Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-13 / 265. szám

1979. NOVEMBER 13., KEDD 3 %Má(m Jövőre Helsinkiben Világifjúsági leszerelési konferencia Az európai ifjúság széles körű együttműködésének poli­tikai elveit és . e kapcsolatok fejlesztését szolgáló dokumen­tum egyhangú elfogadásával vasárnap befejezte munkáját az európai ifjúsági és diák- szervezetek Keszthelyen meg­tartott háromnapos konzulta­tív találkozója. A részvevők közül 60 nem­zetközi regionális és nemzeti ifjúsági szervezet 140 küldötte viták után fogadta el a közös törekvéseket tartalmazó ok­mányt. A jelenlegi nemzetközi po­litikai helyzet talaján a ko­rábbi két és több oldalú if­júsági tanácskozások gyümöl­cseként e mostani magyaror­szági megbeszélésen olyan po­zitív eredményekre jutottak, amelyek lehetővé teszik az összeurópai ifjúsági együttmű­ködés magasabb szintre eme­lését. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az ifjúsági szer­vezetek együttműködése a helsinki záróokmány elvein, azok szellemében fejlődjön. Minden részvevő szervezet közös érdeke, hogy a béke, a biztonság, az enyhülési folya­mat és az ettől egyre kevésbé elválasztható leszerelés a to­vábbi együttműködés legfon­tosabb területe legyen. A jelen időszak egyik legfontosabb fel­adata az Európában állomá- soztatott fegyverrendszerek csökkentése — az enyhülés katonai területre való kiter­jesztése — 1980-ban Európa- szerte akciónapot szerveznek Az ifjúság a leszerelésért jel­szó jegyében. További lénye­ges eredmény, hogy jövőre helsinkiben világifjúsági le­szerelési konferenciát hívnak össze, amelynek célja a köz­vélemény mozgósítása a pozi­tív nemzetközi politikai folya­matok támogatására. Helyes létszámgazdálkodással Tájékoz fató a bér- és keresefszabályozás! rendszerről1 Jövőre olyan bér- és kere- setszabályozási rendszert ve­zetnek be, amely a vállalati munka valamennyi területén követelményekhez köti a bé­rek növekedését — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályveze­tője. A jelenleg érvényes bársza­bályozás nem ösztönöz kellő­képpen a munka hatékonysá­gának növelésére, ebben az is közire játszik, hogy annak ide­jén, amikor a jelenlegi sza­bályozó rendszert kidolgozták, még a munkaerő növekedésé­vel számoltak. Mivel a mun­kaerő-tartalékok kimerül tsk, azokon a helyeken is a bérek növelésére fordítottak jelen­tős összegeket, ahol a létszám nem emelkedett, és a munka sem javult kel­lőképpen. A szabályozás formájában, konkrét módszereiben alap­vető változás nem lesz ugyan, de változnak a mértékek, és néhány új módszert is alkal­maznak. Az átlagbér-gazdál­kodás helyett a bértömeg-gaz­dálkodás kerül előtérbe, amely fokozottan ösztönöz a helyes létszámgazdálkodásra. A ko­rábbi 6 százalék helyett a jö­vőben a bérszínvonal 9 száza­lékon felüli növekedése ese­tén kell csak adózni, mégpe­dig az eddigiektől eltérően nem progresszívon, hanem egységesen a 9 százalékon fe­lüli bérek 159 százalékát. A többletnyereségnek nem egye­düli, sőt nem is legfontosabb módja a létszámroegtakaritás, sokkal inkább a munka ha­tékonyságának növelése. Ezért a létszámcsökkenésből szár­mazó bérmegtakarítást leg­feljebb a bárszínvonal 3 szá­zalékos emeléséig használ­hatják fel a vállalatok a be­fizetési kötelezettség, vagyis adózás nélkül. Ezzel veszik elejét annak, hogy előnyös helyzetbe kerT^^j^tázoft; a vállalatok, amelyek felduz­zasztottá k létszámukat, s így egyszerűen létszámcsökken­téssel, a munka javítása nélkül akarnak nagyobb mérték­ben bért emelni. Hátrányba kerülnének viszont ott, ahol a munka hatékony­ságát növelik, de nincs több- letlétszám. A népgazdaságnak vannak olyan területei is, ahol elkerülhetetlen a létszám növelése. Ezekben az ágaza­tokban továbbra is fenntart­ják a bérszínvonal-gazdálko­dást. Előfordulhat, hogy egyes vállalatok a munka hatékony­ságának növelésére hatásos intézkedéseket tesznek, ennek eredményei azonban nem szü­letnek meg azonnal, és átme­netileg nem, vagy alig tudják emelni a béreket. Ilyen ese­tekre lehetővé teszik, hogy a következő évre várható ma­gasabb bérfejlesztést megelő­legezzék. Ilyen előlegre azon­ban két egymást követő év­ben nem kerülhet sor, így a vállalatoknak ezt alaposan meg kell gondolniuk. Ilyen le­hetőséget vezetnek be 1980- ban az építőiparban, 1981- től pedig más terüle­teken is. Némi béremelést végrehajt­hatnak azok a vállalatok is, amelyek egyelőre nem tesz­nek eleget a követelmények­nek. Ezeken a helyeken a báirszínvonal 2 százalékos nö­velése lehetséges. A főosztályvezető elmondta, hogy a vállalatoknak ez év elején hárommilliárd forintos bártartalékuk volt, amit azért nem használtak fel emelésre, hogy így mentesüljenek az emeléssel járó befizetések alól. Az 1980-ig képződött ilyen tartalékból évente 1 szá­zalékot vehetnek majd igény­be a bérszínvonal emelésére, az így f elhasznált összegen fe­lül azonban annak kétszere­sével is csökk enteni kell a tar­talék összegét. A módosított bérszabályo­zással szoros kapcsolatban megváltozik a részesedési alap képzésének rendszere is. A részesedési alap adója továbbra is progresszív kulcsok szerint fizetendők, a részesedés és a bér aránya alapján. Változást jelent azonban az a szabály, hogy a bérek legfeljebb 4 százaléká­nak megfelelő részesedési alap képzéséig adókedvezményben részesül a vállalat. Ez a sza­bály előnyt biztosít a maga­sabb hatékonysággal dolgozó üzemekben. Qkletrél és emlékérem Szovjet műszaki napok A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti tudomá­nyos-műszaki együttműködés 30. évfordulója alkalmából — mint megírtuk — szovjet mű­szaki napokat rendezték Száz­halombattán. Ennek keretében fotó- és makettkiállításon ismerkedhet­tek meg az olajváros dolgozói a Barátság kőolajvezeték és a Testyitusén‘ 'fjú.z'&eZeték ' épílé­sével, mC ifc'évél. Az érdek­lődők értékes szakmai elő­Mérlegen a broiler-csirke Mélyhűtött, frissen vágott, egészben és darabonként, a kövérje sültnek, az aprólék le­vesnek — ki mit kíván. Pest megyében jó az ellátás, kielé­gítő a választék csirkéből. Ma­gyarországon tavaly az egy fő­re jutó évi húsfogyasztás 70 kilogramm volt, s ennek a csirke közel egynegyedét tette ki. Idén — főképpen a ser­téshús drágulása után — meg­növekedett iránta a kereslet, a fogyasztók mérlege egyre in­kább a javára billen Pest me­gyében is. Kevés változás S a termelőké? Erről be­szélgettünk Polgár Mihállyal, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának helyettes veze- tőj ével. — A mérleghasonlatnál ma­radva: a termelőknél már ide- oda szalad a mérleg nyelve, s hogy pozitív avagy negatív tartományában állapodik-e meg, az attól függ, milyen ha­szonnal nevelik a csirkét. A tapasztalatok azt mutatják, el­térőek az eredmények; van, ahol gazdaságosan termelnek, nem ritka, ahol ráfizetnek. Érthető hát, hogy a mostani jövedelemcentrikus helyzetben korántsem lelkesednek a broi- ler-hízlalásárt a közös gazda­ságokban, de mégis termelik több-kevesebb sikerrel, mert nagy iránta a kereslet, s az exportlehetőségek is kedve­zőek. — Hogyan alakul a kép a termelői árrendezés után? — A közeljövőben várható árrendezés nem okoz lénj^eges javulást, mivel az anyagkölt­ségek — takarmány, energia — változatlanul magasait. Idán, s valószínű jövőre isme- gyei szinten a csirkehizlalás sem túl nagy nyereséget, sem veszteséget nem hoz. Ahol ed­nak majd, gyarapodhat a tisz­ta jövedelem, ám ahol kín­lódtak, legfeljebb az elért szin­tet tarthatják. Mennyiségi szempontból sem lesz számot­tevő változás: tavaly 16 ezer 692 tonna vágóbaromfit érté­kesített. a broiler-tartással fog­lalkozó 19 Pest megyei terme­lőszövetkezet, illetve a Kis­kunsági Állami Gazdaság, idén pedig 16 ezer 713 tonnát ter­veztek. Mindez biztosított lesz, mégpedig olyan módon, hogy néhol — például a hernádi Március 15. Tsz-ben — a ter­vezettnél többet állítanak elő, néhol pedig — például a cse- mői és a nyársapáti tsz-ben, egy kilogrammnyit' se, mivel az elavult telepeket fölszámol­ták. Ez igazodik az aktuális gazdaságpolitikai célokhoz, hi­szen csak korszerű körülmé­nyek között, súlyos veszteségek nélkül szabad csirkével foglal­kozni. Minta és valóság — Mi a helyzet a minőség­gel, s a költséggazdálkodással? — Egy rövid jellemzéssel kezdem. Értékesítéskor a ba­romfi átlagsúlya 1,3 kilo­gramm, súlygyarapodásához 13 forint értékben 2,30 kilogramm takarmányt használtait föl. Amolyan se nem kövér, se nem sovány fajta, ez megfelel a vásárlók ízlésének és a fel­dolgozóipar igényeinek. Tartá­sa gazdaságos, korszerű tech­nológiai körülmények között, szakszerűen, az előírások szi­gorú. pontos betartásával hiz­lalják. Félreértés ne essék, ez nem a Pest megyében jelenleg feldolgozásra kerülő vágóba­romfi. Ez mintapéldány, a me­gyei adottságok között előállít­ható, legkedvezőbb típus ... — S létezik? — Hogyne, a modell koránt­sem elméleti, az életből — dig is jól dolgoztak, az új, ma- I pontosabban a gyáli Szabadság gasabb árak ösztönzőbben hat- I Tsz telepéről való. A valóság többnyire más... A felméré­sek szerint nagy a szóródás a termelési mutatók körül. Sok­helyütt 2,45 kilogramm, vagy ennél több a fajlagos takar­mányfelhasználás, különféle tartási-állategészségügyi hiá­nyosságok miatt magas az el­hullás. A ráfordítások zömét kitevő takarmányköltség is differenciált. Néhány példa: a gyáli Szabadság Tsz-ben 12,96 forint, a nagyhalaiban már 13,89 forint, az ócsai Vörös Ok­tóber Tsz-ben pedig ennél is több, meghaladja a 14 forintot. Apró lépésekkel — Hol kedvezőek az ered­mények? — A legnagyobb megyei baromfinevelő gazdaságban, a hernádi Március 15. Tsz-ben például jó a költségszint, a minőséggel sincs baj, s egyre bővül a termelés. Tavaly két, összesen 60 ezer férőhelyes, ketreces technológiával műkö­dő, modern épületet adtak át, s telepítettek be. A szervezett kisüzemi hizlalás révén a múlt évben 1 millió 117 ezer broi- ler-csirkét adtak át a feldol­gozóiparnak, mégpedig úgy, hogy a kilónkénti súlygyara­podás 2,4 kiló tápot emésztett föl, az elhullás aránya pedig 5,6 százalék volt. Módszereik példamutatóak... — A termelésben lehet-e előrelépni? — Feltétlenül, sok-sok apró lépéssel. Mi kell a jobb mun­kához? Megfelelő műszaki ala­pok, egyenletes, jó minőségű naposcsibeellátás, olcsó, lehe­tőleg hazai fehérjét tartalmazó tápok, szakértelem, s kellő ál­lategészségügyi háttér. Ameny- nyiben ezek mindenütt meg­teremtődnek, ha látványos elő­rehaladás nem is, de fejlődés várható a megyei broiler-tar- tásban. Kahutck Magda adásokon és filmvetítéseken bővíthették ismereteiket. Tegnap a műszaki napok be. fejeaásekiánt a magyar—szov­jet tudományos. műszaki együttműködésben elért ered­ményekért díszoklevéllel és emlékéremmel tüntették ki a DKV-t, Rátosi Ernő vezérigaz. gátét, valamint a Ligeti Károly és a Mező Imre szocialista brigádokat. ★ A tudományos együttműkö­dés elismeréseként kapta meg a díszoklevelet és az emlékér­met az Országos Haematológiai és Vártranszfúziós Intézet, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete, a Péteri Orvostudományi Egye­tem Mikrobiológiai Intézete, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Kórbonctani In­tézete, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem Anatómiai Inté­zete, az Orvos továbbképző In­tézet, az Országos Idegsebésze­ti Tudományos Intézet és az Országos Közegészségügyi In­tézet levegő-higiéniás labora­tóriuma munkacsoportjai, va­lamint dr. Fornosi Ferenc, az Országos Közegészségügyi In­tézet, illetve dr. Gál György, dr. Gács Ferenc és dr. Sándor László az Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezetője. A tanácsi ipar fejlődése ki igényekhez igazodva Alig kevéssel több, mint egy esztendő, s lezárul a népgaz­daság fejlődésének egy jelen­tős, az V. ötéves tervet magá­ban foglaló időszaka. Az el­múlt négy esztendőben gazda­sági életünk többi ágazatához hasonlóan sokat változott, fej­lődött a tanácsi ipar is. A Pest megyei tapasztalatok ösz- szegezásében Török Zoltán, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője nyújtott segítsé­get. Új profilok Az osztály irányítása alatt tevékenykedő hat vállalat — a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, a Pest megyed Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, a Pest megyei Fémipari Válla­lat, a Pest megyei Nyomda, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat és a Mo- nori Kefegyár — az MSZMP megyei bizottságának cselek­vési programja és az ágazati irányelvek alapján feszes, ma­gas követelményeket támasz­tó tervet dolgozott ki az 1980- nál lezáruló időszakra. Az ár­bevétel 75 százalékos, a külke­reskedelmi értékesítés 67 szá­zalékos, a termelékenység 80 százalékos, a vállalati nyere­ség 30 százalékos és a bérszín­vonal 26 százalékos növelését tűzték ki célul. S miként teljesítették? Az időarányos eredmények azt mutatják, hogy a népgazdasá­gi átlagot meghaladó mérté­kű fejlődés reális alapjai meg­voltak. Néhány vállalat, így a PEMÜ, a PEVDI, a Pest me­gyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat már 1978 végére el­érte az ötéves terv végére ki­tűzött eredményeket az árbe­vételt és a nyereséget illetően. A tervezettnél kedvezőbben alakult a termelékenység, de ebben az állandó munkaerő- hiánynak is szerepe van. A legfőbb hangsúly a gaz­daságos termékszerkezet meg­teremtésén volt a tanácsi vállalatoknál is. A korsze­rűtlen munkakörülményeket örökölt tanácsi iparnak a nem termelő, szociális be­ruházásokra is komoly ösz- szegeket kellett fordítania. Mégis a gazdaságtalan ter­mékek sorát a termelési ér­ték 1—2 százalékával csökken­tik évente. Példaként talán elég megemlíteni, hogy a PEVDI az irodabútor helyett a hazai és a külföldi piacokon egyaránt keresett műanyag ajtók-ablakok gyártására tért át, a munkaigényes kézi sző­nyegszövés helyett ízléses kon­fekciótermékeket állít elő. A PEFÉM a csapágyjavításról a korszerűbb, esztergatokmány- és konténergyártásra tért át. A Pest megyei Szolgáltató és Lámpák sz olimpiára Az Egyesült Izzóban már készülnek a 3500 wattos halo­génlámpák, amelyek a moszkvai olimpián a Nemzetek terét világítják majd meg. Az új termék használata gazdaságos, mert energiahasznosítása mintegy tízszerese a hagyományos lámpákénak. Csomagoló Vállalat a fémipa­ri tevékenység rovására a csomagolást növelte. Jobb összhang A munka- és üzemszerve­zésben is alaposan előreléptek a vállalatok. A két nagy, a PEVDI és a PEMÜ gyáregysé­gi szervezetet alakított ki, s ezzel az irányítás és a közvet­len termelés szorosabb össz­hangját teremtették meg. A PEVDI a bőrdíszmű- és a kon­fekciógyártásban a termelé­kenységet növelő szalagszert! termelést vezette be. A PEMÜ a cipőalkatrész 50 százalékát automata gépeken állítja elő. A Pest megyei Nyomda a ko­rábban más cégektől beszer­zett nyomdai lemezeket saját üzemében készíti, s ezzel az átfutási időt felére csökken­tették, s az önköltséget is je­lentősen javították. A Monori Kefegyárban a munkaigényes faelőkészítést szüntették meg oly módon, hogy a kefetestek­hez alkalmas méretű félkész faárut vásárolnak. A termék- váltással együtt járt, a mun­ka- és üzemszervezést jól se­gítette, hogy az elavult, el- aasznait gépsorokat igyekez­tek korszerűekre cserélni. Az V. ötéves tervidőszakra szóló feladatok egy részének eredményes teljesítése ellené­re sem pihennek a tanácsi ipart reprezentáló Pest mer gyei vállalatok. Idán új prog­ramokat dolgoztak ki a gaz­daságos termékszerkezet to­vábbfejlesztésére, a nagy ér­tékű gépek jobb kihasználásá­ra, az importból származó anyagok megtakarítására és a tőkés export növelésére. Az új célkitűzések a megváltozott szabályzók nyereségcsökkentő hatását is igyekeztek ellensú­lyozni. Az év első három ne­gyedében született eredmé­nyek azt mutatják, a fejlődés folytatódik, jóllehet néhány vállalatnál gondok' is jelent­keznek. Kedvezőtlen, hogy ér­tékesítési nehézségekkel kukd a PEFÉM, a Monori Kefegyár, s csökkent a textiltisztítás ár­bevétele a Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vállalat­nál. A monoriakat a korsze­rűtlen technikai lehetőségek nem tették versenyképessé a korábbi piacokon. Versenyképesség Jelenleg mintegy 5 ezer em­bernek ad munkalehetőséget a megyében a tanácsi ipar, az éves termelési érték eléri. a 3 milliárd forintot. Nemcsak a forintokat, hanem jellegét tekintve is sokat változott az elmúlt években a hat válla­lat. A korábban csak helyi és zömében a lakossági igénye­ket kielégítő tevékenységét fel­váltotta a nagy vállalatok hát­tériparát jelentő termelés. A PEMÜ a műanyag cipóalkat­részek révén zömében szerelő­iparrá tette a cipőgyártást. A PEVDI a hosszú távon piacké­pes konfekció- és bőrdíszmű- ipari termékeivel, írószerei­vel szerez elismerést, s nagy szerepet vállal a műanyag- hasznosításban. Az anyag- és energiatakarékossági szem­pontokat szolgáló műanyag ajtó- és afolakgyártás éppúgy nagy jövő előtt áll, miként a korrózióvédelem, amelyre a gyömrői gyáregység rendezke­dett be. S az idén megkezdett vállalkozások, beruházások is azt bizonyítják, a gazdaságos termékszerkezetű, hatékony üzemek az egyre nehezedő gazdasági helyzetben is dina­mikusan fejlődnek: a PEVDI új konfekcióüzem építését kezdte meg Cegléden, befejez­te új tmk-üzemát a PEMÜ, lezajlott a rekonstrukció a ceglédi nyomdában, újabb textiltisztító buszokat rendelt a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat, s ö|tven- milliós ráfordítással fából ké­szült játék gyártását kezdi meg Nagykőrösön a Monori Kefegyár. Ezzel a beruházás­sal egy önálló játékgyár alap­jait teremtik meg, s a hazai és a külföldi piacokon ver­senyképessé válnak. Gáspár Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom