Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-14 / 266. szám
1979. NOVEMBER 14., SZERDA Népszerű könyvek idegen nyelven * Fekete István magyar nyelven több kiadást is megélt népszerű ifjúsági regénye, a Kele is hozzáférhetővé válik német nyelven is kisdiákoknak. A sebesült gólya történetén kívül sok érdekességet ismerhetnek meg benne a természet világáról, az állatok viselkedéséről. Nemcsak szépirodalmunkat, hanem népművészetünket, fotó- és építőművészetün- ket is bemutatja az idegen nyelven olvasóknak egy-egy, még novemberben megjelenő könyvújdonság. A magyar szűesművészet múltjával» mesterségbeli titkaival, a bőrruhákra kerülő gazdag díszítmények változatos típusaival ismerkedhetnek meg Kresz Mária Népi szűcsmunka című angol, francia és német nyelven is megjelenő kötetéből'. Ugyancsak a paraszti életforma a középpontja Korniss Péter Múlt idő című fotóalbumának, amely magyar nyelvű kiadásával együtt angol és német nyelven is napvilágot lát. Hazánk legszebb román stílusú építészeti emlékével, a jáki templommal ismerteti meg az olvasót Dercsényi Dezső 40 fotóval illusztrált, angol, francia és német nyelven is megjelenő munkája. A főváros története ’ A főváros történetének két évezredét ismerteti meg a látogatókkal a Budapesti Történeti Múzeum december 10-én megnyíló új, állandó kiállítása. Bemutatja a mai Budapest történetét, gazdasági fejlődését, termelési viszonyainak alakulását, lakosainak életét. Ezeket szemléltetve az utóbbi időben feltárt régészeti leleteket is a látogatók elé tárja. A kiállításon vasárnaponként tárlatvezetéseket, előadásokat tartanak, Évezredek a Duna két partján címmel. Zenei, irodalmi, képzőművészeti, művészettörténeti programokat is rendeznek a kiállításon. FELTARJA A VIDÉK MÚLTJÁT A legújabb kor történésze SIKERES MUNKÁSMOZGALMI KUTATÁSOK A múzeum és a közönség kapcsolata általában a kiállítások és az időnkénti ismeret- terjesztő előadások látogatására szűkül, s az ilyenfajta találkozások nem engednek mélyebb bepillantást az intézmény szerteágazó tevékenységébe. Ma már egy akkora múzeumban is, mint a ceglédi Kossuth Múzeum, néprajzos, régész, történész, restaurátor szakemberek dolgoznak. Bár az ismeretterjesztés és a tárgyak, dokumentumok megőrzése nem lebecsülendő feladat, ennél jóval több a teendőjük. Tervszerű gyűjtő-, kutatómunkát folytatnak, mind jobban megismerve és feltárva a vidék múltját, tárgyi és szellemi emlékeit Tervszerű gyűjtés Öt évvel ezelőtt ezt a pályát választotta élethivatásul — friss diplomával a zsebében — Máté Bertalan is, aki az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsészettudományi karán történelem-történeti muzeológia szakon végzett. Szándéka szerint alakult a sorsa, hiszen már egyetemi évei alatt az volt a célja, hogy történész-muzeológusként dolgozhasson. Azóta beigazolódott, hogy jól választott A jó képességű, szerény fiatalember ez alatt a rövid idő alatt is felhívta magára a szakma és felettesei figyelmét Szorgalmas munkával gyarapítja a gondjaira bízott történeti tárgy- és történeti 3oku- mentációs gyűjteményt. Szorosabban vett szakterülete az újkortól (XVII. század vége) a legújabb korig (napjainkig) terjedő időszak. Első teendője a tájékozódás volt Megismerte a meglevő gyűjteményt, az adattárt,^ az alapvető munkákat őrző könyvtárt, a ceglédi vonatkozású levéltári anyag egy részét Ezeknek az ismeretekRÁDIÓFIGYELŐ GONDOLATJEL című műsorában a gyermek és a színház kapcsolatával foglalkozott Osgyáni Csaba szerkesztőriporter. (Vasárnap, Kossuth, 14.06.) Sajnos a gyermekszínház mind a mai napig — a műsorvezető szójátékával élve — a színház mostohagyermeke. Ez a helyzet egyrészt a gyermekszínházak szűkös anyagi es technikai lehetőségeiből fakad. Másrészt — és ez a fontosabb — régesrég idejét múl'ta az a fajta gyerekszínház, amelyben az egyetlen épületes erkölcsi tanulságra oktató darabokat édeskés, gügyögő modorban vitték színpadra közepes vagy annál gyengébb színészek közreműködésével. Ma már ugyan egyre ritkábban találkozni ezzel a felfogással, mégis alig akad olyan, gyerekeknek szóló \színdarab, előadás, amely valóban túllépne a megszokott kereteken. A műsorban elhangzott riportokban magyar és szovjet szakembereket, írókat, rendezőket, színészeket kérdeztek meg arról, hogy vajon mi kell egy mai értelemben vett jó és színvonalas gyerekszínházhoz. Persze a felfogások és célok ma sem egyformák, sőt arra is akadt példa, hogy valaki csupán korszerű nyelvi köntösbe bújtatta korántsem korszerű meggyőződését. Ügy tűnik tehát, a szakemberek számára is inkább csak az világos, hogy mi az elvetendő a korábbi évtizedek gyakorlatából. Hogy milyen lesz a jövő gyenmekszímháza, ahhoz csak az az egy-két valóban jól sikerült előadás szolgálhat támpontul, amelyekből a műsor alatt néhány részletet is hallhattunk. így például az az Ascher Tamás által Kaposvárott megrendezett nagysikerű Pinocchio-előadás, amit talán egyszer a fővárosban is bemu- tatnaka könyvtár jövöje — a jövő könyvtára címmel Pázmán Péter és Varsányi Gyula riportműsorát hallhattuk. (Vasárnap, Petőfi, 20.10.) A műsorban a riporterek ifjabb és idősebb könyvtárosokat és könyvtáriátogaiókat faggattak arról, mennyiben elégedettek a könyvtárak jelenlegi szolgáltatásaival, s milyennek képzelik el a következő évtizedek, könyvtárát. Mint az kiderült, az igények két irányban mutatnak tűi a mai állapotokon. Eszerint a könyvtárak jelenlegi, főként könyvekből álló anyagát alaposan ki kellene bővíteni hangos (lemez, hangszalag) és vizuális (film, dia) állománnyal. Érdekes ötletként vetődött föl, hogy a rádió és a televízió hangszalagra, illetve filmre rögzített műsora is a könyvtárakban kaphatna helyet. Ugyanakkor persze az ily módon felduzzasztott könyvtárakban a mainál sokkal fontosabbá válna a könyvtárosok szakértői és tájékoztató-útmutató szerepe, azaz a könyvtáros és a könyvtárlátogató kapcsolata már korántsem szorítkozna kizárólag az adminisztratív teendőkre. Az így megváltozott könyvtárakban azután az emberek nemcsak szórakozni vagy tanulni járhatnának, hanem esetleg mód nyílna arra, hogy hétköznapi problémáikra (például műszaki vagy lakberendezési dilemmáikra) is választ kaphassanak. A műsorban ilyen és hasonló, valóban izgalmas elképzeléseket hallhattunk a jövő könyvtáráról. A baj csak az, hogy tudomásom szerint a legtöbb könyvtár már a hagyományos, nyomtatott anyagokat tekintve is szinte megoldhatatlannak látszó elhelyezési gondokkal küszködik, technikai újjászületésre vár. Péter László nek a birtokában tudott munkához látni, kidolgozva saját kutatási programját. Színes és sokoldalú feladatkör jelzi tevékenységét. A XX. századi ipari, kulturális vonatkozású tárgyi anyag és a századunk- belú várostörténettel kapcsolatos dokumentumok további kiegészítését látta szükségesnek. Ezen a téren csak a folyamatos, fokozatos, sok irányú. tervszerű gyűjtés vezet eredményhez. Viszonylag gazdag anyagot talált az 1918—19-es időszakból és a város felszabadulá.- sával kapcsolatban. A tárgyi anyag gyűjtése sokkal nehezebb. Célul tűzte maga elé a dokumentációs és a tárgygyűjtés folytatását. Az egykor Cegléden működött egyletek, olvasókörök, pártok, kisipari és mezőgazdasági üzemek fennmaradt emlékeinek felkutatását határozta el. _ Tudományos cikkek Sikerült nyomokat találnia az újvárosi olvasóegylet, a szociáldemokrata párt két világháború közötti működésével kapcsolatban. Körvonalazódott a földigénylő bizottság múltja, az egykori faiskolákkal kapcsolatos dokumentumokat is meglelte. A felszabadulás időszakában a közellátás szempontjából nagy jelentőségűek voltak az olajütők. amelyekből több is volt a városban. Lényeges számára az első termelőszövetkezeti csoportok emlék- és iratanyaga. A tárgygyűjtés terén jó fogás volt a Kossuth-fejes kézelőgombok fellelése, amelyeket ünnepi alkalomkor hordott gazdájuk a múlt század végén. Érdekesek az úgynevezett bélyeges ceglédi téglák. Lassan teljessé válik a két világháború között működött iparosok, kereskedők cégjelzéses iratanyaga. A gyűjtést, rendszerezést természetesen az anyag feldolgozása követi, s ezzel kapcsolatban publikációk jelennek meg a szakmai lapokban. A Studia Comitaiensia, a Pest megyei Múzeumok Évkönyve VII. kötetében hamarosan napvilágot lát A ceglédi mezőgazdasági munkáslakásépítés a XX. század elején című dolgozata. Készülőben van a mendei ingatlanforgalommal foglalkozó tanulmánya is, amely az 1882—1912 közötti időszakot öleli fel. Nemrég jelent meg a városi tanács kiadásában Munkás- és sze- gényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig című kötete, amely hiánypótló ismeretterjesztő kiadvány. Cegléd készülő monográfiájának egy fejezetét ő írja meg. Többet tudhatunk Az utóbbi időben a legjelentősebb munkásmozgalmi vonatkozású gyűjtőmunkát a Budakeszin létesített Pest megyei munkásmozgalmi gyűjtemény számára végezte. Ehhez az állandó kiállításhoz Dél- Pest megye még élő veteránjaitól, illetve az elhaltak hozzátartozóitól beszélgetések alapján gyűjtött adatokat és tárgyi emlékeket, dokumentumokat. A Vörös Hadsereg oldalán harcolt katonákat, a spanyol polgárháború résztvevőit, az internacionalistákat, a felszabadító szovjet hadsereggel együttműködő partizánokat kérdezte, forrás értékű anyagot tárva fel. Máté Bertalan történészmuzeológus — eredményes tevékenysége elismeréseként — a közelmúltban Kiváló munkáért kitüntető jelvényben részesült. Az ő kutatásainak is része van abban, hogy többet tudhatunk múltunkról, s egykor majd rólunk is többet tudnak az utánunk élő nemzedékek. Tamasi Tamás Olvasó-gondolkodó ifjúság JEGYZETEK EGY VETÉLKEDŐSOROZATRÓL Nem jut eszembe hirtelenjében, amíg a papír fölé hajlok, egyetlen aforizma sem, amely megfelelő módon érzékeltethetné, mit jelent az ember számára a könyv, az olvasás. Magam előtt látom viszont Rodin nagyszerű szobrát, a Gondolkodót, s mellette a másik, a Fenyő A. Endre festőművész készítette művet, az Olvasó munkást. Osz- szetartozik — minden stilá- ris különbség ellenére — ez a két alkotás. ★ Ezért fogadhatjuk nagy örömmel azt az országos akciót, amelyet a KISZ Központi Bizottsága hirdetett meg a tizen- és huszonévesek számára. Nem szégyenkezhetünk túlzottan egyébként sem, ha könyvkiadásunkról, könyveinkről, s olvasóink számáról nemzetközi összehasonlítások során szó esik — arányszá- maink sok más országénál jobbak. Az akciókra azonban egyrészt azért van. szükség, mert a nyolcadik osztály elvégzése után sok fiatal ritkán, véletlenszerűen olvas és általában megelégszik a televízió segítségével szerzett élményekkel, ismeretekkel. Másrészt azért, mert éppen ebben a korban kell biztosítani a könyv iránti érdeklődés folyamatosságát, hogy 10—20 év múlva, amikorra a mai fiatalok a társadalom közép- nemzedékévé, legaktívabb rétegévé válnak, fejlődésük szakmailag, emberileg töretlen lehessen. Országosan bizonyára több ezer 2—5 fős csapat nevezett be a vetélkedőre (s nem lesz kevés azoknak a száma sem, akik az egyéni olvasópályáELMELET ES GYAKORLAT Iparművészeti vitafórum Az iparművészet jelenéről és jövőjéről kezdődik kétnapos szakmai tanácskozás november 20-án az Iparművészeti Főiskolán — jelenítették be a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének keddi sajtótájékoztatóján. A tanácskozás napirendjén egy több éve tartó elemző, feltáró munka összegezéseként az iparművészet — ezen belül a kézműves iparművészek alkotómunkája és az ipari formatervezés — elméleti és gyakorlati kérdéseiről hangzanak el előadások. A szakemberek egyebek között az ipari tervezőművészet újszerű feladatairól, az ipar, a kereskedelem és a művészek együttműködésének fejlesztéséről cserélik ki véleményüket, tapasztalataikat. Ajánlásokat dolgoznak ki az iparművészet intézményi struktúrájának korszerűsítésére is. zatra adják be írásos dolgozataikat.) A Pest megyei KlSZ-alapszervezetek csapatai — 400 vett részt a városi, járási elődöntőkön—egy nagy előnnyel indulhattak a többiekkel szemben már a szeptemberi helyi versenyeken is. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár ugyanis módszertani tevékenységként már augusztusban kiadott egy ajánlásokat és feladatokat tartalmazó füzetet a könyvtárosok és KlSZ-veze- tők részére, akik így megfelelőképpen felkészíthetik versenyzőiket a vetélkedőre. Természetesen elsősorban nem lexikális adatokat kell megtanulniuk. A játék — írja a tájékoztató — olvasási készségre, tájékozottságra, a könyvtári könyvek közötti eligazodásra épül. Tehát játék. De a játék a munkával egyidős emberi tevékenység, s ahhoz hasonlóan fontos, a teljes egyéniséget fejlesztő is. A legutóbb rendezett szentendrei városi döntőn — amelyet a négy résztvevő közül a városgazdálkodási vállalat fiataljai nyertek meg — jó néhány egyszerű, de igen érdekes feladatot kaptak a játékosok: irodalmi szövegbe helyezett könyvcímek, a Most mutasd meg! játék során kitalálható címek megfejtése, rövid, de kedvcsináló könyvajánlás készítése, lemezfeldolgozás alapján kitalálni az irodalmi művek címét, folyóiratok adatainak és címeinek összepáro- sítása, klasszikus művek felismerése részletek alapján. ★ A vetélkedősorozat novemberben, a megyei, a budapesti döntőkkel, tavasszal pedig az ország legjobb nyolc csapatának a rádió nyilvánossága előtti küzdelmével folytatódik. Azt hiszem , azonban, nemcsak az első helyet megszerző társaság lesz a nyertese ennek a vetélkedőnek. Minden induló nyertes lesz: szemléletének, gondolkodásának, cselekedeteinek a változása révén. S hogy az érdeklődés ne csökkenjen, a Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a KISZ-bizottság öt évre szóló vándordíját alapított: ennek elnyeréséért a KISZ-szervezetek évenként az akcióprogramhoz kapcsolódó I 1 pontszerző versenyben vesznek részt P. Szabó Ernő SZÍNHÁZI estek Negyedik Henrik király Füst Milán drámája a budai Népszínházban íme az ember: — mondhatnánk — egyként jut csúcsokra és feneketlen melységekbe. Csakhogy IV. Henrik életének minden mozzanata szélsőségekhez kötődik, hiszen sváb lotyók után kujtorog és megfékezve a lázadó grófokat, szilárd államot teremt; zokog a felesége karjaiban és szembeszáll a világ akkori urával, a pápával; tivor- nyázik, kivégeztet és tékozló fiúként tér meg a szentatyához, hogy aztán ismét fegyverrel támadjon az egyházra; hiú és vakmerő. Ezt látjuk a színpadon, ezt a normális reagálásokra alig képes embert. Füst Milánnak éppen ilyen hős kellett, mert munkássága során — írhatott verset, regényt, vagy drámát — mindig a teljesség titkait kereste. A Boldogtalanokban egy totális szerelem tragikus kényszerpályáit írja meg, a Feleségem történetében az őrülésig fokozott féltékenység mindent elsöprő pusztítását, a Negyedik Henrik királyban egy történelmi korszakot meghatározó ember végtelen gyengeségeit és folytonos önvizsgálatát fogalmazta színpadra úgy, hogy hőse meg-megrop- pan saját, hatalmas egyéniségének súlya alatt. A történelem megőrzi IV. Henrik királyt, mint a tizenegyedik század legjelentősebb uralkodóját, a németrómai császárt, aki erős kézzel tartotta össze birodalmát. Nem ismerte el VII. Gergely pápa jogát, hogy a császárságban püspököket nevezhet ki, ezért kiközösítették az egyházból. Ékkor IV. Henrik elment Canossába és megalázkodva könyörgött (innen a mondás: Canossát jár) bocsánatért. De mikor célját «lérve megerősítette hatalmát: fegyveresen bekebelezte Rómát. Az irodalom úgy őrzi meg IV. Henriket, hogy feleségének köszönheti elvesztett hatalma visszanyerését, s valóban megrettent a kiközösítéstől és félelmében ment a pápához, a Róma elleni háborúra pedig hadvezérei tüzelték fel. Füst Milán IV. Henrikje minden pillanatban szerepet játszik, ő a nagy komédiás, aki önszuggeszióval magával el is hiteti, amit alakít, de mindig képes kijózanodni, mielőtt csapdába csalnák. Ezzel éri el, hogy még ellenfelei is csodálják. Az előadás érdekessége; a Népszínházban Gábor Miklós rendezte a darabot és tizenhét évvel korábban a Madách Színházban még ő játszotta IV. Henrik királyt. Akkor könnyednek, mindenkin és mindenen győztesnek álmodta meg a figurát. Jelenlegi koncepciójában IV. Henrik szertelen, de töprengőbb lett, történelmi fajsúlyt kapott és bölcsebb hangvételt. Ezzel természetes összefüggésben változtak a királyt közvetlenül körülvevő karakterek is. A népszínházi IV. Henrik hibáit — a rendező szándék szerint — mentené a lelke mélyén megbúvó igazságvágy, a bizarrság álarca alatt az őszinteség, a jobbra törekvés, csakhogy egyénisége ütközik gondolati szándékaival, s ez a figura belső tragédiája. Gábor Miklósnak, s a díszlettervező Székely Lászlónak sikerült ideális játékteret és jelzésrendszert kialakítania. Ennek köszönhető, hogy a gyakori színváltozás nem töri meg az előadást, ráadásul a jó ritmusú játékban pontosan tisztázott minden szituációt. Segítik ezt a Gombár Judit által tervezett, nem hivalkodó és mégis változatos jelmezek. A bemutató után érdektelennek tűnik a korábban feltett .kérdés, hogy IV. Henrik alkata törékeny vagy robusztus. Lényegesebb: a figura belső világából fakad önnönmagának folytonos megmérése, a kontroll, amely pályamódosításokra kényszerít. S ebben kereshetjük Füst Milán üzenetét. A társulat valamennyi tagja tisztességgel helytáll. A címszereplő An- dorai Péter sokszínű figurát teremt, de egyes jelenetei önálló mozaikdarabkák maradnak, nem simulnak eggyé, nem jön létre a teljes karakter. Látjuk IV. Henrik szerepjátszásait, a valóságos Henrik azonban rejtve marad. A királynőt alakító Vass Éva viszont ismét nagyszerű teljesítményt nyújt, az ő érzelmi változásainak gyöngyszemeit egységes színészi gondolat fűzi össze. Ugyancsak méltán arat sikert Sára Bernadette két egymásnak ellentmondó típusú szerep megformálásával. Különösen jól oldja meg Annát, az apácát, s ez a figura a dráma egyik dramaturgiai pillére. Tudatos játékával ki- . emelkedik a népes szereplőgárdából Zala Márk is, a szolgából lett gróf megformálásával. Farády István három alakban jelenik meg a színpadon, s mindegyiket sikerül egy-egy gesztussal egyéniesítenie. A színészek többsége két-három szerepet játszik és dicséretükre legyen mondva: nem köszönnek vissza a megoldások — ez persze a gondos rendezői munkának is köszönhető. Elismeréssel kell szólni Pelsöczy László és Hável László megoldásairól. Az ifjú Henrik szerepében Trokán Péter mérsékelt teljesítményt nyújtott. Tetszett viszont Kézdy György, Komlós Róbert, Váradi Vali és Dombóvári Ferenc játéka. Kriszt György
