Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-02 / 257. szám

Hangtompító, zaj monitor A lakosság nyugalma, egészsége Fórum a repülőtér bővítéséről Elég kiejteni a szót: repülő­tér, és a vecsési, ecseri, üllői emberekből máris árad a pa­nasz. Életük keserítője, nyu­galmuk zavarója — mondják, valahányszor a reptér, illetve annak bővítése szóba kerül. Ezért is határozott úgy a Hazafias Népfront nagyközsé­gi bizottságának környezetvé­delmi albizottsága és a vecsé­si József Attila művelődési ház vezetői, hogy fórumot szerveznek, ahol szemtől szemben találkozhattak a „panaszosok” és a repülőtér vezetői. Hertelendi György, a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságának főmérnöke tartott rövid tájékoztatást az érdeklődőknek az építkezés tervezett üteméről, a várható zajszintről, illetve azokról az óvintézkedésekről, amiket a lakosság nyugalma, egészsége érdekében terveznek. Rég] szomszédság — Nem új keletű a szom­szédság, csaknem 30 éve már, hogy Magyarország, polgári repülőforgalmát Ferihegy bo­nyolítja. Igaz, az első időkben még dugattyús gépek közle­kedtek, s a* hatvanas évek ele­jén is többségükben turbó- meghajtásúak voltak. Csak a hetvenes években terjedt el viharos gyorsasággal a sokfé­le, mind nagyobb hajtóerejű sugármeghajtású repülőgép. A legtöbb „baj”, a zaj miatt ezekkel van — kezdte kis történelmi áttekintéssel a fő­mérnök. Napjaink csúcsidőszakában óránként „csupán” 15—18 gép száll le és fel. A bővítés első üteme után azonban — 1985- ben — már ennek a kétszere­se válik lehetővé. — Bár a környékbeliek nyugalmát megzavartuk, higy- gyék el, ez a bővítés már na­gyon időszerű volt — mond­ta Hertelendi György. — És be kell vallanunk, csupán ar­ra elég, hogy megközelítsük, vagy épphogy utolérjük a szomszédos szocialista. orszá­gok repülőtéri utaskiszolgálási színvonalát. Az építkezést tulajdonkép­pen három tervidőszak fog­lalja magába és három ütem­ben is zajlik. 1990-re fejező­dik be és a teljes költsége 15 milliárd forint. Sokan felvetették a rövid tájékoztató hallatán: — Miért épp itt kell lennie a repülőtérnek? — A tervezés során, termé­szetesen, az is felvetődött, mi lenne, ha valahol máshol lé­tesítenénk egy új repülőteret. Az összeg szóba jöhető terü­letet számba vettük, de a szá­mítások minden esetben azt bizonyították, hogy akkor a fejlesztési költség duplájából sem kerülne ki az építkezés. Ezt pedig az ország gazdasági, helyzete most nem teszi lehe­tővé. Még egy. ilyen tovább­fejlesztés is óriási megterhe­lés — hangzott a válasz. — A tervezés-kivitelezés so­rán igyekeznek gondoskodni a környékbeliek nyugalmáról, egészségéről is. A zaj csök­kentésére sok új berendezést vásárolnak. Hogy mik ezek? — Először is azt a nagy hatásfokú hangtompító beren­dezést készíttetjük el, amely a legnagyobb zajt okozó gyors­javítás, hajtóműcsere utáni motorpróba dübörgését, siví- tását nyeli el. Ez a tervek sze­rint 1982-re elkészül. A hallgatók felzúdultak: — Korábban nem lehetne? Szinte elviselhetetlen a kör­nyékbelieknek egy-egy ilyen hajtóműpróba hallgatása! ■ —- Sajnos, nincs olyan ma­gyar vállalat, amely korább­ra vállalná a kivitelezést. De addig is, amíg ez a hangtom­pító k elkészül, intézkedtünk, hogy éjszaka ne próbálják a javított motorokat, ne zavar­ják a környék lakosságának éjszakai nyugalmát, pihené­sét. Egyébként egy ilyen be­rendezés ára 26 millió forint, s elkészülte után a teljes ter­heléssel működő hajtóművek zaja 80 decibelnél kisebb lesz. — Tulajdonképpen az em­beri fülnek mennyit jelent ez a bűvös 80 decibel? Bűvös decibelek — Az emberi szervezetet nem károsítja. Hazánkban ugyan még csak most készül a „zajszabvány”, és eddig nem állapították meg pontosan az egészségre káros zaj decibel­értékét, de a környező, első­sorban KGST-országok ta­pasztalatát figyelembe véve ez a 80 decibel a még megfe­lelő érték. . A Repülőtéri Igazgatóság szabályozta a le- és felszálló gépek irányát is, hogy ne la­kott terület fölött gyorsítsa­nak, illetve forduljanak. Ah­hoz azonban, hogy ezt a piló­tákkal maradéktalanul betar­tathassák, egy úgynevezett „zajmonitor” is szükséges, amely pontosan rögzíti .majd, hogy az egyes gépek melyik percben, milyen magasságban, milyen zajt csaptak. — Ha ez a zajmonitor el­készül, akkor a „hangosko­dó” gépek pilótáit felelős­ségre vonhatjuk és pénzbün­tetéssel szoríthatjuk a csön­desebb, kisebb fordulatszámú motorral történő fel- és le­szállásra. Csökkenthető a repülőtérről kiszűrődő zaj erdősáv telepí­tésével is. A tervekből kide­rül, hogy a repülőtér vezető­sége a zajtól leginkább szen­vedő vecsési OTP-lakótelep és a kifutópályák között örök­zöld és gyorsan növő lombos fák ültetését tervezi. — De nem ám vézna kis husángokat — ígéri Hertelen­di György főmérnök —, ha­nem 3—5 méteres, vastag szá­rú csemetéket, amik gyorsan megerednek és hamar betöl­tik zajszűrő, levegőtisztító szerepüket. A drágább megoldás Ez a drágább megoldás — több mint 40 millió forintba kerül majd, de a lakosság nyugalma érdekében mégsem „kidobott pénz” ez az óriási összeg. — Megkerestük a fővárosi és a Pest megyei Tanács ille­tékeseit és kértük, segítsenek a további erdőtelepítésben. A fővárosiak jelentős összegű fá­sítási munkát vállaltak a X., illetve XVIII. kerület leg­zajosabb területein. A Pest megyei Tanács azonban még nem válaszolt a levelünkre — mondta végezetül a fő­mérnök. Ezen a fórumon sok olyan kérdés hangzott el, amire a repülőtéri igazgatóság illeté­kesei nem felelhettek, mert a válaszadásra a helyi, illetve a megyei tanács képviselői let­tek volna illetékesek. ök azonban nem voltak jelen. Talán majd egy következő fórumon velük is találkozhat­nak a környezetükért, nyugal­mukért aggódó vecsésiek... Wanatka Gabriella Szerzőnk riportjának elol­vasása után felhívtuk telefo­non Várszegi Györgyöt, a ve­csési nagyközségi tanács el­nökét, hogy választ kérjünk a nyitva hagyott kérdésre: miért nem képviseltették magukat e fontos fórumon? — Ha nem hívnak meg minket valahová, természete­sen nem lehetünk ott — mon­dotta a tanácselnök. — A rendezvényről egyébként csak utólag, nem hivatalos formá­ban értesültem. Amennyiben a rendezők időben tájékoztat­tak volna a fórum tervéről, magam is készséggel válaszol­tam volt a helybeliek kérdé­seire. A nap kulturális programja Mendén, 16 órától: az asz­talitenisz szakkör foglalkozá­sa és a könyvtár nyitvatartá- sa, 18-tól: ismeretterjesztő előadás, A XX. század ma­gyar irodalma. Monoron, 17-től: a cigány­klub foglalkozása, 18-tól: kis­motorvezetői tanfolyam. Űri ban, 14.30-tól 18.30-ig: könyvtári órák. Üllőn, 16-tól: az asztalite­nisz klub foglalkozása, 17-től: a szakmaközi klub összejöve­tele (a régi könyvtár épüle­tében). MONOMmm Büi;ai»':fi XXI. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1979. NOVEMBER 2., PÉNTEK Az ufolsó negyedév Tanulságok a kefegyárban Az optimálisnál magasabb bérfejlesztés Nem a várakozásnak meg­felelő eredmények születtek az eltelt háromnegyed év alatt a Monori Kefegyárban. A fő­városi üzemegység megszün­tetése és áttelepítése egy se­reg problémát vetett fel. A Monorra átirányított gépeket még nem sikerült kellő hatásfokkal működ­tetni, mert kezelésükhöz a dolgozókat először be kel­lett tanítani. A bért természetesen ez idő alatt is folyósítani kellett, amely a költségek növekedé­séhez vezetett. A termékszerkezet módosu­lása is új ismeretek elsajátí­tását kívánta meg, ezért az előző gondok még fokozottab­ban jelentkeztek. Nagykőrö­sön megkezdődött a játék- gyártás, s a körülmények egyelőre még nem túl kedve­zőek. A telep alapos átalakí­tásra szorul, s a gazdaságos termeléshez új gépek szüksé­gesek. Hogy a problémák nem múltak el nyomtalanul, arról a harmadik negyedév értéke­lése is tanúskodik. A gyár időarányos árbevételi tervét csak 86 százalékra, eredmény- tervét pedig 78 százalékra tel­jesítette. Ennek alapvető oka, hogy a tervezettnél magasabb szintű bérfejlesztés nem járt együtt a termelés volumené­nek növekedésével. A 100 fo­rint munkabérrel előállított termelési érték az előirány­zott 5 ezer 588 forint helyett csak 5 ezer 136 forint volt. Propagandisták klubja Hasznos előadások, foglalkozások Megkezdődött a pártoktatás A politikai képzés, ezen be­lül a propagandamunka szín­vonalasabbá tétele a párt- szervezetek egyik legfonto­sabb feladata az új oktatási évadban. Erről beszélt a hé­ten megtartott propagandis­ták klubja első összejövete­lén Tóth János, a járási párt- bizottság osztályvezetője. A XI. pártkongresszus határozatainak szellemé­ben zajlottak járásunk­ban is a politikai témájú előadások, vitakörök, s így lesz ez a napokban kez­dődött oktatási évadban is. Tóth János hangsúlyozta, hogy erősíteni szükséges a gazdaságpolitikai agitációt, többet kell foglalkozni az ok­tatáson belül az ár, a bér és a jövedelem kérdéseivel. A párttagokat és a párton- kívülieket is érdeklik ha­zánk kül- és belgazdasági problémái, a gazdasági egyen­súlyra való rátalálás kérdé­sei. Mindezekkel foglalkoznak majd a pártoktatásban része­sülők az elkövetkező hóna­pokban. Jó a kapcsolat a TIT járási szervezetével is, s ez még in­kább segíti majd a politikai képzés színvonalának javítá­sát. A propagandisták klubjá­ban tíz előadást tervez­nek a jövő év májusáig. Az elsőt Magócsi Károly, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője tartotta A szocialista embertípus jel­lemvonásai, az erkölcs szere­pe az életmód alakulásában címmel. G. J. A gyár vezetősége — igen helyesen — azonnal le­vonta a tanulságot, s meg­határozta a hátralevő idő főbb tennivalóit. A negyedik negyedévben mindent meg kell tenni a termelésben mutatkozó 5 millió 700 ezer forintos lema­radás megszüntetésére, amely a bérfelhasználás hatékony­ságának javítás^ nélkül lehe­tetlen. A jövőben jobban kell ügyelni rá, hogy a bér csak a tényleges termelés arányában kerüljön kifizetésre. Így el­kerülhetővé válik, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték többé ne térjen el 10 százalékkal a tervezettől. Emellett — a termelés ered­ményességének javítása ér­dekében — minden területen nagyobb gondot kell fordítani az energia- és anyagtakaré­kosságra. A bérhatékonyság javításán túl fontos feladat a játék- gyártással kapcsolatos elő­készületek meggyorsítása, mert az esetleges rende­léskieséseket gyors profil­váltással ellensúlyozni le­het. A vállalat minden dolgozó­jának, vezetőnek és beosz­tottnak egyaránt tudomásul kell vennie, hogy csak az ed­diginél hatékonyabb, gondo­sabb munkával lehet megala­pozni és biztosítani a gyár jö­vőjét. K. L. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT — SPORT ÚRI Új sportpályát avatnak NOVEMBER 7 KUPA - ÚTTÖRŐKNEK Harmincöt éve történt Emlékezés a felszabadulás napjára Piros nyakkendősök — vörös szegfűvel A szitáló esőben Gombai Já­nos, a község kisbírója 1944. november 2-án késő délután messze hangzóan verte a do­bot, és hangos szóval tette köz­hírré a kiürítési parancsot. A lakosságnak az adott időpont­ban el kell hagynia a közsé­get. „Nem maradhat egyetlen élő lélek sem a házakban” — kiabálta hangos szóval. Vijjogó bombák A dobolás időpontjában a Galica-gödörben már szovjet előőrsök voltak, a bátor tele­fonosok pedig már húzták a messze futó kábeleket a Fácá­nos erdő felé. Az előőrsök este kilenckor elérték a vasútállo­mást... Üllő felszabadult. Az este nyolckor Pest felé haladó tehervonattal nem is hagyta el a községet senki, csupán az állomásfőnök és az egyik forgalmi szolgálattevő. A lakosság a vészterhes időkben pincékben, földbe vájt gödrök­ben húzódott meg. November 7-én azonban német légitáma­dás érte a községet, dobhár­tyát repesztő bőgéssel kezdtek zuhanni a stukák, a falu fe­lett oldották ki vijjogva hulló bombáikat. Hallani lehetett a halált hozó suhogást is ... A borzalmas félóra alatt 25 há­zat ért telitalálat, és az átvo­nuló front 344 polgári áldoza­tának halálát nagy részben ez a légitámadás okozta. A biz­tonság érdekében a szovjet hadvezetés a község egész la­kosságát Ócsára telepítette át. Egy kis leltár Karácsony másnapján a Ga- lica-gödörbsn jajgatni kezdett a kafyusaregiment, sűrűn meg­szólaltak a Székely-tanya kör­nyékén elhelyezett óriás ágyúk is. Üllő határában megmoz­dult a két hónapig tartó front. A nehéz idők alatt a lakóhá­zak ötven százaléka tönkre­ment, az állatállomány telje­sen megsemmisült, elpusztult. A megpróbáltatásokkal teli ne­héz napokat a község 6 ezer 500 szorgalmas lakója hamar kiheverte. A felszabadulás 35. évfordulóján a község lakos­ságának lélekszáma már 9 ezer 938. A házak száma 2 ezer 818, évente 40—50 leginkább kétszintes, összkomfortos szép ház épül. A járás talán leg­szebb iskolájának ma 1 ezer 19 tanulója van. A tévé-előfizetők száma 2 ezer 274, rádióé pedig 1 ezer 940. A községbe havonta 62 ezer újság jár. A személyautók száma megközelíti az ezret. A mutatósam szép könyvtárban 16 ezer 395 kötetből válogat­hatnak az olvasók. A legjob­ban igénybe vett utak szilárd A Tápióvölgye SE női ké­zilabdázói már évek óta hal­latnak magukról: jól szere­pelnek a ceglédi járási-váro­si sportfelügyelőség által szervezett összevont bajnok­ságban. A lányok és a csapat edzője Szikszai István peda­gógus mindent megtesz az eredményes szereplés érdeké­ben. Egy nagy bánata azért volt a kézilabdagárdának: nem rendelkeztek megfelelő bitu­menes játéktérrel. A régi sa­lakos pálya már alig-alig bi­zonyult alkalmasnak bajnoki mérkőzések lejátszására. Az elmúlt hetekben építők vonultak föl Úriban, s a Tá­pióvölgye Tsz, a tanács közös támogatása nyomán bitume­nes játékteret „varázsoltak” a régi pálya mellé. így most már két kézilabdapálya is a lányok rendelkezésére áll. Az új létesítmény felavatá­sára november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 62. évfordulója alkalmá­ból kerül sor. Ott tartják ezen a napon a járási úttörő leány és fiú kézilabda No­vember 7. Kupa villámmér­kőzéseit. Az esemény dél­előtt fél kilenckor kezdődik. G. J. burkolatot kaptak. Van szol­gáltatóház, fűtőolajért, pb-gá- zért sem kell a szomszéd köz­ségekbe járni. A vasútállomáson naponta 240 szerelvény halad át, 5 ezer utas fordul meg, és 3 ezer va­gon áru érkezik, 350 vagon zöldségfélét raknak be. Az óvodai helyek száma 375, míg 1945 tavaszán csupán 55 gye­rek részesült szükségellátás­ban. Az üzlethálózat árukész­lete meglehetősen gazdag és választékos, a gyorsan fejlődő igényeket azonban már alig elégíti ki. A tsz-tagok jöve­delme nem marad el a jól ke­reső ipari munkásoké mögött, amellett a háztáji állományból évente közel 5 ezer hízott ser­tést adnak át az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. Ezzel is felősegítik az ország húsel- látásának'^javulását. Emlékstaféta indul A 35 éves évforduló alkal­mából a járás valamennyi köz­ségéből ma indul a Felszaba­dulási emlékstaféta. Százötven úttörő egy-egy szál piros szeg­fűvel elsőként Üllőre érkezik, hogy lerójják kegyeletüket a felszabadító hősök iránt. Kiss Sándor SAKK A dobogó harmadik fokán Szép sikerrel fejezték be szereplésüket a gyömrői sak­kozók a megyei I. osztályú csapatbajnokságban. A 163,5 pontos Váci DCM első csapa­ta, valamint a Dunaharaszti MTK (150,5 pont) mögött a harmadik helyen végeztek 100 ponttal. Olyan neves együtteseket utasítottak maguk mögé, mint a Szob, a Nagykőrös, az Érd és az 1M Vasas Iklad gárdája. A siker annál is inkább di­cséretes, mert a gyömrőiek is játékosínségben küzdenek. A téli hónapokban feltétlenül fel kell frissíteni a játékos- állományt, hogy jövőre az ideihez hasonlóan szép ered­ményt produkálhassanak. Ökölvívás Sikeres szereplés Baján A monori ökölvívók is részt vettek a Baján megtartott or­szágos serdülő vidékbajnoksá­gon. A versenyre a monori fiatalok saját költségükön utaztak el, mivel a Monori Sportegyesületnek már három hónapja nincs pénze a verse­nyekre és az edző bérének ki­fizetésére sem. Ennek ellené­re jól helytálltak a fiatal ökölvívók, hiszen Ralcusz At­tila első, Rácz László máso­dik, Csikós Károly harmadik helyezést szerzett az erős me­zőnyben. November 7-én Kispályás villámtorna Monoron A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al­kalmából november 7-én kis­pályás labdarúgó villámtomá rendeznek a monori sportte­lepen. Nevezni a helyszíher lehet — a verseny megkezdé­se előtt — reggel féj kilenc kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom