Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-11 / 264. szám

Ma tett lépések a holnapért Beszélgetés dr. Simon Pál nehézipari miniszterrel A Nehézipari Minisztériumot széles körben úgy emlegetik, mint a vállalati szervezet korszerűsítéséért tervszerű — sok te­kintetben úttörő jellegű — vizsgálatok, elemzések és cselekedetek kezdeményezőjét, serkentőjét. Mennyiben hatott itt az elkerül­hetetlen — a világgazdaság közvetítette — kényszerűség, s meny­nyiben^ a holnapi szükségletek, követelmények időbeni felismerése — erről beszélgettünk dr. Simon Pál nehézipari miniszterrel. — A vállalati törvény a szerveze­tek kialakítását és hatékony mű­ködtetését a trösztök és vállalatok hatáskörébe utalta. A vállalati ön­állóság hangsúlyozása mellett azon­ban a minisztériumok sajátos esz­közeivel segítenie kell a felsőszin­tű irányítás, a bel- és külpiaci fel­tételekhez való alkalmazkodás és a vállalati belső mechanizmus opti­mális érvényesülését. A vállalatok ilyen tevékenységének segítésére és ellenőrzésére egyidejűleg több mód­szert alkalmazunk — kezdte kérdé­seinkre adott válaszát a nehézipari miniszter. — így például miniszteri irányelveket adtunk ki az egységes szervezeti és működési szabályzatok összeállításához. Az igazgatási mun­ka egyszerűsítése, a párhuzamos és felesleges szervezeti lépcsők meg­szüntetése érdekében, fölmérésre, elemzésre került sor több, országos hálózattal rendelkező vállalatnál, il­letve az ágazatra jellemző más vállalatoknál, s a módosítási javas­latokat az érdekelt szervek rendel­kezésére bocsátottuk. A szervezeti rendszer és a vállalati működés ti­pizálására a vegyipari vállalatoknál teljes körű célvizsgálatot folytat­tunk, majd modellrendszert és ja­vaslatokat dolgoztunk ki a korsze­rűsítésre. A funkcionális ellenőrzé­sek, az átfogó felügyeleti ellenőrzé­sek és a felügyelő bizottságok rend­szeresen vizsgálják a vállalati irá­nyítási rendszer, a belső mechaniz­mus korszerűsítésének lehetőségeit, valamint a korábban hozott hatá­rozatok végrehajtását. — Ezen a te­rületen nincs szükség nagyobb agi- tációra. A vállalatok többsége fel­ismerte, hogy a kereskedelmi mun­ka, a kooperáció a minőség, az árkérdések jelentősége nő. A régi, rugalmatlan szervezeteket nem le­hetett tovább toldozni-foldozni, a minőségileg és mennyiségileg meg­változott feladatokhoz korszerű szer­vezeti és működési szabályozásra volt szükség, amit több vállalatnál eredményesen megvalósítottak, így a villamosenergia-iparban, a Tau­rusnál. — Az említett elemzések feltárták a termelékenység színvonalának el­maradását nemcsak az iparilag fej­lett tőkés országokhoz képest, hanem az európai KGST-országok többségé­hez viszonyítva is. Megítélése sze­rint az itt rejlő tartalékok hasznosí­tása miért játszott — s némely he­lyen játszik ma is — huszadrangú szerepet a vállalatoknál, holott az első helyek egyikén kellene lennie? — A termelékenység nemzetközi összehasonlításra és az élenjáró szint mielőbbi megközelítésére irányuló munka a nehézipari vállalatoknál 1976. elején kezdődött. Ez az ön­vizsgálat tárta fel és számszerűsítet­te elmaradottságunkat. Más elemzé­sek is azt mutatták — például a Központi Statisztikai Hivatal köt­és többoldalú, országok közötti ösz- szehasonlításai —, hogy a legutóbbi évtizedben elmaradásunk a világ élvonalától nem csökkent, hanem nőtt. E felismerés nyomán a ter­melékenységi index rangja a haté­konysági mutatók között emelkedik. Sem a minisztérium, sem pedig a vállalatok vezetése nem tekinti a nemzetközi összehasonlítást egysze­ri kampányfeladatnak. Vállalataink tízéves programot dolgoztak ki az 1975. évi élenjáró nemzetközi ter­melékenységi szinte 1985-ig történő elérésére. A belső tartalékfeltárás legfonto­sabb területe az élőmunkával, a létszámmal való hatékony gazdálko­dás, a kapun belüli munkanélküli­ség megszüntetése, a munkahelyi szervezettség állandó javítása. Azt a tényt, hogy vállalataink alapvető feladatuknak tartják a termelékeny­ség fokozását, bizonyítja a tízéves programok időarányos teljesítése, sőt túlteljesítése, valamint a három év alatt — az üjsrnbe helyezett új létesítmények, létszámszükségletének kielégítésén felül — elért több, mint ötezer fő abszolút létszámcsökken­tés. így 1980. végére az V. ötéves terv számítási anyagában előirány­zott három százalékos létszámnöve­kedés helyett tárcaszinten mintegy négyszázalékos létszámmegtakarítás várható. — Ha valahol, akkor a nehézipar­ban valóban hosszú távú feladatok hordozója a termelési- és a termék- szerkezet változtatása, mert itt a leg­több fejlesztési elhatározás cgy-két esztendős megvalósítási idő helyett — az objektív technológiai adottságok következtében — jóval többet köve­tel. Megítélése szerint miben és meny­kólái végzettséggel és megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. Az új kinevezéseknél ez az arány 94 százalék. Négy év átlagában a ká­dercserék — kipevezés-f elmentés — mértéke meghaladta az évi tíz szá­zalékot. Az okok között első helyen a nyugdíjazásokat említem, de nö­vekedett — különösen a legutóbbi két-három évben — az egészségi, terhelhetőségi okok, valamint az al­kalmatlanság miatti vezetői cserék száma is. Ehhez hozzáteszem: 1978- tól kezdődően évenként külön vizs­gáljuk a gyengén működő, vagy irá­nyítási gondokkal küzdő vállalata­inknál a vezetés hatékonyságát, együttműködését és indokolt eset­ben vezetői cseréket kezdeménye­zünk. Ha nem is nagy számban de fel kellett menteni olyan magasabb beosztású vezetőket, akik semmibe vették az elvtársi környezet véle­ményét, nem tudtak úrrá lenni a személyi problémákon, erkölcsi-mo­rális szempontból váltak alkalmat­lanná a vezetésre. nyiben képesek a tárca trösztjei, vál­— Miként értelmezi a tárca a ma­lalatai előre látni, rendelkezésükre ga változó irányítási feladatait? Mi­állnak-e ehhez az elengedhetetlen — lyen jellemzőket tart ezen belül a anyagi és nem anyagi, vállalaton legfontosabbak? Ilyen értelemben mit belüli és azon kívüli — források, fel­nyújt vállalatainak, s mit vár el azek­tételek? — A termelési- és a termékszer­kezet korszerűsítését a Nehézipari Minisztérium kiemelt feladatának te­kintette, s szelektív iparpolitikára törekedett. Enneik országosan is je­lentős példája a petrolkémiai prog­ram végrehajtása. A kérdés nehéz­ipari megítélésekor eltérő sajátossá­gok érvényesülnek a kompetitiv és a nem kompetitiv szektorokban. Utóbbinál — például bányászat — a termékszerkezet csak bizonyos korlátok között fejleszthető, a ter­mékösszetételt a lehetőségek döntő­en meghatározzák. Ezen a területen a technológiára, a termékek előállí­tásának módjára kell a korszerűsí­tésnek' elsősorban irányulnia. — A kompetitiv termékek terme­lési. és termékszerkezetének kor­szerűsítése a nehéziparban hosszú távú és rendkívül eszközigényes fel­adat. Jelenleg a tárca egészét te­kintve e termékeknek mintegy har­madát tarthatjuk versenyképesnek — például gyógyszeripar, alumíni­umipar —, a további kétharmad részen belül kicsi az a részarány, amely a meglevő eszközök felhasz­nálásával korszerűsíthető. Az állami és a vállalati fejlesztéseknek együt­tesen kell ezt a célt elérniük, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a lehetőségek az utóbbi időben sző­kébbek. A vállalatok egy része csökkenő fejlesztési forrásait dön­tően már lekötötte, ezért a jövő­ben csak átcsoportosítással, az igé­nyek és a lehetőségek állandó ösz- szevetésével, hatékonyság szerinti rangsorolásával érhető el eredmény. Bár hosszú távú feladatról van szó, több területen máris eredmé­nyes a szervezőmunkánk. Példaként említhető a gyógyszeripar, a növény- védőszer- és intermedier-gyártás központi fejlesztési program műsza­ki-gazdasági koncepciójának kidol­gozása, vagy a hazai nyersanyag­kincs hasznosítása érdekében vég­zett döntés-előkészítő tevékenység. A tárca központi műszaki fejleszté­si alapjának jelentős részét is ezek­nek a feladatoknak a végrehajtásá­ra összpontosítottuk. —A Nehézipari Minisztérium veze- tejeként nyilatkozataiban, cikkeiben mindenkor hangsúlyozta a gazdálko­dás emberi tényezőinek fontosságát. Ennek egyetlen alkotóelemét kiragad- va: a vállalati — úgynevezett sző­kébb, legfőbb — vezetők felkészültsé­ge, tapasztaltsága, változásokra való készsége milyen? Ebben a körben mekkora mértékű volt — s milyen okokra visszavezethető — a cserélő­dés a legutóbbi esztendőkben? — Több mint 450 magasabb ve­zető beosztású dolgozót foglalkozta­tunk a tárca területén. Felkészültsé­güket, alkalmasságukat sok összete­vő alapján vizsgálhatjuk. Röviden úgy fogalmazhatok: a vezetők dön­tő többsége mgfelel a velük szem­ben támasztott követelményeknek. Ezt igazolja a vezetők beszámoltatá­sának és ellenőrzésének tapasztala­ta, a hatáskörűé® illetékes párt­szervek adta értékelés is. E vezetői állomány 87 százaléka felsőfokú is­tél? — A minisztérium irányító tevé­kenységének eredményei a vállala­toknál realizálódnak, tehát jó vagy rossz munkájuk egyben a miniszté­rium vezetését is minősíti. A Nehéz­ipari Minisztériumban 1978-ban át­szervezést hajtottunk végre. E mun­ka befejezéseként létszám- és tevé­kenységi kör átcsoportosítással meg­erősítettük a közgazdasági irányító részleget. Űj feladat az ágazatok és vállalatok közötti koordinációs kapcsolatok szervezése. Utóbbira példák: a termelékenységfejlesztő társulások létrehozása, a konvertál­ható készletek egységes nyilvántar­tására és csökkenésére irányuló tár­ca tevékenység, a vállalatközi ta­pasztalatcserék szervezése, széles körben alkalmazható szervezési tí­pusmegoldások, módszertani segéd­letek kidolgozása és elterjesztése. — A segítségnyújtás azonban köl­csönös. A vállalatok és a miniszté­rium alapvető érdekeltsége közös — mondotta befejezésül a nehézipari miniszter. mészáros ottó Alkotó ember A ház sohasem csöndes Azon a könyvespolcon, amely mindig kézközeiben van, a kedven­cek sorakoznak: Juhász Ferenc, Jó­kai Anna, Ratkó József, Calgóczy Erzsébet, Ördögh Szilveszter... Hermann Hesse Nobel-díjas író egyik mondata jut az eszembe: azok közül a világok közül, amelyeket az ember mm a természettől kapott ajándékba, a könyvek világa a leg­nagyobb! Ügy tűnik, az a sok könyv ott a lakásban, olyan világ. Vagy mégis más, talán? A könyvekkel úgy vagyunk, mint az emberekkel: sokkal kötünk isme­retséget, de közülük csak kevés lesz a barátunk. Könyvek, a kedvencek, vagy talán a barátok közül. Az egyik Illés Lajos: Tizenkét portré című munkája önmagától nyílik szét az egyik oldalon. Pontosan ott, ahol a dedikáció olvasható: Gelencsér Ildikónak baráti szere­tettel és köszönettel a Méltó hatal­mat című versem oly értő, s érze­lemmel teli hiteles előadásáért. Kö­szönettel Váczi Mihály. Ez a könyv, például — barát. Vagy talán még annál is több?... Belépőül is szolgálhatott volna a Színművészeti Főiskolára. — Téved, soha sem akartam szí­nésznő lenni — mondja —, noha sokat voltam színpadközeiben. Sőt, sokszor rajta is, a világot jelentő deszkákon. Az emberek szeretnének kiemel­kedni a hétköznapi életből, kitörni az adott keretek közül, de ennek a korlátlan emberi szabadságvágynak egyetlen megoldása van: tudomásul venni a kötelékeket. Azokon belül kell megteremteni mindenkinek a maga szabad életét... Dunabogdány kettőt adott Gelen­csér Ildikónak: szíve vágya szerinti munkát majd családi boldogságot. Férje, Csabán Szvetozár agronómus, a dunabogdányi Űttörő Termelőszö­vetkezetben dolgozik. Szerb szár­mazású. Nemzetiségi. És Dunabog­dány, nemzetiségi község... Ars poetica Kis kitérők Debrecenben például, a Mágnás Miska operettparódiában, Rollát alakította. Aztán a KPVDSZ József Attila irodalmi színpadán... de ezek csak kitérők voltak. f Gelencsér Ildikó, a dunabogdá"--i művelődési ház igazgatója közgaz­dasági technikumot végzett, de a kitérők már elkötelezték: népműve­lő lett. Mikor, is? Hogyan is? A fehértörzsű nyírfákkal szegé­lyezett Nyíradonyban született, 1949-ben. Az általános iskolát, a technikumot Debrecenben végezte, majd az eszmélés után, a népműve­lés-könyvtár szakot Is. Pályázat út­ján került Dunabogdányba. Vajon sejtette-e, amikor döntött, hogy egész embert kívánó, sok buktatót rejtő útra lépett? ... Szeme sötétre színeződik, ha a kezdeti nehézségekről emlékezik. A lakástalanság, a társtalanság ... Ne­héz beilleszkedni az ismeretlen, az idegen közegbe. Nehéz volt, de még­is Dunabogdány lett döntő az éle­tében. Fény és árnyék Hincz Gyula grafikája — Gyéreinknek szerb névadó ün­nepséget rendeztünk, amit példának, meg bátorításnak szántam... a du- nabogdányiak nemzetiségi büszkesé­gére akartam hatni... A személyes példa jó hatással volt a községre: elindult valami. Ma már német nemzetiségi házassági ünnepek megrendezése a program. — Hirdetem és vallom, hogy min­den nemzetiség mikrokultúrája van olyan gazdag és szép, hogy szeretet­tel közeledve hozzá meg lehet, és meg is kell találni azokat a formai és tartalmi jegyeket, amelyeknek se­gítségéve'. a családi ünnepeket olyan színvonalon lehet megrendezni, hogy azok vetekedjenek, vagy felülmúl­ják az egyházi szertartásokat... — Ezt szépen mondta. Ügy tűnik, mint egy hitvallás. A nemzetiségiek itt dolgozó népművelő ars poeticá­ja... Elmosolyodik, gondolkodik egy kicsit, majd megszólal: — Lehet, hogy igaza van. Ebben a szakmában, de ez nem is szakma, hanen) hivatás, csak emberközelben lehet dolgozni. A népművelő, csak az emberekből kiindulva tervezhet... Pezsgő sósav És most mondja a terveit. Felso­rolja az eddigi eredményeit. Alig tudom követni ... — Kedd esti beszélgetések... ha­vonta egyszer, a hónap utolsó kedd­jén ... Ördögh Szilveszter vezetésé­vel .. i irodalmi műsor, zene, képző­művészet ... — A Művészportrék 1974 óta so­rozat. A múltkor Bessenyei Ferenc jött el hozzánk ... És ismét vissza a Kedd esti be- szélgetések-hez... — Mítoszok. (Biblia — görögök — buddhizmus — mohamedánizmus) ... Madách — Milton — Ady — ... aztán Boccaccio, az intézményesí­tett mitológia parafrázisa és lelep­lezése. Reform — restauráció..’, reneszánsz. Manierizmus és barokk. Elidegenedés... Camus... Kafka... Csontváry. Majd a kijózanodás: Sánta — Pilinszky — Juhász... Aztán, újabb ötletek, témák, ter­vek és megvalósult álmok ... o kis­csoportos foglalkozások, a szocialis­ta brigádok klubja. A munkásmű­velődés. — Ez a legfontosabb. Minden népművelőnek erre kell törekednie, megtalálni azt a legjobb formát; amivel hatékonyan elősegítheti e nemes feladat megvalósítását. Ná­lunk a szocialista brigádok klubja igen tevékeny ... És tovább mondja ... E hónapban Hegedűs D. Géza színművész jön, Nagy Lászíó-műsor- ral. Aztán Kecskés András nanto- mimművész, majd Cseh Tamás, vagy Bródy János... Berkovits György szociológus. Az imént felso­rolt műsorok a fiatalok klubjának témái... Miközben Gelencsér Ildikó, szinte lélegzetvétel nélkül sorolja a múló napok eseményeit, azon töprengek, hogy mikor van erre ideje? Két gyereke, férje van. De ő csak so­rolja, elszántan. A népművelő csak akkor képes eredményesen dolgoz­ni, ha olyan, mint a lecseppent só­sav. Bárhova is esik. forr. pezseg... A dunabogdányi művelődési ház­ban, mindig történik valami. A ház, sohasem csöndes... Gelencsér Ildikó idén kapta meg a Szocialista kultúráért elismerést... Ha ezt az írást idézettel kezdtem, stílszerű azzal is befejezni. Leeme­lem a könyvespolcról a második barátot. Az is önmagától nyílik ki az egyik helyen. Ott, ahol a másik dedikáció van. Hiszem, hogy tudásoddal hivő ma­radhatsz, remélem, hogy hiteddel másokat is tudóssá tehetsz. 1979. július 7. Bánlaki Pál szociológus. KARÁCSONYI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom