Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

1979. OKTÓBER 6., SZOMBAT %Máan CSALÁDBAN _ HÁZ KÖRÜL Szülők és gyermekek A nevelés körültekin Családlátogatásaim során sokszor tapasztaltam pedagó­giai hibákat az otthoni neve­lésben. Észleléseimet mindig őszintén feltártam a szülők­nek — természetesen nem a gyermek előtt —, nevelési ta­nácsokat adtam. Számomra a legmeglepőbb az volt, hogy a hibát elkövető szülők 90 szá­zaléka nem volt tudatában annak, hogy amit tett, peda­gógiai szempontból nem he­lyes. ★ Szinte minden első osztá­lyomban akadt év elején olyan szülő, aki a gyermeke füle hal­latára úgy adta át nekem a kis iskolásj el öltét, hogy agyon­dicsérte: „Nagyon okos, ren­geteg verset tud, százig szá­mol, ír és olvas!” Már-már úgy éreztem magam, hogy ide én fölösleges is vagyok, hiszen mit tanítsak, ha mindent tud. Így volt ez Katimnál is. Kide­rült, hogy csak a nevét tudta leírni és elolvasni, semmi mást, és 100-ig elhadarta ugyan a számsort, de nem tudta megmondani, hogy az 5 meny­nyivel több mint a 3. Szóval: számlált, de nem számolt. Sehogyan sem fült a foga az írás-előkészítő gyakorlatok­hoz, hiszen ő úgy hallotta az édesanyjától, hogy „tud ír­ni”. Az édesanya belátta, hogy milyen hibát követett el, en­nek a két kisebb testvér he­lyes nevelése látta hasznát. ★ D. Mari túl hallgatag és csendes volt az iskolában. Semmihez sem tudott hozzá­szólni, nem volt véleménye. Kíváncsian mentem el hozzá­juk. Mesterkélt, merev, beállított hangulat fogadott. Az idős szü­lők későn született, egyetlen gyermeke ünnepi ruhában, ki­Őszi divat Visszavonhatalanul itt az dz. Nemcsak a mind alacso- íyabb hőmérséklet, hanem az ószi-táli divatújdonságokat fel­vonultató bemutatók növekvő száma is ezt jelzi. A Centex és a Luxus Áruház a Fészek klubban tárta a szak­értőkből és a kíváncsiskodók­ból álló közönség elé őszi-téli kínálatát. Az alapelv most sem változott: minden divatos, ami . korunknak, egyéniségünknek megfelelő. A klasszikus city stílus, a férfias karakterű öltö­zék mellett változatlanul hó­dít a romantikus, nőies megje­lenés. Nemcsak az anyagok let­tek puhák, finomak, hanem a színek is az elegáns összhatás biztosítékai. A teveszőr, a fe­kete, a vízzöld,, a szilvakék ve­zeti a színek listáját. Ami a fazont illeti, megszelídült kis­sé a fodros, bő, bolondos vo­nal. Az egyenes szoknya hosz- sza rövidebb lett ugyan, de még még mindig takarja a térdet. A kosztüm kabát csípőig érő, vállbán szélesített esetleg váll- töméssel variált. Divatos, ele­gáns, s amellett célszerű is a többféle alkalomra is viselhe­tő kétrészes összeállítás, vagy a ragián ujjal, kisgallérral ké­szült ruha. Változatlanul tartja régóta kivívott rangját a nadrág. Szá­ra jócskán vesztett bőségéből, merészebb változatában baká­nál szűkített. A férfiaknál a kevésbé kar­csúsított vonal érvényesül, az öltönyök is puhább anyagból készülnek, a nadrág cigaretta­vonalat követ. A gyermekek öltözködésében a célszerűség és az esztétikum dominál, a látott modellek is ezt erősítették meg. bodorított hajjal ült a dívá­nyon. Két keze a térdón. Bár­mit kérdeztem tőle, hol az anya, hal az apa felelt helyet­te. Át akartam ülni mellé, mi­re az apa megbatránkozó han­gon tartott vissza: „Hova tet­szik gondolni?” „Mutasd meg a legkedve­sebb játékodat, Marikám!” — mondtam a kicsinek, de mire ő elindulhatott volna, már szólt is az édesanyja: „Hozd ide az új babádat, amit a szü­letésnapodra kaptál!” De hát­ha nem az a legkedvesebb já­téka — gondoltam magamban —, s már láttam is, hol a hi­ba: ezt a gyermeket nem en­gedik egyéniséggé fejlődni, a szülők beszélnek, gondolkoz­nak helyette, rákényszerítik az ő véleményüket. Elhatároztam, sokat szere­peltetem majd az iskolában, mert a közel 50 éves szülőket már nehezen nevelném meg. ★ J. Évike édesanyja pirulva hallgatta intelmeimet. Az tör­tént ugyanis, hogy a kislány házi leckéjében felfedeztem a gyermekbetűket utánzó fel­nőttírást. Évi makacsul állí­totta, hogy ő írta, sőt másnap­ra hozott egy írást az özvegy édesanyától, hogy a leckét se­gítség nélkül, önállóan készí­tette el. Elgondolni is rossz, hogy mennyire halmozta a hibákat Évi édesanyja: 1. csalni tanította a gyerme­két, 2. hazugságra biztatta, 3. a hamis igazolással 'maga is hazudott. ★ Humoros eset is kerekedhet a nevelési hibák kapcsán, így Istvánék-nál. Nagy öröm volt, mert kis húga született. A nagyszülők és a boldog apa a kisfiú előtt beszélték meg, hogy „Mennyit adjunk az or­vosnak, mennyit a madám- nak?” — mire István csaló­dottan kérdezte meg: „Hát nem ingyen adták?” Dr. G. K. Vi rúgta rtósí tás Mindenki számára örömet okoz — különösen télen — a gönyörű, melegházban nevelt, vágott virág. Nem mindegy azonban, hogy mennyi ideig gyönyörködhetünk a nem olcsó ajándékban. Több tényezőtől függ, hogy mennyi ideig marad meg a virág a vázában. Függ attól, hogy mi­lyen nyitottsági állapotban vágják le a tövéről. Az sem mindegy, hogy milyen napszakban szedik le, bár a szakemberek véleménye eb­ben a kérdésben eltérő. Egyesek szerint a reggeli órák a legalkal­masabbak a virágszedésre, mivel a virágok ekkor még nedvdúsabbak. Mások véleménye az. hogy a kora délutáni idő a legkedvezőbb, mert ekkor a leggazdagabbak ^tápanya­gokban a virágok. A virágok a tövükről levágva is folytatják élettevékenységüket, de ennek során a tartalék-tápanya­gaikra vannak utalva. Mint min den olyan természetes életfolya mainak, amit az anyagcsere be­folyásol, az elvirágzás gyorsasága is a fajta tulajdonságain kívül a légzés erősségétől, a hőmérséklet tői, a tartalék tápanyagok mennyi­ségétől és a párolgás mértékétől függ. Az elvirágzás tehát termé­szetes elöregedési folyamat; amelynek során először elfogynak a tartalék szénhidrátok, majd a fe­hérjék lebontása is megindul, s ez már a virág pusztulását okozza. Elégtelen vízellátás vogy foko zott párolgás esetén a természetes elvirágzás helyett lankadnak, her­vadnak a virágok. Alapszabály, hogy a virágok nem kerülhetnek huzatba, és közvetlen napfényre, mert mindkettő erős párologtatást idéz elő, és a száruk felszívó ere­je képtelen az eltávozó nagy mennyiségű vizet pótolni. Hátrá­nyos a gyorsan áramló és száraz levegő, ami a ftttőfeliiletek köze­lében gyakori. Ha ilyen körülmé­nyek között a virágok meglankad­nak, a virágszálak metszlapjuk felújítása után kézmeleg vízbe süllyesztve és a virágfejeket ned­ves selyempapírral leborítva, rend­szerint felfrissíthetők. Valahányszor újra vízbe kerül nek a virágok, meg kell ismételni metszlapjuk felújítását, azaz kis darabot levágunk száruk aljából. Minél ferdébben vágunk, annál nagyobb a szállító edénynyalábok átmetszett felülete, nagyobb tehát a vízfelvcvő felület. Ez még to­vább növelhető a szár aljának né hány centiméteres hosszanti fel hasításával, A virág vásárlása és az ajándék átadása közötti időben pedig cél­szerű jégszekrényben elhelyezni a virágot, mert az alacsony hőmér­séklet csökkenti az anyagcserét, tehát tovább „él** a virágunk. Lé­nyegében ezt a módszert alkal­mazzák nagyüzemekben, a virág tárházakban. HÉTVÉGI KALAUZ Ép testben... (VI.) Testmozgások a szabadban A tornaterem és a tornatér fogalmának megfelelő objek­tumokat pedig egyértelműen négy fal között vagy jobb esetben szűkebb-tágabb iskolai I udvarokon képzeltük el. Most j itt van egy újdonság: az erdei tornaterem. Mindenkinek szüksége van a mozgásra. A nagy probléma azonban: hol, mikor, hogy mozogjunk? Az urbanizáció és az egyéb civili­zációs hatások következtében egyre kevesebb mozgási lehe­Horgászoknak Jó tanács - jövőre... A tanács, amelyet ezúttal ad­hatunk — néhány napot késett ugyan, de úgy érezzük: jövő év ugyanilyenkor — vagy nem is csak ugyanilyen időtájban? — még felhasználható lehet... Induljunk ki egy horgászpa­naszból, amelyet a sasadi tó­tól a cikolai tavakig, a Bala­tontól Délegyházáig az elmúlt héten szinte kórusban emleget­tek a horgászok: nem lehet ha­lat fogni, mert, valami bogár- léiével van tele a víz felszíne. .Pontosítsuk talán: nem „vala­mi bogárfélével”, hanem szár- ■lyashangyával, amely az idő- árás valamilyen szeszélye őlytán évek óta nem látott tömegben rajzott, és a víz szí­nére hullva valóságos terített asztalt varázsolt a halaknak. Valóban így volt?> Részben igen. A szárnyashangya-rajzás valóban igen erős volt, olyan, mintha a híres tiszavirág-járás zajlana: millió elpusztult rovar borította tavainkat. Próbálkoztunk a repülő ro­varokból készült osaliva-l, ke­nyérbéllel, de nem vált be. Végül egy utolsó kísérlet: vörös gilisztából egy centimé­teres darabokat vágni. Ez kö­rülbelül a szárnyashangyák nagyságának felel meg, és nemcsak a színe szép, piros, ha­nem a belőle oldódó „aroma” is izgató a halakra. Különö­sen, ha könnyű úszós felszere­lésre, 15 centiméteres ereszté­ken lévő horogra tűzzük. És volt rá kapás! Bodorka, dévér, néha még ponty is elkapta az így csalizott horgot! Igaz, a hangyarazjásnak már vége, 2—3 napig tartott. De érdemes megjegyezni és meg­próbálni: ha a vízfelszín tele van sötét színű, kis rovarok­kal, akár hangyával, akár más­sal, próbáljuk meg kis darab­ra vágott gilisztával a horgá­szatot, úszóval, kis ereszték­kel — talán beválik. A „tel­jes „leégésnél” mindenesetre jobb.., tőségünk van. Sok cikkben utaltak már a szakemberek a gyerekjátszóterek hiányára va­lamint ennek káros következ­ményeire. Ha a felnőttek mozgási lehe­tőségét — a „felnőtt játszótere­ket” — nézzük, sajnos még sokkal rosszabb a helyzet. A sportegyesületekben általában a versenysportnak adnak teret, sokszor annak is szűkösen. „Csak úgy sportolni”, testmoz­gást végezni rekreációs céllal alig lehet a sportegyesületek pályáin, az uszodákról nem is beszélve. A lakótelepeken nincs hely — jellemző: az esetleges szabad hely kell az autóknak! — ha pedig akad egy-egy üres telek, azt is rövidesen beépítik. És a parkok? Nos, ott pedig kint van a tábla, r^jta a szte­reotip szöveg: „Fűre lépni ti­los!” Marad az utca. De utcá­kon, tereken futni, ugrálni fel­nőtt embereknek ez bizony ma még nevetséges és csak keve­sen vállalják. Bár néhányan már ezt is megpróbálták. Egy­re ismertebb lesz és népszerű- södik a „kocogó-mozgalom” nálunk is. Szükség van arra, hogy a megfelelő irányítással a sza­badban való helyes testmoz­gásra ösztönözzük az embere­ket. Nyilvánvalóan ez a felis­merés adta az ötletet annak a néhány svájci testnevelő tanár­nak és erdésznek, akik megal­kották az első erdei tornapá­lyát. Az erdei tornatérnek ugyanis — azonkívül, hogy jó levegőn megfelelő helyet biz­tosít a testmozgásra — a leg­lényegesebb szerepe: szaksze­rűen irányítja, vezeti a moz­gást, szabályozza a terhelést az | életkornak és a fizikai erőnlét- j nek megfelelően. 1 Magyarországon először a soproni erdőszerető turisták, hivatásos erdészek, orvosok és testnevelők összefogásával a Lőverekben épült erdei torna­pálya. Ezt követően a Bakony­ban avattak erdei tornatermet, majd a szabadság-hegyi Nor­mafa manedékház mellett is átadtak egy gondosan kivitele­zett erdei tornapályát a fővá­ros lakóinak és azóta számos erdei tornapálya létesült or­szágszerte. Miből is áll tulaj­donképpen egy ilyen erdei „tornaterem” ? Az erdei tornapálya induló állomásán elhelyezett térkép tájékoztatja az érdeklődőket a kb. 1500 m-es pálya útvonalá­ról, melyet a fákra festett nyi­lakkal is jelölnek. Indulás előtt pulzusmérést kell tartani egy percig, melyet szintén táblával jelölnek. Ezután bemelegítő fu­tással eljutunk az első testgya­korlatot előíró táblához. A táb­lán — mely időtálló festéssel és lakkozással készült — négy kategóriának megfelelő gya­korlat található. Az „A” jelű gyakorlatok az egészséges fel­nőttek és az ifjúság részére szolgálnak. A „B” csoport gya­korlatait egészséges, de rend­szeresen nem sportoló felnőt­tek és fiatalok végezhetik, a „C” fokozatú gyakorlatok pe­dig idősebbek és gyerekek szá­mára valók. Az utolsó „D” fo­kozat a csökkent munkaképes­ségűek, lábadozók és egyéb ne­hezebben mozgó emberek test- gyakorlását írja elő. A gya­korlatok egyszerű terminoló­giával íródtak és a magyarázó rajzokkal kiegészítve mindenki által érthetőek. Dr. Takács Ferenc Az országos műemléki és múzeumi hónap alkalmával októberben Pest megye 30 múzeumában vagy múzeumi jellegű intézményében mutat­nak be érdekesebbnél érdeke­sebb kiállításokat, s a hónap programjához számos műve­lődési ház is csatlakozott. A települések lakóit plakátok tájékoztatják a helyi rendez­vényekről, melyek közül né­hányat közreadunk. Kiállításuk Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban újdonságként Fe­renczy Béni Fésülködő nő kompozíciója látható a mú­zeumi hónap keretében. Ferenczy Béni 1890-ben szüle­tett Szentendrén, 19G7-ben halt meg Budapesten. Ferenczy Ká­roly fia, Ferenczy Valér és Noémi testvére. Kossuth-díjas szobrász-grafikus. Művészeti tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte. Egy évig a firenzei Beer növendéke volt, s tanult Münchenben és Párizs­ban is. 1912-ben már a nagybá­nyaiak jubiláris kiállításán sze­repelt rajzaival. Kiemelkedő al­kotásai közé tartozik Ferenczy Noémi portréja, a Fiatal férfi, Anya gyermekével, Lépő nő, Paraszti Vénusz, Vetkőző nő, Játszó fiú. Portréit lírai, érzel­mi melegség jellemzi. 1915-ben készült Petőfi-szobra a költő egyéniségének leghitelesebb megörökítése. A művész a fel- szabadulás után öt évig a Képzőművészeti Főiskola taná­ra volt. A művésztelepi galériában. (Szentendre, Vörös Hadsereg útja 51.). Vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg Deli An­tal f estőművész emlékkiállítá­sa. A megnyitón a zeneiskola tanárai adnak hangversenyt. Szobrok, plaszlikák A nagykőrösi Arany János Múzeumban október 21-ig na­ponta tekinthetik meg az ér­deklődők Németh Aurélia szobrászművész kiállítását, amelyet ma délután 5 órakor dr. Parragi György nyit meg. Németh Aurélia 1921-ben szü­letett Lengyeltótiban, öntőszob­rászként, magánúton végezte tanulmányait, melynek során Kisfalum Stróbl Zsigmond is segítette törekvéseit. 19G3-ban római közös kiállításon vett részt, 1974-ben Kaposváron, a következő évben Cegléden, majd 197S-ban a fonyödi mű­velődési házban, 1975-ben Mün­chenben szerepelt munkáival. 1963-tól GG-ig tanulmányúton járt külföldön, s az 1963-as ró­mai nemzetközi kiállításon má­sodik dijat nyert. A falu művészei. Szobon, a Börzsöny Múzeumban ma dél­után 3 órakor Dániel Kornél festőművész, a zebegényi Sző- nyi Múzeum igazgatója nyitja meg Szabó Imre és Zimann Lajos szobrászok november 8-ig tartó tárlatát. Zimann Lajos 1941-ben szüle­tett Szobon. A budapesti vas­utasszakszervezet képzőművé­szeti körében kezdett szobrász- kodni, és képzőművészeti kö­rök kiállításain, valamint né­hány szobrával külföldön is szerepelt. Munkáiban Ígérete­sen fejlődő szobrászat kibon­takozását látják a szakembe­rek. Szabó Imre is a község szü­lötte, aki most 32 éves. Képző- művészeti tanulmányait 1963— 74 között végezte. Mesterei: So­mogyi József és Fischer Ernő voltak. Kiállításán érmek, szob­rok, plasztikák szerepelnek. Különös figyelmet érdemel Jónás, a Csikó és Zebegény cí­mű alkotása. Régészeti ásatás Versegen. Bemutató és megnyitó előadás ma délután 4 órakor a vérsé­gi művelődési házban. A visegrádi várispán.sági ásatá­sok című kiállítás Visegrádon szeptember 3 óta naponta lát­ható. Szabadtéri tárlat. Vasárnap délelőtt 10 órakor Budakeszin a község parkjában 50 táblán mutatják be Pék Lajos fotó­művész alkotásait. A fiatal művészt Kriszt György, la­punk munkatársa mutatja be a közönségnek. Míísorsk, rendozvéiv/ek Szőlőérés idején. Ezen a hé­ten is érkezett híradás az őszi, szüreti bálokról. Tóalmáson ma este kerül sor a népszerű hagyomány felelevenítésére, bár ezeket ma inár áthatják a mai szokások, formák, igé­nyek is. A tánczenét például a Radiál „C” modem, köny- nyűzensi együttes játssza. Hajnalig tartó szüreti mulat­ság kezdődik este 6 órakor Ráckevén is az Aranykalász Tsz dolgozói részére a műve­lődési házban. A csárdás, pol­ka és keringő zenéjét a szi­getcsépi sramlizenekar szol­gáltatja. Zene és szatíra. A tápiósze- csői Damjanich Művelődési Házban vasárnap fél négykor a Gúnya és a Nevada együt­tes vendégszerepel. Családi nap. Üjszerű kezde­ményezés a Fővárosi Vízmű­vek rendezvénye, amelyre ma délután fél 4-kor kerül sor Vácott, a Madách Imre Műve­lődési Központban. A vállalat vezetősége ide hívta meg a Vácott és környékén lakó be­járó dolgozóit és családtagjait. A nap keretéiben kiállításra, a művelődési központ bemu­tatására és közös társasjáté­kokra kerül sor. A vendégek előtt este hat órakor fellép a HVDSZ Bihari János néptánc­együttese. Közreműködik: a MEDOSZ Kertészeti Egyetem táncegyüttese. Klubok, szakcsoportok Diákklub. A gödöllői városi művelődési központban ma délután 5 órától tart foglalko­zást a diákklub. Az idei évad klubprogramjának megbeszé­lése után discóműsor lesz. Az abonyi Petőfi Sándor Ifjúsági Klub, mint minden szomba­ton, ma este is 6-tól 10-ig tartja foglalkozásait a nagy­község művelődési központjá­ban. Zehetanfolyam és gyermek­balett. A gyömrői művelődési házban gyermekek részére reggel 8-tól kezdődik a zene­tanfolyam, 9.30-tól a balett- tanfolyam bsíratkozása. Klubok a színpadon. Dallal, tánccal, prózai műsorszámok­kal mutatkoznak be ma dél­után 3 órakor Pest megye leg­jobban működő cigányklubjai az érdi városi művelődési központban. A városi tanács művelődési osztálya és a Pest megyei Mű­velődési Központ által szerve­zett találkozón ritkán látható érdekes műsorszámok bemu­tatására kerül sor. Elhangzik i többek között Kovács József cigány költő műveinek irodal­mi összeállítása, kiállítják Ba­logh József fafaragó munkáit. A találkozó vendégeként húszperces műsort mutatnak be az országban elsőként megalakult Békés város ci- gányklúbjának tagjai. Pest megyében Erdőkertesen, Érden, Örkényben, Pomázon, Törteién, Pilisen és Jászkaraje- nőn működnek a legszervezet­tebb cigányklubok. Céljuk, hogy sajátos közösségekben fejlesszék tagjaik általános mű­veltségét, a közösség által leg­inkább kedvelt eszközök, for­mák alkalmazásával. Ceglédi ősz Hajrá, bohócok! A Kossuth Művelődési Központ vidám, kacagtató műsorral kedveske­dik a gyerekeknek vasárnap délelőtt 9.30-kor. A műsor ke­retében a műfaj legjobb ne­vettető! vendégszerepeinek. Záróest. Reneszánsz, dzsessz, sanzon. Vasárnap befejeződik a színes, tartalmas, őszi ren­dezvénysorozat, amelynek utolsó, rangos eseménye este 7 órakor kezdődik a Kossuth Művelődési Központban. A három zenei műfajt is bemu­tató esten a Kamerata Hunga- rica együttes reneszánsz zenét játszik, a dzsesszműfajt Aíia:- tay Melinda képviseli, Gyur- kovits, Zsuzsa Brecht-dalokat ad elő, és sanzonokat énekel. Tánc, disco A Forma együttes Gyömrőn, Ma este G-tól 10-ig táncos ösz- szejövetelt rendeznek a köz­ségi művelődési házban. Az itt vendégszereplő könnyűze­nei együttes ebből az alka­lomból mutatkozik be a köz­ség fiatalságának. A budaörsi Jókai Művelődé­si Házban. Vasárnap este 6- tól 10-ig discózene, tánc. Le­mezlovas Keresztes Tibor. Túra Ma délután hét végi túrára indult Vácról a Cserehátba a Forte-gyár természetjáró szak­osztálya. Bodvrszilast és Bol­dogkőváralját érintve jutnak el ma este a miskolctapolcai turistaszállásra. összeállítottá: Kovács X. István 1 i /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom