Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-13 / 265. szám
Matej Lucan Budapesten Aczél Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn csehszlovák küldöttség érkezett hazánkba Matej Lucannak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettesének vezetésével. Az Országházban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Értékelték kétoldalú kulturális, oktatási, tudományos és egészségügyi kapcsolatainkat, valamint a magyar—csehszlovák oktatási és kulturális munkabizottság tevékenységét. Milliós megtakarítás Lendületben Solymáron a szocialista brigádok iof tét kapott a munkaverseny Solymáron is, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat szocialista brigádjai is csatlakoztak az országos kongresz- szusi versenyhez. A solymári cipőipari gyárban a gyártástechnológiai sorrendnek megíelelő szalagszerű termelés megszervezésében látták a minőség javításának biztosítását. El is érik, hogy a gyári selejt ne haladja Négyzetméter Ez utóbbiakból kijut a nagyközönségnek. Mert hiszen ellentmondás: négy esztendő alatt a kereskedelem összes üzletének alapterülete 11,1 százalékkal bővült, ugyanakkor a forgalom növekedése meghaladta a negyvenegy százalékot! Köznapibban fogalmazva: 1975-ben huszonkét, 1978- ban huszonyolc üzlet volt a nagyközségben, ám míg az első időpontban a forgalom 118.8 millió forintot tett ki, addig tavaly 167,6 milliót. Ennek következtében azután az egy négyzét- máter bolti alapterületre jutó forgalom az évtized közepén 61,1 ezer forintot képviselt, 1978-ban már 77,6 ezret. Amire bátran rámondhatjuk, a népesség gyarapodását nem követte megfelelő mértékben a kereskedelmi hálózatfejlesztés. A gond o'tt van, hogy ezt a megfelelő mértéket igencsak nehéz lenne eltalálni. Ami .akkor is igaz. ha a nagyközségben észlelhetően megnyúlt a vásárlási idő, azaz megfelel a valóságnak a panasz. R jgtön van ellenérv, magyarázat a fóti s nemcsak a fóti helyzetre, nevezetesen: még a meglevő üzleteket sem képesek kellő létszámmal nyitvatar- tami, nem hogy új boltok kialakítására gondolhatnának. Amiben rejlik igazság, mármint az: kevés az eladó. Az eladó, hangsúlyozzuk, mert a megye kereskedelmében arra elvétve is alig hallható panasz, nincsenek elegen a nem fizikai munkakörökben. Olyannyira nincsenek kevesen, hogy — bár még mindig istenkísértásnek hangzik erről szólni — bátran átcsoportosíthatnék a vállalatok, a szövetkezetek az íróasztal mellett ülők esy részét az üzletekbe, a pult mellé, eladónak! Így talán áttörhető lenne az a bűvösnek látszó kör, hogy mert kevés az eladó, a meglevőkre egyre nagyobb terhek. jutnak, emiatt növekszik a kilépők száma, s még kevesebben maradnak a pult mögött. A zsúfoltság teremtette feszültségek nemcsak a vevők idegrendszerét cibálják, ezt teszik azokkal is, akik a vevőket ki-.zolgálják. Szó sincs tehát arról, a négyzetméterek gyarapítása kizárólag fejlesztési feladat lenne. Az egy vevőre — eladóra! — fölosztott területnek döntő szerepe van a forgalmazás általános körülményednek alakulásában, beleértve ebbe a kereskedelmi hálózat szociális ellátottságát — ami bizony nem egv településen siralmas —, raktározási lehetőségeit. hiszen gyakran az átmeneti áruh lánynak ez utóbbiak szűkössége az oká, s nem magának az árunak az általános hiánya. Egy öreg kereskedő ''azt ajánlotta figyelmembe, hogy négyzetméterekkel nem lehet mérni a vásárlási közérzetet, szűkös adottságok között is működnek kedvelt boltok, ahová szívesen járnak a vevők. Amiből nem az következik, hogy fölös dolog lenne a hálózat fejlesztése. Sokkal inkább következik-belőle a fejlesztéssel összekapcsolt egyéb lehetőségek fontossága. Mészáros Ottó meg a termelési érték 4 százalékát. Ugyancsak a jobb minőséget szolgálja a meózás megszigorítása: a gépészeti gyárban kiterjesztették a minőségellenőrzést a tmk-tevékenységére is. Cipő csupán a PEMÜ ceglédi gyárában készül, ott is lényegesnek tartják, hogy csak jó minőségű lábbelik hagyják el az üzemet. Nem véletlen tehát, hogy a tmk dolgozóit megkérték, alakítsák át a most használt kéregfor- mázó berendezésüket. Ezáltal ugyanis a cipők esztétikailag is mutatósabbak lesznek. Jelentős anyagmegtakarításra is törekednek Cegléden: a szabászat szocialista brigádjai kezdeményezésére — gondos, precíz szabással — 50 ezer forint értékű anyaggal kevesebbet használnak fel a számítottnál. Sok kísérlet történik a vállalat valamennyi gyárában a tőkés importanyagok helyettesítésére. Súlyt fektetnek a PEMÜ- ben a munka hatékonyságának erőteljes növelésére is. Például a cipőipari gyáregységben jövő év közepéig megvalósítják a nem fizikai dolgozók teljesítménybérezését, a gépészeti gyárban pedig kiterjesztik ezt a bérezési formát a darabolás és a cipőipari szerszámok forgácsolására is. Sőt, a tervezők telje- sítményebérezésére is keresik a lehetőséget. A vállalat zsámbéki gyárának szocialista brigádjai ugyancsak felülvizsgálták, mit tehetnek. Megnézik, melyek azok a termékek, amelyeket nem kell utólag kikészíteni, illetve olyan célgépeket állítanak üzembe, melyekkel a termelőgép mellett dolgozók maguk elvégzik a kikészítést. A munkaerőhelyzet nem csupán Zsámbékon készteti a munkaerővel való jobb gazdálkodásra a vezetőket és a dolgozókat. A BÖRFA kaptagyártásának szocialista brigádjai betanulják például a kaptakészítés különféle műveleteit és így a tervezett 225 ember helyett 205-en teljesítik az éves tervet. És végezetül még egy számottevő felajánlás a gépészeti gyár szocialista brigádjaitól: 1 millió forint értékű devizát takarítanak meg azáltal, hogy többféle talp- és sarokgyártószerszámot itthon készítenek el — nem kell külföldről beszerezni. D. Gy. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK XXIII. ÉVFOLYAM, 265 SZÁM Ara 1,20 Sorirat 1979. NOVEMBER 13., KEDD Acélos nád a szikesekről Időelőnyben az aratók Megkezdődött a nádaratás az alföldi szikes tavak mentén. Az átlagoshoz képest korai idénykezdést az tette lehetővé, hogy az október végi fagyok és a ködös időjárás úgyszólván teljesen lepergette a nád levélzetét. A Felgyői Állami Gazdaság csongrádi üzemének Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok megyére, továbbá Hajdú-Bihar és Pest megyére kiterjedő munkakörzetében tavaszig legalább egymillió kévét gyűjtenek össze, a tavak, a szélesebb csatornák, a folyók holt ágainak mentén találhatók a főbb termőhelyek. Ezeket járják be gépekkel, míg a zsombékos, ingoványos tájak elszórt kisebb nádasaiban kézi erővel dolgoznak a munkacsoportok. Háromszáz- ezer kévét a gazdaságoktól vásárol majd fel az üzem, mert külföldön tovább növekedett az érdeklődés a vízinövény és az abból készült termékek iránt. Az üzemek részes aratásra adják ki nádasaikat a dolgozóiknak. Akik vállalják ezt a munkát, jelentős jövedelem-kiegészítéshez jutnak olyan időszakban, amikor a gazdaságokban már megfogyatkozott a munka. A nád akkor legalkalmasabb ipari feldolgozásra, ha nagyjából azonos méretű, egyidejű termést köthetnek kévékbe. A gazdaságok még a vadon termő növény fejlődését, minőségét is befolyásolják. Megtalálják a módját, hogy aszályban is elegendő vízhez jusson. Ennek köszönhető, hogy az idén is ipari feldolgozásra kiválóan alkalmas acélos, szilárdszárú nád termett az Alföldön. Tíxexer hektáron Megújulnak a gyümölcsösök Az országban egyedülálló re. konstrukciós modell született a Budai Járási Áfész, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztálya és a budapesti Kertészeti Egyetem szakembereinek közös munkája nyomán. Elkészítettek egy részletes tanulmányt, amely a Pest megyei kisüzemi szőlőskertek és gyümölcsösök felújításához nyújt szakmai útmutatást. A tanulmány állásfoglalása egyértelmű: a háztáji 6zőlő- és gyümölcstermesztésre változatlanul nagy a szükség, elsősorban a -kézimunka-igényes málna, szamóca, meggy, cseresznye, őszibarack és a csemegeszőlő termesztését célszerű bővíteni, a fejlesztést • a , tájkörzet hagyományaira is alapozva, korszerű, friss fo- I gyasztásra és exportra egyaránt alkalmas fajtákat kívánatos telepíteni. Mindez akkor sikerülhet, ha az áfészek elegendő és jó minőségű alapanyagot biztosítanak, a nagyüzemek pedig segítik, figyelemmel kísérik a gazdálkodást. A rekonstrukciós modell alapján a járási hivatalokban kidolgozták a regionális terveket, a termőhelyi adottságokhoz, tradíciókhoz, lehetőségekhez igazodó elképzeléseket. Eddig kilenc tanulmány készült el: a megyében húzódó 14 ezer 274 hektárnyi zártkerti területből — amelyből közel ezer hektárnyi parlagon hever —, összesen 1140 hektáron javasolják az újratelepítést, a korszerű ültetvények kialakítását. A szőlő 512, a gyümölcs 481, a bogyós pedig 147 hektár lesz várhatóan a -tervek szerint. K. M. Automata hűtőszivattyú Az Egyesült Izzó Vákuumtechnikai Gépgyárában hasznos újítár született a számjegyvezérlésű megmunkáló központok jobb kihasználása érdekében. A Kossuth szocialista brigád automata szabályozóval ellátott hűtőszivattyút szerkesztett, amely megakadályozza a szerszám és a munkadarab túimelegedését. &i gépek, sx&SgáSfáfások Őszi számvetések A hidegebb napokkal nemcsak az ősz köszöntött be, hanem a gazdasági egységekben így az ipari szövetkezetekben a számolgatás időszaka is. Vajon, mit teljesítettek eddig az 1979-re tervezett célkitűzésekből, s mit kell még tenniök az utolsó negyedévben? ★ Az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet neve jól- cséng nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is. Németh Pál, a szövetkezet elnöke kedvező helyzetképről adhatott számot. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tervezett 110 millió forintos termelési értéket túlteljesítik, s az -egész évre számított 96 milliós árbevételből 81 millió már a szövetkezet vagyonát gyarapítja. A 8,1 milliós exportból 5,7 millió forintot érő áru a tőkés országokba került. Ismert, hogy az 1980-as olimpiára elektronikus gépegységeket szállít a szövetkezet és sokat tudó laboratóriu-' mi asztalai ugyancsak elismert és keresett termékeik. A nemrég lezajlott őszi BNV-n is nagy sikert aratKörbe pörög az almadeb A dánszentmiklósi Micsurin Tsz az ország egyik legnagyobb almatermesztő gazdasága. A válogatóban három szocialista brigád — a Gagarin, a Tyereskova és a Pannónia Kincse — tagjai naponta mintegy hét vagon gyümölcsöt dolgoznak fel, elsősorban szovjet és NDK exportra, valamint belföldi fogyasztásra. tak fából készült ülőbútoraik, jó néhány üzletet kötöttek, főként tőkés országok képviselőivel. Az ötvös részlegükből kikerülő munkák iránt is nagy az érdeklődés, az Artex és a Hungarotex közvetítésével ezek is eljutnak külföldre. A szolgáltatások fejlesztésére is gondolnak. Mosodájuk bővítését két részletben hajtják végre.-A' A váci Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezetben is a szolgáltatások fejlesztését szorgalmazták idén. Bányavári Pé- terné, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy idén 8 százalékkal nő a lakossági szolgáltatás. A fodrászattól az olaj- szállításon át sokrétű tevékenységet folytatnak, de két hónapja kulcsmásolással, a közelmúltban pedig órajavító és férfi szabó részleggel bővült ez a kör. A szövetkezet éves termelési terve 70 millió forint, amit időarányosain teljesítettek. A készárutermelés elérte a 102 százalékot. ★ A nagykőrösi Gépjavító Szövetkezetben Barta István elnök, biztató számokat említ gazdálkodási eredményeikről. Az egész évre tervezett 128 millióból eddig 106 millió 778 ezer forintot teljesítettek, s ebből 68 millió forint értékű áru exportra került. A szövetkezet elsősorban a KGST- országokba szállít csomagológépeket, konzervipari berendezéseket, s a rakodást megkönnyítő gépeket. Gyártott termékeikből 16,5 millió forint értékűt belföldön hoztak forgalomba. A lakossági szolgáltatás, a gépkocsik, a háztartási gépek, rádiók, televíziók javítása 11 millió 200 ezer forintot képvisel. G. M. KÖZELET Konrad Naumann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a berlini pártbizottság első titkára vezeti azt a delegációt, amely a budapesti pártbizottság meghívására hazánkba érkezett. Tumenbajarin Ragcsa, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság soron következő ülésére Budapestre érkezett.
