Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-04 / 259. szám

Silót készítenek belőle A sülysápi Tápióvölgye Tsz 40 hektáros kukoricatáb­láján folyamatosan haladnak a szálsilózási munkálatok. Halmágyi Péter felvétele A kézbesítők gondjai Községi tanácsaink dolgozói igazán nem panaszkodhatnak, bőven volt tennivalójuk az elmúlt hónapokban, s lesz az elkövetkező időszakban. Az egyik legnagyobb munkát a jövő évi népszámlálásra való lelkészülés jelentette, ezzel összefüggésben kerültek, il­letve kerülnek kiosztásra a személyi számok. A járási székhelyen vala­mennyi lakóház-tulajdonost új házszámtáblával látott el a nagyközségi tanács, amely­nek darabjáért 30 forintot kellett fizetni a tulajdono­soknak. Több lakóház szá­mozása is megváltozott, igaz, ennek helyességéről még ma is vitatkoznak a járási szék­helyen lakók. A házszámtáblákat kiosz­tották azzal az ajánlással, hogy azt az épület falán jól láthatóan helyezzék ki. Sokan azonban még ma is a sutban tartják a táblácskákat, mond­ván, „ejh, ráérünk arra még ...” Pedig ezzel sok bosz- szúságot, kellemetlenséget okoznak például a monori postahivatal kézbesítőinek. A postahivatal vezetője Demjén András hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hiányzó házszámtáblák meny­nyire megnehezítik a kézbesí­tők dolgát. A leveleket és egyéb küldeményeket sokszor nem tudják pontosan kézbesí­teni a megváltozott címekre. — Nálunk sok az új kézbe­sítő, ők tényleg rá vannak utalva a házszám leolvasásá­ra. Ezért is volna szükség, hogy minden ház falára oda­kerüljön a szám — mondta a hivatalvezető. Felesleges több­letmunkát jelent ez a nemtö­rődömség. Jó lenne, ha a gyakran le­velező rokonokkal, ismerő­sökkel is tudatnák az új címet azok, akiknek változott a ház­száma, s erről értesítenék őket. Egyet kell értenünk a pos­tahivatal vezetőjével. Ha mindenütt helyére kerülnek a házszámok, kevesebb lesz az utcán vagy a kertben hány- kódó levél, vagy újság. Ezt kívánja a lakosság és a posta közös érdeke. G. J. M0M0MIDOI XXI. ÉVFOLYAM, 259. SZÄ1W 1979. NOVEMBER 4., VASÁRNAP Körkép a boltokból Korai, gazdag választék Félmilliónál is értékesebb készlet Amikor az üzletek kiraka­taiban megjelennek az első Télapófigurák, óhatatlan, hogy ne jusson a járókelő eszébe: lehet készülődni... Mármint a karácsonyi vásár­lásra, ami szinte járványsze- rűein lázas állapottal jár. Az előrelátóak tudják, nem kell decemberig várniuk, akár most elindulhatnak a bevá- sárlandók listájával. Az üzletek ugyanis idő­ben felkészülnek a forga­lomra, s ilyentájt még vá­logatni is lehet. Méghozzá olyannyira időben készülnek, hogy a monori já­ték- és papírüzletbe már a nyári kedvezményes vásár alatt olyan szállítmány is ér­kezett, amely már karácsony­ra „szól”. — Dugig van a raktárunk, a pincénk — hallottuk a já­téküzletben. — Hatszázezer forintnyi játék vár gazdára. A szánkó például máris fogyó­ban van, s azt is észrevesz- szük, hogy a karácsonyi elő­vásárlás megkezdődött. Pilla­natnyilag nemigen kell azt mondanunk, hogy sajnos, nincs ... Szinte mindennel szolgálhatunk. Van például diavetítőnk, elegendő kisfil- münk. Bőven kaptunk a nép­szerű és sokszor hiába kere­sett nagy dömperből, s renge­teg elemes játékunk van. A 620 és 1 ezer 150 forintos ele­mes és hálózatról működő autópályát is veszik, viszik, van még belőlük, s van féménítőnk, konstruk­ciós és logikai játékunk. Külföldi kapcsolatok Megtakarítják az importot Műanyag por hazai piacról A Pest megyei Vegyi- és Di­vatcikkipari Vállalat gyömrői vegyi gyáregységének szinte­Két nap kulturális programja Mondén, hétfőn 16 óráitól: könyvtári órák és az asztalite­nisz-szakkör foglalkozása, 18- tál: KlSZ-nap, 19-itől a páva­kör próbája. Monoron, holnap, ismeret- terjesztő előadás A család fel­adatai címmel. Előadó: Csák Orvosi ügyelet a járásban András tanár (a Kossuth isko­lában), 18-tól: kismotor-vezetői tanfolyam. Űriban, 184től:: búcsúi bál, holnap 14-től: a bábszakkör foglalkozása. Üllőn, 18-tól: a kertbarátok klubjának összejövetele, hét­főn, 14-től: társastánctanfo­lyam, 16-tól: asztalitenisz- klubfoglalkozás. rezőüzeme jó kapcsolatban áll az Ikarus Karosszéria- és Jár­műgyárral. A világhírű autóbuszokat gyártó vállalat részére az úgynevezett kapaszkodórend­szerek felületkezelését végzik ebben az üzemrészben. A mű­anyagport eddig teljes egé­szében Franciaországból sze­rezték be, a második félévben azonban jelentős hányadot a hazai és a szocialista piacon szerezték be. A gyáregység az év végéig 30 ezer dollár importot takarít meg ezzel a változtatással. társasjátékunk is bőven. Aki tehát keres, időben ke­res — és talál. Nagányi Árpádot, a FÜ- SZÉRT monori fiókjának ve­zetőjét is megkerestük a kér­déssel: lesz-e elegendő szezon­áru az ünnepekre? Szaloncukorból 1 ezer 261 mázsát „terítenek” a boltokba — tájékoztatott — ebből 180 mázsányi a népszerű zselés szaloncukor. Mikulásfigurából 273, újévi figurákból 32 és fél, csokoládéfüggelékből 158 má­zsát szállítanak, ez arányaiban és választékában is jobb a ta­valyinál. A banánt a napok­ban már elkezdik árusítani a nagyobb üzletek, ám a kedvelt gyümölcsből az idén várha­tóan közel 3Ö százalékkal ke­vesebbet értékesíthetnek, mint az elmúlt évben. Rövidesen lesz narancs és grape fruit, mikulásra mandarin is kerül az üz­letekbe. Igyekeznek kielégíteni az igé­nyeket, s máris szolgálnak egy újdonsággal is, ami talán ajándéknak sem megvetendő: megkezdték a Bánffy-hajszesz értékesítését. K. Zs. Régen és ma Érdekes kiállítás Vecsésen November 6-án nyitják meg a vecsési művelődési házban azt a kiállítást, amelyet a KIOSZ helyi csoportja rendez. A kézműipar régen és ma Ve- ' esésen, című tárlat bizonyára sok érdeklődőt vonz majd. A kiállított darabokat kézimun­ka eszközöket és gépeket no­vember 12-ig tekinthetik meg a látogatók. Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron; központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csév- haraszton, Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet, dr. Óberle Lenke (Monoron, az egészségházban), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.), Maglódon és Ecseren: dr. Mó­czár István (Maglód), Sülysá­pon és Űriban: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga János Monor, Dózsa Gy. u. 63. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén. Harc az őszi elsőségért Az őszi hajrájához érkezik ma a monori—ceglédi össze­vont járási labdarúgó-bajnok­ság. A 12. forduló előtt a Ve- csés és az Albertirsa különver- senyt vív az őszi elsőségért. A vecsésiek esélyesebbek a fél­idei elsőségre, hiszen hátralé­vő ellenfeleik aligha tudják keresztülhúzni számításaikat. Mindehhez persze hozzá kell fűznünk, hogy a vecsésieknek rendkívül jó az őszi sorsolá­suk, ugyanis a rangadók zömét saját otthonukban vívják. En­nek ellenére eddigi szereplé­sük dicséretet érdemel. A mos­tani gárda jobb szellemű a ré­ginél és a sikerek jórészt en­nek is köszönhetők. Ma hazai pályán minden bizonnyal le­győzik a maglódiakat. A rivális a törteliek ottho­nába látogat, s szintén van esélye a győzelemre. Bár ha a hazaiak „felszívják” magu­kat, akár meglepetést is sze­rezhetnek. Az Üllő—Nyáregyháza, a Gyömrő—Dánszentmiklós és a Monor—Mende találkozókon a hazai csapatok látszanak esé­lyesebbnek. A gyömrőiek he­tek óta nem találnak maguk­ra, ezt bizonyította a múlt va­sárnapi maglódi vereség is. A hátralevő mérkőzéseken jól kell szerepelniük, ha az élme­zőnyben akarnak maradni az őszi szezon végén. Nyílt harcot ígér a Péteri— Abony és a Ceglédbercel—Ka­ratetétien találkozó. Kíván­csian várjuk, hogy az elmúlt vasárnapi idegenbeli siker után a gombaiak mire lesznek képesek Káván a Nagykőrös ellen. A megyei labdarúgó-bajnok­ságban a pilisiek Szokolyát fo­gadják. A nyári osztályozón ez a csapat verte ki a gyömrőie- ket, ma azonban alighanem pont nélkül térnek haza Pilis­ről. A Sülysáp a Budaörs el­len szerepel. A kelenvölgyi pályán rendkívül nagy szük­sége lenne a járásbeli csapat­nak a két pont megszerzésére. Rangadó lesz a járási II. osz­tályban is: a Sülysáp 11— Gyömrő 11 találkozón esélye­sebbek a hazaiak, akik most is Űriban fogadják ellenfelü­ket. Teljes forduló lesz a ser­dülőknél is. Itt említjük meg, hogy no­vember 7-én, szerdán, teljes forduló lesz az összevont já­rási bajnokságban és a serdü­lőknél is. Két megyei csapa­tunk is pályára lép, méghozzá idegenben. D. L. meg örökifik a múltat Közkinccsé váló értékek Újra lesz falumúzeum Gyömrőn? A gyömrői Petőfi Művelő­dési ház csoportjainak tevé­kenységéről, eredményeikről sok jó nírt hallani az utóbbi hónapokban. Közülük is érde­kes külön értékelni idős Pál Mihály baráti kör munkáját, amely önálló kezdeményezé­seivel is gazdagítja a műve­lődési ház programját. A nagyközség felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tervezett — november 14-en nyíló — nagyszabású helytör­téneti kiállításuk a mai Gyöm­rő teljes történetét ismerteti majd, főként írásos dokumen­tumok és tárgyi emlékek be­mutatásával, de korabeli fo­tók, eredeti okiratok kópiái is láthatók lesznek. Lelkes patrióták A 12 ezer lakosú nagyköz­ség 1974-ben ünnepelte fenn­állásának 700 éves jubileumát. Hogy a helytörténészek által feltárt hatalmas mennyiségű dokumentum, ismeretanyag fönimaradjon és közkinccsé válhasson, lelkes patrióták már az 1950-es évek közepe táján kezdeményezték azok öss zegyű j tését; m egmen tését az utókor számára. Gyömrőn rövid ideg műkö­dött is egy falumúzeum. El­ső igazgatója néhai idős Pál Mihály helybeli szobrászmű­vész volt, később megfelelő gazda hiányában a ceglédi Kossuth Múzeum vette át az ott összegyűlt anyagot. A Pál család szobrászmű­vész tagjai 1973-ban fölaján­lották a községnek alkotásaik egy részét, amelyek a községi park területén az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat támogatásával kialakított szo­borkertben lettek elhelyezve. Ez idő tájt alakult meg a Szo­borkert Baráti Kör, tagjai grafikusok, festők, fotósok, a régi Gyömrő ma még fellel­hető nyomainak — jellegzetes parasztházak, településvonu­latok, növényi mikroílóra stb. — felkutatásával és azoknak a grafika, a festészet, a fo­tográfia eszközeivel való meg­örökítésével foglalkoznak. Gazdag esztendő A helytörténeti munka új­jászervezése 1978-ra tehető, amikor a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Ház föl­karolta a falu múltjának lel­kes kutatóit, valamint a szo- borkert-barátok körének is otthont adott falai között. A két csoport fúziójából jött létre az egyik alapító, idősebb Pál Mihály szobrászművész nevét felvevő új „klub”, amely ma jóval több, mint félszáz állandó tagot számlál. A helytörténeti és művészeti ágazat mellett az ifjúsági cso­port is megalakult. A Pál Mihály baráti kör megalakulása óta eltelt egy év tapasztalatai' igazolták a fúzió, helyességét, több hely- történeti anyag gyűlt össze eddig, mint az utóbbi negyed évszázad'alatt összesen. A jó eredmények arra ösztönözték az érintetteket, hogy ismét foglalkozzanak a falumúzeum létrehozásának gondolatával. A nagy álom megvalósításá­hoz és általában a helytörté­neti munka színvonalának nö­veléséhez, népszerűsítéséhez patronálási ajánlatot tett a ceglédi Kossuth Múzeum, a gyömrői nagyközségi tanács és a helyi pártbizottság, vala­mint a Hírlapkiadó Vállalat. Lapunk korábbi számaiban hírül ádtuk, hogy a gyakor­latilag egy esztendeje tevé­kenykedő baráti kör a június 4-én rendezett találkozón hi­vatalosan is megalakult, vagyis működésük jogi formát nyert. Az új szakkör tagsága azonban nem elégedett meg a művészettörténeti, illetve hely- történeti anyagok felkutatá­sával, azok közkinccsé tételé­hez is hozzálátott, például az ifjúsági csoport bevonásával: így kerül majd sor Gyömrőn a Ságvári Endre Űttörőházban november 10-án a helyi álta­lános iskolák tanulói közötti helytörténeti vetélkedőre. Ingázók ezrei Gyömrőről mintegy 7 ezer ember jár dolgozni a főváros­ba. róluk sem feledkeznek meg, budapesti nagyvállala­tokkal tartanak kapcsolatot, amelynek hamarosan ismeret- terjesztő előadások, szocialista brigádtalálkozók - közvetlen kapcsolatfelvételek, közös kul­turális rendezvények lesznek a kézzelfogható eredményei. A. L. A. Vasárnapi jegyzet Forgácsíészek Hátborzongatóan szenv­telen hangú tudósítást hal­lottam pénteken a rádió reggeli műsorában. A Madártani Intézet szakemberei számukra szo­katlan területen — hazánk egyik legnagyobb kohójá­ban és közvetlen környé­kén végeztek kutatást, és meglepő dolgokat tapasz­taltak — közölte a vidéki stúdió munkatársa. — A hatalmas vastornyokon, a zajos üzemcsarnokokban, a hulladékanyagokat jótéko­nyan takaró gázban több mint harminc madárfaj él. A mindenütt megtalálható verebeken, galambokon túl többek között vércsét, ku- vikot, foglyot és fácánt is láttak a kutatók. A vasak között élő madarak fém­forgácsból építenek fészket maguknak — csattant a poén a tudósítás végén. Ideglázban alkotó festők, grafikusok látomásai, zak­latott hangulatú, visszata­szító figyelmeztető képei jutnak eszembe, s gyen­gécske, értéktelen sci-fi re­gények. Egyiknek sem tud­tam elhinni, hogy az em­ber eljuthat önmaga és a természet elpusztításáig. Valószínűleg a világon senki sem gondolhat ko­molyan arra, hogy az élő, hús-vér szervezet gépi mo­delljével működtetett ro­botok valaha is „fellázad­hatnak”, átvehetik a hatal­mat alkotóiktól. Műfű, mű­klíma, már létezik. A mű- álmolc, művágyak, műesz­mék — ha fel-felbukkan­nak is — rövid életűek. A rádió tudósítója a hír­ből nem vont le következ­tetéseket, csak közölte a tényeket. A kutatók nyil­ván értékes szakmai ta­pasztalatok birtokába ju­tottak. A hallgatók többsé­ge pedig a reggeli rohanás­ban öt percen belül elfelej­tette az egészet. Hiszen valójában min is csodálkoznánk? Annyiszor megírtuk már, annyiszor figyelmeztettek már a Ha­zafias Népfront környezet- védelmi bizottságának ak­tivistái, hogy a felelőtlenül, szakszerűtlenül kiszórt vegyszerek, az illegális, mégis lépten-nyomon ta­lálható szemétlerakó he­lyek, a bűzös, eltömődött szennyvízlevezető csator­nák, a ritkuló erdők mind környezetünket mérgezik. Mégsem némultak el a völ­gyek, a cserjések — bár a vadászok időnként panasz­kodnak, hogy kevés a nyúl, a fácán, annyi bőven akad, hogy a fényképezőgéppel kirándulók számára örö­met jelenthessen egy-egy hajnali vagy esti túra. A természet ellenáll a hódításnak. Iskoláskönyvek terjesztik csupán a tévhi­tet, hogy az ember legyőzi élő környezetét, igába kényszeríti a természet erőit. A valóságban a föld sorsa függ a fák, virágok, az állatvilág lététől. A for­gácsfészkek bizonyítják, hogy a madarak képesek alkalmazkodni hozzánk. És mi egymáshoz? Emberi környezetünket is mérgez­zük a füsttel, zajjal, a rosz- szul tervezeti lakótelepek­kel, a tömegből beleié for­duló magatartásunkkal. Zsúfoltak a rendelőinté­zetek idegosztályai, egyre gyakoribb a szív- és ér­rendszeri betegség — pa­naszkodunk. Az orvosok v°dig kitartóan hajtogat­ják: rosszul élünk, tönkre­tesszük egymást, önma- nunkat. Űpv tűnik, kevesen hiszünk nekik. A természet azonban nem visel álarcot. Megmu­tatja azokat a sebeit, amelyeket a felelőtlen em­beri tevékenység okozott, c hegeket, amehiek újra meg újra begyógyulnak. A madarak képesek fa helyett fémből fészket épí­teni, ha nem találnak ága­kat. Felhúzós, műanyag aalambok azonban nem fognak az emberek feje felett röpködni. Vagy az már nem az Ember lesz. Vereszki János > i

Next

/
Oldalképek
Tartalom