Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

1979. OKTOBER 3., KEDD 5 kMí, ftp A népfront kezdeményezésére A vásárlók fóruma Ráckevén Társadalmi feladatok a fo­gyasztói érdekvédelemben címmel vásárlók fórumát ren­dezett Ráckevén a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága. Az összejövetelen a vá­sárlóik — üzemi és tsz-dolgo- zók, értelmiségiek, kisiparo­sok, háziasszonyok és nyugdí­jasok — mellett a pult másik oldalán levők képviselői, a boltvezetők és az eladók, az Országos Kereskedelmi Fel­ügyelőség, a MÉSZÖV és a K1SOSZ képviselői is részt vettek. Kapcsolat a vevőkkel Nem hagyományos, például a tévéből ismert fórum volt ez. Vagyis nemcsak kérdések és válaszok hangzottak el, ha­nem inkább a véleménycseré­re nyílt lehetőségük. Dr. Feke­te Lajos, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályvezető-he­lyettese Vitaindítót tartott, majd a hozzászólók vele, meg egymással vitatkozva, gazdagí­tották és pontosították a ke­reskedelemmel, elsősorban a ráckevei járási kiskereskede­lemmel kapcsolatos tapaszta­latok gyűjteményét. A vitaindító előadás három fő témakörrel foglalkozott, így a fogyasztók és a kereske­dők kapcsolatával, a gazdasá­gi élet felépítésével, különös tekintettel a termelők, a szál­lítók és a kereskedelem hely­zetére, s a kereskedelmi el­lenőrzési rendszerrel, a hibák kijavítását szolgáló visszajel­zési lehetőségekkel, illetve gyakorlattal. Leszögezte: a fo­gyasztói érdekvédelemnek el­sősorban arra kell ügyelnie, hogy a vásárló az árut ak­kor, pontosan azt és ott kapja meg, amikor szüksége van rá; a Vásárolt áru mennyiség­ben és minőségileg megfelel­jen az előírásoknak; az ellen­őrzési lánc jól működjék. A gyakorlati példákkal fű­szerezett, de inkább elméleti fejtegetés elhangzása után vi­szonylag sokan — tizenhatan felszólaltak. S bár nem vi­lágrengető, hanem mindenna­pi kérdésekről beszéltek, még­is legtöbbjüknek szenvedélyes volt a hangja. De talán éppen azért, mert a hétköznapi kis ügyek, főképp a bosszúságok hamar felkorbácsolják a szen­vedélyeket. S a kis kellemet­lenségeket is nagynak érez­zük, ha ismétlődnek, ha csak keservesen bontakozik ki a megoldásuk. Eltérő szokások Többen foglalkoztak az egye­netlen ellátással. A hasonló nagyságú boltok egyikében több áru van, mint a másik­ban, az egyik településen jobb az ellátás, mint a másikon. Répás Károly például arra hív­ta föl a figyelmet, hogy sem­mi sem indokolja a fővárosi és a vidéki ellátás különböző­ségét. Nagy Gábor, a MÉSZÖV el­nökhelyettese egyébként vá­laszolt erre az észrevételre. Egyebe;k között azt mondta, hogy a városi és a községi el­látás összehasonlítása azért is helytelen, mert nem egyfor­mák a vásárlói szokások, s különböznek a vásárlási lehe­tőségek is. Falun például könnyebb kistermelői termék­hez, baromfihoz, tojáshoz, gyü­mölcshöz jutni, mint a városi kőrengetegben. A hiánycikkekért - pedig nemcsak, illetve elsősorban nem a kereskedelem a felelős — mondta ki másokkal együtt Feigl László. A kereskedelem csak azt és annyit árulhat, amit és amennyit az ipar ter­mel és rendelkezésére bocsát. Szűkítve a kört, a gondok egy részének a nagy- és a kis­kereskedelem kapcsolatrend­szere a forrása. Pontosabban sok baj van a szállítók és a boltok, a szállítómunkások és a boltvezetők viszonyával. Darázs István éppen ezért a fórumon részt vevő boltveze­tőket bírálva számonkérte, miért nem mondják el, hogy a szállítók gyakran csak üveg konyakért viszik ki idejében az árut? S már csak. az üzlet­ben veszik észre, hogy a sörös­rekeszekben ,több üveg is fi pótszülő: a brigád Tizenegy évvel ezelőtt kez­dődött és napjainkban is tart a kapcsolat a Fóti Gyermek- város gondozottal és a mart­fűi Tisza Cipőgyár dolgozói között A brigádok egy osztály éle­tét kísérik végig, segítik az iskolába kerüléstől az általá­nos iskola elvégzéséig, leve­lezéssel, rendszeres látogatás­sal pótolva a gyerekeknek á szülői ház melegét. Az első „martfűi” osztály már felnőtt, s az újonnan patronáltak is ma már harmadikosok. Ök lá­togattak el a hét végén Mart­fűre, hogy Sándor Éva és Se­bestyénné Major Erzsébet ne­velők kíséretében viszonozzák a gyáriak karácsonyi látoga­tását. A gyár csákozó műhelyének kilenc, és a felsőrészszabászat három brigádja Mészáros Já­nos főművezető és Zámbori Bálintné, a Vöröskereszt mű­helyi bizottságának titkára vezetésével fogadta a 34 fóti gyereket. Az egész napos prog­ram során a gyerekek talál­koztak martfűi „pótszüleik- kel”, és közösen töltötték el a napot. Délben a gyár szaká­csai — a szabad szombat el­lenére is vállalva a munkát — ünnepi ebéddel köszöntötték a kis vendégeket, majd a brigá­dok tagjai saját készítésű tor­tákkal és a Vöröskereszt aján­dékaival kedveskedtek „ne­veltjeiknek”. A fóti lányok viszonzásul, a maguk által készített könyv­jelző mellé, jó tanulmányi eredményeikről számoltak be, s a legújabb, nyári sikerről; a VI. nemzetközi gyermekrajz- pályázaton, Debrecenben az osztály Béke raja megkapta a Hajdú-Bihar megyei úttörő- szövetség és a megyei tanács elnökének fődíját. Az ügyes kezű fóti tanulók rajzaiból több is látható a műcsarnok- beli gyermekrajz-kiállításon is. i üres. Szólni, tenni nem mernek ellene, mert ők, vagyis a bol­tok és végső soron a vásárlók látnák kárát; később vagy egyáltalán nem kapnának pél­dául sört. A fórumon is szóba került az utóbbi időben oly sokat os­torozott pult alóli árusítás. Az, amikor az eladó csúszópénz vagy más többletjuttatás elle­nében adja a keresett árut. Máté Jenőné — és még néhá- nyan — azon háborodtak föl, hogy egyes iparcikkboltok nem hajlandók visszavenni a hibás árut (például Ráckevén a kerékpárt), illetve nem in­tézik el azok garanciális javí­tását, s a vétlen vevőnek kell utánajárnia. Mit tehet ezek ellen a vá­sárló? Például beírhat a vá­sárlók könyvébe. De ebben sem telik sok öröme — leg­alábbis F. Nagy István szerint. Ö úgy tapasztalta — miként elmondta —, hogy a kereske­delmi ellenőrök inkább a bol­tot és az eladókat védik a reklamáció elintézése helyett. Ebből 'aztán újabb panasz születik, s az egész csak terjed és gyűrűzik tovább. Egyedi panaszok A ráckevei vásárlók fóru­mán a felszólalók többsége a hiányosságokról beszélt. Ez persze nem baj, hiszen a szer­vezőknek és a kereskedelem képviselőinek nem a dicsére­tek összegyűjtése volt a cél­juk. Az is elhangzott termé­szetesen, hogy a ráckevei já­rásban is sokat javult az utób­bi években az ellátás, a keres­kedelem színvonala. Emellett örvendetes tényként rögzít­hetjük, hogy a panaszok több­sége személyes és egyedi volt, amelyekre az illetékesek meg­határozott időn belül — ígér­ték — reagálnak. Persze csak akkor lesz tö­kéletes a fogyasztói érdekvé­delem, ha az egyedi panaszok­ra sem lesz ok. Azaz úgy is mondhatjuk — Dékány Sán­dornak, a Hazafias Népfront ráckevei nagyközségi bizottsá­ga titkárának zárszava nyo­mán —, ha egy-egy összejöve­tel, miként ez a fórum, előbbre viszi az ügyet. De nem szabad megállni, vagyis a kereskede­lem vezetőitől azt várják, hogy a konkrét bejelentésekre, jo­gos -kifogásokra, az egyedi ese­tekre és az esetleges bosszantó jelenségekre is hathatós intéz­kedésekkel válaszoljanak. Ta­lán még ennél is fontosabb azonban, hogy a megelőzésre fordítsák a legtöbb gondot. Szente Pál Öntözőhajó Hajdanában a technika csodá­jának számított az az öntöző­hajó, amely sokáig az Alföl­dön dolgozott. Jelenleg a hód­mezővásárhelyi főiskolai tan­gazdaság fedett dokkjában áll. Hűséges, több évtizedes szol­gálata után nyugdíjazták, s védetté nyilvánították. A termálkincs haszna Hazánk feltárt termálkin­csének 30 százaléka az ener­getikában hasznosul. Ezen fe­lül több olyan ágazat — gyó­gyászat. idegenforgalom — al­kalmazza a hévizet, amelynél Gyermekruhák Pomázról Gyermekruhák készülnek a pomázl háziipari szövetkezet kézi sikkötő gépein Bozsán Péter felvétele elsődlegesen nem az energia­gazdálkodási szempontok a meghatározók. A termálvíz igen jelentős hányadát az ország ivóvízben szerény területei el­látásának javítására is felhasz­nálják. Ez összességében a fel­tárt termálvíz-kincs több mint 50 százalékát jelenti. Hévízkincsünk olyan nép- gazdasági ágazatokban . is je­lentős többletbevételt eredmé­nyezhet. amelyeknek a hate* konysága a termelési szerkezet változásának idején sokkal időszerűbb, mint az előző évek­ben. A mezőgazdaság termelési költségein belül, például a zöldségtermelésben a felhasz­nált energiahányad az összes költségnek a 30 százalékát is meghaladja. A termál ener­giatartalék pedig lehetőséget nyújt e területen a termelés nagymértékű fokozására. A je­lenlegi zöldségtermelés néhány év alatt, viszonylag nem nagy népgazdasági szintű ráfordí­tással másfélszeresére emelhe­tő. Szüret 79 Kiűzik a sárkányt a hordóból Néhány lovas kocsi várako­zik Dömsödön, a Dózs a Tsz borfeldolgozó üzemének bejá­ratánál. Laczi Gábor ágazat- vezető int az egyik fogatos- nak, álljon szekerével a mér­legre. • — Höő, hófca! — kiált lo­vaira Gulyás Imre fogatos, mert úgy megindultak a 48 mázsás szőlőrakománnyal, hogy majdnem túlszaladtak a garaton. Kétmétemyit hátrál­tak vissza. A platón lévő csil­léből a piros traniini fürtöket beborították az óriási garatba, amely éhes torok módjára nyelte el az' illatos, édes ízű szőlőt. Hogy készül? tíz a látvány fogadja mosta­nában a borfeldolgozó udva­rán a szemlélődőket. Hogy mi lesz a termés további sorsa, Laczi Gábor mondja el. — A bogyózóban először különválasztjuk a kocsányi a szőlőszemtől, s alaposan meg­zúzzuk. Az így keletkező tör- kölyös mustot cefreszivattyú­val átnyomatjuk az áztatótar- tályba, majd présgépeken ki­préseljük a lédús szőlőszeme­ket. A letisztult mustot 12, összesen 3 ezer hektoliteres erjesztőtartályban helyezzük el, s később innen továbbítjuk a borkezelő helyiségekbe, ahol több ízben fejtésre kerül sor. így, tömören összefoglalva, egyszerűnek hangzik, ám több hónapos, kemény munka árán juthatunk csak jóféle, szaksze­rűen kezelt, ízletes borhoz. — Idén ősszel milyen a sző­lő minősége, s mennyit dolgoz­nak fel? — Naponta 300 mázsa szőlőt veszünk át, melynek cukor­tartalma az eddigi vizsgálatok szerint 17 fok. Ezen az őszön 16 ezer mázsát dolgozunk fel. ebből 7 ezer mázsa a saját ültetvényeinkről származik, a többi a környező községekből és Felsőnyékről érkezik a fel­dolgozóba. A szüret várható­an október végéig tart, tehát jó néhány átdolgozott hétvége vár még ránk. Reggel héttől éjfélig tart a munka. Belföld és export — Van elegendő tárolóedé­ny ük?' — A pincében 8500 hekto­litert tudunk elhelyezni, de az nem elég. A szövetkezet ezért most külszíni tárolókat épít. A tervezett nyolc acéltartály­ból egy ezerhektoliteres űr­tartalmút már felállítottunk, s mustot is töltöttünk bele. A külszíni tárolókkal továb­NEM TÉVEDÉS a cím, nem a jármű, valóban az autós füs­tölög. Csak úgy csendesen, magában. Esetleg épp azért, mert a kocsi füstölög. No nem autósunké, hanem az előtte bandukoló Zil. Kapaszkodik fölfelé, Dobogókő irányába, megpakolva fával és okádja a sűrű, barnásfekete felhőt. Nyilvánvaló, műszaki hiba kí­nozza a járgányt, de mi baja lehet a vezetőjének? Ugyanis néha kihajol, hátrapillant és elégedett vigyorral nyugtázza: mögötte — a választóvonal miatt előzni képtelen — hét­nyolc kocsi zihál, bennük uta­saik köhögnek, fulladoznak a füsttől. Gőzölög a feje sok mástól is autósunknak. De még milyen soktól. Például örül, hogy ki­szabadult az Arpád-híd—Fló­rián tér—Szentendrei út pok­lából, elhagyta Aquincumot, itt a pálya, itt a tér, háromsá­vos út — mehetne —, de nem lehet. A KRESZ-ben ugyan szerepel egy olyasfajta szabály, hogy a helyi tanácsok saját hatáskörükben módosíthatják a lakott területre érvényes se­bességkorlátozást, ám ezzel a lehetőséggel nem élnek. Itt, a Szentendrei úton, volt egy táb­la, mely 80 kilométeres sebes­séget engedélyezett. Helyesen, mert az út alkalmas rá, ke­reszteződés alig, ahol van, lámpák biztosítják. Volt. Mert két hét után letakarták. Ha már a széles útnál tar­tunk. Szentendre, sugárút, sok sáv — sok bajnok. Igen, sla- lombajnokok, ügyességi ver­senyre edzők. Cikáznak egyik sávból a másikba, fél méterrel autósunk orra előtt vágódnak be, természetesen legalább nyolcvannal és természetesen index nélkül. Autósunk őr­jöngve fékez, dudál, a bajnok pedig int. No nem elnézést ké­rőén, hanem konkrétan. Lefelé fordított hüvelykujjal útmuta­tást ad, hogyan, mit, hol. INTEGETÉS. Szép dolog, jó dolog felemelt kézzel megkö­szönni, ha mondjuk a kettes út vácrátóti betorkollásánál las­sítással, fénykürttel is jelezve megkönnyítjük egy kocsi ráka- nyarodását a fűútra. Kellemes érzés az előnyt átengedőnek, no lám, milyen rendes gyerek vagyok én. Az önmagunk és a másik iránt érzett szeretetünk azonban füstté válik, ha pár perc múlva a nyolcvannal sza­bályosan baktató, ‘hosszú-hosz- szú konvojból valaki kitör és neki a világnak. Látja autó­sunk a tükörből, jön, jön, meg­előzött három kocsit, négyet, de mit tesz isten és a KPM, jön a sződligeti záróvonal. Az előző Lada nyugodtan visszatér a sorba. Mármint ő nyugodt, autósunk kevésbé. Kocsija orra, saját testrészeiről nem be­szélve, ismét meglehetősen kö­zel volt a puffhoz. És még csak dudálással sem fejezheti ki nemtetszését, mert a Ladás ablakon könyöklő karját lazán felemeli, csuklója elnézést kér. Részéről az ügy elintézve. És hogy ily módon az intés ked­ves gesztusa devalválódik? Ugyan kérem, autózunk, vagy moralizálunk. Hát előjött a 'morál. Hely­ben volnánk. De mégsem. Autósunk füs­tölgéseinek nem az úgyneve­zett közlekedési morál hiánya az indítéka. Sajnos, az esetek többségében nem íratlan er­kölcsi. emberi szabályokat hág­nak át útjainkon, utcáinkon, hanem leírt, paragrafusokba foglalt törvényeket. Fentiek közt is akadt ilyen. És rendet, törvényt sért az is, aki Vá­cott, az egyik kétsávos egyirá­nyú utcában az út közepén hajt és természetesen az út­test jobb széléről kanyarodik nagy ívben balra, ráüvöltve, rádudálva a baloldali sávból szabályosan fordulóra. A KRESZ, tehát a jogsza • bálv ellen vét az, aki Ceglé­den másodiknak parkolja le pótkocsis teherautóját, hadd kerülgesse a guta beszorított, dolga után siető autósunkat. (Ha pedig egy bátortalan meg­jegyzést kockáztat, mikor a gépkocsivezető és két markos rakodója fél óra múlva előke­rül — hát akkor már a Btk-t kell előkeresni, az életveszé­lyes fenyegetésekről szóló rész­nél.) Autósunknak, ki e sorokat rója aránylag könnyű a hely­zete. Füstölgéseit kiírja magá­ból. De akinek erre nincs mód­ja? Vérmérsékletétől függően reagál. Csendesen beletörődik a törvény, a rend sorozatos, mindennapossá vált felborítá­sába, esetleg begorombul és beadványokat ír, vagy, ami a legrosszabb, beáll a falkába és együtt üvölt, együtt szabályta­lankodik a farkasokkal. Közlekedési morál? Nem, a tömegessé váló köz­lekedési szabálytalanságok többé nem erkölcsnemesítő száplelkek ügye. Ahol admi­nisztratív intézkedésre van szükség, ott legyenek rendőri, hatósági eljárások. Ha most egy ideig több, később keve­sebb kell. De egyelőre, úgy tű­nik, kell. Andai György bi 12 ezer 580 hektoliterrel bővül a kapacitás. — Hová kerül majd a bor? — összesen 3 ezer hektoli­ternyi muskotályt, illetve tra­minit Svájcba és Svédország­ba exportálunk, 4 ezer hekto­liternyi hárslevelűt, olasz- rizlinget, cirfandlit és kadar­kát pedig a borkiméréseinkben értékesítünk. Újdonság, hogy palackozó gépsort vásároltunk, így jövőre már magunk pa­lackozhatjuk a nedűt. A fej­lesztésre azért is szükség volt, mert tovább bővülnek a szőlő­ültetvényeink: két éven belül 200 hektárra gyarapítjuk a termőterületet. A várható, nagy mennyiségű szőlőt érde­mes már saját palackozóban üvegekbe tölteni. A dömsödi Dózsa Tsz bor­kombinátjának egyik része a szeszfőzde, a felesleges szőlő­szem héjából, s a magokból pálinkát főznek. A barack- és szilvaszezontoan ezeknek a gyümölcsöknek a cefréjével töltik meg a főző-finomító es vákuumos üstöket. Évente át­lagosan 50 hektoliter pálinka kerül ki a csöppnyi szeszfőz­déből. Még hordókban szál­lítják az italmérésekbe, ám nem sokáig: hamarosan meg­kezdik a két és fél deeis üve­gek töltését. Kordonos eljárás Szilágyi Pétert, a kertészeti ágazat vezetőjét arról kérdez­zük, hogyan érték el a kedve­ző, 100 mázsás hektáronkénti átlagtermést? — A szőlőrekonstrukció ré­vén — hangzik a válasz- — A hagyományosan 'művelt ültet­vények egy részét, 20 hektár­nyit kordonossá alakítottuk át, s nagy gondot fordítottunk a tápanyag-utánpótlásra is, így értük el, hogy a felújított területen 180 mázsás hozamot takarítottunk be. Mivei az ül­tetvény jó részén még nem kezdtük el a felújítást, átala­kítást, itt gyengébb termés volt. A tervek szerint 1981-ben az egész területről hektáron­ként 100 mázsát szüretelhe­tünk le. Törekszünk az éssze­rű fajtakiválasztásra is. Mi­nőségi fajtákat telepítünk, például 80 hektáron musko­tályt, . valamint Irsai Olivért, rizlingszilvánit, hárslevelűt, zöld veltelin.it és szürkebará­tot. Az új telepítések 1983-ban fordulnak termőre. Míg beszélgetünk, szorgal­masan dolgoznak a feldolgo­zó helyiségekben Nem sokáig lakozik hát „sárkány” a hor­dókban, tárolóadényekben. Miről van ' szó, miféle furcsa dolgot említünk? Nos, a nép­hit szerint az üres hordókban sárkány tanyázik, ám, amikor beleöntik a hegy értékes le­vét, tüstént elmenekül.... Udvardi Gyöngyi I 'Jiiótölcj.ő autóó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom