Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-14 / 266. szám
WtSP ___________ Mf .CVtt M/f 1979. NOVEMBER 14., SZERDA Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései Visszavonta az apasági nyilatkozatot hat arra, hogy a gyermek nem tőle származik — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ameny- nyibén a per eldöntése, a gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, & ez Mi tekintendő újításnak? Űjítási javaslatot nyújtott be egy vállalat alkalmazottja. Ebben egy szövetkezet által gyártott termék használatát ajánlotta, mert alkalmazása anyagi előnnyel járna. A javaslatot azzal az indoklással utasították el, hogy nem tekinthető újításnak. Az illető munkaadója ellen díjfizetésért pert indított. Az elsőfokú bíróság a vállalat álláspontját tette magáévá és a keresetet elutasította. Fellebbezésre a másodfokú bíróság 13 ezer forint újítási díjat ítélt meg. A döntés indoklása szerint a viszonylagos újdonságot akkor is meg kell állapítani, ha a javaslat olyan megoldásra vonatkozik, amit gyártmányismertető tartalmaz, de korábban ezt a vállalat nem hasznosította és nem is tervezte. Egyébként a felhasználni javasolt termék nincs kereskedelmi forgalomban. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Az újító arra hivatkozott, hogy szellemi tevékenységet fejtett ki, mert az ajánlott terméket kipróbálta, felhasználásának technológiáját pedig kidolgozta. Ez az érvelés nem fogadható el. Újítás csak műszaki, munka- vagy üzemszervezési megoldás lehet. A javaslat ilyet nem tartalmaz. Lényegében más által gyártott és szabadon beszerezhető termék felhasználásának ajánlása legföljebb ügynöki munkának tekinthető, de semmiképp &em műszaki megoldásnak. Egyszerűsítik az összeírást Nem zaklatják feleslegesen a tulajdonost iránt per van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig a tárgyalást fel kell függeszteni Ez a körülmény viszont nem akadálya anmak, hogy a bíróság ideiglenes intézkedési:1 tartásdíjat állapítson meg é". a gyermek szükségleteit igy biztosítsa. — Viszonylag új lehet az olyan megoldás is, amely gyártmánytájékoztatóból megismerhető — mondta ki a határozat. Polgári Törvénykönyvünk azonban az újítást is szellemi alkotásnak tekinti. Ezért a viszonylagos újdonság ellenére bizonyos önálló megoldásra is szükség van. Nyilvánvaló, hogy egy szövetkezet által gyártott és bárki által beszerezhető termék ajánlása semmiféle szellemi tevékenységet nem jelent — A másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felhasználni ajánlott termék nincs kereskedelmi forgalomban, mert a kereskedelmi hálózathoz tartozó üzletekben nem árusítják. A kereskedelmi forgalmat nem lehet ilyen formálisan értelmezni. Az is kereskedelmi tevékenység, ha a gyártó cég termékeit a felhasználók részére saját maga hozza forgalomba. Az ajánlott terméket a gyártó szövetkezetnél bárki megvásárolhatja, illetve megrendelheti. Tehát kétségtelen, hogy a termék kereskedelmi forgalomban van. Az újítási javaslat az aján!oft árucikk alkalmazásának technológiáját is közli. Ez azonban nem tekinthető önálló megoldásnak. A gyártmányismertetőben foglaltakkal szemben ugyanis semmiféle többletet nem tartalmaz, illetve nem éri el az újításhoz szükséges műszaki és szellemi megoldás szintjét. Ezért a keresetet — mint alaptalant — el kellett utasítani. ♦ Béremelés és jutalom iránti követelés érvényességének feltételeiről. ' Olvasónk kazánfűtőként dolgozik váltott műszakban. Órabéremelés és jutalom megfizetése iránti követelést támasztott munkáltatójával szemben, mert nem kapta meg a kilátásba helyezett fizetésemelést. A kilátásba helyezett órabéremelést jegyzőkönyvben rögzítették, ennek megvonása azonban szóban történt. Erre egyébként azért került sor, mert a panaszos időközben figyelmeztetést kapott két késésért. A munkaügyi döntőbizottság elutasította panaszát. Olvasónk kérdezi, milyen eséllyel fordulhat bírósághoz. A panaszból az állapítható meg, hogy a dolgozó ellen igazolatlan késései miatt fegyelmi eljárás nem indult, ugyanis, a figyelmeztetés nem minősül fegyelmi büntetésnek. A munkaügyi döntőbizottság véleményünk szerint, ott követett el hibát, hogy olvasónk beadványának azt a részét, amely sérelmezte a figyelmeztetést, figyelmen kívül hagyta. Pedig az általános gyakorlat szerint, a dolgozó fegyelmi büntetésnek nem minősülő szóbeli figyelmeztetés miatt is kezdeményezhet munkaügyi vitát. A vállalati munkaügyi döntőbizottságnak érdemben kellett volna döntenie panaszának arról a részéről, amely a figyelmeztetés hatályon kívül helyezését kérte. A munkaügyi döntőbizottság határozatából az is megállapítható, hogy olvasónk bérigényével és jutalomkövetelésével kapcsolatban sem járt el helyesen. Vizsgálnia kellett volna, hogy jogszabály vagy kollektív szerződés kötelezővé teszi-e a béremelést, valamint a termelési jutalom kifizetését, vagy pedig csupán a munkáltató mérlegelésétől függ annak megadása, illetőleg kifizetése. Ez utóbbi esetben ugyanis helyes a munkaügyi döntőbizottság érdemi határozata, ellenkező esetben azonban téves. Az mindenképpen hiba, hogy a döntőbizottság nem indokolta meg az elutasítást, illetőleg nem mondta meg részletesen, hogy a dolgozó ebben a kérdésben miért nem jogosult munkaügyi vitát kezdeményezni. Azt tanácsoljuk olvasónknak, a döntőbizottság határoA titokzatos bűnesetek; amelyek meglepik, olykor felháborítják vagy egyszerűen csak izgalomba hozzák az embereket, olykor hónapokig, évekig, sőt időnként örökre homályban maradinak. Igen, a rendkívüliség váratlanul éri a hatóságokat is, ezért hát a hosszú, nagy csönd némely ügy körül. Ám különös módon ebben a némaságban később bámulatosan pontosnak bizonyuló értesülések terjednek eh Az ide vonatkozó közhely szerint, Ids ország vagyunk ... I Tömeglélektani reakció De most nem erről szeretnénk szólni. Szóbeszéd, mendemonda ugyanis, rejtélyes erők folytán, időnként akkor is szárnyra kaip, ha a nyomod zás még valóban holtponton áll. Ezek a különös hírek a tettesek etnikumára utalnak. Nemrégiben például bizonyos delictumok kapcsán keletről érkező személyekről esett szó az utcán és vendéglőkben. A titokzatos bűnesetek összazata ellen, a kézhezvételtől számított 30 napon belül adjon be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz. ♦ A munkahelyi Italmás súlyos fegyelmi vétség. Egyik olvasónk ellen fegyelmi eljárást indítottak, mert fiókjában bontatlan és félig üres boros, valamint üres sörösüvegeket találtak, önmagában nemcsak ez volt a fegyelmi eljárás megindításának indoka, hanem az is, hogy már figyelmeztették őt munkahelyi italozás miatt, és nemegyszer előfordult, hogy a gép mellől el kellett vinni, mert illuminált állapotban volt. Olvasónk azzal védekezett, hogy közvetlen felettese eltűrte ezt a magatartását, és csak szóban figyelmeztette néhányszor. Most attól fél, hogy elbocsátják, pedig három gyermek eltartásáról gondoskodik. Kiszabhatják-e rá a legsúlyosabb fegyelmi büntetést? — kérdezi olvasónk. Nem tudunk olvasónk részére megnyugtató választ adni, mert a munkahelyi italozás az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétség, még akkor is, ha közvetlen főnöke efelett néha szemet hunyt. Nyilván a közvetlen felettesével szemben is eljárnak, mert ott, ahol italozás folyik és a felettes nem tesz megfelelő intézkedéseket, a munkafegyelem rossz, s ez hatással van a termelésre, lazítja a munkaer- kclcsöt. Ilyen helyen szigorú intézkedésekre van szükség, rrtég akkor is, ha valakinek három gyermeke van. Ezért valóban számolhat azzal, hogy elbocsátják munkahelyéről. Korábban kellett volna gyermekeire gondolnia, akkor nem kerül ilyen helyzetbe. ♦ A kölcsön visszafizetéséről. V. J. aszódi olvasónk panaszos hangú levelében tanácsot kér tőlünk, mit tegyen. Ez év elején unokaöccse motorke- rékpár, vásárlására 1600 forintot kért kölcsön azzal, hogy két napon belül visszafizeti. Tartozását azonban mind a mai napig nem rendezte. Írás nem készült, nem tudja behajthatja-e ezt az összeget rokonán. A becsületes ember általában abból indul ki, hogy írás nélkül is visszakapja kölcsönadott pénzét. Különösen így van ez, amikor rokonról van szó. Van azonban egy régi jó közmondás, hogy a szó elszáll, az írás megmarad. Nem kapcsolása titokzatos közel- keletiekkel csak aktuális — azóta sem bizonyított — képzettársítás. A megmagyarázhatatlannak tűnő bűncselekmények indítékait áttolni egy misztikus világba, persze közel sem új tömeglélektani reakció. Társadalmunkon belül évtizedek óta létezik egy olyan kisebbségi csoport, amely bizonyos helyzetekben hírbe hozható. Ez a csoport a cigányság. Kis közösségekben gyakrabban, de néha országos ügyekben is rájuk terelődik a gyanú, nem ritkán alaptalanul. A tényéktől független szóbeszéd persze tükröz bizonyos tapasztalatot. Magyarországon a rendőrségi-ügyészségi statisztika szerint 1975-ben 73 ezer 317 gyanúsított ellen indult eljárás, s közülük 3917 személy volt cigány. Ez az adat önmagában cáfolja a szélsőségesek véleményét, hiszen orszászerte csak a bűnözők 5,4 százaléka (minden huszadik vádlott) cigány. Hasonló helyzetet tükröznek a Pest megyei adatok is. Évtizedünk első harmadáharagudhat egyik rokon sem, de még a jó barát sem, ha tőle a pénz átvételéről írást kérnek. A legjobb szándék mellett is előfordulhat, hogy a kölcsönvevő például meghal és így az örökösök , nem ismerik el az elhunyt tartozását. Ha írás lenne, azt kénytelenek lennének megfizetni, mert az örökhagyó tartozásai terhelik az örökséget. Olvasónk esetében az a helyzet, hogy megfelelőképpen bizonyítania kell, hogy kölcsönadta az említett összeget. Nincs probléma, ha a rokon ezt elismeri. Ezért azt tanácsoljuk elöljáróban, írjon egy levelet rokonának, .kérje visz- sza a pénzt és szólítsa fel, hogy azt is közölje levélben, mikor hajlandó vagy mikor tudja tartozását rendezni. Ha a rokon ezt elismeri, már lényegében meg is van a bizonyítéka, és az elmaradt elismervény helyett ezt a bizonyítékot mutathatja be majd a bíróságon. Ha nem tud ilyen írást szerezni, de van tanúja a pénz átadásáról, akkor is lehet némi esélye, de ha az unokaöcs rosszhiszemű, állíthat olyan tanúkat, akik majd igazolják, hogy a pénzt visszaadta. A bizonyítékok mérlegelése alapján döntheti el azután majd a bíróság, hogy vissza kell-e fizetnie az összeget vagy nem. Mindenesetre ebből az a tanulság, hogy írás nélkül egy fillért se adjunk senkinek. Dr. M. J. A bírósági végrehajtásról az 1979. évi 18. tvr. rendelkezik. Ebből felihívjuk a figyelmet a munkabérből történő levonásra (51—55. §), a munkáltatónak a letiltással kapcsolatos feladataira (57—58. §), valamint a munkabért terhelő tartozásokról szóló igazolás (62— 64. §) szabályaira. A tvr. végrehajtásáról a 14/1979. IM. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 62. és 66. száma.) A rendezvényekkel és a kiadványokkal összefüggő takarékosságról a Művelődésügyi Közlöny 20. számában jelent meg fontos intézkedés., A munkabérek kiegészítésének 1979. évi könyvviteli elszámolásáról a Pénzügyi Közban 4,3—5,7 között volt részesedésük a régió kriminalitásában. A közvélemény egyes köreinek optikája tehát torzít, sokan a különböző forrásokból táplálkozó előítéletek hatására erősen felnagyítva látják a cigánybűnözést, ezt az alapvetően hamisan megfogalmazott jelenséget. Torzító optika Könnyű, de súlytalan győzelem lenne azonban ennyivel elintézni ezt az egész gondolatkört. Mert aiz 5,4 százalékos í részesedés nemcsak azt tükrözi, hogy a cigányok töredékét követik el az összes törvénysértéseknek, hanem azt is, hogy számarányukhoz képest az országos átlagnál valóban többször szegik meg a Büii- tetőkódexet. A 7Ö-es évek közepén 10 ezer lakosra 71,8 bűnelkövető jutott, míg 10 ezer cigánynak tartott emberre kS. 100. Durván tehát a cigányok másfélszer több bűncselekmény követtek el, s ez — ha Egy lánynak házasságon kívül gyermeke született, de az egyik fialubeli fiatalember a gyámhatóságon teljes hatályú apasági elismerő nyilatkozatot tett, majd néhány hónap múlva egybekeltek. A házasság azonban mindössze egyetlen hónapig tartott, mert az ifjú férj otthagyta feleségét és gyermekét, & többé nem gondoskodott róluk. Ezekután a menyecske gyermektartásdíj fizetésiéért pert indított ellene. — Nem én vagyok az apa — jelentette ki a tárgyaláson a férj. — Az apaság vélelmének megdöntése iránt pert is indítottam. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei biróság a férjet havi jövedelme 20 százalékának megfelelő gyermsk- tartásdíj fizetésére kötelezte. Ezt azzal indokolták, hogy mindaddig a gyermek apjának. tekintendő, s gondoskodni tartozik róla, ameddig apasága fennáll. Ez a vélelem pedig ■addig érvényes, ameddig a bíróság jogerős ítélettel meg nem dönti. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbróságot új eljárásra, valami nt új határozat hozatalára kötelezte, egyben az ügy tárgyalását az apaság vélelmének megtámadásáért indított per befejezéséiig felfüggesztette, de — ideiglenes intézkedésül — a gyermektartás fizetésére vonatkozó rendelkezést hatályában fenntartotta. — A feleség által a férj ellen indított gyermektartási perben az apa nem hívatkozlöny 12. számában találnak eligazítást az illetékesek. A gazdasági szabályozó rendszer 1980. január 1-i módosítása a Pénzügyi Közlöny 14. számában jelent meg. Az építési műszaki-gazdasági normák korszerűsítésével kapcsolatban a Pénzügyi Közlöny 16. száma tartalmazza a 106/1979. OT—PM—ÉVM. számú közleményt. Burgonya, zöldség, gyümölcs téli tárolásának pénzügyi támogatásáról a 16/1979. (X. 27.) PM—Bk. M. számú rendelet rendelkezik. A külföldi ösztöndíjra szóló pályázatról a Művelődésügyi Közlöny 21. száma tájékoztatja az érdekelteket. a korábbinál jóval kisebb mértékben is — de mégis okot látszik szolgáltatni az elmarasztaló ítéletekre. A relatív túlsúly mellett egy másik ok is rejtőzik a „cigánybűnözés” miatt aggódó vélemények mögött. A közvéleményben legnagyobb felháborodást keltő erőszakos bűn- cselekmények — rablások, verekedések, emberölések — tettesei, valamint a tolvajlások elkövetői között ugyanis relatíve ugyancsak több a cigányember. Lumpenbűnözés Mégis létezik tehát sajátos „cigánybűnözás” ? Ez a fogalom, amely valamiféle bűnözési hajlamot sejtet, alapvetően hibás. Mert ahogy a nem cigány lakosságra sem általánosan jellemző a kriminalitás, ugyanúgy a cigányságra sem. Még az előítéletekkel terhelt hétköznapi gondolkodás is különbséget tesz, midőn állandó formulaként ismétli: cigány és cigány között különbség van. S a nem létező cigánybűnözás megértéséhez is ez a mindennapos fordulat a kulcs. Mert a cigányembert is elsősorban az határozza meg, hogy értelmiségi, kereskedő, segédmunkás vagy éppen munkanélküli, nem pedig az, hogy cigány. Az 1980. januári népszámlálás során — haisonlóképpen a korábbi népszámlálásokhoz — nemcsak az ország népességét, hanem a lakáisállományt, s ezen belül az időszakosan használt nyárt lakásokat, ma- gánüdülőket is Számba veszik. Az üdülők összeírásának jelentősége az elmúlt népszámlálás óta lényegesen megnőtt, mivel az életszínvonal emelkedése nyomán egyre több Minden cigány, ha bűncselekményt követ el, az olyan bűn- cselekmény lesz, amilyet társadalmi rétegének nem cigány tagja is elkövet. Amiért szembetűnőbb mégis a „cigánybűnözés”, az csupán annyi, hogy a cigányság egy része (s az összlakossághoz képest jelentős része) a lumpen réteghez tartozik, amely minden társadalomban a legaktívabb bűnöző réteg. A társadalom lumpenrétegét azonban nemcsak cigányok alkotják, sőt nagyrészt nem is ők alkotják — állapítja meg egy egyetemi tanulmány. A bűnözést cigány és nem cigány alapon felosztani tehát, bár hagyományápoló, mégsem reális megoldás. Ellenkezőleg, kifejezetten káros. „Cigánybűnözés” helyett már jogosabb lumpenbűnözésröl, analfabéta-bűnözésről beszélni, teljesen függetlenül az elkövetők bőrszínétől. A fokozott kriminalitás, az erőszakos bűncselekmények túlsúlya erre a körre jellemző, ezért e csoportoknak életkörülményeit szükséges megváltoztatni ahhoz, hogy bűnözési mutatói csökkenjenek. A cigánybűnö- zést felszámolni akaró program helyett tehát átfogóbb, valamennyi, hasonló körülmények között élő személyt érintő intézkedések szükségesek. Babus Endre család rendelkezik miagántidfl- lővel. Az ország lakásállományában is egyre nagyobb részt képviselnek a nem állandóan használt, úgynevezett második lakások. Ezért a népszámlálás előkészítése során a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a helyt! tanácsi szervek gondoskodnak arról, hogy a magánüdülők széles körű összeírása a lehető legegyszerűbben történ jók. A korábbi niépszámláláso’.: alkalmával több módszert alkalmaztak. 1960-ig a népszámlálások során az üdülőket te- lepülésienfcánt télen írták ösz- sze. Ennek a módszernek ellent mondott, hogy az üdülőket csak nyáron használják. Ezért 1970-ben — a téli összeírás megkönnyítésére — ereác a népszámlálást megelőző nyáron sor került a jelentősebb üdülőövezetekben az üdülők előzetes összeírására, s ennek eredményeit vették figyelembe a végleges januári összeírás alkalmával, Ennek a módszernek viszont a hátulütője, hogy az üdülőtulajdonosokat kétszer kellett zaklatni. Az 1978 nyarán végrehajtott próbaösszeírás tapasztalatai is arra inspirálnak, hogy ettől a módszertől el kell tekinteni. Ezért az üdülők összeírása is a népszámlálás, időpontjában, tehát januárban történik. A korábbi módszerekhez képest a változás az lesz. hogy az üdülők adatait is a tulajdonos lakóhelyén, személyi adataival egvütt írják össze és nem az üdülő helyén. Ezzel az intézkedéssel a nagyszámú üdülővel rendelkező településeken jelentősen csökken a számlálóbiztosok munkája. A Központi Statisztikai Hivatal illetékesei viszont azit kérik valamennyi üdülőtulajdonostól, hogy a népszámlálás alkalmával a számlálóbiztosnak pontosért mondják be a miagán- üdülőjükre vonatozó adatokat. Tények és előítéletek Az életkörülményeket kell megváltoztatni Tíz nap rendeletéiből
