Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

1979. OKTÓBER 5., PÉNTEK kMíou ÉBen a versenyben Munkád mellé add a neved! Vélemények a Cegléd és Környéke Élemiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat Béke és Sza­badság szocialista brigádjáról: Kürti András igazgató: — Cegléd központjában, vállala­tunk legnagyobb , élemiszer- boltjában dolgoznak, s a leg­nagyobb forgalmat érik el évek óta. Az alapító tagok, több mint tízen másfél évti­zede együtt vannak. Elszámo­lásaik hibátlanok, a vásárlók nem panaszkodnak rájuk, s az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség sem talált még ellenőr­zései során semmiféle kifogá­solnivalót. Lencsés Gábor szb-titkár: — A szocialista brigádok hár­mas jelszavába tömörített sok­féle követelménynek maradék­talanul megfelelnek. Tevé­kenységükből sok mindent ki­emelhetnénk. A szocialista bri­gádmozgalom szempontjából egyik jellemző vonásuk, foly­tonosan megújuló kezdemé­nyezőkészségük azonban sem­miképpen sem . maradhat szó nélkül. Ezzel ugyanis a töb­bieknek példát adnak, s utat mutatnak. A vállalat szocia­lista brigádjait magukkal ra­gadják. Tavaly például ők kez­deményezték, hogy a szocialis­ta brigád tag ok ajánlják fel egynapi jövedelmüket a gyer­mekintézmények támogatásá­ra. Az idén a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny- '.1ez csatlakozva vállalatunknál elindították a Munkád mellé idd a neved mozgalmat. Jó közösségben Tóth Borbála eladó, akit a Béke és Szabadság brigádba előreláthatóan januárban vesz­nek fel: —. Nagyon örülök, hogy ebben a boltban lettem szakmunkástanuló, hogy itt szabadultam és most is itt dol­gozhatok. Olyan jó közösségbe kerültem, amilyenről koráb­ban csak hallottam vagy ol­vastam. Boldog és büszke le­szek arra, ha a szakmunkás­vizsga. utáni féléves próbaidőt kitöltve felvesznek a brigád­ba. Adatok a brigádról: 1961-ben Cegléden, a Kos­suth tér 1. sz. alatti élelmi­szerbolt dolgozói két brigádot alakítottak. Az egyik a Béke, a másik a Szabadság nevet vette fel. Már akkor is két mű­szakban dolgoztak, s ezért szü­letett a két brigád. Időközben azonban felcserélődtek a mű­szakbeosztások, meg úgyis he­lyettesítették egymást: 1971- ben az egyesülés mellett dön­töttek. Most huszonnégyen vannak, huszonegy nő és három férfi. A legfiatalabb brigádtag 18, a legidősebb 55 éves. A bolt dol­gozói közül 'mindössze ketten nem brigádtagok, ök meet vé­gezték el a kereskedelmi szak­munkásképzőt, s jelenleg pró­baidejüket töltik. Tizennégyíiknek van vala­milyen választott tisztsége. Ketten pártvezetőségi tagok, egyikük alapszervezeti párttit­kár. Van közöttük szb,-, KISZ- vezetőségi, SZMT-, KPVDSZ megyei bizottsági tag. Egy-egy munkatársuk a városi tanács lakáselosztó társadalmi bizott­ságnak, a vállalati munkaügyi döntőbizottságnak, közművelő­dési bizottságnak tagja Ket- ten-ketten pártcsoport és szak- szervezeti bizalmiak. A bolt huszonhat dolgozójá­ból, illetve a brigád huszon­négy tagjából kilencen pártta­gok. Az alakulást követő évben brigádoklevelet kaptak. Az arany fokozatot 1967. évi mun­kájuk alapján 1968-ban érték el először, majd öt éven át tar­tották ezt a szintet- S ezután váltakozva arany fokozatot, a vállalat kiváló brigádja és a szakma kiváló brigádja kitün­tető címet nyerték el. Személyes ismerős Hogy ne zavarjuk a bolti forgalmat, Tóth Gézáné bri­gádvezető és Horgos Istvánná boltvezető-helyettes az öltöző mellett kialakított brigádhe­lyiségbe invitált. így alkalmam nyílt látni azt a kis szobát, amelyet sokan megirigyelhet­nének. Berendezése: dohány­zóasztal, fotelok, kis szekré­nyek. A falon keretben okle­velek, s a brigád életét bemu­tató tablók, faliképek, repro­dukciók. Akár fontos tárgyalást* helyszíne is lehetne De ottho­nos, barátságos, s ezért bará­ti összejövetelek tartására is alkalmas. — Van, ahol a szociális he­lyiségekből is raktárt csinál­nak. Mi fordítva jártunk el. Inkább sok fejtörés árán cél­szerűen rendeztük be raktá­runkat. Itt pedig munka előtt és után jólesően eltölthetünk néhány percet. A bútor egyéb­ként az irodákból származik. Kiselejtezték, mi elhoztuk, rendbetettük — mondta el Horgos Istvánná. Bár rövid időt töltöttem a brigád körében, mégis annyi élményben volt részem, annyi mindent láttam, hogy most a bőség zavarával küszködöm. Olyan ez, mint amikor az em­ber elé odaraknak egy nagy halom szebbnél szebb gyümöl­csöt, hogy gyerünk, most már szedjen belőle. Nehéz válogat­ni; mind kellene... Meghitt berendezés Vegyünk sorra néhányat. Munkád mellé add a neved! — Munkaköpenyünkön fönt bal oldalt névjegy nagyságú lapocska. Rajta a név, az asz- szonyoknál keresztnevük is, s a vállalat emblémája. Tóth Gézáné — ezeket a táblácskákat ő készítette el, rajzolta meg — így mondta el az előzményeket — A gyári, üzemi dolgozók­ra gondoltunk. Ha ők egy ter­méket előállítanak, azért mindvégig felelősek, végig a nevükön szerepel. Persze ugyanezt boltban, nem lehet le­másolni. Mégis megkíséreltük összekapcsolni a munkát és a személyt. Ügy, hogy a mi meó- saink, tehát a vásárlók is tud­ják, hogy ki, mit csinált. Er­re alkalmas ez a módszer s eat már tapasztalatokkal a hátunk mögött állíthatom. S ennek mellesleg egyik kö­vetkezménye, hogy az utcán sem névtelen a járókelők előtt a bolt dolgozói. Nevükön szó­lítva, személyes isméidéként köszöntik őket az emberek. S persze mondanák róluk azt is, hogy például Etelka számolt rosszul, vagy Lídia adta a szalámivéget, ha így lenne... — Felelősségérzetünket is nagyban növeli az új módszer — tette hozzá Horgos István­ná. Nevelés, embeiiormálás — erre is példát nyújtottak Áthe­lyeztek hozzájuk egy olyán fia­talt, akivel előző helyén majd­nem mindig csak baj volt. ök azonban nem könyvelték el menthetetlen embernek. Bizaí lommal, fokozatosan egyre ne­hezebb, nagyobb önállóságot kívánó feladatokkal látták el. Önbecsülést és felelősségtuda­tot plántáltak belé. Az ered­mény: ma már a brigád teljes jogú, megbecsült tagja. Hiányfüzet. — Ebbe írják, ami a boltban nem kapható, a vevők viszont keresik. S áru­rendeléskor természetesen a hiányfüzet bejegyzéseit tartják szem előtt. A választék bővítése, a ve­vők minél teljesebb kiszolgá­lása az egyik, ha nem a leg­fontosabb céljuk. Ennek ter- i mészetesen feltétele az önálló­ság, s megvalósítását segíti a kezdeményezés. Nos, ők szállítóikkal, illetve a szállítók — a Fűszért, a Nagykőrösi Konzervgyár stb. — érdekelt brigádjaival szo­cialista együttműködési szer­ződést kötöttek. De ha így sem megy, akkor nem restek utána járni az árunak. Visszahódították De még ez is kevés. Hiába kapja a vásárló a legszebb és a legolcsóbb árut, ha azt úgy dobják elé, ha flegmák, barát­ságtalanok az eladók, akkor oda nem szívesen megy töb­bé. — Amikor itt a közelünkben megnyitották az áfész áruház élelmiszerrészlegét, sok ve­vőnk átpártolt hozzájuk, De nem hagytuk magunkat. Attól kezdve még kedvesebbek, még udvariasabbak lettünk, még jobban iparkodtunk, és aztán sorra vissza is jöttek — mesél­te el kedvesen mosolyogva Horgosné. Vajon miért ilyenek ezek az emberek? Miért, hogyan tudnak úgy dolgozni, olyan közönséget kialakítani és éltet­ni, hogy messzi tájra is hírük megy, s példaként emlegetik őket? — Erre próbáltam rá­jönni a beszélgetések alatt, munkájukat figyelve. Szemléletüket, gondolkodás­módjukat a legtalálóbban és legtömörebben talán a bri­gádvezetőjük fogalmazta meg: — Dolgozunk a magunk örömére, a vásárlók érdeké­ben... De mások is, illetve minden­ki dolgozhatna így. Talán ők valamiféle különleges tulaj­donsággal bírnának? Valami velükszületett erőnek köszön­hetően tudnak úrrá lenni a nehézségeken, s tudnak töret­len fejlődést elérni? Ugyanolyanok, mint a leg­több ember. A háttér, ha úgy tetszik a titok nyitjának feltárásában Lencsés Gábor, a vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára volt leginkább a segítsé­gemre. — Tisztában vannak szere­pükkel, fontosságukkal. Tud­ják, hogy szükség van rájuk, s hogy feladatot csak kifogás­talan munkával, igazi szocia­lista közösségben élve, dolgoz­va lehet jól ellátni. S mivel jó személyi adottságokkal rendel­keznek, illetve jóbarátként se­gítik egymásban ezek kibonta­kozását, képesek a megújulás­ra. Akkor éreznek megnyug­vást, akkor elégedettek, ha nap mint nap sikerül bizo­nyosságot tenniük arról, hogy jó közösség csak jó munkát tud végezni. Szente Pál A Pesi megyei BÍBT üiése Ember és közösség felelőssége A ráckevei gárás közlekedési er keit se Egy gyalogos — bár semmi köze nem volt a dologhoz —, figyelmeztette a Vác felé ha­ladó dömper vezetőjét: igazít­sa meg rakományát, mert egy tégla mindjárt a mellette álló személyautóra zuhan. A gép­kocsivezető durván rendre- utasította az okvetetlenkéclőt és hozzá sem nyúlt a téglá­hoz. Hogy mikor zuhant le végül is, annak már nem vol­tam tanúja. Mint ahogy azt sem tudom, okozott-e azóta karambolt az a személyautó, amelynek gazdája mindany- nyiszor felgyorsította kocsi­ját, ahányszor valaki előzni akarta. Azt sem hiszem, hogy megússza baleset nélkül egy ismerősöm, aki minap azzal kérkedett: ő betartja a sza­bályokat, tartsa be más is, ha neki előnye van, mindenkor él vele. Jogilag igaza van, de mit ér vele, ha ez a minden­kor és mindenáron bajba so­dorja? Mindenki tud száz és ezer példát a száguldókról, az ittas vezetőkről, akik gyakran okozzák ártatlan emberek ha­lálát. Mindenki ismer sza­bálytalankodókat, olyanokat, akik hírét1 sem hallották a kulturált közlekedésnek. Azokról azonban ritkábban esik szó, akik számos lehető­ségét találták már meg an­nak, hogyan óvják az embe­rek épségét, hogyan tegyék biztonságosabbá a közleke­dést, miként tanítsák meg korkülönbség nélkül a lakos­ságot a kulturált közlekedésre. Erről és ezen belül m rác­kevei járás közlekedésbizton­sági helyzetéről tárgyalt teg­nap délelőtt együttes ülésén a Pest megyei és a ráckevei járás Közlekedésbiztonsági Tanácsának elnöksége. Az együttes értekezésre Dömsö- dön, a Dózsa Termelőszövet­kezetben került sor. A tanács­kozáson megjelent (gelencsér Arpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottságának közigaz­gatási és adminisztratív osz­tályvezetője, Klamó József, a ráckevei járási pártbizottság titkára, Simon István, a ' Pest megyei Rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára, Raffay Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke, dr. Dörgő. Gyula, a ráckevei járási rend őrkapitányság vezetője Zsúfolt utak Honfi János vezérőrnagy, Pest megye rendőrfőkapitánya elnökletével értékelték azokat az eredményeket, amelyeket a ráckevei rendőrség a társa­dalmi szervezettel együtt elért a közlekedésbiztonság javítá­sában. A legfontosabb: a ko­rábbi évekhez képest csökkent a' balesetek száma, különösen a halálos végű és súlyos ki­menetelű balesetek adatai kedvezőbbek. Annál is na­gyobb ez az eredmény, hi­szen éppen az utóbbi években lendült fel a ráckevei járás forgalma Ennek részben az E5-ös út túlzsúfoltsága, más­részt az üdülők, kirándulók tömeges érkezése, s nem utol­sósorban a járásban elszapo­rodott gépjárművek az ^kai. Hét közben a ki- és bejárók népesítik be az utakat, mun­kaszüneti napokon pedig a pihenni vágyók teszik túlzsú­folttá a forgalmat. Mindezt nehezíti a főváros híd- és útépítése, mert Budapest tor­kolatánál néha órákra meg­reked a gépjárművek sora Nem hagyható az sem fi­gyelmen kívül, hogy a rácke­vei járásban jelentős nagyüze­mek vannak, s ezek jármű- forgalma, csakúgy, mint a nagyüzemi mezőgazdaságoké —, szállítmányaikkal szintén leterhelik az utakat. A megyei és a járási elnök­ség értékelte mind az útviszo­nyok javulását, mind a biz­tonsági berendezések elszapo­rodását. Mint mondották, az 51-es út aszfaltszőnyege, a szi­geti gerincűt, a korszerűsített Mosdatják a kerékvetőt Rendszeresen tisztítják a széljclző oszlopokat, korlátokat az M3-as autópályán a KPM gödöllői autópálya-felügyelctc- nek dolgozói. A képen: munkában a Mercedes tinimag. . 1 Barcza Zsolt felvétele főút, a kiskunlacházi és döm- södi lakott területeinek átke­lési szakasza — segíti a biz­tonságosabb közlekedést. A tizenöt közút—vasút keresz­teződésben csupán két keresz­teződésnél nem szereltek még fel sorompót. Különösen sok elismerést kaptak azok a társadalmi munkások, akik a rendőrség mellett segítenek az idős em­berek, az iskoláskorúak okítá­sában. Akik KRESZ-parkokat, játszóparkokat építenek. Akik vetélkedőket szerveznek és szabad szombatjukat, vasár­napjukat áldozzák azért, hogy játszva, vetélkedve, vagy elő­adások tartásával átadják tu­dásukat, terjesszék mindazt a tudnivalót, ami a biztonságos közlekedéshez szükséges. Így a többi között a járási KISZ- vetélkedőn 4000 gyermek vett részt A kiskunlacházi Mun­kácsy Mihály iskola is ren­dezett versenyt Említésre ér­demes a Csepel Autógyár ilyen kezdeményezése. ; Az ember, a közösség fele­lőssége egymásért —, ennek felébresztése a legfontosabb. Hiába felelnek meg műszaki­lag a járművek, hiába szigo­rítják időről időre a jármű­vezetői oktatást, ha a közle­kedő ember mit sem törődik társaival. Megelőzés, {felderítés Mi tagadás — állapította meg a tanácskozó testület —, a ráckevei járásban csakúgy, mint másutt, még e téren sok a teendő. Akadnak olya­nok, akik ittasan ülnek vo­lánhoz, s még jó, ha időben vonják be jogosítványaikat. Akadnak, akik semmibe ve­szik a szabályokat. Akadnak, akik kivilágítatlan kerékpá­ron bicikliznek, Akadnak, akik nem adnak elsőbbséget a gyalogosoknak... Számba vették a technikai hiányosságokat is: nem min­denütt világítják meg jól a gyalogátkelőhelyeket, ván, ahol nélkülözhetetlen (így a dunaharaszti HÉV-állomásnál) a jelzőlámpa felszerelése, ál­landóan ellenőrizni kell az útburkolati jelek felfestését... Ezeken is változtatnak. Az elnökség tagjai arra ösz­tönözték a ráckevei közleke­désbiztonsági tanácsot, hogy az eddigiekhez hasonlóan a továbbiakban is a felderíts, a megelőző munkára helyezzék a hangsúlyt. Humánumra vall az Idősek hetének megrende­zése, amikoris a szociális ott­honok, az öregek napközi ott­honainak lakói számára film­vetítéssel egybekötött isme­retterjesztő előadásokat tarta­nak. Ki óvhatná jobban az öregeket, mint az egész tár­sadalom? És a, társadalmon belül azok, akik napi munká­juk mellett társadalmi mun­kában vállalták, hogy az esz­közök sokféle hasznosításával — mint ahogy ennek számos példája .ismert már — meg­kísérlik védeni a járművel és a gyalogosan közlekedő embe­rek életét, épségét. Megkísér­lik ártalmatlanná tenni a lelkiismeretlenül közlekedő­ket, megértetve: a techika fejlődése hasznos az ember számára, s csak rajta múlik, nehogy ártalmára legyen. S. A. Ésszerű beosztással Több milliós energi&megtakairítást terveznek ts tanácsi üzemekben Miként Pest megye számos ipari és mezőgazdasági üzeme, a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok, intézmé­nyek is elkészítették energia­takarékossági terveiket. Az eddigi tapasztalatokról, az idei tervekről Takács Gézától, a Pest megyei Tanács főenerge­tikusától kértünk tájékozta­tást. — Huszonhárom tanácsi költségvetési üzemünk, öt vá­rosgazdálkodási és 16 tanácsi vállalatunk elkészítette ener­giatakarékossági intézkedési tervét. , Felhívtuk a Pest me­gyei . kisiparosokat az egész­ségügyi intézmények, az isko­lák, az óvodák, a kereskedelmi egységek dolgozóit is, hogy ta­karékoskodjanak a villany­energiával, a szénnel, a fűtő­olajjal. A Pest megyei Tanács ter­vei szerint az energiataka­rékosság értéke idén eléri az 5 millió forintot. — A főként szolgáltatási fel­adatokat ellátó városgazdálko­dási vállalatok egyebek között távfűtő műveket is üzemeltet­nek. A budaörsi, a gödöllői, a váci vállalatunk jelentős ösz- szegeket takaríthat meg, ha jól alkalmazkodik az időjárás vál­tozásaihoz, rendszeresen ellen­őrzi a lakások hőmérsékletét, anélkül, hogy a lakosság egész­sége rovására menne a takaré­kosság. — A költségvetési üzemek vállalták, hogy lelkiismerete­sebben karbantartják a ta­nácsi lakásokat, nagyobb gondot fordítanak a hőszigetelésre. A tanácsi vállalatok közül a legnagyobb energiafelhasználó a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, idén 3 százalékos energiaköltség-megtakarítást tervez. Ez 480 ezer forintot tesz ki. Mindezt a technológiai fegyelem betartásával, a térvi­lágítás, a gázfelhasználás ész- sz3rű csökkentésével érik el. A moneri Kefegyár dolgozói energiaköltségük másfél száza­lékát takarítják meg azzal, hogy felújítják a villanyháló­zatot, szabályoznák a kazánok olajégőit. És folytathatjuk a sort. A Pest megyei Vegyi- és Divat­cikkipari Vállalat 649. ezer, a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat pedig,275 ezer fo­rint energiamegtakarítást ter­vez. U. Gy. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom