Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-10 / 263. szám

IMI Munkavédelmi vetélkedő VI. ÉVFOLYAM, 263. SZÄM 1979. NOVEMBER 10., SZOMBAT Intézet és tangazdaság együttműködése Hulladékból nyert takarmány Munkavédelmi vetélkedőre indul, ma az ikladi Ipari Mű­szergyár fiataljainak négyes csapata, a Jászberényi Lehel Hűtőgépgyárba. A két válla­lat KISZ-esei között gyümöl­csöző kapcsolat alakult ki, már edlig is többször talál­koztak egymással a fiatalok, A nyári építőtáborok tapasz­talatait összegezte a KISZ vá­rosi bizottsága. A testületet a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, a Ma­dách Imre Szakmunkásképző Intézet és az Agrártudományi Egyetem KISZ-bizottsága tá­jékoztatta. A táborozások általában jól sikerültek, bár, mint a koráb­bi években, most is akadt hiá­nyosság. Számtalanszor el­mondták már különböző fó­rumokon. hogy a szövetkeze­tek, vállalatok csak akkor szervezzenek építőtábort, ha valóban értelmes és fontos munkát tudnak adni a diákok­nak. Ezen a téren javulás ta­pasztalható ugyan, de még mindig panaszt hallani a mun­kaszervezésre, a brigádok ér­tékelésiére. Az ellátással általában elé­gedettek voltak a diákok, bár még itt is akad javítanivaló. Megfelelő szabadidős progra­mokat szerveztek a táborok­ban, amelyekben a diákok fe­gyelmezetten viselkedtek. Az idén különösein jól sike­rült az egyetem építőtábora, amelynek tapasztalataiból a Járásunk művelődési és népművészeti emlékei orszá­gos hírűek: a Tájak-Korok- Múzeumok című nagysikerű országos akcióba járásunk­ból hat műemléket és múzeu­mot kapcsolt be a szervező bizottság; Aszódról, Gödöllő­ről, Isaszegröl és Versegrűl. Kilátás a Kékesig Természeti értékeink, ha nem is hetedhét országra szó­lóan, feltétlenül megismerés­re méltóak. Egyre több hely­béli kerekedik fel a hétvége­ken a járás népszerű területei felé. Gazdag lehetőségeket tartogatnak a műutak a ke­rékpáros turisták számára. Csak az a baj, hogy ezeket kevesen ismerik, használják. Galgamácsától Galgahévízig a Gálga-völgy községei jó­részt azonos adottságúak. .A hét település láncolata 15 ki­lométer hosszú, bármelyikből kiadós túrára indulhatunk. Ezen a területen nincsen jel­zett turistaút, de eltévedni mégsem lehet. A szántók dű­lőútjain éppen a kirándulás fő látványossága, a tágas pa­noráma segít a tájékozódás­ban. Az erdőkben végső eset­ben a magaslesek szolgálnak eligazítással. Egy kirándulást bemutatunk a számtalanból. Ez Bagról indul és óriási kér­dőjelt rajzolva, Domonyt legutóbb az ikladi ifjúmun­kásnapok sportversenyein. Ha­marosan az ikladi KISZ-es sportolók látogatnak Jászbe­rényibe. Ma pedig munkavé­delmi ismeretekből vizsgáz­nak, az alföldi városiban a töb­bi meghívottal együtt, az Ipa­ri' Műszergyár fiatal küldöttei. nak hasznosítani. Ígéretes a gimnázium önálló kezdemé­nyezése is, ikukoric acímerező tábort szerveztek, amelyet jö­vőre is szeretnének megismé­telni.. Meseszínház Változik a helyszín A november 11-re, vasár­nap délelőtt 10 órára meghir­detett Meseszínházát, Váradi Hédi Mesekosár című előadá­sát a tervek szerint az Ag­rártudományi Egyetem aulá­jában tartották volna. De a hatalmas termet technikai okok miatt nem tudják kel­lőképpen befűteni. Az elő­adást a városi-járási Petőfi művelődési ház nagytermében •tartják meg. Állatorvosi ügyelet Gödöllőn és környékén li­án, vasárnap: dr. Mohai Imre, Veresegyház, Fő u. 106. Aszódon és környékén: dr. Varró Imre, Túra, Dózsa György u. 2. érintve, Iklad mögött fejező­dik be. A bagi Hathegy-dombra egyenes út vezet a községből. Erről a tetőről látszik talán a legteljesebben a Galga-völgy. Betekinthetünk a községek mozgalmas életébe, az orszá­gos közlekedési ütőerek műkö­désébe. A túloldalon az aszó­di Petőfi múzeumot és a gim­náziumot láthatjuk. Észak­nyugatra van úticélunk, az ik- ladi Ecskemi-erdő, amely lég­vonalban körülbelül öt kilo­méterre fekszik tőlünk. Tisz­ta, száraz időben ellátunk Ga­lyatetőre, felismerhetjük a piszkéstetői csillagvizsgálót, a Kékesen épülő televíziós adó­tornyot és a kilátót. Ezüstbe öltözött erdő A dombtetőről a végcéllal éppen ellentétesen, délkelet felé indulva leereszkedünk a Nagy-völgy bejáratához. Saj­nos, a torkolata nagyon sze­metes. Szerencsére a hosszú völgy többi részén tisztaság uralkodik. A szekérúton ha­ladva hamarosan elmarad a település zaja, maradéktalanul élvezhető a madárvilág nem csendesülő szimfóniája, mely­be néha-néha favágók fejsze­csattogása vegyül. Hamarosan vadászleshez érünk, melyet sűrű, gyorsan erősödő fenyőtelepítés övez, és A legdrágább anyagaink közé tartoznak azok, amelye­ket emberi erővel, anyagi rá­fordítással és persze • szellemi erőfeszítéssel előállítanak. Ingyen semmi sincs. A régi igazság még a természettől elvett anyagok esetére is igaz, hiszen akár a föld mélyéről, akár a felszínéről nyert szén vagy az ércek minden darab­jához köze van az embernek. Hát még azoknak, amelyeket grammonként maga gyarapít, amikor például állatokat ne­vel, hizlal fel, tejet termel, gyümölcsfát ápol. Munkával jött létre Az új érték létrejötte per­sze különös felelősséget hoz magával, ami még akkor is tart, amikor annak lehetünk tanúi, hogy ezek egy részéből természetes módon hulladék lesz. A burgonya, alma héját senki nem tekinti értéknek, pontosan szólva azok nem, akiknek nincs módjukban hasznosítani. De nézzük csak meg a 'régi falusi háztartáso­kat, amelyekben nem volt sze­métbe hajított kenyér, kiön­tött zsíros mosogatóié, diny- nyehéj, mert ezek mind jók az apróbb-nagyobb háziálla­tok tartásához. E hulladékértékek felsoro­lásában ma már természetes, hogy csapong egy kicsit a képzelet. S hogy alkalmunk van erre, az annak tulajdo­nítható, hogy még változatla­nul igen nagyok a tartalé­kaink éppen azoknak az anya­goknak a hasznosításában, amelyeket a kis háztartások­ban éppúgy, mint egy-egy üzemben, nem sokra tartunk. Pedig, mint mondottuk, ezek legtöbbjében is munka és anyagi ráfordítás testesül meg. Megmentésükre ma már azért akadnak jó példák, bár elszigetel a szántótól. Hangos kiáltásunkra a páholyból a hi­deg téli napokon kétszer vá­laszol az ezüstbe öltözött er­dő. De még közelebbi a nyár­végi emlék, amikor hat gólya lassú búcsújában gyönyörköd­hettem. Az ösztönükben élő naptár újabb nagy útra szó­lította őket. A gólyák fensé­ges látványa után a vijjogó vércse félelmetes zsákmány- szerzésének lehettem tanúja. Megmutatta, hogy mégis ő itt a légtér ura. .Hosszas körözés után élettelen kőként zuhant alá, áldozata vesztére. Az út következő állomása a Petőfi-forrás. A néphagyo­mány ma is úgy tartja, hogy erre is járt a nemzet költő­je, a híres forrás névadója. Völgye, melyet a Gödöllői dombság tengelyének lehet nevezni, ismét a zaj birodal­ma, autópálya, autóút és vas­út fér el benne. Az ideérkező első benyomása az öröm érzé­se. Bőségesen folyik a kris­tálytiszta víz, hidegen és üdí­tően. Ám a következő pilla­natban lefagy a mosoly az arcról. Az egykor kies hely ma műveletlen, autósok által eldobált szemétbe temetke­zik. A forrás vizében lábat mos­nak. Húsz méterrel távolabb egy emlékoszlop maradványai­ra találok. Körülötte bűz ter­jeng, a fényképezés lehetetlen. az effajta akciót ott lehet és kell elkezdeni, ahol nagy mennyiségű értékek menné­nek veszendőbe. Ahol ugyan­is feldolgozásuk, újra haszno­sításuk előtt az összegyűjté­sükről is gondoskodni kell, meglehetősen döcög a dolog. A nagyüzemekben, ahol a melléktermék hasznosításra is ügyelnek, könnyebb a dolog. Import helyett Példa lehet rá, amiről a MÉM Műszaki Intézetben hal­lottunk. Csorna Mihály, az in­tézet osztályvezetője újságolta, hogy közreműködésükkel olyan feldolgozó üzem épül a Ceglédi Állami Tangazdaság­ban, amelyben a természetes úton elhullott állatok és vá­góhídi hulladékok felhaszná­lásával fehérjetakarmányt állítanak majd elő. — Az olasz VOMM-techno- lógiát próbáljuk ki, a hozzá tartozó gépeket telepítettük a tangazdaság cifrakerti kerü­letébe. A telep feladata a gaz­daságban elhullott állatok mel­léktermékeinek felhasználásra alkalmassá tétele lesz — mondja Csorna Mihály. — E I hulladékanyagokat péppé dol­II gozza fel az üzem, amelyet 20 —30 százalékos részarányban lehet a gazdasági abrakhoz Környezetvédelmi napot tartanak ma Gödöllőn a nép­front helyi bizottsága és a városi tanács szervezésében. Az egész városra kiterjedő ak­cióban a lakosság a házak környékéről, az árokpartokról összegyűjtött szemetet, hulla­dékot, mivel gépkocsit nem tudnak biztosítani, elégeti. A város tanulóifjúsága is részt vesz a nagytakarítás­A tábla régen az oszlopra volt erősítve, a múlt évben már csak mellé téve. Most, hűlt helyét találom. Felirata így szólt: Felszabadulási túra, 1944—1969 — Aszódi KISZ­alapszervezet. Túra és verseny Ne feledkezzünk meg a jel­zett turistautakról sem, ame­lyek nagy számban találhatók járásunkban. Az 1977-ben a Sport Kiadónál megjelentetett Magyarországi utazások című könyv ezek alapján hat sétát, egy kirándulást és négy gya­logtúrát ajánl a természetba­rátoknak. Kiemelkedik ezek közül az Isaszeg—Öregtemp­lom—honvédsírok útvonal, mely történelmi emlékeket és szép tájakat egyaránt gazda­gon tartalmaz. A kiadós gya­logtúrák 15—20 kilométeres távolságokat hidalnak át. A kerékpár szintén pompás közlekedési eszköz a gödöllői járás megismeréséhez. Gyor­sabb a lábnál, de mélyebb 'él­ményeket, benyomásokat nyújt, mint a gépkocsi. Az utak minősége jó, gyakran ki­váló és a forgalmuk is ki­csiny. Ideálisak tehát a lehetősé­gek, de még kevesen élnek ve­lük. Talán a községi sport­körök is szervezhetnének ke­rékpáros túrákat, mi több: túraversenyeket. De erre már csak tavasszal kerülhet sor. Közeledik a téli évszak, ami újabb lehetőséget kínál a tu­risztika számára. Ezekhez szintén jók domborzati felté­teleink. Balázs Gusztáv keverni. Így másfajta fehérjé­re nincs is szükség. Ezáltal importot takaríthatunk meg. Szakmai felügyelet Az első ilyen berendezés ha­zai alkalmazását az intézet és a ceglédi tangazdaság dolgoz­ta ki. A beruházás mintegy 3,5 millió forint. Létrehozását a MÉM műszaki fejlesztési alapjából szintén támogatta. A próbaüzem hamarosan meg­kezdődik, s amíg a gépek vizsgálata az intézet dolga, a higiéniai követelmények meg­tartását az Állatorvostudo­mányi Egyetem higiéniai tanszéke ellenőrzi, a takar- mányértékesülésre pedig az Állattenyésztési Kutatóinté­zet szakemberei ügyelnek. A feldolgozó üzemnek, amely óránként körülbelül 600 kilogramm hulladékot pépesít, az is előnye, hogy ezzel az eljárással nem kell szárítani a feldolgozott anyagot, hanem azt — mint a folyamatban sterilizált fehérjetakarmányt — nedvesen azonnal feletet­hetik. Arról van tehát szó, hogy a 'gazdaságban, illetve a közvet- • len környezetében keletkezett I mellékterméket ezzel az eljá­rással helyben hasznosítsák. F. I. ban, délelőtt 10 órakor kezdik a munkát, összegyűjtik a gazt, gyomot, hulladékot, amit rész­ben elégetnek, részben a vál­lalatok gépkocsijai elszállíta­nak. A fiatalok a parkokat és utakat teszik rendbe. Élmények, vázlatok Előadás krónikaíróknak Krónikaíróknak tart elő­adást november 12-én, hétfőn délután 5 órakor a városi-já­rási Juhász Gyula könyvtár­ban Űjváry Lajos festőmű­vész Krónikás élmények, té­mavázlatok a csángók között címmel. A beszámolót, amely a város krónikásainak újabb ötleteket adhat, Fábián Gyu­la író vezeti be. Az előadást hangfelvételek és fényképek színesítik. — Az úttörő filmklub no­vember U-én, vasárnap tart­ja soron következő előadását a városi-járási Petőfi művelő­dési ház nagytermében. — Országos állat- és kira­kodóvásár lesz Gödöllőn, no­vember 11-én, vasárnap. — Kevés a tűzoltókészülék. Erről nyilatkozott egy hónap­pal ezelőtt lapunknak, a váro­si tömbházak tűzvédelméről szólva, a járási-városi tűzol­tóparancsnokság helyettes ve­zetője. Nem jobb a helyzet a gyermekintézmények kézi tűzoltókészülékekkel való ellá­tásában sem, ezt viszont azon az értekezleten hallhattuk, amit a járás és a város ön­kéntes tűzoltóegyesületei pa­rancsnokai részvételével tar­tottak. Sok olyan általános iskola van, ahol tizenöt-húsz kályháj fűtenek, ami hozzáve­tőleg ugyanennyi tantermet és egyéb helyiséget jelent, de hozzájuk egyetlen tűzoltóké­szüléket sem találtak az el­lenőrzéseken. Szombati jegyzet Szünet Leállnak a gépek, elhal­kulnak a motorok, megpi­hennek a szerszámok, me­redeken zuhan alá a zaj­szint görbéje. Fellazulnak az izmok, lassan oldódik a feszültség. Szünetel a mun­ka. Rövidebb-hosszabb idő­tartamra, műszak közben az ebédelés fél órájára, műszakok között nyolc, ti­zenkét ’órára, amíg pihen, erőt gyűjt az ember, a munkás. Zajos szünet is van. A gyermekeké, tanulóké. Negyvenöt, ötvenperces fi­gyelem, összpontosítás után hirtelen oldódik a görcs, lazul fel izom és ideg, ki­robbannak a szabadba, fut- károznak, hangoskodnak, felszabadultan, teli szájjal nevetnek. Duruzsolós szünetnek le­hetünk tanúi a színházban, moziban, hangversenyte­remben. A látott-hallott mű keltette hatás tovább munkál az agysejtekben, de már kezdünk hozzá­szokni a folyosó, előtér másfajta, köznapi hangula­tához. Halkan beszélünk, tekintettel vagyunk tár­saink élményére, s többé­ke vésbé fogva tart a miénk is. Ahány hely, alkalom, helyzet, annyiféle a szünet. Közös mindegyikben, hogy ilyenkor az eredeti foglala­tosságtól eltérőt, gyakran éppen annak ellenkezőjét tesszük. Az énekkari szü­netben csendesek, a tiszte­letadás szünetében hango­sabbak vagyunk. Általá­ban: a szünet nem tevé­kenység. Kivétel azonban ez alól is akad. Az értekezletek, közéleti összejövetelek szü­nete majdnem mindig tar­talmas, előfordul, hogy ese- ménydúsabb az asztalok körüli hivatalos eszrpecse- réknél is. Megfigyelhető, a tanács­kozásra érkezők, akik leg­többször ismerik egymást, munkakapcsolatban álla­nak, röviden üdvözlik egy­mást, váltanak néhány szokványos szót, ha vala­miért elhúzódik a kezdés, viccekre is sort kerítenek. Nem így a szünetben. Azt az öt, tíz percet mindenki igyekszik minél jobban ki­használni. Példák: a tanácselnök megkérdezi a másik köz­ségben székelő termelőszö­vetkezeti vezetőtől, nem tudna-e fuvart adni a tár­sadalmi munkában épülő járdához. Az iskolaigazga­tó a gyár főmérnökéhez tart, a kisebb tantermi ja­vításokhoz kér szakipari segítséget. A vállalati párt­titkár a másik iskola igaz­gatójával tárgyal: ünnepsé­gükre szeretné megnyerni a városszerte becsült ének­kart. A fogyasztási szövet­kezet elnöke egy másik falu első emberével disku- rál, szintén komoly dolog­ról, megnyitják-e rövide­sen a zöldségboltot. Hihetetlenül gazdagok a közéleti szünetek. Nagyobb alkalmakkor az egész járás számottevő vezetői egybe­gyűlnek, nagyszerű lehető­ség nyílik a legkülönbö­zőbb kérdések megtárgya­lására. Feszültséggel is ter­hesek ezek az öt-, tízper­cek. Aki valamelyest tájé­kozott, ismeri egy kicsit az ügyeket és a személyeket, észreveheti, a célok, érde­kek és vágyak nem mindig találkoznak. A cigarettázó, kávézó emberek ilyenkor állandó készültségben élnek. Mi­közben fontos ügyeket be­szélnek meg, fejük folyton köröz, lesik azt a másikat, akivel szintén okvetlenül beszélniük kell. Avagy azt, aki elől tanácsos menekül­niük. Hiszen a szünetekben teljesítetlen vállalásokat is számon kérnek, s ki örül az ilyesminek. Nagy a forgás a közéleti szünetek folyosóin, előte­rein. S a végén ki-ki köny­vel. Mit tudott nyélbeütni, elintézni, ígéretet kapott, avagy visszautasították ké­rését. Fárasztó a közéleti szünet. De jó intézmény. Kör Pál Jövőre ismétlés Építőtáborok tapasztalatai ígéretes a gimnázium kezdeményezése középiskolák is sokat tudná­Zsámbokiak a Magas Tátrában Háromnapos kiránduláson ismerkedtek a zsámboki népi együttes tagjai a zólyomi, liptószentmiklósí, lőcsei, kassai tör­ténelmi emlékekkel és a Magas-Tátra természeti szépségei­vel. Képünkön: a csoport tagjai a gerlakfalvi csúcs alatt. Czangár Gyula felvétele Ismerd meg lakóhelyedet! Erdő, forrás, magasles, műemlék Ma környezetvédelmi nap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom