Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-15 / 267. szám

TÚL A 97 SZÁZALÉKON Személyi számok finise ÜGYFÉLSZOLGÁLAT NAPONTA Gondos előkészítő munka után a váci népességnyilván­tartó hivatal Köztársaság úti épületében július 23-án meg­kezdődött a személyi számok kiosztása. A kiküldött, névre szóló értesítések alapján sor­ra jelentkeztek a lakosok és — az utolsó adategyeztetést követően — beragasztották a személyi igazolványokba a zöld színű személyi számot. Bolemant Istvánná hivatal- vezető naplója grafikonsze- rűen mutatja a megjelenések hullámzását. Bár az értesíté­sek ütemesen, nagyrészt azo­nos mennyiségben kerültek a postára, júliusban és augusz­tusban kisebb volt a megje­lentek száma (több a halasz­tási kérelem), szeptemberben viszont ugrásszerűen megnö­vekedett a jelentkezők száma, s ez lehetővé tette a számki­osztások folyamatosságát. Jó kezdeményezés volt az, hogy az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói számára lehetővé tették a csoportos intézést. Reggel a munkahe­lyeken összeszedték a szemé­lyi igazolványokat, és a dél­utáni órákban már vitték is vissza, elintézve. Az Izzóban, a kellő tájékoztatás hiánya miatt, úgy tudták, hogy az üzem területén ragasztják be a zöld lapocskákat. A hivatal dolgozói és a ki­segítő munkaerők a meleg nyári hetekben is derekasan helytálltak, s mindez azt eredményezte, hogy a megyei értékelés Vácot mindig a leg­jobb helységek között említi és november elsején túljutot­tak a 97 százalékon. Mintegy 5—600 név marad a finis ide­jére. Igaz, hogy ez a munka mutatkozik a legnehezebb feladatnak. Az elmaradtak ré­szére először sima felszólítást küldenek, s ha az nem vezet eredményre, hivatalos idézést indítanak útnak. Kérik a szomszédokat, postásokat,' hogy ha például tartósabb külföldi kiküldetésről, hosz- szabb gyógykezeltetésről tud­nak, jelezzék az irodának. Ugyanakkor géphiba, vagy egyéb ok miatt néhányan nem kapták még meg a sze­mélyi számukat. Türelmüket kérik, megérkezés után, azon­nal küldik az értesítést. A november 30-i határidőig na­ponta 8-tól 4-ig van ügyfél- szolgálat a földszinten; az emeleti kisegítő nagyteremre rnár nincsen szükség. Decem­ber elsejétől visszatérnek a heti háromszori ügyfélfoga­dásra. Papp Rezső KITÜNTETÉS ES KOSZORÚZÁS Vác a hazai lapokban A Magyar Nemzet kedves figyelmességként írt arról, hogy az országgyűlés kulturá­lis bizottságának váci tanács­kozásakor a zeneiskolában hangverseny köszöntötte a résztvevőket. A Nógrád nevű megyei lap tudósított a PENOMAH gyá­rainak salgótarjáni bemutató­járól: a váciak ízletes hurká­val, disznósajtokkal és szalá­mival vettek részt a kóstolón. A Helyiipar és Városgazdál­kodás novemberi száma is­mertette a Váci Kommunális Költségvetési Üzem munka- verseny-felhívását s a jubi­leumi vetélkedő első eredmé­nyeit. A Szolnok megyei Néplap hírül adta, hogy tisztelgő em­léktúrára utaztak névadójuk sírját megkoszorúzni Vácon a Csikós József ifjúsági klub tagjai. A Köznevelés is beszámolt arról, hogy a váci Gábor Jó­zsef általános iskola Madách Imre úttörőcsapata magas szintű kitüntetést kapott áz Országos Béketanácstól. A Népszava megírta, hogy a váci születésű Mayer Mó­ricról falut neveztek el a szá­zad elején Argentínában; ő vezette be a gázt Buenos Airesbe. P. R. XXIII. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM 1979. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Az ingázás — életforma Bejárók a környék településeiről Hajnalban a munkások, hét óra, fél nyolc körül a diákolc özönlik el Vátott a vasút es autóbusz-pályaudvar környé­két. Mintegy 12 ezren jámait naponta a közelebbivtávolabbi környékről a város üzemeibe dolgozni, iskoláiba tanulni. Az Egyesült Izzó váci gyára, a Kötöttárugyár, a DÓM, a FORTE és a Híradástechnikai Anyagok Gyára dolgozóinam többsége vidékről jár. Sajátos életforma Sok közöttük a betanított vagy segédmunkás, ám jelen­tős részük, a bejárók egyhar- mada szakmunkás. Rendsze­rint Vácott végezték tanulmá­nyaikat a középiskolákban, vagy a szakmunkásképző in­tézetben, s ezalatt megszokták az ingázást, életformájukká vált, s így akikor is Vácott ke­restek munkahelyet, ha lakó­helyük közelében is lett volna mód az elhelyezkedésre, A gyárakba kilenc és fél ez­ren, az iskolákba csaknem kétezren érkeznek reggelente vidékről. A középiskolásoknak majdnem a fele. A gyárak személyzeti veze­tői egybehangzóan vallják hogy a város ipara nem nél­külözheti a bejárókat, s bizo­nyos értelemben még ma is munkaerő-tartaléknak tekint­Anyakönyvi hírek Született: Gáspár Gyula és Nagy Mária: Péter, Herczeg Béla és Kocsis Gizella: Béla, Matyóka János és Jakus Má­ria: Renáta, Mészáros János és Pintér Zsuzsanna: Zsolt, Évinger Ferenc és Rácz Ág­nes: Ferenc, Kemenes Lajos és Csapiár Katalin: Zoltán, Nagy László és Murányi Má­ria: Gábor, Szabó László és Drahony Aranka: László, Cso­mó József ás Szúnyog Edit: Zoltán, Kopasz Rudolf és Job­Erzsébet-bál sramlizenével A VÁCI DUNA PRESSZÓBAN november 17-én 20 órától. Közreműködik a solymári sramlizenekor Sarlós Tibor vezetésével. Hideg- és meleg szendvicsek, hidegtálak, cukrászsütemények nagy választékban. Helyfoglalás az üzletvezetőnél. PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ bágy Rozália: Katalin, Meg­tért József és Marosi Terézia: Attila, Tóth István és Glózik Ilona: Zoltán, Kiss Attila és Zibrényi Zsuzsanna: Balázs, Langmár Dezső és Heffenträ- ger Márta: Balázs, Szórád Zsombor és Rottek Katalin: Zsombor, Tachscherer István és Várszegi Erzsébet: Gábor pevű gyermeke. Házasságot kötött: Könyves László Fischer Ildikóval, Kecskés Csaba Tóth Mártá­val, Tóth László Németh Zsu­zsannával, Kaczkó József Tóth Etelkával, Őri József Cselovszki Évával, Kecskemé­ti István Bállá Erikával, Far­kas István Szobi Évával, Kecskeméti István Bállá Eri­kával, Farkas István Szobi Évával. Vácott hunyt el: Szíj jártó István (Vác, Rákóczi u. 3.), Köble István (Szigethalom), Fáry Jánosné Tóth Anna (Főt), Martinov Antal (Tököl), Kovács István (Göd), Sarkadi Sándorné Lökös Róza (Duna­keszi), Tóth Károly (Vác, Zrí­nyi u. 43.), Lucsán Márton (Csornád), Laczkó Mihályné Imró Zsuzsanna (Ácsa), Szá­lai Antalné Gál Gizella (Ve­rőcemaros), Kőhalmi Károly- né Pusztai Erzsébet: (vác, Ady E. sétány 17.) IVfoziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58): november 15-től no­vember 18-ig délután 4 óra­kor az Egy kis indián című színes, szinkronizált amerikai kalandfilmet játssza. Este 6 és 8 órakor Az első kísértés című színes spanyol film a műsor. Rendezte: Manuel Summers, a két főszerepet Francisco M. Summers és Beatriz Galbo alakítja. Madách Filmszínház (Lenin út 63): november 15-én, a stúdióműsor keretében bemu­tatják a Rocky című színes, amerikai filmet, 14 éven felü­lieknek. November 16-án A vasálarcos férfi című, Ale­xandre Dumas regénye nyo­mán készült színes, angol ka­landfilmet játsszák. Vasárna­pi matinéműsor: A varázsló, színes magyar mesefilm. hetők a környékben lakók. Mart igaz ugyan, hogy az in­gázók száma valamelyest csökkent, mindenekelőtt a fia­tal nők maradnak otthon az első gyermekek megszületése után, a gyes lejártával, ám Vác és az itt levő üzemek, in­tézmények a viszonylagosan jó közlekedés miatt sokak számára kínálnak ma is von­zó munkalehetőséget. A bejá­rók napjaiból 15 perctől 3 órá­ig terjedő időt vesz el az uta^ zás. Kedvezmények Nem elhanyagolható szem­pont az sem, hogy a vállalatok kamatmentes lakásépítési köl­csönnel támogatják bejáró dol­gozóik otthonteremtési törek­véseit is, s ez, a város jobb kommunális, kereskedelmi, kulturális és szociális ellátott­sága különösen a fiatalokat, a családalapításra most készülő­ket. illetve a kiscsaládokat kö­ti tartósan is Váchoz. Az idő­sebbek nagy része viszont ak­kor sem költözne be a város­ba, ha módja lenne rá, mert megszokta, az életéhez szer­vesen hozzá tartozik az ottho­ni jövedelemkiegészítő állat­tartás, kertészkedés, gyü­mölcstermesztés. Számukra az ebből származó, s gyakran a fizetést jóval meghaladó ki­egészítő jövedelem vonzóbb a város urbánus szolgáltatásai­nál. Többet tenni értük Egy bizonyos: az ingázás, mint életforma, még sokáig fennmarad, az ingázókkal, mint munkaerőkkel a város gyárainak, üzemeinek közép- és hosszútávú terveiben is számolni kell, s az eddiginél még többet kell tenni annak érdekében, hogy műveltségük gyarapodjék, képzettségük nö­vekedjék. B. H. Másfél évtize$ Jubilál a KISZ-kórus Ünnepi hangversenyt tartanak Fennállásának 15. évfordu­lóját ünnepli szombaton a Vác városi KISZ-kórus. Dél­után 4 órakor az egykori kó­rustagok találkoznak a műve­lődési központban és próbát tartanak. Hat órakor ünnepi közgyűlésen emlékeznek az elmúlt másfél évtized esemé­nyeire, amelynek dokumen­tumaiból Petővári Gyula állí­tott össze kiállítást. Fél nyolckpr ünnepi hangverse- nen lépnek a közönség elé. Műsorukat Lukin László is­merteti, Bogányi Tibor vezé­nyel. Megnyílik a váci fióklevéitár Már megírtuk, hogy a Géza király téren, a volt ferences kolostor épületében kapott helyet a Pest megyei Levél­tár váci fióklevéltára. Az új létesítmény ünnepélyes meg­nyitása november 19-én, dél­után három órakor lesz. Avatóbeszédet mond dr. Bo­ros Sándor kulturális minisz­terhelyettes. Egyidejűleg ugyanott kiállítás nyílik Do­kumentumok Vác és a Duna múltjából címmel. IZGALMAS VERSENY A városi KISZ-bizottság 12-én a városi könyvtárban rendezte meg a Könyv és if­KITUNTETES A mester nyoi A belkereskedelmi minisz­ter a Kiváló munkáért ki­tüntetést adományozta Szik­lai Istvánnak, a Vác és Kör­nyéke Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat 52. számú hús­boltja vezetőjének. A kitünte­tést a közelmúltban adta át Révai János igazgató. Hivatalosan 52. számú hús­bolt a neve a Széchenyi utca 27. számú épületben levő szak- üzletnek, da sokan még ma is Sapka-boltként emlegetik. Évtizedek óta ez a város egyik legnagyobb hús- és hús­termék elárusító helye, s az alapító Sapka-család bekerült a város kiskereskedelmének a krónikájába. Sziklai István, a bolt veze­tője irányítja a nagyförgalmú üzlet munkáját. 1956 óta — közel negyedszázada — dolgo­zik az élelmiszerkískereskedel- mi vállalatnál. Korábban egy­személyes boltok vezetője volt. 1963-ban lett az 52-es bolf vezetőhelyettese, majd a taní­tómester, Sapka György nyu­galomba vonulásakor, 1975- ben megbízták a bolt vezeté­sével. Az itt működő Vak Boty- tyán szocialista brigád több­ször kapott elismerést, ju­talmat. Idén elérte az ezüst­koszorús szintet. A boltveze­tő és a brigád kezdeménye­zésére — létszámbővítés nél­kül —, előrecsomagolt hús­áruval látják el az Egyesült Izzó dolgozóit, valamint a három verőcemarosi boltot. A kitüntetés átnyújtásakor hangsúlyozták, hogy Sziklai István szorgalmával, megbíz­hatóságával érdemelte ki — a korábbi háromszori Kiváló dol­gozó cím után — a minisz­ter kitüntetését. Az üzlet el­számolásai kifogástalanok, lel­tárhiánya még nem volt. A boltvezető sokat tesz a tanu­lók gyakorlati képzéséért is. P. R. Nyugdíjasok taggyűlése A nyugdíjas vasutasok vá­ci szakszervezeti csoportja 20-án kedden, délután két óra­kor tartja évzáró taggyűlését a Gödörben, melyre szeretet­tel várja tagjait és az özve­gy eket. júság városi vetélkedőjét, a Művelt ifjúságért akció ke­retében. Célja, hogy a fiata­lok közelebb kerüljenek a könyvhöz, a könyvtárhoz, a KISZ-szervezetek és a könyv­tárak kapcsolata szorosabbá és hangulatosabbá váljon. A kellemes környezetben a háromtagú csapatoknak először villámkérdésekre kellett vála­szolni, majd a versenyzők könyvtárhasználati tudásuk­ról adtak számot. A végig izgalmas versenyt — amit Vörös László a váro­si KISZ-bizottság r közműve­lődési bizottságának vezetője vezetett — a Sztáron Sándor Gimnázium (Varga Rita III. e., Boda Mária IV. c., Markovits Zoltán IV. c.) csapata nyert meg, megelőzve a M.ü.M 204. és a Vízmű központ csapatait. A csapat november 28-án részt vesz a megyei vetélke­dőn Szentendrén. I. K. Issza, nem issza, Egy ideje leszoktam róla, hogy reggelente az ABC-áru- ház pultjához járuljak napi koffeinadagomért. — Várni kell — közölte ve­lem legutóbb a kávéfőzőnő, miközben egy másik vendég­gel beszélgetett. — Mennyit? — kérdeztem a rendelkezésemre álló szabad időt felmérve. — Amíg megfőzöm. — Ez csak természetes — nyugodtam meg, hiszen a ká­vét nem lehet nyersen elfo­gyasztani. Ennek ő láthatóan nem örült. — Mégiscsak többet kell várni — közölte kevés idő múltán. — Igen? Miért? — Mert a kávét meg is kell darálnom. Ekkor már felderengett bennem egy néhány nappal korábban lejátszódott ha­sonló, s ezek szerint célzatos intermezzo. Ügy látszik nem eladó az áru — gondoltam, s ezzel odébbálltam. Régen a fekete mellé négy cukrot tettek a tányérkára. Ezt aztán a vendég tetszése, íz­lése szerint beletette a csé­szébe vagy otthagyta. Szóval azt tett vele, amit akart. * Az adag egy idő óta háromra csökkent, sőt van, ahol kérdés nélkül csak kettőt dobnak bele. Eleinte szóltam. — Még egyet legyen szíves. De az em­ber egy idő után megunja. Kí­nos, hogy újra meg újra mon­dani kell. Tulajdonképpen elég lenne az a két kocka is, ha jól felkavarjuk azt a kávét. Pusztán az eljárás, a semmi­bevevés bosszantó. A kenyeres 30 dekával többet adott, mint amit kértem, s nem kérdezte, lehet-e több. A büfében mál­naszörpöt kérek, mire szó nél­kül narancsot tesznek elém, s nem mondják, hogy a málna elfogyott, nem kérdezik, hogy a narancs nekem megfelel-e. Pusztán kereskedelmi jelen­ség ez a flegmatikus bánás­mód? A posta egyetlen nyitott kis- ablaka előtt hosszú sor áll, bélyegre, borítékra, jelenték­telen kis ügyek intézésére várva, míg a másik kettő be­húzott függönye mögött nyu­godtan piszmognak, beszélget­nek, ügyet sem vetve az em­berek drága idejére. De hagyjuk abba ezt az i idegsorvasztó öngerjesztést. Emlegethetjük a példákat, emlegetik mások is. Hol a hi­bák gyökere? Az intézmé­nyekben? Az emberekben? Vagy a kialakult, hegyesebben deformálódott szemléletben? Mert aki az egyik percben vevő, a másikban képletesen szólva eladó, kiszolgáló lesz, s a maga portáján gyakran neki sem különb a modora. Hankis Elemér írja a Való­ságban, hogy a magas kultúra tekintetében magasan fejlett ország vagyunk, ám a min­dennapi kultúra terén gyen­gén fejlettek. Ez most a közeli példák nyomán, a magunk Dortáián szerzett taoasztala- tokról jutott az eszembe. Kovács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom