Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-10 / 237. szám
1979. OKTÓBER 10., SZERDA 3 Együttműködés a békéért Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Beszámoló taggyűlésre készülve A program egyetlen és közös Mosabb tervezést Aktíva a KPM-bcn A közlekedés gazdálkodási feltételeinek, a szabályozóknak és a termelői áraknak a korábbinál nagyobb mértékű változása fokozottabb gondosságot, nagyobb körültekintést igényel a jövő évi tervek ösz- szeállításánái — hangsúlyozta Klézl Róbert miniszterhelyettes a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban tegnap tartott aktívaülésen. Az értekezleten a minisztérium vezetői a szakágazatok, a trösztök, az önálló vállalatok gazdasági és társadalmi vezetőivel közösen számba vették a közlekedés idei eddigi eredményeit, s a tapasztalatokat felhasználva megfogalmazták a jövő évi gazdálkodás főbb követelményeit. A minisztérium vezetése a népgazdasági irányelvek alapján, a közelmúltban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció, figyelembe vételével útmutatást adott a vállalatoknak 1980. évi tervük kialakításához. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Két olyan téma szerepelt a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnökségének kedd délutáni ülésén, amit joggal vélhetnénk össze nem kapcsol- hatónak. Az írásos előterjesztésekből, a szóbeli kiegészítésekből s a hozzászólásokból mégis az derült ki, hogy sok a közös vonás: az öntevékenységnek, a társadalmi tettre- készségnek — s még előttük: az érdeklődés felkeltésének — változatos formái lelhetők meg akár a népfrontmozgalomban, akár annak közreműködésével. A napirend első pontjaként a szentendrei városi népfrontbizottság mellett működő kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetségének beszámolóját hallgatta meg a testület, majd az 1979. évi megyei olvasótáborok munkájának értékelésére került sor. Sikeres szervező munka Mi a legfőbb közös vonása a más és más témáknak? Az, hogy, — s ez nagy figyelmet, elismerést kapott az ülésen — mindkét tevékenységben jelentős társadalmi munka, áldozatkészség, s vele társként találékonyság, kezdeményezés sűrűsödik. Érdekes és elgondolkoztató vonása például a szentendrei törekvésnek, hogy jó néhány olyan állampolgárt j iker ült bevonni a társadalmi szövetség hatósugarába, akik máskülönben semmiféle szállal nem kapcsolódtak a város kollektív életének egyetlen észterepéhez sem. Igaz, az 1970 óta létező — szervezett — kertbarátmozgalom a vámosban átélt hullámvölgyet is, le oz 1977-től Számítható riss nekilendüléstől máig a :agok száma 428-ra emelke- lett, s ez arra is módot te- •emtett, hogy öt körzeti csoportot alakítsanak ki. Ezer cserép virág Fontos táptalaja a sikeres tevékenykedésnek, az összefogási készség mindenkori ébrentartásának az, amit a sajátosságok tiszteletének, a megbeszélendő témák közös kiválasztásának nevezhetünk. ' A Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson reszt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Polinszky Károly oktatási miniszter, Kárpáti Ferenc altábornagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára. Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára és Ábel László határőr vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnokságának politikai csoportfőnöke. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára a nemzetközi és a belpolitikai élet, valamint az ifjúságpolitika időszerű kérdéseiről tájékoztatta a testületet. Egyebek között hangsúlyozta; a nemzetközi feszültség enyhülése továbbra is megállíthatatlan folyamat. Hangsúlyozta: a KISZ nemzetközi tevékenységének középpontjában is az áll, hogy elősegítse minden józanul gondolkodó, békeszerető európai ifjúsági szervezet együttműködését egy új jogok egyenlősége ugyanis a kötelességek egyenlőségére vezeti rá a tagokat, s ez utóbbit széles Visszhangot keltő kezdeményezéseik, rendezvényeik bizonyítják. Közéjük sorolhatjuk — sok mással egyetemben — a város két nagy lakótelepén több közterületi park létesítésének, virágokkal történő betelepítésének fölvállalását, a Szentendrei nyár keretében lebonyolított növény- és állatkiállítást, a három általános iskolában megszervezett környezetvédelmi és kertbarátőrsöket, ahogy ide tartozik az is: a társadalmi szövetség kétszer ezer-ezer forintos évi ösztöndíjat alapított az idevágó szakmákban tanuló gyermekek számára. Elismerően nyilatkozott az elnökség arról, milyen sok irányban tevékenykedik a szentendreiek szövetsége, hiszen módot találnak a város- fejlesztési tervek megismertetésére éppúgy, mint a friss szakmai tudnivalók átadására, s arra is, hogy megtanítsák a lakótelepi lakásokban élőket a szobanövények szeretetére, helyes gondozására; £gyik ilyen előadásuk és kiállításuk alkalmával a hallgatóság ezer cserép (!) növényt vásárolt meg. Közösségi élmények Kijutott az elismerésből azoknak is, akik munkáját összegezte a napirend következő pontjaként előterjesztett jelentés az 1979-ben, a megyében megrendezett olvasótáborokról. Mennyien vannak a köszönetét kiérdemeltek? Nehéz lenne összeszámolni, hiszen — s ezt örömmel hallgatta a testület — a húsz olvasótábor a társadalmi segítség, a támogatás legváltozatosabb formáit élvezte. Kísérletező, sablonok nélküli közművelődési mozgalom! valójában az olvasótáborok megrendezése, azaz a kötetlenség, a játékosság, a részvételi készség igénylése tudatosan választott célokat szolgál; az érdeklődés felkeltését, bővítését, az önművelés iránti érzékenység ápolását. világháború elkerüléséért, az enyhülésért és a leszerelésért. Ennek szellemében ad otthont a KISZ az év novemberében az európai ifjúsági szervezetek konzultatív tanácskozásának. Az előadó többek között kitért az ifjúságpolitika , olyan időszerű kérdéseire, mint a fiatalok lakáshelyzete, az ösztöndíjak. a gyermekélelmezés, a veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal való foglalkozás. Maróthy Lás zó végül áttekintette a KISZ országos értekezlete óta végzett munkát, a következő időszak teendőit, külön figyelmet szentelve a párt XII. kongresszusára való felkészülés feladatainak. A KISZ Központi Bizottsága végül személyi kérdésekben döntött. Barabás Jánost és Pásztor Gabriellát — akik más. fontos állami tisztségekbe kerülnek — érdemeik elismerése mellett felmentette KB-titkári tisztségükből, in.té- zőbizottsági és titkársági tagságukból, Pásztor Gabriellát központi bizottsági tagságából is. Juhász Andrást és Köpf Lászlónét megválasztotta a központi bizottság, az intéző bizottság és a titkárság tagjává, a KISZ KB titvárává. Különleges gonddal érdeklődtek a megyei népfront elnökség tagjai a cigánygyermekek részére, valamint a bejáróknak szervezett táborok tapasztalatairól, s elégedettséggel hallhatták: a kezdeményezés jó, a forma telítődött értékes tartalommal, az előzetes aggodalmak nem igazolódtak. Lényeges eleme volt s maradjon a jövőben is a táborbeli munkának — mutattak rá a szót kérő elnökségi tagok — a gyermekek és ifjak fogékonyságának erősítése, hiszen nem feledhetjük el: kulturális szempontból hátrányos helyzetben levők kapnak meghívást a táborokba. Ezért szinte lehetetlen túlbecsülni a táborok többségében meghonosodott nyílt légkört, a közös gondok és örömök együttes vállalásának jelentőségét, tehát azt, hogy közösségi élményekre tesznek szert a résztvevők. M. O. Pártvezetőségek, alapszervezetek tisztségviselői, s maguk a párttagok is egyre gyakrabban elemzik, hogy az év elején pontokba foglalt cselekvési program valóraváltá- sában hol tartanak? A készülődés. mégpediv a beszámoló taggyűlésekre való felkészülés jegyében forgaitják még a megszokottnál is többet az általuk, önmaguknak meghatározott cselekvési programot. Pedig a fél év során szinte kivétel nélkül minden pártbizottság, pártvezetőség, alapszervezet ,a gazdasági vezetéssel együtt szinte ízekre bontva elemezte cselekvési programjának minden pontját. Dolgozzanak akár az iparban, akár a mezőgazdaságban, vagy éppen valamelyik intézményben. A Rozmaring Kertészeti Tsz- ben is manapság a legtöbb szó a cselekvési programról, s a beszámoló taggyűlésre történő felkészülésről esik. A kritika igénye — Szerencsére nem is olyan egyszerű ez a felkészülés. Hiszen oly sok mindenről adhatnak és kell is számot adniuk az alapszervezeteknek, a pártvezetőségnek — mondja Esbach Tibor a III-as számú alapszervezet titkára. A mi alapszervezetünk negyvenhárom párttagot, s négy pártcsoportot fog össze. Lakatosokat, esztergályosokat, egyszóval az úgynevezett ipari ágazatban dolgozókat, s a szállításban foglalkoztatottakat. Megkezdődtek már a beszélgetések. — S vajon mit vár, mii várhat ezektől a beszélgetésektől? — Ez a bensőséges jelleggel bíró véleménynyilvánítás nagyon sok segítséget adhat és ad is. Nem mintha a .'taggyűléseken, a pártcsoportok életében ennek lehetősége hiányozna, Nem. De a számvetést, a feladatok meghatározását, esetleg munkánk bírálatát jelentő véleményekre most talán még nagyobb szükségünk van. Sokat várok ezektől a beszélgetésektől. Remélem, hogy a munka- és üzemszervezés még fellelhető hiányosságaira is rávilágítanak. S arra is felhívják a figyelmet, milyen belső tartalékaink vannak) melyek mellett esetleg eddig „elmentünk”. De éppen ilyen fontosnak tartom a párttagok közérzetét, és arra ami megrontja, szintén választ várok. Ahogy a napi munkában, úgv a beszámoló taggyűlések előkészítésében is rendet kívántak teremteni a Rozmaring Mgtsz kommunistái. Éppen ezért készült el az úgynevezett forgatókönyv, mely a pártáiét eme fontos eseményét időrendben is összefogja —mondja Karsics László, az mgtsz pártvszetőságének titkára. Szükség is van ilyen házi használatra összeállított forgatókönyvre. Hiszen a Rozmaring százharmincnyolc kommunistája nem egy „fedél alatt” dolgozik. Maga az alap- tevékenység, s a kiegészítő üzemágak miatt húsz munkahelyet tartanak nyilván. Nagykovácsi: 50 millió Beszámoló taggyűlését az alapszervezetek közül a nagykovácsi I-es számú tartja, november 19-én. Ez az alap- szervezet főként a mezőgazdaságban dolgozókat tömöríti. De tagjai között a helyi faipari, műszerész részleg, bánya dolgozóit is megtaláljuk. Hogy mennyi múlik a nagykovácsi üzemegységben tevékenykedő kommunistákon ? Azt hiszem elég annyit megemlíteni: öt- venmilliós termelési értéket ad a Rozmaringnak ez a terület. A gyümölcsös is Nagykovácsiban van, itt termelik exportra a mustármagot, a savanyító üzem pedig az említett ötvenmillión belül 8—7 millió forintot jelent évente. Külön cselekvési programot egyetlen alapszervezet sem készített. Hiába is keresném. Egy készült, ez pedig közös. Olyannyira, hogy minden üzemág. minden kommunista megtalálja benne a munkaterületére vonatkozó feladatot. így például az I-es alapszervezet a növénytermesztés szakosításával három fő növény — kalászos búza, mustármag, olajretek — egyszerű forgóban való termesztését valósítja meg, évről évre növekvő hozammal. Ennek teljesítésével az idén sem maradtak adósak. A gyümölcsös területét is tovább növelték, a talaj előkészítése, a telepítést megelőző 'tápanyagutánpótlás már megtörténi, Az esetleg kedvezőbb megoldással. netán nagyobb anyagi haszonnal kecsegtető csábításnak is ellenálltak. A zöldségtermő terület nagyságát nem csökkentették, maradt az ötven hektár. A kömyei mezőgazdasági kombináttal k> tött szerződés értelmében nyúl- húsból tíz százalékkal többet akarnak adni. Időarányosan ezt az elképzelést is valóra váltották. Külön gondot fordítottak a háztáji gazdálkodással foglalkozókra is. A takarmányellátást. valamint a hízott állatok elszállítását az mgtsz szervezte, s szervezi meg. Ennek a Dunakeszin tartották meg tegnap délután a József Attila Művelődési Központban a szakszervezeti bizalmiak tanácskozását, melyen mintegy 80 szakszervezeti tisztségviselő vett részt. Az aktívaülésre a Szakszervezeti Politikai Fórumok Pest megyei rendezvénysorozatának keretén belül került sor, előadója dr. Sáli Ferenc, a SZOT osztályvezetője volt. A napirenden szereplő téma: a bizalmiak szerepe, hatásköre a dolgozók érdekvédelmében. Beszédében többek között utalt a SZOT 1976-os határo- I zatára, amely alapvetően megnövelte a bizalmiak jog- és hatáskörét az érdekvédelemben és az érdekképviseletben. A döntés szükségességét azóta a gyakorlat igazolta, hiszen megerősödött a szakszervezeti tagsággal a kapcsolat. A határozatot megelőző időszakban a szervezet akkori felépítéséből adódóan, gyakran hosszú volt az út, amíg a központi vezetéstől a tagságig — és vissza — eljutott az információ. Ez többnyire lelassította a szakszervezeti munkát, gyakran formálissá tette és hatásfokát csökkentette. Így kialakult az a rossz gyakorlat, hogy a tagságot egyre kevésbé vonták be a döntéshozatalba. cselekvési programban egyértelműen megjelölt felelőse Bol- vári András, az I-es számú alapszervezet titkára. Csakúgy, mint annak, hogy a háztáji gazdaságok tömegtakarmány- nyal való ellátásában ne legyen fennakadás. A beszámoló taggyűléseken minden bizonnyal szó esik majd a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaversenyben tett vállalásokról is. Amit az év elején az mgtsz 37 szocialista brigádja vállalt, azt újabb felajánlásokkal egészítette ki. A takarékos költséggazdálkodásra, az árbevételi terv és a minőség javítására irányulnak a brigádok vállalásai. Az aránylag rövid időt elemző felmérések azonban azt jelzik, hogy a Rozmaring MGTSZ-bsn javult a vezetés színvonala, éppúgy, mint a munkaszervezés, s ennek hatása a munka- fegyelem erősödésében is fellelhető. Ami miatt mégis hiányérzete támad az embernek: a versenybizottság jelentéséből nehéz kiszűrni, hogy egy-egy szocialista brigád az éves és a kongresszusi munkaversenyben milyen felajánlást tett. Nehéz megvonni a határt. Kimutatni a pluszvállalást. Adósság nélkül Minden bizonnyal akad „házon belül” olyan szocialista brigád, amely a balesetek megelőzését, s. ezáltal a termelésből kiesett munkanapok számának csökkentését tűzte maga elé célul. Részük lehet abban is. hogy a szövetkezethez minőségi reklamáció az idén még nem futott be. Ezzel szemben tények bizonyítják, hogy az év elején elfogadott cselekvési programban megfogalmazott gazdasági feladatokat maradéktalanul teljesítik. A programot követte a cselekvés. S ahol a kommunisták, a szocialista brigádok, s nem utolsó sorban a gazdasági vezetés erre képes, ott a munkaversennyel sem lehet gond. Remélhetőleg, amikor mérlegre teszik éves munkájukat, számot adnak a párttagságnak arról, amit elvégeztek, akkor a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett pótvállalások értékelésével — szétválasztásával az év eleji felajánlásoktól! — sem maradnak adósak. Varga Edit Ma már elhalkulóban vannak azok a vélemények, amelyek ellenezték a bizalmiak megnövekedett szerepét, mégis figyelemmel kell lenni rájuk, mert néhány helyen éreztetik hatásukat. De akad olyan bizalmi is, aki még mindig leszűkíti saját szerepét, s csak a bélyegek eladásával foglalkozik. Ma már ennyi kevés. Napjaink legfontosabb feladatainak egyike minden bizalmi számára, hogy mindenkor tudja, kinek az érdekét képviselheti. Csakis olyan dolgozóét, aki munkájával és magatartásával méltó erre — hangsúlyozta dr. Sáli Ferenc. A vitaindító előadást felszólalások követték. Szót kapott: Klamancsek Mátyásné (Dunakeszi Konzervgyár), Nagy Árpád (Mechanikai Laboratórium), Kripák Mihály- né (Váci FORTE), Gyenes Pál (Váci Híradástechnikai Anyagok Gyára), Kubinyi József (Dunakeszi Hűtőház), Grósz Sándor, Nagy István, Gombai József (MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem), valamint Szöllősi László, a 202. Szakmunkásképző. Intézet tanulója. A tanácskozás Jámbor Miklósnak, az SZMT vezető titkárának zárszavával ért véget. Sz. M. Negyvenmillió tojás Több mint 40 millió tojásra számítanak az idén a fóti Béke Termelőszövetkezetben. A harmadik negyedév végéig 28 milliót szállítottak ki. Barcza Zsolt (elvétele Az érdeklődés felkeltésének sokféle módja van Mérleg az olvasótáborokról a megyei népfrontelnökség előtt BSg&Bmi&k temázskosása Nagyobb hatáskör — élőbb kapcsolatok