabolcs nevű fa­lut a Zagyva folyónál, Rékas közelében. Árpád után tehát Szabolcs volt ennek a vidék­nek az ura, s a mi vidékünk régi lakói őt szolgálták halá­láig. A CEGLÉDI PATRIMO­NIUM északnyugati végében Árpád fia, Üllő volt a birto­kos, belőle nem vált fejede­lem, földjeit halála után el­adományozták. Ellenben a középső rész, Szabolcs fejede­lem tulajdona, mindvégig megmaradt utódainak birto­kában. átszállóit a királyok­ra. 1290-ben. megbízhatóan, még Kun László magántulaj­dona volt. A ceglédi patrimo­nium az Anjouk korában szűnt meg királyi birtokként és került a klarissza apácák tulajdonába, 1368-ban. Hídvégi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom