Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

A PEST MEGYEI HÍF ?LAT KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1979. OKTÓBER 7., VASÁRNAP Az óvatosság sosem árt Tűzvédelem a tél közeledtével Mennyi olaj és gáz tárolható? G alga hévíz Társadalmi munka a községért ! rián. Az idősebbek, akik ke­mény és nehéz munka után érték el a nyugdíjkort, szí­vesen segítenek. Élenjár kö­zöttük Hercegh Antal, Né­meth Mihály, Szijj Miklós. Ügy dobálják a göröngyös földet Gyetvan János lovas kocsijára, mintha egész életük­ben rakodómunkásoK lettek volna. Egymást biztatják, és állítják, hogy a vasárnapi szüreti bál vendégei nem is­mernek rá a környékre. Lesz hely a messziről érkezők gép­kocsijainak, nem lesz torló­dás a főúton, megszűnik a balesetveszély. Természetesen a fiatalok sem maradnak el a munká­ban. Santúr Pál szakmunkás- tanuló a vonatról egyenesen a munkába igyekszik. — Ma su­liban voltunk, az egész napos üldögélés után jól jön a fris­sítő mozgás. Biztatja Grúz Józsefet is, aki szintén tanuló, a keményebb lapátfogásra. If­jú Vanó András szabadságot vett ki a munkahelyén, hogy segíthessen. Bolhás Mihállyal együtt nagyon lelkesek, ami­nek az is magyarázata lehet, hogy ők mindketten táncol­nak a galgahévízi népi együt. testien. — Mi könnyebb, a munka, vagy a tánc? Seglt a Vöröskereszt Kellett az orvosi rendelő ATOMFIZIKUS VIVÓEDZŐ Fejlődő szakosztály Aszódon — Mind a kettőhöz szív kell — adják meg nevetve a választ. Segítenek persze töb­ben is. Tornai István villany­szerelő szinte mindennap benéz a házba. — Nincs gond a villannyal? Ritka, amikor megnyugtató választ kap a kérdésére. A huszonöt évvel ezelőtti vezetékes. nehezen bírják az óriási terhelést. Ki gondolt akkor a beategyütte- sek hangerősítőire? Milliók és öntudat — Ha sok is a baj, meg a gond, azért mindenre sort kerítünk — bizakodik az igaz­gató. A községi tanács segít­ségével, meg a falu lakóinak támogatásával mindent meg­oldunk. Hogy ebben az évben hány óra társadalmi munkát végeztünk? Szégyellem, de nem tudom! Erről nincs nyilván­tartásunk. Ezért írtam az elején, hogy a társadalmi munkák értéke a valóságban magasabb a sta­tisztikai hivatal által közölt több millió forintnál. És a közölt milliók értékét még az emberi öntudat, a lokálpatrio­tizmus is növeli. Mert a gal- gahévízi embereknél ez sem hiányzik. Fercsik Mihály sem lehet. Többen érkeznek a rendelési időben, kevesebb beteg keresi fel az orvosokat a lakásukon. Az új intézmény működéséhez a helyi tanács és a felsőbb egészségügyi ha­tóságok is minden segítséget megadnak, lehetőség nyílik a dolgozók továbbképzésére is. A továbblépést Pécelen is a fogorvosi ellátás körzetesítése jelentheti s később esetleg a községben is felkutathatják az idült betegeket, rendszeresebb lehet az iskolaorvosi szolgá­lat, több gondot fordíthatnak az orvosok a betegségek meg­előzésére, a felvilágosító mun­kára. Már az is nagy ered­mény, hogy az utóbbi tevé­kenységbe bekapcsolódtak a vöröskeresztesek is: a szerve­zet több mint hétszáz tagot számlál a községben. Ács István Helytörténeti séta Helytörténeti sétát rendez­nek Aszódon a múzeumi és műemléki hónap alkalmából vasárnap, október 7-én. Az érdeklődőket 11 órára várják a múzeum előtt. A sétát Asz­talos István múzeumigazgató vezeti, megtekintik egyebek között a restaurált' Kracker- freskót. Tűz van! E tőmondatban foglalt esemény számtalan tragédia okozója. Hideg fejjel, elfogulatlanul nem lehet be­szélni, írni róla. Különösen nem azért, mert a legtöbbször azért csapnak fel .értelmetle­nül a lángok, gomolyog la­kásban, munkahelyen, szérűn, erdőn a torokszorító, fullasz- tó füst, mert előzménye ha­nyagság. feledékenység nemtö­rődömség. Pedig a tűznél és a víznél, ha megindul,, nincs ke­gyelem. Hogy mennyire így van, ar­ról éppen azok tudnak so­kat, akik hivatásuknál vagy önkéntes vállalásuknál fogva naponta, hetente vagy éppen egyik órában itt, a másikban amott néznek . szembe a tűz­zel, mi több, életüket kockáz­tatják megf ékezéséért: az em­berek és értékeik megmenté­séért. A dráma, amiről talán nem is elégszer szólunk, per­sze nem mindig ilyen súlyos. Elektromos hiba De éppen ezért: megelőzé­sére a tél közeledtével egyre nagyobb gondot kell fordíta­ni. Erről beszélgettünk Gre- nács József őrnaggyal, a gö­döllői járási-városi tűzoltó­parancsnokság helyettes veze­tőjével. Ezúttal elsősorban a lakóházak tűzvédelméről kér­tünk tájékoztatást. — Az egyik legnagyobb fel­adatot a középmagas, négy-öt emeletes lakóházak védelme jelenti. Ezekből egyébként ör­vendetesen a legtöbb épül Gödöllőn is — mondja a pa­rancsnokhelyettes. — Vala­mennyi, a járásunkban és a városban előforduló tűzeset mintegy 60—70 százalékát a lakóépületekben keletkezett tűzesetek jelentik. Újabban sok tüzet idéz elő az épüle­teken,. a lakásokon belüli elekt­romos hálózatok hibája. Az évek során elhasználódott, gyakran szakszerűtlenül át­szerelt, ideiglenesen átkötött vezetékek nemcsak áramütés miatt veszélyesek, de gyakor­ta tüzet is okoznak. — Egy másik gyakori ok a tüzelő berendezések helytelen használata. Alapvető követel­mény, hogy olyan kályhát, tűzhelyet, amibe begyújtot­tunk, ne hagyjunk őrizetle­nül. Igen elterjedtek az utób­bi években az olajkályhák. Az általuk okozott tüzek ke­letkezésében — mint utótag sokszor kiderül — az volt a baj. hogy nem a begyújtás előtt, hanem már égés közben töltik fel őket olajjal. A fel- hevült szerkezetre véletlenül ráöntött olaj lángra kap, ami a leggyakrabban átterjed a kályha alatti olajfelfogó tál­cára. Ha pedig ezen a legki­sebb mennyiségű olaj van, nehéz a nagyobb kárt meg­előzni. A másik nagy hiba ép­pen az, ha ezen a felfogó tál­cán az olaj újból es újból megjelenik. Ilyenkor a kályha tömítése szorul azonnali javí­tásra. A legjobb, ha ezt szak­emberre bízzuk. Palack az alagsorban A hűvös idő közeledte azért is veszélyesebb, mert a gye­rekek ilyenkor jobban beszo­rulnak a lakásba. Nem lehet elégszer elmondani: a gyufát el kell zárni előlük. Említettük a tömbházakat. Ezekben az a rendkívül ve­szélyes helyzet alakult ki, hogy alagsori helyiségeikben sokhelyütt a megengedettnél több fűtőolajat tárolnak, sőt olyan anyagot is, amit tilos. A törvényes előírás szerint egy lakáshoz legfeljebb 250 liter .fűtőolaját szábád tarta­ni, illetve lépcsőházanként összesen legfeljebb 2000 litert. Ha a lakások száma annyi, hogy a kétezer litert túllép­nék, az egyénileg tárolt meny- nyiséget kell csökkenteni. El­lenőrzéseink során kiderült, hogy ezt a rendelkezést meg­szegik. Amíg az olajtárolás bizo­nyos kötöttségekkel megenge­dett, addig tilos a propán-bu­tán gáz palackok és benzin tá­rolása a tömbházakban. Ugyancsak ellenőrzéseink so­rán derült ki, hogy a Szabad­ság téren levő középmagas házak alagsoraiban nem rit­ka, -hogy 15—20 gázpalackot tartana.k, mégpedig olyan he­lyeken, úgymond biztonsági okokból, ahol egyébként ve- zetéskes gáz van. Másutt benzinnel teli kan­nákra bukkantunk. A lakókra és a mi embereinkre is rend­kívül veszélyesek ezek, mert nemhogy nehezítik, de lehe­tetlenné teszik a mentésit. Kifeszített szekrény — Gond az is, hogy a la­kótömbökben nincs vagy ke­vés a kézi tűzoltó készülék. Szabály szerint szintenként, emeletenként kell egy-egy ké­szüléket a folyosó falán tar­tani. hogy ahhoz bárki hozzá­férjen. Különös probléma adódik a torony házaknál. A Stromfeld lakótélep magas há­zaiban szintenként helyeztek el fali tűzcsapokat. Ezek ak­kor működtethetők, ha meg­felelő a víznyomás. Erre szol­gálnak a helyi nyomásfokozó szivattyúk, amelyek a vizet a legfelső emeletre is továb­bítják. Csakhogy, tapasztala­tunk szerint, a szivattyúk karbantartása nem kielégítő, ezért gyakori, hogy a tűz­csapok is használhatatlanok. A Szabadság téri torony­házakban más rendszerű vé­dekezésre van mód. Itt a fali tűzcsap vezetékei száraz rendszerűek, vagyis nincs bennük állandóan víz, csak akkor, ha tartályos, szivaty- tyús kocsink kivonul és a földszinti csatlakozón keresz­tül felnyomatjuk. Ez az ak­ciónk azonban egyes lakók miatt veszélyben foroghat. Az történik ugyanis, hogy kife­szegetik a tűzcsapszekrényt, kinyitják a csapot. Márpedig, ha bármely más emeleten nyitott a csap, mint ahol sür­gős esetben az oltóvízre szük­ség van, a vizet nem, vagy csak megkésve tudjuk az ol­tás helyére juttatni. Grenács József tűzoltó őr­nagy elmondta ■még, hogy rendkívül nagy segítség szá­mukra az önkéntesek és a la­kosság egy részének előrelátó figyelmessége, támogatása. A tűzoltóság jó néven vesz min­den olyan kezdeményezést, amely a lakosság és vagyona védelmének érdekében törté­nik. Ha hívást kapnak, el­mennek egy-egy lakógyűlésre vagy bármilyen hasonló ren­dezvényre, 'ahol előadás vagy beszélgetés formájában a spe­ciális gondokat kölcsönösen feltárhatják. Ügy véljük, az ajánlattal élni kellene. Azért, hogy mind kevesebbszer han­gozzék el a könyörtelen kö­vetkezményű veszélyt jelző kiáltás. Fehér István Az Észak-Pest megyei Sü­tőipari Vállalat péceli üzem­egységében már két hónapja dolgoznak az emberek és a gépek, a kezdésről lapunk ha­sábjain is beszámoltunk. Idő­közben elkészült a péksüte­ményt gyártó gépsor is, így mindennap friss péksütemény kerülhet az üzletekbe. Nem úgy, mint a kenyér, amelyre, s ezt előrebocsátjuk, nem le­het különösebb panasz. Egyet­lenegy dolog hibádzik csak. Az, hogy az üzletekbe gyak­ran csak az előző napi sütés­ből jut, nem a frissből. A dolog pedig azért különösen bosszantó, mert az üzemben valóban nagyon finom kenye­ret sütnek, méltán verse­nyezhet a maszek készítmé­nyekkel. Érthető tehát, hogy a már évek óta tartó vándor­lás iránya megfordult: eddig sok péceli járt Rákoscsabába, a rákoskeresztúri csarnokba friss kenyérért, most onnan jönnek ide, és hosszú sorok­A Központi Statisztikai Hi­vatal bizonyos időközönként számokat közöl az ország gaz­dasági életének alakulásáról, a termelésben elért eredmé­nyekről. A sok szám között szerényen húzódik meg az az adat, amely azt adja hírül, hogy az ország lakossága — városokban és falvakban — hány óra társadalmi munkát végzett, s ennek mennyi volt a forintban kifejezhető érté­ke. Mindig állítottam, hogy a társadalmi munkák értéke a valóságban! több a közölt­nél. Javításra vár a ház Véleményem igazolását lát­tam most Galgahévízen, ami­kor arra jártamban feltűnt, hogy a Kodály Zoltán Műve­lődési Ház nagyobbításával, tatarozásával kapcsolatosan felhalmozódott rengeteg föld, építési törmelék eltűnt eddigi helyéről, s ezzel olyan sze­métdomb szűnt meg, amely nemcsak a művelődési ház esztétikai képét, de az egész faluét rontotta. Hetekkel, hónapokkal előbb velem együtt mások is tettek megjegyzést az igazgatónak a látottakra, ám Bankó László ilyenkor széttárta karjait, ösz- szeráncolta homlokát, és ar­ra hivatkozott, hogy a mű­velődési ház és a fenntartó községi tanács egyaránt anya­gi nehézségekkel küzd, és csak addig tudnak nyújtóz­kodni, ameddig takarójuk ér. Igaz, hogy a romhalmaz, a homok- és agyaghegy csúnya, a betemetetlen gödrök életve­szélyesek, de annyi mindent meg kell oldani: felszalcado- zott a házban a parketta, rossz a kazán, koszosak a fa­lak, a színpadon életveszélyes a tánc, a villanyvezeték bár­melyik pillanatban földig égetheti az alig negyedszáza­dos falakat. Sorolta végtelen hosszan a gondokat Bankó László, és amikor halkan bátorkodtam megjegyezni, hogy társadalmi munka is van a világon, meg­nyugtatott: — A ház belső félújítását, a falak festését, a padló li­nóleummal való borítását szinte teljes egészében társa­dalmi munkában végezték. Sor kerül itt mindenre, hi­szen messze földön ismert a galgahévmek munkaszerete­te, szorgalma. — És most elhordták a tör­meléket is — büszkélkedik az igazgató. — Nem fogyott el az emberek türelme, nem csökkent a munkakedvük sem. Frissítő mozgás Albert György, a társadal­mi munkások főbrigadérosa. Nem véletlenül és nem is ér­demtelenül viseli ezt a ran­got, amely nem mentesíti a keményebb munkáktól, ö az­tán, bár nem fiatal már, ma­rokra fogja a lapátot, ami ön­magában még nem volna elég a címhez. Az igazi elismerést és a megtiszteltetést azzal ér­demelte ki, hogy mellette dol­goznak fiai is, Zoltán és Fiá­ban várakoznak a helybeliek­kel együtt az üzem minta­boltja előtt. S nem is csalód­nak, hiszen a szalagról leke­rülő kenyér alig tesz meg pár métert, s frissen, illatosán kí­nálja magát a vásárlóknak. A boltokba viszont többnyi­re az úgynevezett elörerende- lés jut, azaz előző napi sütés, ami a szállításkor is törődik, s bár még így is jó, de azért nem ugyanaz, mint az előbb ecsetelt. Hiába, a vásárló a jónál is jobbat szeretne, s ez természetes. Figyelembe kell venniük a gyártóknak is. Va­jon nem lehetne igazságosabb az elosztás: a friss kenyér egy részét kapják az üzletek. Ez sem jelentene persze tel­jes megoldást, de a jelen kö­rülmények között ésszerű kompromisszum volna. A munkaerő- ■ és kapacitáshiány­nyal küszködő sütőipar is ke­vesebb szitkot kapna, s többen juthatnának a községben is friss kenyérhez. K. I. Májusban adták át Pécelen a körzeti orvosi rendelőt, amely remélhetőleg évekig megfelelő gyógyellátásra ad lehetőséget a községben. Az épület felavatása óta eltelt időszak tapasztalatairól dr. Varga László ügyvezető főor­vos tájékoztatott. Az új intézmény nagy fej­lődést jelent. A körzeti orvo­si rendelő felszereltsége egy városi rendelőintézetével ve­tekszik; terápiás és diagnosz­tikai műszerek segítik a be­tegségek gyors felderítését, megelőzését, a gyógyítását. A betegek mentesülnek a hosszú ulaktól, a környező rendelőintézetekben is csök­kent a zsúfoltság. De még akadnak panaszok is. A bete­gek és az orvosok egyaránt nehezményezik például, hogy a környék elég zajos. Ezen az autóbuszmegálló áthelyezésé­vel, esetleg sebességkorláto­zással enyhíthetnének. Sokat vitatott kérdés még az állan­dó ügyeleté, amely a külön­böző rendelkezések folytán még megoldatlan, pedig ugyancsak elkelne. Akárcsak a hatásköröket, munkaügyi kérdéseket szabályozó ügy­rend. Az orvosok munkakörülmé­nyei jelentősen javultak, az új rendelőben a tisztaság, a higiénia ellen semmi kifogás Egy évvel ezelőtt történt, hogy Gémesi Zoltán vívó se­gédedző bekopogott, az aszódi nagyközségi tanácsra és a Pe­tőfi gimnáziumba, s javasla­tát előadva segítséget kért megvalósításához, Kérése meghallgatásra talált, s az Aszódi Spartacus Sportkör hamarosan egy új szakosztály- lyal, a kard- és tőrvívóékével gyarapodott. A toborzáson hú­szán jelentkeztek, s gyorsan elkezdtek az edzéseket. Kez­detben ugyancsak kopottas volt a felszerelésük, rozsdás kardokkal, öreg fejvédőkkel gyakoroltak és versenyeztek, de mára jobb a helyzet, s ez nem utolsósorban a hamar jött jó eredményeknek kö­szönhető. Az új szakosztály a helybé­li általános iskolák növendé­kedre alapult, majd a Petőfi gimnázium fiataljaira is. Ed­zésre a gimnázium tornater­mét használják, s a tehetsé­ges fiúk és lányok az úttö­rő-olimpia megyei döntőin már egy második és egy ötö- dik helyet szereztek. De nem- 1 csak a sport számít, az edző I arra is ügyel, hogy csak jó tanulók tartozzanak a szak­osztályba. S hogy ez meny­nyire így van, bizonyítja a tanulmányi átlageredmény: a fiúké 4,4, a lányoké 4,3. Az edző elmondta azt is, hogy a szakosztály szívesen venné, ha lenne egy patro­náló budapesti egyesületük, amelynek ők nevelhetnék az utánpótlást. Nemrégiben egyébként a budapesti Sport­csarnokban jártak vagy hú­szán, s meghallgatták, meg­nézték Gerevich Aladár elő­adását és bemutatóját. Gémesi Zoltán hangsúlyoz­ta, hogy az ötlet szülője Ben- kő Tibor, a GEAC vívószak­osztályának mesteredzője, a Los Ángeles-i olimpia egyik résztvevője volt. De nem hallgathatjuk el a Gémesi család sportszeretetét sem. A hét testvér mindegyike kap­csolatban állt vagy áll a sporttal, testedzéssel. Ágnes és Gabriella például eredmé­nyesen asztalitendszeztek a gödöllői Vasas színeiben. A fiúk közül József a GEAC. György az OSC, Levente én Csaba a BVSC versenyzője. Az aszódi edző, Gémesi Zoltán nemcsak kiváló sport­ember, matematika-fizika sza­kon végzett, s ma mint atomfizikus dolgozik. Nem csoda hát, hogy törődik ta­nítványai iskolai előmenetelé­vel is. Egy biztos: a nebulók jó kezekben vannak. Cs. J. Sok érdekes játék készül A péceli TRI-TON Háziipari Szövetkezet játékkészítő rész­legében az idén 17 millió forintért csaknem félszáz kü­lönböző játékot készítenek. Barcza Zsolt felvételei Egyébként finom Kevés a friss kenyér » »

Next

/
Oldalképek
Tartalom