Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-14 / 266. szám

éssmmmm hi VI. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1979. NOVEMBER 14., SZERDA Ipari Mű szer gyár A legsikeresebb pályázat Aki az ikladi Ipari Műiszer- gyár KI3Z-eseinek tevékeny­ségéről tájékozódik és hamar akar végezni, csalódni fog. Elég, ha csak a KlSZ-bizott- ság titkárával, Kővágó László­val ül le beszélgetni, s máris eltelik a délelőttije. S ha meg­találja Maczkó Lászlót, a fia­tal mérnököt, a.ki a KISZ-ben is több funkciót visel, akkora délutánjára se tervezzen egyéb programot. Mert rengeteg mondanivalójuk van. és sze­rencsére nemcsak a levegőbe beszélnek. Örömök, gondok hosszú lis­tája kerül a jegyzetfüzetbe, s kénytelen-kelletlen csak egy része adható vissza egyszerre. Ezúttal a gyár fiatal szakem­bereinek mozgalmáról, a KISZ- saerveaet irányítása alatt álló fiatal műszakiak és közgazdá­szok tanácsáról lesz szó. En­nek a mozgalomnak az egyik vezetője, pontosabban meg­bízott titkára Maczkó László, aki először a röviden FMKT- nak becézett társaság történe­téről beszélt. Ahogy elképzelték — Mozgalmunk legfonto­sabb célja az, hogy a fiatal szakemberek alkotó kedvének teret adjon, ismereteiket, a gyár, a műhelyek gazdaságo­sabb termelésének szolgálatá­ba állíthassák. Nem elég azonban kimondani, szervezni, irányítani is kell azért, hogy kézzelfogható eredményeket érjünk el. Nálunk a gyárban először 1972-ben, az akkori műszaki KlSZ-alaipszervezet tette közzé a pályázati felhí­vást, amire sajnos senki sem jelentkezett. Ezért a követke­ző évben már összehívtak va­lamennyi fiatal technikust, mérnököt, közgazdászt, s ez a fórum döntött véglegesen ar­ról, hogy a gyárban is legyen FMKT. De még ez a döntés sem vit­te sikerre önmagában a dol­got. S amint mondják, talán éppen azért, mert önálló moz­galom volt, s nem akadt, aki igazán összefogta volna tagja­it. Ez a feladat várt Maczkó Lászlóra), aki a gyári KISZ- bizot'teág termelési felelőse. Az ő és munkatársai érdeme, hogy már tavalyelőtt is tizen­nyolc pályázat érkezett a fel­hívásra, s hogy az idén végre úgy sikerült az alkotó ifjúság pályázat, ahogy azt korábban elképzelték. Erről bárki meggyőződhe­tett, aki a gyár KlSZ-klubjá- ban megnézte a kiállítást, amelyen huszonegyen, szak­munkások, technikusok, mér­nökök mutatták be alkotásai­kat. S a huszonkettedik sze­replőnek, Szegedi Árpádnak köszönhetően nem is akármi­lyen körülmények között, ö a gyár reklám- és propaganda­osztályán dolgozik, s ügyessé­gét, fantáziáját dicséri a tet­szetős tálalás. Minden helyszínen Nehéz lenne híven vissza­adni mindazt, amit a kiállítá­son látott az ember, szeren­csénkre Maczkó László szak­avatott ismertetőt tartott. S bár néha bonyolult, a szakem­bereknek való műszaki, fizi­kai magyarázatokra kénysze­rült, laikusként is könnyen belátható, hogy a fiatalok pá­lyamunkái egytől-egyig a mozgalom céljainak szelle­mében készültek: egyszerűbb, jobb megoldásokat kínálnak az ismerteknél, s legnagyobb érdemük, hogy többségük a gyakorlatban is alkalmazha­tó. Sőt: egyik-másik újításnak is elfogadható szerkezet máris működik a gyárban. Csak néhány példa, ami a fentieket igazolja. A mérnök- közgazdász kategóriában első díjat nyert Horváth József és Maczkó László munkája az in­tegrált áramkörökből felépí­tett, baromfitelepek szellőzés- szabályozó készüléke, amely a jövő terméke. Jagasics Zoltán, aki a mér­nök-közgazdász kategória má­sodik díját nyerte el, olyan légtechnikai mérőberendezést szerkesztett, amely jelentős me g taka rítá s t eredményezhe t, hiszen eddig csak a gyárban használható ilyen masinája volt az IMI-nek. A díjazott szerkezet viszont bármilyen helyszínen alkalmazható. A Bodolai Péter készítette vas- zárlatvizsgáló készüléket már javában használják a gyár­ban, s nem véletlenül. A vas- anyag előzetes vizsgálatával sok felesleges munkától, se- lej'ttől mentesít. Ez a szerke­zet nyerte ai kategória harma­dik díját. Kérdés és javaslat A szakmunkások, techniku­sok kategóriájában egy szem­re is tetszetős gépmetszet ér­demelte ki az első helyet: Fü- leki Tibor, Baráth Béla és Nagy József egy olyan szer­számgépet és makettjét készí­tette el, amelyet drágán vá­sárol a gyár. Ezzel a remek­művel éppen azt bizonyítot­ták, hogy a gyár szerszámké­szítőinek szakértelme magas színvonalú. Ebben a kategóriában a má­sodik díj Borna Józsefnek és Srei Tibornak jutott, akik egy biztonsági kapcsolóval ellátott Anyakönyvi hírek Született: Légrádi István és Baranyi Erzsébet: József, Ban­kó István János és Prumek Sa­rolta Katalin: Mónika, Pely­he József István és Tóth Má­ria: József, Kis József és Mol­nár Margit Etelka: Marian­na, Martin István és Hernyes Erzsébet:' István, Lukács László és Tatár Judit: Ad­rienn, Reiner József és Hegyi Teréz: Melinda, Fekete Lász­ló és Fekete Erika: László Titusz, Tóth József és Oláh Ágnes Ilona: Csaba nevű gyermeke. Névadót tartott: Oláh Jó­zsef és Baranyi Erzsébet: Eg­mont nevű gyermekinek. Házasságot kötött: Orgován János és Tar Mária Zsófia, Bíró Bálint és Lőre Margit Ildikó, Fehér László és Far­kas Anikó. Elhunyt: Pápai Sándor, Gö­döllő, Ady Endre sétány 23, Kolozs Mária, Gödöllő, Vak Bottyán utca 7, Czerva Anna Jolán, Gödöllő, Kazinczy Fe­renc utca 29, Udvarnoki Ist­vánná Oláh Terézia, Gödöllő, Kandó Kálmán utca 10, Ha­jas Jánosné Oláh Rebeka, Gödöllő, kastély, Szászi Jó­zsef, Gödöllő, Török Ignác ut­ca 23, Borsodi Lajos, Gödöl­lő, kastély, Stingier Ilona, Gödöllő, Szilhát utca 2, Hof- man Mária, Gödöllő, kastély. görgős sátwezetőt szerkesztet­tek, használata ugyancsak a selejtet csökkenti. A harmadik díj Tóth Istváné lett, de föl­sorolhatnánk a pályázókat egymás után, hiszen mind­egyikük értékeset alkotott. Ekt jutalmazta a gyár vezeté­se, amikor 16 ezer forintot osztott szét a résztvevők kö­zött. A jutalmakat egyébként azon a műszaki ankéton adták át, amelyet a gyári ifjúmun­kásnapok rendezvénysoroza­tában tartottak. A fórumon a fiatal dolgozók kérdéseket te­hettek fel, javaslatokat ter­jeszthettek elő a gyár műsza­ki igazgatójának, Kiss Kál­mánnak s a többi szakember­nek, akik ezúttal is meggyő­ződhettek arról, a fiatalok munkájára az eddiginél is jobban számíthatnak. Csak te­ret kell adni az elképzeléseik­nek, biztatni kell őket. Erre volt jó példa a nagysikerű al­kotó ifjúság pályázat és kiál­lítás. G. Z. Kerepestarcsa Egészségnevelési napok A Vöröskereszt kerepestar- csai szervezete egészségnevelé­si napokat tart november 24-ig. Programjukban a helyi filmszínház előterében rende­zett plakátkiállítás megrende­zése, filmek vetítése és kü­lönféle előadások megtartása szerepel. November 14-én, te­hát ma, délután négy órakor a kerepestarcsai Szilasmentd Tsz központjában dr. Bodnár Pál körzeti orvos tart elő­adást az alkohol káros hatá­sáról. Pénteken, 16-án 16 óra­kor pedig dr. Sajhen László körzeti orvos előadása hang­zik el az érrendszeri megbete­gedésekről, gyógyításukról. Aranydiploma Öfven esztendő pedagógusként Jeles eseményhez érkezett egy túrái pedagógus életpályá­ja. Balázs Antalné, nyugalma­zott tanító aranydiplomát ka­pott: tanítói oklevelét 50 év­vel ezelőtt, 1929-ben szerezte meg. Hallottam, hogy az is­kola vezetői és ünnepi ruhába öltözött, szép köszöntőverset magukkal hozó kisdobosok a lakásán keresik fel Mici nénit. Ügy gondoltam, én is csatla­kozom hozzájuk, hogy az ün­nepség után egy kicsit elbe­szélgessek egy félévszázados pedagógussorsról. A megbeszélt gyülekezési helyünkön örömmel tapasztal­tam, hogy három kis karszala­gos úttörő is ott izgult a kis­dobosok mellett. Az úttörőcsa­pat havonta megjelenő Képes Úttörő Űrszonda nevét viselő faliújság riporterei, Molnár Jóska rendező, Sipos Erika technikus és Gólya Marika ri­porter, akik magukkal hozták a fényképezőgépet és a mag­netofont. így hát jobbnak lát­tam hozzájuk csatlakozni és ellesni Marika kérdéseit és le­jegyezni mindazt, amit az ün­nepelt a kis kíváncsiak kérdé­seire válaszolt. — Tessék elmondani drága Mici néni, miért éppen a pe­dagóguspályát választotta élet­hivatásának? — Pedagóguscsaládból szár­mazom, édesapám és édes­anyám is pedagógusok voltak. Eleinte sok hajlamom nem volt a pályához, látva azt, hogy szüleim mennyit dolgoznak és mennyit nélkülöznek. De aztán egyszer 5 éves kishúgomat el­kezdtem otthon írni és olvas­ni tanítani. Munkám nagyon eredményesnek bizonyult, mert a húgom néhány hónap alatt tökéletesen megtanulta a betű­vetést, betűaratást. Ekkor már tudtam, hogy. pedagógus le­szek. — Hogyan tetszik visszaem­lékezni a diákéveire? — Mint minden diák, én is nagyon szívesen emlékszem vissza ezekre az időkre, bár nem volt teljesen gondtalan életemnek ez a része sem. Ta­níttatásom nagyon sokba ke­rült szüleimnek, így alig vár­tam, hogy végre diplomás le­hessek és ne jelentsek további terheket nekik. Meg aztán, mint minden fiatal azt hittem, hogy ha kezembe kerül a dir>- loma az egész világ nyitva áll majd előttem. — Mi a legemlékezetesebb élménye fiatal pedagógus ko­rából, amire szívesen emlék­szik vissza? — Nagyon sok ilyen élmé­nyem van. A legemlékezete­sebb mégis talán az a nap, amikor nyolcévi segédtanítói megbízatás után végre kine­vezett tanító lehettem. Persze, ma ez egy kissé hihetetlenül hangzik, hogy a diplomával a kezében sok kezdő nevelőnek esetleg egy évtizedet is kellett várnia a kinevezésre. A tiszta városért A gödöllői városi tanács és a Hazafias Népfront felhívására a napokban mintegy 300 kis­diák — a Petőfi Sándor általá­nos iskola tanulói — nekilá­tott az alsó park végállomás felőli oldalának tisztításihoz. Felső képen: Tisztul az erdő szorgos kezeik nyomán. Jobb oldali kép: Kupacokba gyűj­tik a lehullott faleveleket. Barcza Zsolt {elvételei Kisdobosok köszöntik a jubiláló pedagógust. Irta és fényképezte: Takács Pál — Mi az, amire nem szíve­sen tetszik visszaemlékezni? — Sajnos ilyen is akad sok. Mindenekelőtt két világhábo­rút éltem át és ezek borzalmas emlékeket hagytak bennem is, úgy, mint minden jóérzésű emberben. Sokat rettegtünk, nélkülöztünk. Aztán nem szí­vesen emlékszem vissza kis rongyos tanítványaimra. Biz­tos, ti már nem fogjátok el­hinni, hogy volt olyan család ahol öt iskolás korú gyermek volt, de cipő csalc egy. így mindennap csak egyikük tu­dott eljönni télen iskolába, mert beosztották maguk kö­zött, hogy melyik nap ki vi­selheti az egyetlen pár cipőt. Az iskola felszereltsége is na­gyon szegényes volt, abból állt, amit a tanító bácsi, vagy né­ni maga csinált, sokszor éj­szakákon át. Volt olyan osztá­lyom, amelyikben -száz tanuló tanult együtt. Sorolhatnám to­vább e kellemetlen emlékeket, de ma inkább a szépekre sze­retnék gondolni. — Mit tetszik tanácsolni a fiatal pedagógusoknak? — Természetesen azt, hogy fiatalos lendületüket használ­ják ki, legyenek fogékonyak- az újra, merjenek bátran kez­deményezni. Ha a mai fiata­lok lehetőségeire gondolok, so­hasem tudom megállni köny- nyek nélkül. Ha mi így élhet­tünk és dolgozhattunk volna! Szeretnék azért egy jó taná­csot is adni a fiataloknak: so­ha ne mellőzzék az idősebbek tapasztalatait, útmutatásait. Ha egy kissé maradiaknak is tűnnek elképzeléseik, általá­ban jóindulatúak, ugyanazt akarják, mint a fiatalok, csak egy kissé más módon, már nem lángolva, de forró parázs- lással. — Köszönjük az interjút és hosszú, boldog életet kívánunk Mici néninek! KÖZELEDIK A TEL Vízhűtéses gépek fagyvédőimé Mindjárt itt a tél. Nem akarjuk csalogatni, jön az ma­gától, de hát a tapasztalat azt mutatja, hajlamosak vagyunk megfeledkezni következmé­nyeiről. Például a fagy okozta kártételről. Ilyenkor már ajánlatos mindazokra a gépek­re odafigyelni, amelyekben víz hűti a motort. Ha ezeket — legyen az személygépkocsi, traktor vagy kombájn — nem szabadítjuk meg a hűtővíztől, mielőtt az erősebb fagyok be­állnak, nagy kárt okozunk ve­le. Avagy: amelyeket télen is használunk, jó, ha most már feltöltjük fagyálló folyadék­kal. Garázsban, víkendházban, fűtetlen alagsori helyiségekben sem árt körülnézni: nincs-e, ami megfagyhat. Az udvari, kiskerti vagy éppen utcai víz­csapok, kifolyók, nyomós ku­tak fagytalanítására is érde­mes hamarosan gondolni. Külön szólhatunk az önkén­tes tűzoltó egyesületek birto­kában levő motoros vagy kézi szivattyúk fagyvédelmi vízte­lenítéséről, illetve a motoros gépek fagyállóval való feltöl­téséről. Erre különben a já­rási-városi tűzoltóparancsnok­ságon is felhívták a figyelmet egv nemrég tartott értekezle­tem Előadás a csángókról A gödöllői krónikaírók leg­utóbbi összejövetelén Fábián Gyula író tartott előadást a csángókról. Fábián Gyula be­utazta egész Kelet-Európát, személyes találkozásai alapján ismeri o moldvai, csernyovici, székelyföldi csángókat, a nyu­gati határszélen élő székely eredetű és más, a nagyobb tájnyelvi csoporttól elütő nép­töredéket. A hallgatóság a maga élményeinek elmondásá­val és csángó dalok éneklésé­vel is bekapcsolódott az elő­adásba, hiszen voltak közöt­tük, akik maguk is éltek az őrségben és csángóföldön. Az előadáson és a baráti megbe­szélésen ismét példát kaptak a krónikaírók arra, hogyan kell megfigyelni és szeretni azt s közösséget, amelyről írnak. ASZÓDI KISPÁLYÁSOK Őszi első az Skiad Tsz Az utolsó mérkőzések is szolgáltak meglepetésekkel az aszódi kispályás labdarúgó­bajnokságban. Ennek eredmé­nyeképpen a végére alaposan fölborult a papírforma. Ki­használta a hazai pálya elő­nyét a Fiúnevelő és sereghaj­tóként is elcsípett egy pontot vendégeitől. Gavit—IMI 4-1. Mindent egy lapra tett fel a víztársu­lat csapata s végigtámadta a mérkőzést. Ennek köszönheti győzelmét a fáradtnak látszó gyáriak ellen. Költségvetési üzem—Hon­véd 1-0. Az idegesen játszó bonvédesek ellen szerencsés góllal nyert a vendéglátó. Ikladi Tsz—Költségvetési üzem 2-2. A költségvetésiek nem tudták kihasználni azt az előnyt, hogy a szövetkezetiek csak négy mezőnyjátékossal álltak ki. Fiúnevelő—Lakótelep 3-3. Nem ízlett a Fiúnevelő pályá­ja a vendégeknek, remekül i hajráztak a hazaiak, de már I ez sem jelenthetett számuk-1 re előbbrelépést a bajnoki ta­bellán. Domony—Gabonaipar 9-L Ötletes, gólratörő játék, kiüté­ses győzelem. Játék nélküli eredmények: Pedagógus—Gabonaipar 3-0. Ferromechanika—Lakótelep 3-0, Pedagógus—Lakótelep 3-0, Ferromechanika—IMI 3-0. A gólkirály 22 góllal Rigó István lett, az Iklad Tsz játé­kosa. A második helyen Pus­kás László (Honvéd) végzett 19 góllal, a harmadik hely Szabó Imrének jutott, aki a Pedagógus játékosa. Ö 18-szor talált a hálóba. A bajnokság végeredménye 1. Iklad Tsz 20 14 5 1 78-21 33 2. GAVIT 20 11 5 4 47-28 27 3. Honvéd 20 12 2 7 64-39 25 4. Pedagógus 20 9 6 5 37-23 24 5. Domony 20 9 5 6 47-22 23 6. IMI 20 10 3 7 43-33 23 7. Költs. Üzem 20 6 5' 9 29-47 17 8. Ferromech. 20 5 6 9 19-38 15 9. Gabonaipar 20 4 7 9 21-49 15 10. Lakótelén 20 4 2 16 27-59 10 11. Fiúnevelő 20 1 5 14 28-74 7 Ép. Szöv. törölve H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom