Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-11 / 264. szám

M79. NOVEMBER 11., VASÁRNAP ftp Asszonyok a gyárban Hétköznap a Mezőgép érdi1 telepén Először az érdi vakok és csökkentlátóik Milton Klubjá­ban hallottam róluk, A nehéz sorsú emberek örömmel újsá­golták: a Mezőgép érdi gyá­rának kollektívája patronál­ja őket. A gyár vezetősége autóbuszt kölcsönöz a kirán­dulásokhoz, a dolgozók pe­dig rendszeresen látogatják a klub rendezvényeit. Ez á tevékenység csak egy a _ sok közül, amelyet a Me­zőgép érdi gyárának nőbi­zottsága folytat. Fülöp Jó­zsef né, a nőbizottság elnöke több mint húsz esztendeje szakszervezeti aktíva, a válla­lat szakszervezeti bizottságá­nak is tagja Közel a lakáshoz 1 — Minden munkánkat ösz- szehangoljuk az üzemi szb- vel, valamint a közművelődési bizottsággal — mondotta. Nagyajtai Imre, az üzemi szakszervezeti bizottság el­nöke — művezető a szerviz- műhelyben — és Gaszt Ist­vánná, az szb. kultúrfelelőse — műszaki adminisztrátor — példákkal illusztrálja az együttműködést. Néhány adat a gyárról: a dolgozók összlétszáma 359, eb­ből 130 nő. Átlag életkoruk 30 év körül mozog. Rendszere­sen 25—26-an vannak gyesen. A leányok és az asszonyok egy-két kivételtől eltekintve érdiek. A gyermekek óvodai elhe­lyezésében vajon tud-e segí­teni a nőbizottság a munka­helyükre visszatérni szándé­kozó anyáknak? — Minden esetben — hang­zik az egyértelmű válasz Fü­löp JózsefnétőL — Sőt, a gyermekeket abban az óvodá­ban segítünk elhelyezni, ame­lyik közelebb van a szülők lakóhelyéhez. Egymásnak segítenek *— Ez annak köszönhető folytatja Gaszt Istvánná —, hogy dolgozóink nagyon sok társadalmi munkát vállalnak a város gyermekintézményeiben, a malterozástól a falfestésen át a takarításig, díszítésig ... — Ha 5—6 ezer órára be­csülöm évente, azzal mégnem is mondtam sokat — fűzi hoz­zá Nagyajtai Imre. — Az óvo­dákkal és iskolákkal egyaránt jó a kapcsolatunk. Csak egyet­len példa: a 4. számú általá­nos iskolában bábcsoport mű­ködik, amelynek tagjai min­dig szívesen tartanak nálunk előadást, gyermeknapon, vagy mákul áskor. Idén — a nemzetközi gyer­mekév alkalmából — a szo­kásosnál is több programot szervezett a nőbizottság a gyáregységben dolgozó szü­lők gyermekeinek, de az is­koláikkal való kapcsolattar­tás jegyében gyárlátogatást is szerveztek a felső tagozato­sok részére. Idén 15 csoport ismerkedett a különböző mun­kafolyamatokkal, s " ennek eredményeként a 30 ipari ta­nuló többsége az ismertetés alapján választotta a lakatos, az esztergályos, a marós, vagy a gépi kovács szakmát. A nőbizottság, mint a gye­sen lévő kismamáikkal éppúgy a nyugdíjasokkal is tartja a kapcsolatot; meghívja őket ingyenes országjáró kirándu­lásokra, s a közművelődési bi­zottsággal együtt rendezett ünnepségekre, előadásokra, bálokra. Most éppen a Kata­lin bálra készülődnek. Kapun belül És milyen a dolgozó nők helyzete a gyáron belül? Fe­le-fele arányban oszlanak meg a fizikai és az admi­nisztratív állományban lévők, kicsit az utóbbiak javára bil­len a mérleg. A műhelyekben dolgozók órabért kapnak. A nőbizottság béremelési javas­latait még minden esetben jó­váhagyta mind az szb, mind a gyár vezetése. Valamennyien igénybe ve­szik az üzemi konyhát, ahol nemcsak helyben lehet ebé­delni, hanem 9,50-ért elő le­het fizetni a család számára is. — Nagyon nagy könnyebb­ség ez az édesanyáknak — mondja Gaszt Istvánná —, nékem is két gyermekem van, így hát tudom, hogy mit je­lent munka után csak melegí­teni a vacsorát, és nem ne­kikezdeni főzni... A munkaidő befejeztével nyitva áll a fiatalok előtt a KISZ-klub, és hetenként két­szer lehet kölcsönözni a 300 kötetes SZMT letéti könyv­tárból. Üdüléseik, A nők ügyeivel foglalkozók tárgyilagosan ál­lapítják meg, hogy ezeken túl­nyomórészt a gyermekeiket egyedül nevelő anyák vesz­nek részt, gyermekeikkel együtt. Mint otthon Nagyajtai Imre arra a kér­désre, hogy milyen a nők aránya a vezetésben, sorolni l^ezdi a beosztásokat: — Termelési csoportveze­tő-helyettes, a gumiüzem mű­vezetője, a számviteli csoport vezetőhelyettese, a raktárve­zető, a konyhavezető, a la­katosüzem csoportvezetője... Megkérdezem: ez valameny- nyi!' tcnylégésén vezető beosz­tás? Beszélgető partnereim igennel válaszolnak, s hozzá­teszik: felelősségteljes beosz­tások. A nőbizottság elnöke így fogalmaz: — Ahhoz képest, hogy az érdi a Mezőgépnek csak kis egysége, nagy agyár­ban a nődolgozók szerepe. Ehhez még hozzátehetjük: az asszonyok valójában má­sodik otthonuknak érzik munkahelyüket. Ezért vesz­nek részt munkaidőn túl szé­pítésében, ha ünnep közeledik, s ezért mondják büszkén, ha valamely városi rendezvényen csoportosan részt vesznek: a Mezőgéptől jöttünk. Tófalvi Éva Amikor ébrednek a tanyák Amennyire különbözik a ta­nyai ember mai élete a váro­siakétól, annyira gondolkodá­sukban is másfélék az itt la­kók. A nagykátai határban a táj ismerőinek véleménye sze­rint rohamosan fogynak a ta­nyák. Napjaik kezdetéről, a hajnalokról szóló beszámolók úgy hatnak, mintha legalább­is 20—30 évvel később mesél­nénk el ezeket a történeteket. Kőporral vakolt újmódi ház a tőtevényi tanyák között. A léckerítést fehérre meszelték. Az épület előtt ezüstf enyő és borókai, beljebb eper- és szdl- vafá'k sötétlenek. Az udvaron istálló, kamra, pince, oldalán Páddal fedett talkarmányos- szenes fészer és garázs. Fertállyal négy után Fertállyal múlhatott hajnali négy, amikor odabent felkap­csolják a villanyt. Kisvártatva megjelenik a gazda az ajtó­ban. Az istállóhoz megy. Le­emeli a vaspántot (az ajtóról, belép az állatok levegőjétől és a párolgó trágyától nedves he­lyiségbe. Megszokott mozdu­lattal veszi kézbe a fal mellé támasztott villát, megnedve­síti tenyerét és hozzálát az al- mozáshoz. így kezdődik Kovács László 49 éves tanyai tsz-tag napja. Kora reggeli foglalatoskodá­séban természetesen nem ma­rad magárat Segít a feleség is. — Viheti a tejet — mutat a kékre festett kannákra a fejő- S 'erői felállva a serénykezű íny. S valóban igyekezni . , hiszen a fogátos, Gulyás István akkurátus ember. Nem kenyere a várakozás. A gumi­kerekű kocsi most is időben érkezik. — Szűnhetnék már ez az eső, hisz’ kint . van még a ku­koricaszár. A maguké is ta­lán? — kérdi, miközben a ra­kományt rendezgeti a 62 esz­tendős kocsis. — Kint, a1 fene enné meg, de majd csak megcsendesedik az idő. S bekerül aztán a szár. Legalábbis, ha akad fuvaros — teszi az ajánlatot a magtá­ros a bakon ülőnek. Amaz ér­ti a szót, és sokatmondóan bólint. — Hát jó egészséget — kö­szön el. Cseresiznyefanyelű ostorával suhint egyet a lovak hátára. A tanya és hozzá az ott élő állatállomány — te­hén, üszőborjú, négy anya­koca, két hízó, tíz malac és vagy száz baromfi — gazdája még vet egy pillantást a tá­Gépjárműjavító napok A gépjárműjavító szakmá­ban mintegy 2,5 ezer kisiparos tevékenykedik. És több ezerre tehető azoknak a száma, akik közvetlen vagy közvetett for­mában vesznek részt á hazai motorizáció fenntartásában, fejlesztésében: autóalkatrész­készítők, akkumulátortöltők, üvegezők, gumi javítók. Ez a mintegy 10 ezer kisiparos ér­dekelt követlenül — közvetet­ten pedig az autósok százezrei — abban a rendezvénysoro­zatban, amelyet országos kis­iparos gépjárműjavító szak­mai napok címmel nyitott meg Neményi Endre. A háromnapos rendezvény 10 szakmai előadásának, vala­mint tanácskozásainak célja, hogy felkészítse a kisiparoso­kat az 1980-ban bevezetésre kerülő új szakkövetelmény­rendszerre, segítséget nyújt­son a szakosodáshoz. A szakmai napokkal egyide­jűleg megnyitották azt a kiál­lítást is, amely bemutatja az autójavítás korszerű eszközeit, a legújabb technológiákat, újításokat, illetve szabadalma­kat. Vizsga! a lézer A Budapesti Mű­szaki Egyetem laboratóriumában kísérletek foly­nak. A célja, hogy a gépjárművek mosásakor kelet­kező olajos, isza­pos víz ne szeny- nyezze környeze­tünket. Az áram­lástani vizsgálatok technikai érde­kessége, hogy fon­tos szerepet kanott a lézersugár is. volodó szekér után, aztán a ház felé indul, sietősen. Véget ért hát a reggeli kis- gaizdasági teendők sora, ez­után kezdődik még a munka a nagyüzemben. Kovács László megmosdik, sebtében ruhát vált. Valami fontos üzenetet még a hátsó udvarba kiált az asszonynak, aztán begyújtja az új Skoda motorját, és a nagy- kátai tsz-be viteti magát a fehér színű, csillogó autóval. A magtár vagy tíz kilométer­nyire van, de kocsival igazán nem távolság. Örül, hogy vége a hétnek, hogy újra szombat van. Mari, a lánya, ma hazajön a jászbe­rényi bentlakásos általános is­kolából. Együtt lesz a család. Ahogy lenni szokott, megnézik majd a tv-műsort, s vasárnap valamivel később kelnek. Megvárja őket a munka... Sárban, villany nélkül Juhász István alsóegreská- tai tanyásgazdára mondta va­laki egyszer tréfásan: nem bánja az, ha az isten meghal is, csak szép temetése legyen. A 63 esztendős nyugdíjas tsz- tag valóban derűlátó, persze elsősorban saját munkája eredményességét illetően. Da­colni lábszik a világgal. Két vezeték között villanyfény nél­kül gazdálkodik'. Az imént kelt föl, kezében viharlámpa vil­lant fényt. Az udvart járja, nincs-e beteg állat, netán híja a jószágnak. Csizmái hango­sain cuppognak a mindent el­borító sárban. Szürkületkor derül ki, a haj- nali leltározás nem is lehetett olyan jelentéktelen feladat. Ügy tűnik, Gross Arnold gra­fikája kel életre, némi módo­sítással. Állatok, kicsik és na­gyok, lent a földön' és fent a tetőn, ólban és ól mellett. Ke­rítés tövében és széjjel a me­zőben. Bezárva és szabadon. Egyedül és csapatban. Karó-" hoz kötve és karámba zárva. Körös-körül / mindenféle isme­retlen rendeltetésű tárgyak kusza összevisszasága. A bá­beli zűrzavar látványát a ro­zoga gémeskút metszi két részre, kolonca valaha ekeke- rí&ként szolgáik Hogy az idős embernek, fe­leségének, fiának és a két se­gítségnek, vagyis az alkalmi napszámosoknak, mennyi is valójában a , teendője, arról képtelenség számot adni. Ab­rakot kevernek egy zsúfolt kamrában, vízzel teli vödrö­ket cipelnek. A legényfiú. szé­nát hoz be a szérűről. Moz­gás, csörömpölés, állathan­gok. — Tulajdonképpen mekko­ra az állomány? — kérdezem Juhász Istvánt már a konyhá­ban, falatozás közben. — Megmondom én, hiszen megszámolni úgysem tudja. Két ló, két idősebb és egy fia­talabb csikó, nyolc tehén, H anyakoca, 70 malac, 129 bir­ka, 44 pulyka, 98 liba, 50 ka­csa, vagy ezer tyúk, 400 ga­lamb, sőt egy kecske is a ta­nyához tartozik. — Mehetne ez jobban per­sze, ha lenne villanyunk. A szövetkezet vezetői ígérték, karácsonyra nem maradunk sötétben. Ügy mondja ezt, mintha ez a mostani munka nem zsigerelné ki eléggé őket. Mintha keveset dolgoz­nának ez idő tájt. Juhász István, élete legszebb eseményeként emlegette azt a napot, amikor 15 hold földet vásárolt a tönkrement uraság­tól. Akkoriban. nagy lendület­tel kezdett gazdálkodni. S most öregségére újra megjött az ereje, a kedve. Csak ma reggel szállított 9 ezer tojást a meggypiros Wartburggal az áfésznek, s a csarnok 80 liter tejet vett át tőlük. — Míg élek, nem hagyom el a tanyát: minden bokor, fa id eköt... Jövőre a faluba költözünk Lendvai Gábor 4. osztályos kisdiák úgy él, mint a leg­több tanyai gyerek. Reggel 6 után nyitja a szemét a világ­ra. Az ágyból kikelve segít a jószág ellátásában. Mosakszik, öltözik. Felhörpinti a csupor tejet. Harap hozzá a zsíros ke­nyérből. Aztán kicsit álmo­san nekilódul az egy kilomé­teres útnaik. Gyalogosan. A földút szélén toporog egy ide­ig, várja a zöldbódés batárt, amelyben már ott ülnek a többiek, a társak. Egyórás zö- työgés, rázódiás után érkezik célhoz, a kéttantermes alsó- egreskáiai iskolába. Itt ad számot arról, mennyire alkal­mas a petróleumlámpa fénye az alapos felkészüléshez. — Apám szerelő, anyám odahaza dolgozik. Szeretem az állatokat, a tanyát. Leg­jobban a teheneket, azokkal kevés a baj — mondja, ahogy fokozatosan fölenged. — Jövőre beköltözünk Nagykátára. Már megvettük a sódert. Akkor majd nem kell ilyen messzire járnom. Ha fel­növök, villanyszerelő leszek magyarázza hittel. Arról is be­számol, hogy elsősorban számtant kedveli. Találomra felütjük a kissé gyűrött koc­kás füzetet egy megoldott fel­adatnál: a ház alapozásához követ hordanak a gépkocsik. Egy alkalommal 1575 kilót hoznak. Mennyit szállítanak hat fordulóval? Az eredmény jó. Valkó Béla (Következik az 5. rész: Fe­hér fények a dolomitbányá­ban.) Kutatások-közösen Intézetek és gazdaságok együttműködése Az állami gazdaságok egy rój sze ma már jelentős feladato­kat vállal az egész mezőgaz­daságot érintő nagyobb kutaj tási programok megvalósításá­ban. Százhuszonnégy állami gazdaság és mezőgazdasági kombinát közül száz foglalko­zik különböző színvonalon ku­tatással, üzemi kísérlettel vagy vizsgálattal. A gazdaságok és a kutató intézmények közötti együttmű­ködés leggyakoribb formája a rövid, illetve hosszú távú szer­ződéses viszony, amely rögzíti a megbízó és a megbízott jo­gait, kötelezettségeit, valamint az anyagi elszámolás módját. Mindinkább a kölcsönös anya­gi érdekeltség vezérli az elmé­leti kutatók és a gyakorlati gazdák közös munkáját. Az Állattenyésztési Kutató Intézet hét állami gazdasággal műkö­dik együtt: pontosan meghatá. rozták, hogy melyik gazdaság milyen részlet-kérdésekkel fog­lalkozik, megállapodtak abban is, hogy milyen módszerekkel értékelik a teljesítményeket. Ily módon a kapott eredményt széleskörűen felhasználhatják, a tudományos munkának ugyanis közös nevezője van, ami a széles körű gyakorlati adaptálást teszi lehetővé. Több növénytermesztési ku­tatóintézet is kialakított közös anyagi érdekeltséggel' jól mű­ködő, nagy hasznot hozó közös tevékenységet állami gazdasá­gokkal. istopirin és a többiek Honnan kapják nevüket a lovak ? Az idei bábolnai napokon megrendezett lóárverésen a Kástélyos nevű sárga an­gol telivér kelt el a legmaga­sabb áron. A nagyon szép küllemű és jó ugró tulajdon­ságokkal rendelkező paripa a híres Imperial leszármazottja. A dobraverésnél nemcsak Kástélyost, hanem a többi lo­vat is a nevét kikiáltva ve­zették elő. De honnan kap­ják vajon a lovak szép, ér­dekes, vagy különleges ne­vüket? Öröklött kezdőbetű Az angol telivérek keresz­telője előtt bizony sok fejtö­rést okoz ez a lótenyésztők­nek. Minden csikó anyja ne­vének kezdőbetűjét örökli. Ehhez igyekeznek aztán — — nálunk — minél magyaro­sabb nevet kitalálni. így lett például Seebirk fia Sárkány. Gyakori azonban, hogy néma kezdőbetűből, hanem egy fo­galomkörből alakul ki az utód neve. így nevezték el Margarét lányát Mezei Vi­rágnak, vagy így kapta Tab­letta nevű anyja után Isto­pirin a nevét. Az arab lovak törzskönyve­zésénél nincs szükség fejtö­résre, mert az utód — akár mén, akár kanca — mindig apja nevét örökli. Ezért van például a híres O’Bajannak, vagy Shagyának sok tucat azo­nos nevű utódja. A csikókat arab sorszámmal különbözte­tik meg, és a számozást min­den évben elölről kezdik. A legutóbbi árverésen elkelt négyéves Obinak például az apja Farag 1., anyja Ibu Gá­lái volt. A számot, nevének kezdőbetűit, a tenyésztő gaz­daság világpiacon jegyzett mo­nogramját, valamint, a csikó születési évének utolsó szá­mát fájdalommentesen bele­sütik az állatba. Az évtizedek jelölése nincs szükség, hiszen a lónál tíz év olyan nagy kor­különbség, hogy a szakember azonnal látja. A világ sok táján találhatók a bábolnai B-betűs lovak. Ez a monogram persze csak út­mutató. Aki többet akar meg­tudni származásukról, múlt­jukról, egyéniségükről, az min­dent megtalálható róluk a bá­bolnai törzskönyvekben. Eze­ket rendkívül pontosan veze­tik. A ló apjának, anyjának a születési évét, az utódok test­alkatát, színét, különleges is­mertetőjeleit, esetleges fo­gyatékosságait is megőrzik bennük. Sírkő O’Bajannak Az arab lovak törzsköny­vét 1816-ban kezdték írni Bábolnán. Shagya a leg­régibb olyan őse a gazdaság lótenyészetének, amelynek még még ma is vannak le­származottai a kombinátban. 1836-ban került Bábolnára. Az 1885-ben érkezett O’Bajan 25 évig volt tenyésztésben. Családfája hírnevét több mint 300 csikója öregbítette. A bá­bolnai ménesudvaron sírkő­tábla őrzi emlékét. Berde Éva Takarékosabb, előrelátóbb Számítógépes növényvédelem Elektronikus számítógép se­gítségével tervezik meg a jö­vőben a szántóföldi növény- védelem technológiáját, amely­től a vegyszeres gyomirtás ha­tásfokának javulását és a több. nyire importból származó gyomirtószerek egy részének megtakarítását várják a szak­emberek. A nemzetközi vi­szonylatban is új eljárást a Baranya megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomáson dolgozta ki négy szakember. Az eljárás lényege az, hogy a vetésre kijelölt terület egy- egy táblájáról h Ötvenhárom adatot gyűjtenek össze, ezeket kódolják és lyukkártyán rög­zítik. Az adatokat ezután elektronikus számítógéppel fel­dolgozzák, s az eredményre alapozva tervezik meg a kö­vetkező évi növényvédelmi programot, illetve annak meg­felelően szerzik be a szüksé­ges gyomirtószereket. A szántóföldi növényvédőt lem tervezésének mindeddig nem volt objektív alapja a nagyüzemekben. A gyakorlatra a túlbiztosítás volt jellemző, következésképpen pazarlással is járt. Az új számítógépes el­járást valamennyi szántóföldi növényre kidolgozták, és en­nek alapján készítették el a különböző típusú technológiai eljárásokat a gyakorlati mun­ka számárak

Next

/
Oldalképek
Tartalom