Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

.v.v.\v.w.ve%%w.w<«5* iviviv'.tvivlvitvIvivXvvv’v-l'l'XvX'itvivitvIvitvX .. . 7: Elrejtőzött bányavidék Egészségtelen por a város felett Az Árpád-kori templom a falu bejá rátánál. A Dunakanyar szomszédságában púposodnak a Börzsöny-hegység le­kopott, megszelídült, vulkáni erede­tű, tömzsi kúpokba csatlakozó vo­nulatai. A legtöbben a közel fekvő déli oldalán közelítik meg a hegye­ket s a völgyekben rejtőző falukat — Szokolyát, Kóspallagot — s a Margó-völgy kisvas útján Királyré­tet. Nem kevésbé szép és látvá­nyokban gazdag a Börzsöny nyugati oldala, a távolabb eső, az Ipoly s egyúttal a csehszlovák határ men­tén kanyargó úton. Ipolydamásd, Letkás. Vámosmikola, Perőcsány, Kemence és Bemecebaráti sorakozik az út mellett elbújva, a hegyek kö­zé egy hajdani bányavároska, Nagy­börzsöny. Nyolcszáz éves őr Aki letér a Börzsönyt megkerülő útról a község felé, az először a falu élőt álló, mintegy rá vigyázó Ár­pád-kori templomot pillantja meg. A hazai román építészet szép etíilgk£ ez vaskos tornyával ’s annak fi­nom ikerablakaival. Andezitből fa­ragott súlyos kváderkövei ellenáll­tak az évszázadok szeleinek, vi­harainak, napsütésének és csapadé­kának, azonban rusztikus szobrász- munkáit, mint a szentély külső ol­dalán a falat lezáró ívsor bajuszos emberfőit már jobban megviselte az idő. A templomokat kőfal veszi körül, immár az is csaknem három és fél évszázados. Szinte látjuk, amint Rákóczi szabadságharca ide­jén itt vonultak a kőfal alatt a kuruc katonák, a Habsburg-zsoldo­sok. S még mielőtt állt volna ez a fal, a templom idemarta kockakö­vei előtt vasat, rezet, aranyát szál­lító szekerek gördültek el. A világ még Európa és Ázsia volt csak, meg Afrika északi szegélye. Amerika aranyát még nem fedezte fel ma­gának az Óvilág, s a dél-német, a csehországi, meg a Kárpátok övé­be ölelt hegységek bányái adták nemesfémek ércét. Vcső cs kalapács Abban az időben virágzott Nagy- börzsöny igazán, mint bányaváros. Zsigmond király kezdte idetelepí­teni német földről a bányászokat, hogy újabb pénzforráshoz jusson a koronái alá tartozó mérhetetlen föld kormányzásához, a hatalmas ne­mesurakkal és a nemesurak hatal­ma ellen lázadozók közepette hatal­ma és uralma megtartásához. Abban az időben épült a patak- parton, e völgy- és domboldalon ka- jróár@},.vic;ájú község xftásifc ..legt, ' értékesebb emléke; a XV. ' század eleji bányásztemplom. Bejárata fö­lött az időből maradt meg a véső és kalapács, a bányászjelvény. A középkori bányák virágoztatták föl Nagybörzsönyt, gyarapították la­kosait. Amit azonban gazdaságos vc^It kibányászni a középkorban, az már kisebb érték lett az Üjvilág fölfedezése után, amikor a gyar­matosítók aranyzsákmánya elárasz­totta Európát. S az itteni kis ér- cessdések gazdagabb, dúsabb telérei, a könnyebben viszonylag nagyobb mennyiségben bányászható telérek, ■kifogytak, mélyebbre s a szűkösebb telérek után ekkor már nem volt kifizetődő kutatni. A bányászattal lassan fölhagytak. Utak a Börzsönybe Nagybörzsönybe persze nemcsak a történelmi idők emlékeiért és hely­színeiért érdemes elzarándokolni. Már a faluból belátni a hegység bel­sejébe nyíló völgyekbe. Az utak a községen át vezetnek a hegyek kö­zé. A Börzsönyi patak völgyén, a Kereszt-völgyön, a Hosszú-völgyön avagy a Farkas-völgyön indulhatunk beljebb. A Kereszt-völgyön a Nagy- Hideg-hcgyre, a Hosszú-völgyön Kisirtáspusztára juthatunk. Szur­dokvölgyek és bércek, források és hegyi rétek az erdőik ölén — válto­zatos feledhetetlenül szép tájak. NÉMETH FERENC A második ütemnél tart a DCM elszívó berendezésének szerelése Ha az ország bármely szegletében élő embert megkérdeznénk, miről nevezetes Vác. bizonyára az első helyen a port említené. A rádió, a tévé, az újságok igyekeztek választ találni arra. hogy vajon mikor szűnik meg a Cement- és Mészművek váci gyárának környezetrombolása? Ahelyett, hogy az illetékesek hivatalból opti­mista válaszát kérnénk, m,i arra vállalkoztunk: utánajárunk, mi­lyen gondok hátráltatják a portalanítási programok megvalósulását. Gyár - kontra telektulajdonosok március végére fejeződött volna be. Csakhogy... Még 1976-ban a Szellőző Művek a NIKEX közreműködésével koope­rációs tárgyalásokat kezdett az Intensiv Filter céggel. Emiatt a külkereskedelmi vállalat a DCM en­gedélyezési kérelmét a külföldi vá­sárlásokra nem továbbította a Kül­kereskedelmi Minisztériumnak, s csak 1977 februárjában közölték a váciakkal: a tárgyalások eredmény­re vezettek, így a váci gyár porta­lanításához a továbbiakban a Szel­lőző Művek szállít forintért IF- típusú automatikus befuvatású, tömlős porszűrőket. Amikor ez a döntés született, a második ütem kezdése már háromhónapxjs késés­ben volt... Még kell említenünk, hogy bár korábban az IF cég is az ajánlat­tevők között volt,, igen sok tisz­tázatlan műszaki probléma maradt a kooperációs szerződés aláírása után is, ezek rendezése elsősorban a nyugati partner magatartása miatt csak rendkívül lassan, vontatottan haladt. Emiatt a gépszállítási szer­ződést csak 1977 december végén írhatták alá a váciak a Szellőző Művekkel, amely vállalta, hogy a szerelést az idén március végére befejezi. S itt kezdődik a történetünk má­sodik része, de az újabb gondokról hallgassuk meg inkább az érdekel­tek véleményét. ÍJj határidő Fordán Tibor, a DCM pártbizott­ságának titkára: — A Szellőző, .Művek . vezetőitől olyan ígéreteket is kaptunk, hogy a kivitelezést még 1977 végén meg­kezdik. Ezt többször módosították, s csak tavaly — 1978 — március elején kezdtek hozzá a szereléshez. Amíg a Gép- és. Felvonószerelő Vállalat az első ütemben egy-egy elszívót 5—6 hát alatt állított be. addig az SZM mari az első beren­dezés beépítésénél Vagy másfél hó­napot késett. A munkánál sok szer­vezetlenséget tapasztaltunk, esért kérésünkre a KGM kötelezte a Szellőző Műveket egy, a gyárunk­kal egyeztetett program kidolgozá­sára. Az új programot tavaly au­gusztus 21-én fogadtuk el. — Az SZM a továbbiakban tar­totta magát szerződéses kötelezett­ségéhez? — Nem, egyáltalán nem. A prog­ram szerint ugyanis az agyag- és a salakszárítók portalanítási mun­káit szeptember 4.tés október 16. között kellett volna elvégezni. Ez­zel szemben ezt csupán szeptember 12-én kezdték el, s december 20-án fejezték be, ezzel jelentős termelés- kiesést okozva. Végül már ahhoz is hozzájárultunk, hogy egyes üzem­részeket leállítunk, s a tervteljesítés rpvására inkább a portalanítást he­lyezzük előtérbe. A többszöri mó­dosítás után a portalanítási re­konstrukció második ütemének új befejezési határideje 1980. június 30. — S ezt meg tudja tartani a ki­vitelező? — Nézze, erre a kérdésre nagyon nehéz igennel vagy nemmel vála­szolni. Ennek a bizonytalanságnak több oka van. Az egyik az, hogy valljuk be őszintén: egy kicsit csa­lódtunk a Szellőző Művekben! S még a munkamorálról nem is be­széltem! Gyakran mentünk el meg­nézni. hogyan haladnak, s több­ször azt láttuk, hogy éppen nem csinálnak semmit az emberek. Eb-' ben nemcsak az SZM, hanem az alvállalkozói is ludasak. Ilyen kö­rülmények között a munkafegyelem további javítására agitálni a saját munkásainkat, nagyon nehéz volt. Visszapörgetett szalag A helyzet tisztázására felkerestük a Szellőző Művek vezetőit, s egy ke- rekasztal-beszélgetésre meghívtuk Nyíri Péter fővállalkozási irodave­zetőt, valamint Kolesza János vál­lalkozási osztályvezetőt. A DCM ré­széről Fordán Tibor vett részt a beszélgetésen, később csatlakozott hozzánk Koltai Imre, a gyár igaz­Fordán Tibor, a DCM pártbizott­ságának titkára előtte tornyosuló iratköteget lapozgat. — Ezek mind a portalanítással kapcsolatos dokumentumok — mondja, azután lemondóan legyint. — Csak papírok! — Ügy higgye el, se szeri, sem száma azoknak a leve­leknek, amelyeket a város különbö­ző testületéitől, az üzemektől, intéz­ményektől kapunk. Azt kérdezik; va­lamennyien: végre mikor szűnik meg a porszennyezés? Kötelezettségünk van, hogy rendszereden tájékoztassuk a „városi pártbizottságot is a mun­kálatok helyzetéről. Érdemes visszapillantani, hogyan is alakult ki a mostani állapot. A DCM 1963-ban prototípms jelleggel épült, ami azt jelenti, hogy a be­rendezések zömét még nem próbál­ták ki a gyakorlatban. Ennek aztán az lett a következménye, hogy né­hány esztendő múlva több gépet ki kellett cserélni. Az eredetileg fel­szerelt elektrofilteres szűrők sem váltották be a hozzájuk fűzött re­ményeket. A kezdeti csend u'tán kitört a háború a gyár és a kör­nyékbeli telektulajdonosok között. Á környezetvédelmi feladatok előtér­be kerülése pedig rfiegmozgatta a közvéleményt is: egyre többen és egyre hangosabban követelték kü­lönböző fórumokon a portalanítási rekonstrukciót Közbejött valami Á tervek készítését a Szilikátipa­ri Kutatóintézet a hetvenes évek elején kezdte meg. A vizsgálatok gEedmjányelt, illejtye a paar elké; szült terveket 1971-ben a várható portörvénynek megfelelően módosí­tani kellett. Két esztendő múlva — még csak. a tervezésnél tartunk! — az Országbs Levegőtisztaság-védelmi Bizottság javaslatára a teljes re­konstrukciót több ütemre bon­tották. Az első ütemre 1974-ben dolgozták ki a szakemberek a beru­házási javaslatot, s csak ezután ke­rülhetett sor a külföldi ajánlatok értékelésére, valamint a szerződés elkészítésére. Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium, vala­mint a NIKEX egyeztető tárgyalá­sa során olyan állásfoglalás szüle­tett, hogy azzal a céggel kell a szerződést megkötni, amelyik haj­landó úgynevezett nullszaldós szer­ződést aláírni. A megállapodást végülis 1975-ben (!) a BETH céggel sikerült megköt­ni. Az első ütem munkálatai 1975 júliusától 1976 júniusáig tartottak. A külföldről beérkezett berendezése­ket a Gép- és Felvonószerelő Vál­lalat munkásai szerelték be. Közben megkezdődött a portala­nítási rekonstrukció második ütemé­nek előkészítése. 1976 márciusában a gyáriak mintegy 138 millió fo­rintos javaslatot dolgoztak ki, amit augusztusban hagytak jóvá. A tervek szerint a szerelés még az esztendő végén kezdődött, s az idén Gótikus ablak, szobordísz a támpill éren. gatója és Pintér Sándor műszaki igazgatóhelyettes is. A gyári pártbizottság irodájában lezajlott tárgyalások hiteles jegy­zőkönyvét, a több mint két és fél órás beszélgetés teljes anyagát magnószalagok őrzik. A teljesség igénye nélkül hadd ragadjunk ki néhány részletet az elhangzottakból. Újságíró: — Az első ütemben egy-egy ha­sonló szűrőnek a szerelését a Gép- és Felvonószerelő Vállalat öt-hat hét alatt elvégezte. Az önök mun­kája ennél jóval lassúbb. Mi en­nek az oka? Nyíri Péter: — összességében nézve igaz, ré­szeit nézve nem. Mert a váci kollé­gák szerint mi sokkal gyorsabban bontottuk le a meglévő szűrőberen­dezéseket, mint ahogyan annak ide­jén azt a Gép- és Felvonószerelő Vállalat csinálta. Sőt, azt mondták nekünk, nem hitték el, hogy ezt ilyen gyorsan meg lehet oldani. Maga a szerelési folyamat, amely a szűrőkre vonatkozik, tapasztalatom szerint részeit nézve gyorsabb, mint korábban volt. Az egész feladatot tekintve azonban valóban hosszabb volt az idő, ennek pedig két oka van. Az egyik az. hogy más. fonto­sabb (?!) feladataink miatt kapa­citásgondjaink voltak, a másik ok pedig, hogy alvállalkozóink nem egészen úgy dolgoztak, ahogyan a szerződéseink szerint vártuk. Szclliozta jatt Kolesza János: — A DCM olyan helyen fekszik, ahol a Duna vonala és a hegyek miatt gyakori a szél. Ennek erős­ségétől függően dolgozhat csak a magasdaru. A döntés a darukeze­lőre van bízva. Előfordult nem egy esetben, hogy a darukezelő csak akkor volt hajlandó emelni erős szélben, ha valamit beígértek neki, Újságíró: — Mérhető az a veszteség, amit a szerelési munkák elhúzódása 4 termelésben okozott? .. Kottái Imre: — Mérhető, természetesen. Ne­künk most már elhatározott szándé­kunk, hogy a Szellőző Műveket be­pereljük. Nem azért, mert erre uta­sítást kaptunk. A gyár kára körülbelül ötmillió forint, ennek egy része bérkár. a bérszínvonal túllépéséből eredő. Vagy: júniusban 4 megawattos csúcsenergiát kellett igénybe ven­nünk a nyersmalomnál. Pintér Sándor: — A megvalósítás érdekében együtt lehet működni. Egy probléma azon­ban van. Az öt vagy hat darab kis- szűrőre vonatkozó megrendelésünk tavaly áprilisától a Szellőző Művek­nél van. Azonkívül, hogy mi erről már nagyon sokszor beszélgettünk a vállalat vezetőivel, s mindig elhang­zott szóban, hogy a jövő héten vála­szolunk, a mai napig nem tudunk hi­vatalosan arról, hogy az SZM-nek a tőkés import beszerzéssel nehézségei lennének. Nincsen döntés A kerekasztal-beszélgetés azzal zá­rult hogy a kivitelező képviselői megígérték; rövidesen megszerveznek egy igazgatóhelyettesi bejárást a vá­ci gyárban folyó munkálatok helyze­tének felmérésére. A bejárás ered­ményéről Fordán Tibortól kértünk tájékoztatást — utólag. — A portalanítással kapcsolatban több határidőt pontosítottunk, s meg­egyeztünk a további feladatok üteme­zésében. Tisztáztuk a már elkészült berendezésekkel kapcsolatos vitás kérdéseket is. A pártszervezetek tit­kárai a helyszíni bejáráson megálla­podtak abban (eddig miért nem tet­ték? — a szerk.), hogy a kapcsolatok szorosabbra fűzésével igyekeznek egymásnak segítséget nyújtani a munkálatokat hátráltató gondok megoldásában. A bejáráson vállal­takat sajnos eddig — egy-két kivé­teltől eltekintve — nem teljesítették. Ennyi hát a történet. Természete­sen az olvasó jogos kérdése: mikor lesz a DCM egészségtelen porától mentes Vác? A portalanítási re­konstrukció második üteme körüli bonyodalmak — reméljük — nem lesznek ragadósak, s a további mun­kálatok már sokkal gyorsabban ha­ladnak. A rekonstrukció teljes befe­jezéséig azonban várhatóan még jó néhány év telik el, hiszen a harma­dik ütem kezdési időpontjára egye­lőre nincs döntés! FURUCZ ZOLTÁN Bányászjelvény a Mnyisztemplom bejárata felett. Régi házak, öreg pincék ... Barcza Zsolt felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom