Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-11 / 264. szám

ni: st MEGYÉI Mcagycnr-szövge f kooperáció A száiezredik futómű-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Ara 1,60 forint 1979. NOVEMBER 11., VASÁRNAP Keret T réfás csipkelődésként hangzott ugyan el, de benne bujkált a nem bántó, inkább sóhajtozó irigység némely felhangja is. Azt mondta az egyik gyárigazgató a másik gyár­igazgatóra, hogy könnyű neki, mert hiszen a vezeté­se alatt álló üzem kizárólag első osztályú termékeket bocsát ki. Az első termelő­helyet az illendőség el­hallgattatja velünk, a má­sikat azonban miért ne ne­veznék meg? A Magyar Hajó- és Darugyár . váci egységéről van szó, az ott készült termékeknek — konténereknek —, ponto­sabban előállítóiknak hely­zetét vélte a vita hevében valaki irigylésre érdemes­nek. Olyan valaki, akinek az irányítása alatt álló gyárban igyekeznek ugyan, de ezt az igyekezetét nem fogja keretbe a célok és az azokhoz vezető utak folya­matos egyeztetése, hanem hol csak célok vannak, máskor meg utak, nem tudva, hová vezetnek. An­nak ellenére így van ez, hogy — becsületére válik a vitatkozóknak, megmond­ták ott a helyszínen a só- hajtozóknak — mindkét munkahelyre ugyanazok a szabályok érvényesek, a fölkínált lehetőségekben nincs nagy eltérés. Hiba, a tények eltorzítá­sa lenne azt állítani, a ha­jógyár váci telephelye ma­ga lelte a most járt utat; nagyvállalati gyáregység­ről van szó, azaz elválaszt­hatatlan a fejlesztési, a termelési folyamatokban az, ami rész és egész, ami tehát helyi és nagyvállalati törekvés, cselekvés. Mégis, a váciak érdeme abban van, hogy a lehetőségek kamatoztatásához úgy te­remtették meg az alapokat, amint az elvárható: az üz­leti tisztesség megtartásá­val, a minőség első helyre állításával, a megrendelők igényeinek — olykor kü­lönleges igényeinek — mindenkori teljesítésével. A konténergyártó sorok tervezésében, fölszerelésé­ben nekik sem kellett ke­vesebb akadályt legyűr­niük, mint bárki másnak, aki napjainkban — a het­venes években — fejleszt, ám ők a nehézkes beruhá­zási kereteket nem ment­ségnek tekintették, hanem olyasminek, amin úrrá le­hetnek, ha akarnak, jri éhány napja került nyilvánosságra — a Minisztertanács októ­ber 29-i ülése nyomán — a kormányhatározatoknak az az összefüggő rendszere, amely a jövő esztendei gazdálkodást — s alapve­tően a további évek gaz­dálkodását szintén —, ke­retként szabályozza. Sok lényeges változás van ezek­ben a jogi előírásokban, ám megfelel a valóságnak, ha azt állítjuk: nincs sem­mi meghökkentő újdonság bennük. Ténylegesen olyan követelmények megfogal­mazói, amiket a gazdálko­dók már hosszabb ideje is­mernek, részben teljesíte­nek, s amik általánossá té­teléről a jövő év januárjá­tól kezdve, előre tudtak. Éppen . ezért elgondolkoz­tató az olyasfajta mérlege­lés, hogy vannak, akiknek könnyű, s olyanok szintén, akiknek nehéz. Senkinek sem könnyű! Mármint a helyzete, feladata. Fölmentés rejlene ennek elismerésében? Csupán a tényt állapítottuk meg. Egyebek között azt, hogy januártól a vállalatok tisz­ta jövedelmének megosztá­sában növekszik az állam részesedése, azaz, ha az ed­dig elért jövedelmezőséget tekintjük alapnak, akkor kevesebb marad a terme­lőhelynél a forintokból. Ha az eddig elért jövedel­mezőséget tekintjük alap­nak. Az ismétlés: hangsú­lyossá tétel. Hiszen az új szabályozás egyik lénye­ges vonasa éppen az, hogy tágabbá alakítja a vállala­tok differenciálódásának terepét, gyorsabb, szaba­dabb utat ad azoknak a közösségeknek, amelyek ké­pesek a munka társadalmi hatékonyságának növelésé­re. S ami elengedhetetlen ennek a képességnek a ka­matoztatásához: gazdálko­dási magatartásukat is en­nek megfelelően változtat­ják, formálják rugalmasab­bá. Valójában ugyanis — bár némi leegyszerűsítéssel — a szabályozás a gaz­dálkodási magatartás „il­lemkódexe”, annak tudatá- sa, hogyan kell — társa­dalmi előírásoknak megfe­lelően — viselkedni a ter­melőtevékenység forgata­gában. I tt válik jelképpé az, amit a váciakról el­mondtunk, s amiért sóhajtozó irigységgel emle­gette a város egy másik üzemének vezetője őket. Magatartásuk a magyará­zata a sikernek; tudták, hogyan kell viselkedniük. Örvendetes: növekszik azoknak a termelői közös­ségeknek a száma, amelyek szintén megtanulták ezt, viszonylag rövid idő alatt, s aminek köszönhetően az előzetes elemzésekhez ké­pest kisebb a várhatóan nehéz helyzetbe jutó üze­mek Csoportja a megyében. Ha valami, akkor az az igazán fontos a most már ismeretes gazdálkodási változásokban, hogy a jövő esztendőtől kezdve fokozó­dik a normativitás, visz- szaszorul az úgynevezett egyedi elbírálások, szabá­lyozások lehetősége. S a normativitás erősítése az­zal egyenlő, hogy a gaz­dálkodási keretek — hang­súlyozzuk: a keretek — igazságosabbak lesznek, nem tagadják meg az esélyt egyetlen termelő­helytől sem, ha képes nö­velni munkája hatékonysá­gát! Ez az esély elvben eddig sem hiányzott, a gya­korlatban azonban az eséllyel élők, s az azt vesz­ni hagyok sók esetben egy­formán boldogultak, sőt, megtörtént az is, Vácott is, hogy az esélyek töredékét sem fölhasználok több bér- fejlesztéssel, nyereséggel gazdálkodtak, mint azok, akik minden tőlük telhe­tőt megtettek a gyarapodás érdekében. Az új keretek ilyen — és hasonló okok miatt a korábbiaknál sok­kal igazságosabbak, ám meglehet, igazságtalannak érzik ott, ahol eddig — tá­mogatással — csekély tel­jesítménnyel jól megvoltak. Igazságtalannak érzik, de ettől még nem igazságta­lanság az, ami történik, sőt, a normális állapot újra­teremtése. Ami azért szük­séges, mert — a példa szűk körében maradva — Vácott egyetlen üzem van, amelynek termékei csakis első osztályúak; a hajó­gyáriak. Egyetlen, negy­vennyolc vállalat, ipartelep közül. M. O. Hivatalos látogatás iáim Syörgy Párizsira utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Raymond Barrénak, a Francia Köztár­saság miniszterelnökének meg­hívására a közeljövőben hi­vatalos látogatást tesz Fran­ciaországban. Az átadás pillanata. A képen, balról jobbra: Pálinkás György, a maglödi gyár igazgatója, Ny. A. Iíovaljov és Nagy József Barcza Zsolt felvétele Ünnepség volt tegnap dél­előtt az Ipari Szerelvény- és Gépgyár maglódi járműgyárá­ban: a magyar—szovjet jár­műipari kooperáció keretében elkészült a százezredik futó­mű. A jubileumi darab ugyanazt az utat járta be, mint nagy­számú elődei. A Szovjetunió­Ske haséfgea & fotdef Kiadós esők után Némileg lemaradtak a Pest megyei gazdaságok a cukorré­pa-betakarításban. Az elmúlt időszakban hullott eső'ugyanis akadályozta a szedést. A Hat­vani Cukorgyártól kapott tá­jékoztató szerint eddig csupán a termény 78 százalékát szállí­tották be a szövetkezetek, és ez veszélyezteti az eredeti ha­táridő, november 20. betaxtá- j sát. Most az a feladat, hogy a ! termelők meggyorsítsák a tem­pót, és ahol nincs elegendő szállítóeszköz, prizmákba rak­ják össze a répát. A tárolásért a feldolgozó külön felárat fizet. A betakarítást az illetékesek azért is sürgetik, mert a tartós esős időszak, netán a fagyok beálltával kárba veszne a cu- kornakvaló jelentékeny része. A gyár egyébként alaposan fel­készült akár nagyobb tételek fogadására is, ez nem akadá­lyozhatja az átadást. A rép-án kívül egyéb fonto­sabb szántóföldi növény már nincs a határban. A figyelem azért elsősorban az őszi mély­szántások felé fordul. A ceg­lédi Lenin Tsz-ben már 3-100 hektáron forgatták meg a föl­det. A gazdaságban az elmúlt na­pokban megkezdődött a téli gép­javításhoz a felkészülés. A megye nagy gyümölcster­mesztőjének, a Törökbálinti Állami Gazdaságnak, a föld­jein a hét vegén fejeződött be egy 110 hektáros telepítés. A nagyüzem dolgozói 25 ezer fát ültettek el: a legnagyobb te­rületre, 55 hektárra ősziba­rack került. De helyet kapott a fagytól kevésbé veszélyezte­tett dombokon a kajszibarack, a szilva és a meggy is. A nyáron 60 centiméter mélyen megforgatott tala­jon viszonylag gyorsan haladt az ültetés. Mivel a telepítés ide­jén nem hullott csapadék, va­lamennyi fa tövét megöntöz­ték. Számítva a kártevők pusz­títására, a földet mindenütt vegyszerrel kezelték, fertőtle­nítették. V. B. ban gyártott tengelyre az ISG-ben szerelték rá az alváz­hoz kapcsolódó tartószerkeze­teket, a rugótartó bakokat, a nyomtávúidat, hogy önálló i főegységként a Csepel Autó- I gyárba szállítva, onnan már az Ikarus buszok alvázai gördül­jenek ki rajta. E sorrendnek megfelelően először a szovjetunióbeli gyár­tók nevében Nyikolaj Koval- jov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetségének helyet­tes kereskedelmi képviselője méltatta az együttműködés je­lentőségét. s adta át jelképe­sen a százezredik tengelyt Nagy Józsefnek, az ISG vezér- igazgatójának. aki az ebből ké­szült futóművet továbbította a Csepel Autógyár képviseleté­ben megjelent Lukácsi Gábor termelési igazgatónak. (A kooperáció történetéről lapunk 3. oldalán számolunk be.) Ma Őszinte, felelős számadás Beszélgetés Komáromi János­sal, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjével a 3. oldalon. Históriai korok diaképeken A Pest megyei múzeumok és iskolák kapcsolata. Cikk a 4. oldalon. Nem járnak már a fonóba... Az év tizenegyedik hónapja november. Milyen hagyomá­nyok, érdekességek fűződnek hozzá? — erről olvashatunk a fi. oldalon. Ma tett lépések a holnapért Interjú dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszterrel a 7. oldalon. Kihűlő mesterek, ritkuló szakmák Cikkünk érdekes ritkaságok­ról számol be a 8. oldalon. falu a dombok ölén Szada hagyománytiszteletét ismerhetjük meg a 8. oldalon található írásból. Irodalmi összeállítás Novellák, versek, grafikák a 9. oldalon. Télre készül a természet Hogyan segíthet az ember a növényeknek a zimankóban. 10. oldal. Sivíi es háréss féléiéi készülődés az erdőkben Magkezdődött az őszi munka az erdőkben — koráobinál jobb körülmények között. Különö­sen. a változó szabadtéri mun­kahelyeken dolgozók munka- körülményei javultak. Az őszi-téli szezonban 700 személyszállító járművel több mint 1200 településre viszik a munkásokat. Gondot okoz azonban, hogy még mindig ke­vés az autóousz, különösen a kis befogadóképességű jármű­vekből lenne lényegesen több­re szükség. Gyakran alig 10— 15 ember utazik egy-egy 50 személyes Ikarus autóbuszon. Az erdőkben dolgozók jelen­tős része, a létszám több mint kétharmada melegedőkben pi­henhet meg. Három év alatt megkétszereződött az erdei munkahelyeken pihenést nyúj­tó kisebb épületek, faházak száma. Kedvező változás az is, hogy a tudományos kutatók bevonásával elkészültek a kor­szerű munka- és védőruháza­tok, amelyek a gyakorlatban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A jövőben mindinkább tért hódítanak majd a különböző erdőgazdasági munkarendsze­rek. Ezzel kapcsolatban újabb Az Ipoly vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság királyrét! c lészelének dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy javítják az ipari felhasználásra kerülő termékek minőségét, s jelentősen takarékoskod­nak az üzemanyaggal. feladatok várnak a szociális és munkavédelmi tervezőkre. A műszaki fejlesztéssel egvidőben ugyanis meg kell állapítaniok, ffisssses-Murópes tápsss Vízre szállnak az uszályok-m. Már a vizen van a cseh folyamhajózás részére készült Duna—Európa típusú uszály. Barcza Zsolt felvétele Megszokott látvány a Dunán a lassú, méltóságteljes uszá­lyok képe. A folyami áruszál­lítás e hatalmas csónakjai im­már tíz éve készülnek a MA- MHART dunaharaszti üzemé­ben. Először az 1050 tonnás, TS típusú, vegyes áruk szállításá­ra alkalmas uszályokat gyár­tották, majd 1977-ben átálltak a Duna—Európa típusra. Az új kivitel nevének egyszerű a magyarázata: ez az úszótest al­kalmas lesz az épülő. Duna— Rajna—Majna csatornán törté­nő hajózásra is, s így Európa számos országába juthat majd el. Már ma sem kizárólag hazai vizeken találkozhatunk a Du- naharasztiban készült uszá­lyokkal. Rendszeres vevőjük a csehszlovák folyamhajózás, s ebben az évben is négy dara­bot vásárolnak az acáimonst- rumokból, melyeknek egyéb­ként olyan jók az áramlás- technikai tulajdonságai, a mozgathatóságuk, hogy egy­szerre akár hatot is egy von­tatóra lehet kapcsolni belőlük. A viszonylag kis létszámú, alig kétszáz fős kollektíva idei tervében kilenc uszály elké­szítése szerepel, s a túlnyomó többségükben szocialista bri­gádokban dolgozó munkások vállalták, hogy ezt a tervet legkésőbb december 20-ra tel­jesítik. hogy az egyes munkarendsze­rek milyen szociális feltétele­ket kívánnak meg. Valószínű­leg új modellekre lesz szükség, és arra, hogy olyan részletes felmérések álljanak rendelke­zésre, amelyek az erdei terme­lés egész folyamatára kiterjed­nek. KÖZELET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA-Mun- kapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét Angola nemzeti ünnepe, a független­ség kikiáltásának évfordulója alkalmából. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, az Arab Űjjászületés Szocialista Párt­ja Nemzeti Vezetőségének meghívására pártmunkáskül- küldöttség élén a Szíriái Arab Köztársaságba utazott. Georglj Ivanov, a Szovjet­unió kulturális miniszterhe­lyettese vezette azt a szovjet kulturális küldöttséget, amely a szovjet dráma II. szemléjé­nek nyitórendezvényein vett részt hazánkban. A delegáció tegnap utazott el a magya” fővárosból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom