Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-01 / 256. szám

I <1 flBONYI KRÓNIKA A kisüzemek bérpolitikája Teljesítmény szerint fizetnek Megtalálják a számításukat Abonyban főként kis lét­számú üzemek működnek, és gyakran elhangzik, hogy ezek gyengén fizetnek, rosszak a kereseti lehetőségek. Sokan ez­zel magyarázzák, hogy a vi­dékire járó dolgozók nem tér­nek haza, inkább vállalják az utazás fáradalmait, illetve az egész heti távollétet. Igaz, hogy vannak jól és gyengéb­ben fizető vállalatok, de a bér általában mindenhol a telje­sítmény függvénye, s ahol még nem, ott is ennek megvalósí­tására törekednek. Abonyban a kisüzemekben kezdettől a teljesítménybér honosodott meg. A Budapesti Kötőipari Szövetkezet helybeli üzeme százhatvan személyt foglalkoztat, és tíz éve telepe­dett le a nagyközségben. Kez­detben főként kesztyűbéléseket készítettek é.s darabbért fi­zettek, mindenki igyekezett, hogy minél többet keressen. A kezdeti időszakban a norma túlteljesítését premizálták. — Ez a prémium akkoriban a dolgozók felét érintette — mondta Szabó Dezső üzemve­zető. — Iparkodtak minél magasabb teljesítményt elérni, hogy több legyen a pénz. Ak­kor az üzem érdeke ezt kí­vánta: így lehetett a tervet túlteljesíteni. Előnye volt az is, hogy az újonnan jöttek hama­rabb elsajátították a szak­mai tudnivalókat. Sokan szívesen gondolnak vissza erre az időszakra. Ezek közé tartozik Lendvai József né is, aki az üzem ala­pító munkása. — Mi tagadás, jól keres­tem. Havi bérem kezdettől el­érte a háromezer forintot, igaz, a munkaidő minden per­cét kihasználtam. Mindig szem előtt volt az órám, s azzal mértem, hogyan haladok a napi munkamennyiséggel. Tudtam, mennyit kell dolgoz­nom, hogv túlteljesítsem a normát. Előfordult az is, hogy már munkaidő előtt a gép mellett dolgoztam. Azóta meg­változtak a körülmények, de aki szorgalmas, a számítását most is megtalálja — sum­mázta véleményét a munkás­nő. Az 1970-es évek első felé­ben áttértek a felső kötött ru­hákra. Ezzel egyidőben a mun­kafeltételek is javultak. Növekedett a teljesítmény, s ezzel a dolgozók kerese­te. Akik komolvan vették a munkát, nem jártak rosz- szul. A tervteljesítés nem volt gond az üzemben, és új munkavál­lalók jelentkeztek. A darab­bérhez kapcsolódott a műszak- pótlék bevezetése. Hozzájárult a berendezések jobb kihaszná­lásához, nőtt a termelékeny­ség. A keresetek személyen­ként. 200—300 forinttal emel­kedtek. A termelés korszerű­sítéséhez több, sokoldalúan képzett személyre volt szük­ség, akik szabni, varrni, va­salni egyaránt tudnak. Aki 'többféle munkára vállalkozik, a keresete tíz százalékát plusz­ként megkapjía. A termelés további fokozá­sára és a magasabb jövede­lem elérésére gondoltak a ve­zetők, amikor kidolgozták és ez év augusztusában bevezet­ték a darabbér helyett az időbérezást. A dolgozók sze­mélyi órabérét és teljesítmé­nyét együtt vizsgálva alakul ki a munkabér. Ez is érde­keltté teszi a munkásokat, hogy többféle részfeladat el­végzésére legyenek alkalma­sak. Az új bérezési rendszer még kezdeti időszakában van, de a kitűzött célt elérik: a termelékenység arányában fog növekedni a kereset. Ked­vező változás, hogy a nyugdíj előtt állók személyi bérük plusz tíz százalékát is meg­kapják. Három éve még a PEVD1 abonyi üzemében is a darab­bér volt az általános. — Amikor 1976-ban áttér­tünk a kászruhagyártásra, egyéni bérezést vezettünk be — tájékoztatott Tóth Ferenc- né üzemvezető. — Minden műveletnek külön normáj a volt. Ez azonban — mivel szalagrendszerben dolgozunk, *és az emberek eltérő képessé­gűek — nem vált be. Azok is károsodtak, akik értették a dolgukat, szorgalmasan dol­goztak. A keresetek ekkor 1600 forint körül mozogtak. Az üzem is rosszul járt, alacsony volt a termelés. 1976-ban az éves tervet csupán 77 száza­lékra teljesítettük. Változtatni kellett a bérpo­litikán. Áttértek a személyi bérhez kötött csoportos bére­zésre. Mindenkinek a telje­sítményével arányosan emel­kedett a jövedelme. A bére­zési formát a vállalat köz­pontilag határozta meg, de a személyi órabér besorolás az üzemi négyszög feladata volt. A ma is alkalmazott új bérrendszer folyamatossá tette a termelést, hiszen mindenki érdekelt, hogy jól. pontosan dolgozzon. Tavaly az üzem éves tervét 107 százalékra, az idei első félévit 97 százalékra teljesítette. 1979 első felében az átlagkeresetek meghaladták a 16 ezer forin­tot. A helyes bérpolitika kö­vetkezménye, hogy két éve megszűnt a jövés-menés, a dolgozók szívesen maradnak. A két abonyi kisüzem ok­szerű bérpolitikájával a nép­gazdaság előtt álló feladatok megvalósítására törekszik. Az ösztönzés, a termelés haté­konyságának növelése tükröző­dik ebben. A dolgos emberek megtalálják a számításukat. Gy. F. Egymást érő események Bélyegkiállítás, esti bál Abonyban kettős ünnep a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója, mert egybeesik a település felsza­badulásának évfordulójával. Ebből az alkalomból több na­pos programot állított ösáze a helyi rendező bizottság, a központi ünnepség mellett. November 3-án délután 17 órakor kezdődik a művelődési házban a szocialista brigádok Jót, s jól! kulturális mozgal­mának értékelése. November 4.-én délelőtt a Somogyi Imre Általános Iskola tornacsarno­kában kiállítás nyílik, a cí­me: Művészet a bélyegeken. Délután a kiállításról és a bélyeggyüjtésről folytatnak eszmecserét a helyszínen a gyűjtők és az érdeklődők. Ezen a napon tartják a Gyulai Gaál Miklós Általános Isko­lában, a sportudvaron a fel­szabadulási sport emlékver­senyt, délelőtt 10 órai kezdet­tel. November 6-án a művelő­dési házban este bál várja a fiatalokat. Pódium-bérlet Nagy Attila estje Októberben, a művész el­foglaltsága miatt, elmaradt a Kossuth Művelődési Központ­ban, Cegléden a Pódium bér­let harmadik előadása. A mű­velődési központ igazgatósága közli, hogy az Élni az ember­nek kevés című műsort, Nagy Attila Jászai-díjas színművész önálló estjét november 3-án, szombaton tartják meg az emeleti nagyteremben, 18 órai kezdettel. Vetélkedő őrsök Barátunk a város A városi úttörőelnökség, a tanács művelődésügyi osztá­lya és a Kossuth Művelődési Központ Barátunk a város címmel az úttörőcsapatok 6. és 7. osztályos őrseinek erre a tanévre kulturális mozgalmat hirdetett. Helytörténeti, iro­dalmi, művészeti és földrajzi ismeretekről kell számot ad­niuk a versenyzőknek. Részt kell venniük a közművelődési intézmények programjain. A vetélkedő november 4-től áp­rilis végéig tart. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA [ Hin A CEGLÉDI JAPAS ES CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1979. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Fogy a poharas kakaó Versenyben a jobb minőségért Az eredmény olyan lesz, mint a bázisévben Amikor tavasszal, vagy ősz­szel hirtelen megcsappan a piacon és a boltokban az el­adásra szánt tojás, azt mond­ják az árusok: „fáznak a tyú­kok”. Ezzel* az indokkal ér­velve, mostanában azt is le­hetne mondaná, hogy „fáznak a tehenek” —, mivel a tejipar jelezte, hogy megcsappant az utóbbi időben a felvásárolha­tó mennyiség. — Megárezzük a nyári aszá­lyos időszakot és azt is, hogy Gomblyukak a kiskabátokra a jószágtartásban most állnak át a téli hónapokra, a téli ta­karmányozásra. Az utóbbi időben naponta vagy 10 ezer literrel kevesebb tejet tudunk felvásárolni. Ez azt jelenti, hogy saját, Dél-Pest megyei ellátási területünk megkapja ugyan a szokásos napi szállít­mányokat, de Budapestre ke­vesebb nyers tejet tudunk fel- külden.i, mint ezelőtt — emlí­tette Pintye Attila, a Cegléd- tej igazgatója. Az igazság az, hogy ilyen visszaesés hol ki­sebb, hol nagyobb mér­tékben évente jelentke­zik, de a mostani a szo­kásosnál nagyobb erőpró­| gyelemre méltó a személy szerint vállalt társadalmi munka. A tejüzembeliek a Pesti úti, 7. számú óvodával tartanak kapcsolatot A Ceglédtejtől kikerült tejmennyiségről érdemes meg­jegyezni: nyári időszakban te­rületük ellátására 12 millió li­ter tejet juttattak el. Panasz elvétve érkezett a minőség miatt, mindössze 2—300 liter­nyi volt, ami nem ütötte meg a kellő mércét E. K. November 5-tőí 24-ig Iskolai nyílt napok A Budapesti Kötőipari Szövetkezet abonyi részlege várha­tóan most is teljesíteni tudja az éves tervet. A jelek, számok arra mutatnak. A képen Magyar Mária látható, feladata, hogy gomblyukakat készítsen a ruhadarabra. nyurálii Ferenc felvétele Óvodások öröme A rönkvonat naponta indul Készítette: a Rezgő nyárfa brigád — Figyelem, beszállás! In­dul a rönkvonat! Vidáman ugrálnak a fura, mozdulatlan járművön az ap­róságok: az albertirsai óvodá­sok. Sikongatva, tutulva, füty- työgve, dohogva utánozzák a vonat zaját A napokban vet­ték birtokba ezt a farönkből készített udvari vonatot. Ha a valóságban nem is, de gon­dolatban elrobognak rajta percek alatt a hegyek-völgyek vidékére, vagy a Balatonhoz. Fantáziájuk szabja a megál­lók helyét és a végállomást. A rönkvonatot a helybeli Dimitrov Tsz ládaüzemének dolgozói készítették számukra, a nemzetközi gyermekév al­kalmából. Ezzel is gazdago­dott a termelőszövetkezet pat­ronálta óvoda udvari játék­készlete. A brigád tagjai szí­vesen vállalkoztak a többlet- munkára, hiszen az óvodások közt ott ugrabugrál nem egy kollégájuk csemetéje. A brigád neve kicsit szo­katlan: a Rezgő nyárfa nevet választották alakuláskor. Ami­kor beneveztek a mozgalom­ba, épp kanadai nyárfák rönkjeit hasította a fűrész, abból készítették a ládákat. Az óvodai kisvonat Farkas László erdőmémök ötlete volt, amikor a brigád épp azon ta­nácskozott, hogy milyen meg­lepetést készíthetnének. A meglepetés sikerült. Igen gyorsan menetkész lett a rönkvasút. Most indul nap mint nap. Nem késik soha. N. G. bára teszi a ceglédi tej­üzemet. Saját termékeihez az alap­anyaga megvan. Ez elsődle­ges szempont. Viszont az éves tervet mégsem úgy tudják tel­jesíteni majd, ahogyan azt szerették volna. Eredményük várhatóan hasonló lesz, mint a tavalyi, bázisévé volt. Termelőszövetkezetektől, ház­táji jószág tartóktól, állami gazdaságtól egyaránt vásárol­nak fel tejet. A nagyüzemek­től általában egyenletes, meg­felelő minőségűt ' kapnak, a háztájiból érkező viszont hete­rogén: ahány, annyiféle. Ez kisebb-nagyobb gondot szo­kott okozni. Különösen akkor, ha az átadásra szánt tej mi­nősége nem éri el a kívánt mércét. Ilyenkor át sem ve­szik a szállító gazdától. A problémát rendszerint nem a jószág tartásában, takarmá­nyozásában találni, hanem higiéniai okokból adódik a ki­fogásolni való. Két termelő műszak van a Ceglédtej üzemében, a harmadik, az éjszakai a másik kettőt kiegészíti. Olyankor szokták elvégezni a munkahelyi „nagytakarítást”, a karbantartást, üzembizton­sági ellenőrzéseket és felké­szülnek a tej fogadására, fel­dolgozására, a friss áru ki­szállítására. A Ceglédtejtől fél- és egyliteres tasakok- ba töltött tej, félliteres tasakos kakaó, poharas iskolatej és kakaó, tejföl, kefir és tejszín kerül a boltokba. Túrót is ké­szítenek, ezt félkilós fóliata­sakba töltve hozzák forgalom­ba. Az első háromnegyed évet tekintve, azt tapasztalták, hogy a túrófogyasztás 4,7 szá­zalékkal nőtt, a poharas kakaóból 49 százalékkal több fogyott, iskolatejből 258 ezer litert szállítottak ki. A munkahely hét szocialis­ta brigádjánál nyár elején lendült fel a munkaverseny- mozgalom. Termelést segítő vállalá­saikat az anyag- és ener­giatakarékosságra alapoz­ták. Gépeik, berendezéseik sok áramot fogyasztanak, tehát itt a megtakarítás igen fontos. Többet törődnek a kikerülő áru minőségével, küllemével, s emellett gazdaságosan bán­nak a csomagolóanyaggal. Fi­Pályaválosztási hetek A pályaválasztási bizottság november 5. és 24. között pá­lyaválasztási heteket rendez a városban. Erre az időszakra körültekintő programot dol­goztak ki, amelyet körlevél­ben juttattak el az érdekelt intézményekhez. Javasolják az általános is­koláknak, hogy ebben a hó­napban a 7. és 8. osztályok­ban osztályfőnöki órák kere­tében foglalkozzanak a pálya- választással. Összevont szülői értekezleteken ismertetik a gyerekek előtt álló pályavá­lasztási lehetőségeket. Ezekre a megbeszélésekre meghívják az üzemek, közép- és szak- m:mkásképző iskolák képvise­lőit is. A középiskoláikban és a szakmunkásképző intézetek­ben nyílt napokat rendeznek, amikor szívesen látják a vég­zős kisdiákokat, akik a hely­színen ismerkedhetnek meg a továbbtanulás lehetőségeivel. A 203-as számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet is bepillantást enged mű­ködésébe. A különféle szak­mákat és időpontokat megje­lölve látogatási tervet ké­szít és szervezetten fogadja jövendő tanulóit A teendőkből részt vállal a városi-járási könyvtár is, amely fiatal olvasóinak figye­lemfelkeltő kiállítást rendez a gyermekkönyvtárban a pálya- választással foglalkozó kiad­ványokból. A TIT valameny- nyi általános iskolában elő­adást tart a szülők akadémiá­ja keretében A helyes pálya- választás címmel. Az általános iskolákban eb­ben az időszakban pályavá­lasztási vetélkedőket tartanak, amelynek városi döntője a gyermekkönyvtárban lesz no­vember 24-én. A gazdálkodás hírei Megjelent az abonyi Ság- vári Endre Tsz híradójának legújabb száma. Az üzemi lap részletesen ismerteti az év el­ső kilenc hónapjának gazdál­kodását, majd a pártkong­resszus tiszteletére tett válla­lásokkal foglalkozik. A ver­senybizottság a szocialista brigádok eddigi tevékenységéi ről ad számot. Keresse Sei SUbertirsán oCIPŐ-, KONFEKCIÓ-, KÖTÖTTÁRU- ÉS FEHÉRNEMŰVÁSÁRUNKAT! A vásárt a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat olcsó áruk boltja rendezi, nyitva november 10>lg, 8-Sél 12 óráig és 13-tól 17 óráig 30—40—50o/o.0S ÁRENGEDMÉNY m T Néhány cikk az áruválasztékból: Lányka félcipő 35—38-as méretű Fiúcsizma 35—38-as méretű Férfi bőrcsizma Női pulóver i Női divatjersey, 110 cm széles 193 Ft 156 Ft 423 Ft 207 Ft 78 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom