Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
Heti jogi tanácsok • Az egyik tulajdonostárs magához válthatja-e a másik tulajdonos részét? Etgyi'k olvasónk a háztartási közös vagyon, illetőleg a közös tulajdon megszüntetését kéri keresetlevelében. Megmutatta nekünk azt a megállapodást, amelyet majd a bíróságon jegyzőkönyvbe mondanak, mint az ő közös megegyezésüket. A házasfelek abban állapodtak meg, hogy mindegyikük megtartja a házastársi közös vagyonból azt a részt, ami a házassági élet- közösségük megszűnésekor náluk van. Mivel ingatlan is tartozik a közös vagyonhoz, úgy állapodtak meg, hogy a házban bennlakó váltja magához a másik fél ingatlanrészét. Ez utóbbi megállapodás teljesítése érdekében, a bennlakó házastárs vállalta, hogy két részletben megfizeti egy éven belül az ellenértéket. A megállapodáshoz csak annyit tudunk hozzászólni, hogy nem találunk benne semmi különöset, ami jogellenes lenne. Megállapodhatnak ilyen formában is a felek. Talán csak annyit: az egyezségből hiányoljuk a megváltott ingatlanrész telekkönyvi tulajdonba adása tekintetében való megegyezést. Ha a bíróság a felek egyezségét jóváhagyja, és nincs külön arra irányuló kérelem, hogy keresse meg a bíróság a földhivatalt, akkor nem tud intézkedni a tulajdonjog bejegyzése iránt. A feleknek tehát az ingatlanrész telekkönyvi tulajdonba adása tekintetében is meg kell állapodniuk és az egyezség jóváhagyásakor kérni a bíróságtól a földhivatal megkeresését. • Az építési engedély men- tesit-e az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése alól? Egyik olvasónk építési engedélyt kapott, de utóbb kiderült, hogy arra a területre másnak használati joga van. Egy másik olvasónknak pedig azért volt problémája, mert a régi épület lebontásakor derült ki, hogy azt haszonélvezet terheli. Az építési engedély — amelyet a tanács illetékes osztályai adnak — lényegében arról nyilatkozik, hogy a tervek alapján az építési munka elkezdhető, és milyen feltételekkel. Ez az engedély egyéb polgári jogi kérdéseket nem dönt el, ilyen jogot nem szüntet meg, és nem is hoz létre. Ha tehát valakinek használati jog vagy egyéb igénye van, az továbbra is fennáll, és vita esetén az építkező nem hivatkozhat arra a polgári perben — amint ezt egyik olvasónk is tette —, hogy az építkezést engedély alapján kezdte meg. Az említett levélíróink közül az egyik azért méltatlankodott, hogy ő nem tanulmányozhatja át az egész polgári jogot egy adásvétel vagy egy építkezés esetén, a hatóságnak jobban kell ismernie a rendelkezéseket, és idejében kellene felhívni az érdekeltek figyelmét az esetleges mások irányában fennálló felelősségre, illetve kötelezettségeikre. Csak részben tudunk igazat adni ennek az érvelésnek. Igaza van abban, hogy a hatóság, mielőtt kiadja az építési engedélyt, igazolást kér a kérelmezőtől a telken való jogosultságát illetően, és a hatóság vizsgálni köteles azt is, hogy a tervezett építkezés nem sérti-e mások jogait. Ez rendjén is volna, de talán természetes, hogy a tanács nem járhat el a felek helyett olyan adatok megállapítása ügyében, amelyeknek megszerzése a jeleknek áll érdekében. Ráadásul nagyon sok olyan jog, illetve kötelezettség állhat fenn, amelyeket valamilyen okból hivatalosan nem jegyeztek be. Aki építési engedélyt kapott, az ennek alapján is csak saját felelősségére és veszélyére — a birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásának zavarása nélkül építA szabálysértésekről szóló 1968. évi í. törvénynek az 1971. évi 28. sz. és az 1974. évi 23. számú, valamint az 1979. évi 10. sz. törvényerejű rendelettel és más jogszabályokkal módosított szövegének, és a törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos hatályos állásfoglalásoknak egységes szerkezetbe foglalt szövegét és az ezzel kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket és állásfoglalásokat az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 37. számában találják. A Postaszabályzat módosításáról a 23/1979. (X. 10.) KPM rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 38. száma.) kezhet. Nem hivatkozhat tehát az ötéves bérleti szerződéssel rendelkező használóval, vagy a haszonélvezővel szemben egyik építési engedéllyel rendelkező személy sem, hogy a továbbiakban nem illeti meg őket semmiféle jog, mert az építési munkát az építési engedély alapján kezdte meg. Lényegében tehát az építésügyi hatóság azt írja elő engedélyében, hogy az építtető az adott esetben milyen hatósági előírások és feltételek keretei között élhet az építési jogosultságával. Arról nyilatkozik, hogy a tervezett építkezés megfelel-e a szabályoknak. Még óvatosabbnak kell lenniük azoknak, akik bontanak is, tehát a tulajdonoson kívül más személyek (hitelező, haszonélvező stb.) érdekeit is sérthetik. ©A szakmunkástanulók anyagi felelősségéről. Több ízben probléma, hogy a szakmunkástanuló kinek tartozik kártérítési felelősséggel a munkahelyen okozott esetleges károkért. A szakmunkástanuló a vállalattal nincs munkaviszonyban. A vitás ügyek nem tartoznak tehát a munkaügyi döntőbizottság elé. Jóllehet a tanuló a vállalatnak vétkesen okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, de kártérítés érvényesítésére a tanulóval szemben csak az iskola jogosult. Dr. M. J. Az államtitok és a szolgálati titok védelmének eljárási szabályait ugyanezen közlöny mellékletében találják meg az érdekeltek. A rendezvények és a kiadványok területén szükséges takarékosság érvényesítéséhez a KM—PM—ÁH—MT TH együttes irányelvét is a Tanácsok Közlönye 38. száma tartalmazza. Az építési, műszaki-gazdasági normatívák korszerűsítésével kapcsolatban a Pénzügyi Közlöny 16. száma tartalmazza a 106/1979. OT—PM—ÉVM számú közleményt. A külföldi ösztöndíjas tanulmányutak új pályázati rendjéről a Munkaügyi Közlöny 10. számában tájékozódhatnak az érdekeltek. Tíz nap rendeletéiből SZAKEMBEREKNEK— ÉRDEKLŐDŐKNEK Szabályok és ellenőrzések Tárcáktól a Mit állapítanak meg a nép- gazdasági tervek, ezek megvalósításában milyen feladatok hárulnak az egyes minisztériumokra, országos főhatóságokra. Ilyen, s ezekhez hasonló átfogó tématerületek tárgyalása mellett ugyanakkor olyan, a mindennapi gazdálkodást érintő kérdésekre is választ kapunk, hogy miként kell a vállalati tartalékalapot képezni, vagy éppen mi szerepelhet egy állás- hirdetésben. Kálmán György és munkaközössége írta, s a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában jelent meg A gazdaság jogi szabályozása című kézikönyv A mű valóban átfogja gazdasági életünk teljes vertikumát. A népgazdasági tervezés jogi vonatkozásainak tárgyalása után részletesen ismerteti e terv megvalósításának, az ország gazdaságirányításának szervezetét, a minisztériumoktól eljutva a vállalatokig. Ez utóbbiak, valamint a szövetkezetek, társulások működésének jogi kereteit több vállalatokig fejezeten keresztül ismertetik a szerzők, a jövedelemszabályozás, a különböző alapok képzése, az adózás, vagy éppen a munkaügyi kérdések jogszabályait feldolgozva. Vállalataink, szövetkezet á- ink nap mint nap szerződések ezreit kötik egymással — s ezek egy részét bizony nem tartják be. így mind a szerződések egyes típusainak ismertetése, mind pedig a megszegésük esetén alkalmazható szankciók bemutatása hasznos támogatást nyújthat gazdasági szakembereknek. Külön fejezetet szentel a könyv a nemzetközi gazdasági együttműködésnek, részleA Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó másik újdonsága a gazdasági élet egy szűkebb területét, nevezetesen az ellenőrzést érinti. A 14 szerzőből álló munkaközösség által megírt Adóztatás és pénzügyigazdasági ellenőrzés a vállalatoknál és szövetkezeteknél tesen tárgyalja a KGST szervezeteinek munkáját, az egyes országok kétoldalú kapcsolatainak sajátosságait. Gazdasági életünk jogi kereteinek egyik érdekessége, hogy a tisztességtelen versenyről alkotott törvény több mint ötvenesztendős. Az 1923. évi V. törvény ismertetésekor a könyv kitér a szédelgő fel- dicsérés, a reklámszédelgés, a bitorlás és utánzás, mint tisztességtelen gazdasági magatartásformák bemutatására. A sokak által nyilván hasznosan forgatott kézikönyv nemcsak jogászoknak, hanem a gazdasági élet valamennyi területén dolgozó közgazdászoknak, vezetőknek válhat megbízható segítőtársává. című munka arra vállalkozott, hogy mind az elvi, mind a gyakorlati tudnivalókat ösz- szefoglalja. Az adóztatás és ellenőrzés rendszerének ismertetése után a legfontosabb pénzügyi dokumentum, a mérleg valódiságának vizsgálatát mutatja Gazdálkodó manőverek A Legfelsőbb Bíróság elöntései Könnyelmű kölcsönkérő Egy tisztviselő ismerősétől ötezer forint kölcsönt vett fel, s mivel a hitelező ötezer forint kamatot kötött ki, tízezer forintról adott neki nyugtát. Alig fél évvel később ismét a kölcsönzőhöz fordult és ezúttal négyezer forintot kapott, de hétezeregyszáz forint visszafizetésére kötelezte magát. A kölcsönökre részletekben összesen tizennégyezer forintot fizetett, ezért a hitelező olyan kötelezvényt íratott vele alá, hogy négy hónap alatt húszezer forintot megtérít. Ennek az ígéretnek azonban nem tudott eleget tenni, mire hitelezője a húszezer fori, nt megfizetéséért pert indított ellene. A tisztviselő a kereset elutasítását kérte. Hangoztatta, hogy magas kamatra kilencezer forintot vett fel. Mivel késedelmesen törlesztett, hitelezője kényszerítette, hogy húszezer forintról állítson ki tartozást elismerő nyilatkozatot. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság megállapította, hogy a tisztviselő védekezése megfelel a valóságnak és a kiköthető törvényes kamat a visszafizetés idejéig 668 forintot tett volna ki, tehát az adós 4332 forinttal túlfizetett. Ezenkívül kimondták, hogy a kölcsönszerződések — a törvényes kamatot messze meghaladó kikötés folytán — a szocialista együttélés követelményeibe ütköznek, ezért semmisek. Ennek következtében a hitelező az adósnak a túlfizetett 4332 forintot visz- szatéríteni tartozik. Megállapították azonban azt is, hogy a kölcsönszerződések megkötésével a tisztviselő maga is súlyosan felróható magatartást tanúsított, mert rászorultság nélkül vette fel az összegeket. Ez azt indokolja, hogy a neki visszajáró ösz- szegből ezer forintot az állam javára fizessen meg. A jogerős ítéletnek a tisztviselőnek az állam javára való marasztalására vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezte és a tisztviselőt a megfizetés alól mentesítette. A határozat indokolása szerint az adós valóban kellő megfontolás nélkül vállalta olyan kötelezettségek teljesítését, amelyek a szerződés semmisségét eredményezték. A kötelezettségvállalás terén tanúsított nem eléggé körültekintő, a jogkövetkezményeket fel nem mérő magatartás kétségtelenül rosz- szallást érdemel, de önmagában a szocialista jog és erbe. Konkrét példa segítségével ad tanácsot az ellenőrzést végzőknek, hogyan értelmezzék a gyanús jeleket, mire következtessenek egy- egy költségtípus erőteljesebb növekedéséből. A szerzők jól ismerik a különböző gazdálkodási manővereket, a dörzsöltebb vezetők könyvelési-számviteli ravaszságait. Részletesen leírják .például, hogyan szoktak megpróbálkozni beruházásoknak az adózatlan nyereség terhére történő fenntartásának álcázott lebonyolításával. Hogyan kell a vállalati alapokat képezni, milyen szabályok szerint ellenőrizhető a bérfejlesztés, milyen módszerek és szempontok alapján kell revízió alá venni a vállalat mint adófizető munkáját — mindezek a kérdések nagy teret kapnak az egyes fejezeteken belül. A kötelezettségek és juttatások pénzügyi rendezéséhez szolgáló nyomtatványokat, az adóbevallások űrlapjait mellékletként tartalmazza a könyv. Ez a gyakorlatias vonás is megerősíti a mű kézikönyv jellegét, mely elsősorban a vállalatok és szövetkezetek vezetőinek, pénzügyi és számviteli dolgozóinak nyújt támogatást mindennapi munkájukban. Weyer Béla köles szabályaival oly mértékben szembehelyezkedő, súlyos megítélés alá eső eljárásnak nem tekinthető, ami az állam javára történő marasztalást indokolttá tenné. A törvényes mértéket messze meghaladó mérvű kamat kikötését a hitelező kezdeményezte és a tisztviselő csak annyiban tanúsított rosszallást érdemlő magatartást, hogy e kikötéseket megfontolás nélkül elfogadta. Ez azonban nem teszi indokolttá az állam javára való marasztalását. Kártérítés a kivert szemért Kővel dobálózott egy tizenegy éves gyermek. Arra haladt hasonló korú pajtása, akinek bal szemét az egyik kődarab kiverte. A sérült gyermek szülei kártérítés jogalapjának megállapítása iránt a kődobáló gyermek és szülei ellen pert indítottak, s keresetüknek a bíróságok helyt adtak. ■Teltek az évek, a fél szemét elveszített fiú felnőtt, és a sérülést okozó ellen havi 1500 forint baleseti járadék megfizetéséért pert indított. Előadta, hogy 35 százalékos munkaképesség-csökkenése miatt rendkívüli erőfeszítéssel éri el keresetét. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a keresetet elkésve nyújtotta be, ezért azt elutasították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett, az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indokolása rámutat: az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy annak idején a baleset bekövetkezése után az elkövető vétkességét a bíróság megállapította, de kártérítést nem ítélt meg, mert akkor a még kiskorú fiúnak sem vagyona, sem jövedelme nem volt. Azt is megállapították, hogy a gyermek a kárt okozó cselekmény felismeréséhez szükséges belátási képességgel rendelkezett, ezért kártérítési felelőssége kimondásának nem volt akadálya. Ezt a döntést ma már nem lehet vitássá tenni; ebből következik, hogy a sérült keresetét elévülés címén nem lehetett volna elutasítani. Az új eljárásban meg kell állapítani, hogy a fél szem elveszítésével járó munkaképesség-csökkenés figyelembevételével, a sérültet személyi adottságait, munkafeladatait, szakképzettségét tekintve milyen mérvű kár érte. Vérengző kutya különös esete Libáim a kertem végében legeltek — adta elő egy asz- szony a járásbíróságon. — Rövid időre magukra hagytam őket, s mire visszatértem, rémülten láttam, hogy a szomszéd kutyája húsz darabot széttépett. Ezért négyezer forint kártérítést kérek, mert a tollfosztás hasznától is elestem. A szomszéd tagadta, hogy kutyája követte volna el a vérengzést. Az ügyben eljárt bíróságok sem látták ezt bizonyítottnak, és így a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra azonban a per a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította: a tanúként kihallgatott községi állatorvos azt vallotta, hogy a beperelt szomszéd kutyát vitt el hozzá oltásra. Tudta, hogy az illetőnek két ebe van, ezért érdeklődött a másik felől. Azt a választ kapta, hogy agyon kellett lőni, mert a szomszéd libáit széttépte. A káresetnek szemtanúja nem volt, ezért a tényállást csak közvetett bizonyíték alapján lehet megállapítani — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Az állatorvos tanúvallomása hitelességének kétségbe vonására nincs ok, tehát el kell azt fogadni. Az alsófokú bíróságok a bizonyítékok téves mérlegelésével helyezkedtek arra az álláspontra, hogy nem a beperelt szomszéd kutyája tépte szét a libákat. Jogi álláspontjuknál fogva a kár összegét nem tisztázták, ezért ennek megállapítására ítéletüket hatályon kívül kellett helyezni, és új eljárást elrendelni. Tisztelt Gázfogyasztók! A gázkészülékek biztonságos üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges az előírások szerinti felülvizsgálat. Ezért kérjük, hogy hibás készülékeiket a hideg idő beállta előtt javíttassák meg, mert így elkerülhető a javítások torlódása. Szivárgások, gázömlések észlelésekor a lakás főcsapját vagy a hibás készülék előtti fő elzáró csapot, illetve a palack szelepét zárják el. A hibákat a következő helyeken lehet bejelenteni: Budapest VI., Majakovszkij u. 98/a. Telefon: 225—894 és 214—472 éjjel-nappal Vác, Rádi út Telefon: 10—670. éjjel-nappal Gödöllő, Szabadság tér 3. Telefon: 709. 8-tói 15 óráig Pécel, Pesti u. (faház) Telefon: 79. 8-tól 15 éréig Szigetszentmiklós, Thököly u. (faház) Telefon: 296. 8-től 15 óráig Dunakeszi, Nap u. 1. 8-tól 15 óráig Vecsés, OTP-lakótelep B/a. épület 8-tól 15 óráig Solymár, Váci Mihály u. 14 8-tól 15 óráig Budaörs, Ifjúság u. 18. 8-tól 15 óráig Budakeszi, Arany János u. 17. 8-tól 15 óráig Cegléd, Kozma S. u. 2. Telefon: 11—595. éjjel-nappal Nagykőrös. Tömöri u. 4. Telefon: 372. 7-től 16 óráig Érd, Béke tér, 1. épület A lépcsőház 8-tól 15 óráig Közreműködésüket köszönjük. TIGÄZ SZOLNOKI ÜZEMEGYSÉG
