Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-15 / 267. szám

1979. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK 7 VSrtt -éjfljr jr KStmap POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk.* Pesf megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Gyerm ekekért — társadalmi munkában Sülysápi tudósítónk Krát- ky László ezúttal nemcsak la­kóhelyén nézett körül; leg­utóbbi a szomszédos község­ben, Űriban történtekről szá­molt be szerkesztőségünkbe küldött levelében. Várkonyi Gábor helybeli iskolaigazga­tó ugyanis példamutató tár­sadalmi munkáról adott hírt tudósítónknak. Az iskola és a helybeli üze­mek között már régóta jó a kapcsolat. A KELTEX-üzem dolgozói például még a ta­vasszal egy kommunista szom­baton végzett munka bérét ajánlották fel; ebből a pénz­ből a gyerekek írásvetítő ké­szüléket vásároltak. A Transz- vili Vállalat három brigádja hasonlóképpen televízióhoz juttatta az iskolát. A Tápió- völgye Jsz kőműves brigádjá­nak dolgozói a nyáron tár­sadalmi munkában átalakítot­ták a napközi otthon épületét és egyben bővítették is. De a termelőszövetkezet más módon is segít az iskolának. Példái kirándulásaikra autó­buszt biztosít részükre. Leg­utóbb pedig — két héttel ez­előtt — a poros és salakos kézilabda-pályát, a termelő­szövetkezet saját költségén hozatta rendbe, bitumennel lefedette. Természetesen a kézilabda-csapat boldogan vette birtokába a szép új pá­lyát. A köszönet szóban már el­hangzott, de úgy érezzük, hogy ezeknek a segítőkész embereknek lelkiismeretes és példamutató munkáját ez­úton is illik megköszönnünk. Sződ/igeti változások Az elmúlt években Sződli- get nem bővelkedett kulturá­lis rendezvényekben. Szép, új művelődési házunk is so­káig kihasználatlanul állt. Az idén minden megválto­zott: új vezetőt kaptunk a kultúrház élére. Ez idő óta egymást követik a különbö­ző rendezvények a község­ben. Szeptember 29-én pél­dául nagyszabású tömegsport­Vá la szol az illetékes Lapunk november 1-én megjelent számában Vásárlók­kal üzletekben címmel a tö­köli üzletekben történt vissza­élésekről számoltunk be. Írá­sunkra a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesétől, Somogyi Ferenctől kaptuk a következő választ: A tököli húsbolt áruellátá­sát illetően közöljük, hogy mind sertés-, mind marhahús­ból a boltvezető rendelését teljes mértékben kielégíti a Húsipari Vállalat. Ezért a hét végén is rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű áruval. A vállalat szakellenőre azon­ban utasítást kapott, hogy az üzlet ellátottságát a következő hónapban gyakrabban éTien- őrizze. Egyébként az állandó boltvezetőt már felelősségre vontuk, de ő azt állítja, hogy a hiányosságok a közelmúlt­ban letöltött szabadsága ide­jén fordultak elő, annál a ve­zetőnél, aki őt helyettesítette. A cikkben említett levelekből a panaszok felmerülésének ideje sajnos nem állapítható meg. Egyébként a vásárlókkal szemben a húsboltban és élel­miszerboltjainkban elkövetett visszaélések, valamint a hely­telen magatartás miatt felme­rült panaszokkal kapcsolatban csak konkrét adatok ismere­tében intézkedhetünk. Ezért egyetértünk dr, Józsa Árpád Vb-tifRárnak az újságíró ré­szére adott idevonatkozó nyi­latkozatával. Ennek ellenére — az általános panaszok nyo­mán — a következő hetekben üzleteinkben gyakori próbavá­sárlásokat végzünk és a vá­sárlók megkárosítóival szem­ben eljárunk. Cikkünk nyomán A Postabontás október 11-i számában arra kerestünk vá­laszt, lehet-e nyilvános helyen, például cukrászdában, bisztró­ban stb, sakkozni? A sakkcsa­ták ugyanis sokaknak, főként a nyugdíjasoknak okoznak örömet. Akkor a kérdésre Kántor Sándortól, a Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat vezérigazgatójától kértünk vá­laszt. Mint elmondta, nem lehet önkényesen megtiltani a sakkozást, és ígérte, hogy egy­szer és mindenkorra megol­dást keres. Kántor Sándor vezérigazga­tó valóban szívügyének tekin­tette e nemes szellemi sport kérdését és jó néhány üzletben megteremtette a sakkozási le­hetőséget, November 8-tól Visegrádon az Őrtoronyban, Szentendrén a Művészben, Ér­den a Pelikánban, Százhalom­battán a Százhalomban, Soly­máron a Mátyásban, Pilis- szentivánon a Fekete Gyé­mántban, Szigetszentmiklóson az Árpádban, Gödöllőn az Ag­rárban, Vácott a Dunában, Dunakeszin a Pavilonban, Cegléden pedig a Délibábban lehet ezentúl sakkozni. Az agytornához egyébként még sakktábla is kölcsönözhető. versenyt rendeztek a fegyve­res erők napja alkalmából. Megnőtt a könyvtár látogatói­nak száma is, és elkezdődtek a discóprogramok. Többször tartottak szüreti bált, ország­járó kirándulásra hívták a fiatalokat és a község lakói­nak nagy örömére szabás-var­rás és német nyelvtanfolyam indult. Miután az óvodai férő­helyek száma is kevés, Sződ- liget vezetői úgy döntöttek, hogy a művelődési ház egyik helyiségét rendezik be a nagy- csoportosok részére. Szabó László Sződliget Hírek a főiskola életéből A szentendrei Kossuth La­jos Katonai Főiskolán októ­ber 29-én nyitották meg a politikai könyvnapokat. A meghívott vendégeket Ma- tuszka István ezredes köszön­tötte, majd Tóth György ez­redes mondott ünnepi beszé­det. A többi között ismertet­te azokat az új műveket, amelyek nemcsak a politikai kérdésekben való eligazo­dást segítik, hanem hasznos útmutatást adnak a katonai élet legkülönbözőbb területe­in is. , Az ünnepi beszédet irodal­mi műsor követte, Baranyi Ferenc költő, Egressy István, Merényi Judit, Kovács P. Jó­zsef előadóművészek, vala­mint a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese kamarakóru­sának közreműködésével. A műsor után a vendégek meg­tekintették az ez alkalommal rendezett könyvkiállítást és vásárt. A megnyitó ünnepséget kö­vetően többször tartottak kü­lönböző ankétokat, író—olva­só találkozókat. ★ Főiskolánk hallgatói már hosszú idő óta rendszeresen találkoznak a szovjet hadse­reg komszomolistáivaL így volt ez nemrégiben is, ami­kor a Komszomol megalaku­lásának 61. évfordulójára ké­szültünk. Felderítő- és tüzér­hallgatóink kiállítást rendez­tek a vendégek tiszteletére. Géczi Sándor Szentendre Személyvonat érkezik... Gyakran utazom Vácról Budapestre. Nem szándéko­zom a MÁV-ot szidni a pisz­kos vasúti kocsikért, a gyako­ri vonatkésésért — erről már a Pest megyei Hírlap levele­zési rovatában elég sok írás jelent meg. Inkább két javas­latot tennék, amelyek bizton­ságosabbá tennék az utazást. Az egyik: a hangosbamon- dón közük ugyan, hogy sze­mélyvonat érkezik Szob felől a harmadik vágányra, sokan mégis tájékozatlanul néznek körül. Főleg azok, akik nem váciak, vagy keveset utaznak errefelé. Ennek oka, hogy se­hol nincs feltüntetve, melyik is az a bizonyos harmadik vágány. Javasolnám, hogy a nyíregyházi állomáshoz ha­sonlóan az elektromos vezeté­keket tartó kábelekre szerel­jenek jel jól látható számokat, ezzel könnyítve meg a. tájé­kozódást. A másik észrevételem: a vác-alsói • állomáson nincs hangosbemondó, s így ha a vonat nem a megszokott vá­gányra érkezik, az aluljárón kell keresztül rohanni a má­sik peronra. Bizony gyakran előfordul, hogy a vonatok késnek, és a vezető nem várja meg a rohanó utasakat. Talán nem kerülne túl sok pénzbe egy hangosbemondó felszere­lése. Halász Erzsébet Vác Füstölgő falu Hosszú évekig az egészség­ügy területén dolgoztam vidé­ken. Éppen ezért több moz­galomban részt vettem, amely a községek tisztaságáért in­dult. E téren jó lenne Verőcema­roson is tenni valamit. Az ut­cákon levő korhadt, öreg fák lombjai beborítják a villany- vezetéket és igen gyakran za­vart okoznak az áramellátás­ban. A lehullott leveleket a lakók naponta elégetik, füst- felhőbe borítva szinte az egész községet. Levelet írtam a nagyközsé­gi tanács illetékesének és ja­vasoltam, hogy a lehullott le­veleket ne égessék el, hiszen elásva,, a talajba nagyszerű komposzt lehet belőle. Z. V.-né Verőcemaros Innen-onnan, röviden Beköszöntött a hűvös, nyir­kos idő, bizony fűteni kell — írja Budakesziről Padányi La­jos. — Községünkben azonban a tüzslőtelep üres most is, mint nyáron. Sokan még a májusban kiutalt tüzelőt sem kapták meg. Vajon meddig kell várniuk — kérdezi tudó­sítónk. ★ Mint azt a Pest megyei Hír­lap is jelentette, nemrégiben megnyílt Szigetszentmiklóson az Ádám Jenő emlékház — olvassuk Vöő Imre sziget- szentmiklósi tudósítónk leve­lében. A három teremben ki­állított tárgyak a kiváló zenepedagógus hat évtize­des munkáját mutatják be. Az emlékház a helybeliek közös összefogásával készült. Segítettek a honismereti szak­kör tagjai, a pedagógusok, két úttörőraj és a kertészbrigád asszonyai is. Segítséget kap­tunk a Csepel Autógyár két festőbrigádjától, Pénti Imre kisiparostól és Cs. Szabó Bá­lint lakatosbrigádjától is. Kónya Józsefné a feliratokat készítette, a tanács dolgozói pedig a függönyöket varrták az ablakokra. Ezúttal is sze­retnék mindenkinek köszöne­tét mondani a sok társadalmi munkáért. ★ Kőváry Ferenc mogyoródi olvasónk szóvá teszi szerkesz­tőségünkbe küldött levelé­ben, hogy a helybeli HÉV-ál- lomáson nincs mivel szomju- kat oltani az embereknek. Az ott lévő kis kerekes kút ugyan­is nem működik. De nemcsak az utasoknak okoz ez kelle­metlenséget, hanem a közelben lévő egyre szaporodó víkend­házak lakóinak is. Ezen a kör­nyéken ugyanis nincs vízve­zeték. Végre azonbah megtet­ték az első lépést ez ügyben: tervdokumentáció készül a környék vízellátásának meg­oldásához. Szóvá tettem — intézkedtek Július 26-án a Postabontás rovatban nyilvánosságra ke­rült egy régóta húzódó prob­lémám. Házam tatarozásához ugyanis hiába kértem meg­felelő anyagot a váci Város­gazdálkodási Vállalattól, nem kaptam meg. Az írás megjelenését köve­tő héten azonban az említett vállalattól megkaptam a szük­séges építőanyagot és édes­anyámmal azóta már meg is csináltuk konyhánk omladozó falát. Majd a Városgazdálko­dási Vállalat szakemberei a mégvetemedett ajtókat és ab­lakokat is kijavították. A kö­zelgő telet tehát tiszta, egész­séges és jól fűtött konyhával várhatjuk. Ezúton is szeret­nénk köszönetét mondani se­gítségükért. Dénes József Vác Csigavonat Felelősségem teljes tudatá­ban tanúsíthatom a következő­ket: a Vác—Veresegyház—Bu­dapest vasútvonalat vasárnap déltájban mind a hóvihar, mind a csúcsforgalom, mind a nem­zetközi expresszek, mind a postarablók elkerülték. A jel­zett időpontban csupán az eső szemerkélt, ám ez legfeljebb az állomásokon topoVgókat za­varhatta. A mozdonyvezető sem tévedhetett el, lévén (Ör- bottyán, Veresegyház és a fő­városi megállók kivételével) egy sínpár a vonal teljes ho'sz- szában. Mindemellett a szerel­vény sehol sem siklott ki, út­ját mindvégig a már említett vágányon tette meg. Mindezek után aligha állok egyedül a kérdéssel: vajon a menetrend szerint 13 óra 32 perckor érkező személyvonat miért csak 14.25-kor döcögött be a Nyugatiba? H. I. Végállomás vagy körforgalom? Egyelőre csak vita A Budapesti Közlekedési Vállalat azonnal felvesz olaj- és egyéb tüzelésű kazánok fűtéséhez, megfelelő szakvizsgával rendelkező KAZÁNFŰTŐKET Jelentkezés és felvilágosítás: BKV FELVÉTELI IRODA Budapest VII., Kertész u. 10. 1073. Telefon: 221—440, 1489-es vagy 1695-ös mellék. |0p| ESS Gyakran előfordul, hogy le­vélíróink, akik valamilyen ügyes-bajos, esetleg elintézhe- tetlennek vélt dolgukkal hoz­zánk fordulnak segítségért, kérésüket így okolják: Tudjuk, hogy a sajtó hatalom. Ha önök kérdeznek vagy érdeklődnek, az illetékesek előbb-utóbb in­tézkednek. Nos, ha a dolog nem is ilyen egyértelmű, azért legtöbbször, ha jó ügy, a köz érdekében kér szót az újságíró, meghall­gatásra talál. Bizonyítja ezt az a sok válaszlevél is, ami hetente megjelenik a Posta­bontás oldalon Válaszol az il­letékes címmel. Munkánk so­rán azonban ennek az ellen­kezőjét is tapasztaljuk: ami­kor hiába érdeklődünk, kilin­cselünk a különböző hivata­lokban — meggyőződésünk szerint ugyancsak jó ügy érde­kében —, mégis zárt ajtókra találunk Mint ahogy így jár­tunk — már nem első esetben — a Budapesti Közlekedési Vállalat illetékeseinél is. Séták sötétben A napokban ugyanis Kov6.cs Gábor budaörsi olvasónk ke­resett fel bennünket a szer­kesztőségben. Szerinte több mint ezer ember nevében kér­te közbenjárásunkat közleke­dési problémájuk megoldásá­hoz. Elmondta, hogy Budaör­sön a 40-es autóbusz végállo­másától jóval messzebb rész­ben már felépült a régen várt új lakótelep. Az épülő házak­ba folyamatosan költöznek be a lakók: eddig mintegy há­romszáz család foglalta el új otthonát. Örömükbe azonban némi üröm is vegyült. Mert a budaörsi új lakók többsége a fővárosban dolgozik, és napon­ta teszi meg oda és vissza az utat a köztudottan zsúfolt és ritkán közlekedő 40-es autóbu­szon, amiről már lapunkban is szót ejtettünk. A végállomás­tól a lakótelepig tartó több száz méteres utat azonban gyalog kell megtenni. Ez ugyan a felnőtteknek esetenként kellemes séta le­hetne, de kisgyerekkel, súlyos szatyrokat cipelve nem éppen sétaút. Ráadásul az utat — járda híján — az országúton kell megtenni hajnalban és es­ténként, sötétben botorkálva A lakók kéréssel fordultak a helyi tanácshoz: hosszabbít­sák meg két megállóval a 40-es autóbusz vonalát és he­lyezzék át a végállomást a la­kótelep közelébe. Egyelőre az is megoldás lenne, ha az autó­buszok körforgalomszerűen érintenék a lakótelepet. De — mint Kovács Gábor elmondta — a dolog látszólagos egysze­rűsége mellett sem kaptak ér­demi választ. Tanácskoztak Naszvadi János Budaörs ta­nácselnöke nekünk is azt mondta, amit korábban a la­kóknak: a végállomás áthelye­zése csak a távlati tervekben szerepel, a körforgalom pedig technikailag megoldhatatlan. A vonalhosszabbítás eredmé­nyeképpen pedig még rikáb- ban közlekednének a buszok, és nagyobb lenne a zsúfoltság. Ezután a szerintünk legille­tékesebbhez, a BKV-hoz for­dultunk. A körforgalom meg­oldásának lehetőségeiről ér­deklődtünk, meg kell mondani, hogy nerrf sok eredménnyel. Nem egy osztályon, főosztá­lyon zord, elutasító választ kaptunk a kérdésre. A ki tud­ja, hányadik telefon után egy barátságtalan női hang tud­tunkra adta: nem érdekel minket, írjanak, amit akar­nak. Végül Kövesdyné Sági Emese hálózatfejlesztési osz­tályvezető mandta el a BKV álláspontját ez ügyben, a kö­vetkezőképpen : — A körforgalom biztosítá­sához sűríteni kellene a jára­tokat, de ezt a jelenleg rendel­kezésre álló járművek száma nem engedi meg. Harminc (?!) új autóbuszra lenne szük­ség, és mivel egy jármű ára egymilüó, forint, könnyen ki­számítható, hogy mibe kerülne a BKV-nak a budaörsi gondok enyhítése. Járható út? Kérdésünkre végül is Valkai György, a Pest megyei Tanács közlekedési főelőadója adott tájékoztatást. Eszerint az új végállomás a Kötő utcában már az elmúlt év végén elkészülhetett volna, de az ott lakók közül néhá­nyon — környezeti ártalmakra hivatkozva — ellenezték a tervezett buszforduló. helyét, így annak felépítése elmaradt. És, hogy miért bánik mosto­hábban a BKV a főváros kör­nyéki települések közlekedésé­nek gondjaival? Mert feltehe­tően a főváros igen sok és gyakran nyomasztó közlekedé­si problémája köti le a válla­lat fejlesztési kapacitásának nagy részét. Legutóbb egyébként a BKV és az illetékes tanácsi szervek részvételével volt egy megbe-, szélés. Itt a megyei tanács úgy vélte, hogy a végállomás meg­építésével kapcsolatban rá ki­szabott feladatok elvégzése (a forduló megépíttetése, a bu­szok megvásárlása és a szociá­lis helyiségek felépítése stb.) meghaladja hatáskörét és ere­jét. Remérjük azonban, hogy nyitott kapukat döngettünk, mert az illetékes vezetők mi­nél előbb megtalálják a mód­ját, hogy a telep lakóinak ne kelljen hosszú úton gyalog járniuk a végállomástól ha­záig. Bóday Márta ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom