Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
1979. OKTÓBER 30., KEDD Megkoszorúzták Waldapfel József síremlékét Waldapfel József akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár születésének 75. évfordulója alkalmából tegnap a Farkasréti temetőben megkoszorúzták síremlékét. A kiváló tudós, tudományszervező pályáját, életútját Szabolcsi Miklós akadémikus méltatta. A kolumbárium falán elhelyezték a megemlékezés virágait a Magyar Tudományos Akadémia, az Oktatási Minisztérium, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, s a Magyar Irodalomtörténeti Társaság képviselői. Meghalt dr. Csűrös Zoltán Dr. Csűrös Zoltán akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott professzora 78 éves korában — hosszas szenvedés után — vasárnap elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A Magyar Tudományos Akadémia, Az Oktatási Minisztérium, a Pedagógusok Szakszervezetének Központi Vezetősége, a Budapesti Műszaki Egyetem ★ Dr. Csűrös Zoltán szakmai munkássága során elsősorban szerves kémiával és technológiával, a szénhidrátok szerkezetének kutatásával, továbbá a műanyagok kémiájával foglalkozott, 1953-ban Kossuth- díjjal tüntették ki. Két alkalommal — 1946—19-ben és 1958—61-ben — a Budapesti ★ Műszaki Egyetem rektora volt. A Pedagógusok Szakszervezetének elnökeként is tevékenykedett. Nyugalomba vonulása —1971 — után is aktívan részt vett az egyetem és az MTA munkájában, tudományos kutatásaiban, és sokrétű volt közéleti tevékenysége is. Ötezer önzetlen óra eredménye IJJ TÍPUSU OSZTÁLYOK A VÁCI MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN Ezekben a napokban kerül sor megyeszerte az általános- és a középiskolákban az őszi szülői értekezletekre. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyakorló iskolájában —a váci Mezőgazdasági Szakközépiskolában — Kulyassa Balázs igazgató szép eredményekről adhatott számot a szülőknek. Kétszeres túljelentkezés Az iskola iránt változatlanul jelentős az érdeklődés, a felvételik idején több mint kétszeres volt a túljelentkezés. A két első évfolyam tanulói az 1972-es oktatáspolitikai határozat szellemében kezdték meg tanulmányaikat: az I. a. osztály mezőgazdasági áruforgalmi tagozaton; az I. b. osztály pedig állattenyésztési — szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásként tanul. A gyakorlati oktatásra a feldolgozó és értékesítő vállalatoknál kerül sor. Nyolc osztályban 243 tanulót oktatnak a Telep utcai intézetben. A vidékieknek, 115 fiúnak saját kollégiumban biztosítottak helyet; a leánytanulókat a Komócsin Zoltán kollégium fogadta be. Az igazgató a szülőknek elmondta: fő feladatuk, hogy az iskola segítséget nyújtson a tanulóknak a korszerű, általános műveltség megszerzéséhez, támogassa, hogy a végzett tanulók sokoldalúan képzett, szocialista emberekké váljanak. Tanáraik, nevelőik formálják a tanulók világnézeti, erkölcsi és politikai arculatát, s részit kér ebből a munkából a Zalka Máté KISZ-szervezet is, amely eredményes munkájának elismeréseként őrzi a KISZ Központi Bizottságának zászlóját. Milliós érték A váci Mezőgazdasági Szakközépiskolában népszerű a sport. Szép helyezéseket értek el a megyei középiskolás bajnokságokon, bár az iskolán beiül nem állt rendelkezésükre korszerű sportlétesítmény. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem anyagi '’"támogatásával, jelentős társadalmi munkával — mintegy TV-FIGYELÓ Sziget? Helyesírásunk szabályai szerint kötőjel kapcsolja össze az olyan földrajzi neveket, amelyek egyik tagja az ilyen-olyan eredetű megjelölés, a másik meg az, hogy voltaképpen miféle képződményről van szó. Nincs ez másként Pest megyének, a fővárostól északra, a Dunában elterülő földdarabja esetében sem, amelynek neve: Pap-sziget. Reápillamtva e szókettősre, egy kisded hidat látunk az első meg a hátsó elem közöttpS mit ad a valóság véletlene? Tényleg van ott — mármint a parti út meg a sziget között — egy híd. Csakhogy nem egy kötőjel kecsességével ível át ez az építmény, hanem a középkori várak golyóálló erődítményeire emlékeztet. S ilyen monstruózus valami lévén, természetesen az olyan folyékony matériáknak is ellenáll, mint a Duna-ág vize. Ellenáll neki, föltartóztatja azt, s így lehetetlenné teszi, hogy maga magától kitisztuljon a szóban forgó meder. Nem is tisztul az már régóta! Iszapja megkötött, vize elposványosodott, s csónakok helyett szúnyogmilliókat látni arrafelé. Forgalmas az a Visegrádnak vezető betoncsík, így hát nem csoda, hogy a tévéseknek is szemet szúrt a pap-szigeti gát elvadult környéke. Elannyira szemet szúrt nekik, hogy a maguk kamerás, mikrofonos módszerével nyomozni kezdtek utána: ugyan a Dunában áll-e, vagy már a parthoz kapcsolódott az az egykor oly szép táj darab. Előbb dr. Oláh Andor szentendrei főorvost szólaltatták meg, aki az imént említett el- züllést közegészségügyi szempontból kárhoztatta, mondván, hogy valóságos fertözőgóc keletkezett a sokak látogatta és — az ő szavaival mondva — mesterséges paradicsommá fejlődött sziget mellett. Majd pedig Nizák Imre, Szentendre tanácsának elnökhelyettese foglalta össze a pocsolya dolgában kialakult igencsak szélsőséges álláspontokat. Ezek egyike szerint maradjon minden a régiben; minek beleszólni a természet alakító munkájába; hadd töltődjön csak fel az, aminek fel kell töltődnie. A másik — és a város vezetése által is vallott — nézet pedig az, hogy a Pap-sziget legyen csak sziget. A Duna-ág vizét kotrással, tisztítással ismét meg kell indítani, s így megszüntetni a jelenlegi, az ott élő ezrek és az oda látogató tíz- meg százezrek egészségét veszélyeztető, közérzetét rontó állapotokat Az ügy messze nem egy település magángondja lévén, ehhez a felsőbb szervek segítségére is szükség van. Mindezeket a vélekedéseket igen jól egészítette ki Pátkay Imre nyugalmazott mérnök — egyben pedig mind sikertelenebb horgász — receptje. Eszerint le kell bontani azt a töltésjellegű átjárót, és egy annál sokkalta alkalmasabb építményt kell a helyébe emelni — hadd iramodhassanak ott kedvükre az újra kimélyített folyamág hullámai. Hát úgy ennyit tudhatott meg a néző a Hét című műsor vasárnap esti riportjából Kovalik Károly faggatózásait hallgatva. És ennyi éppen elég volt ahhoz, hogy légyen bár bennszülött Pest megyei, avagy csak alkalmi vendége ennek az országtájnak, kellőképpen fölháborodjon, és maga is elismételje, amit a megkérdezettek sorra követelnek: sürgős, nagyon sürgős intézkedésre van szükség. Csak egyetlen egy — ösztönösen fölmerülő — kérdésre nem kaptunk választ. Ugyan mikor és hogyan került oda az az egyáltalán nem kötőjel jellegű micsoda, minden bajok fő oka? Ha még ezt is kinyomozzák — csillagos ötöst érdemelt volna ez a képsor. Akácz László ötezer órás önzetlen tevékenységgel — elkészítették, s a közelmúltban átadták az új sporttelepet. Ide tartozik a • négysávos, 100 méteres salakos futópálya, és a 4x20 méteres, bitumenes kosárlabda-pálya is. Építettek 4000 négyzetméteres játékteret és jutott az erőből parkosításra, növények, fák ültetésére is. Csuka János tanár értékelése szerint a sportlétesítmények összértéke eléri' az egymillió forintot. A patronálok — Váci Magasépítő Közös Vállalat, Alagi Állami Gazdaság, Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — fuvarral, sóderral, szaktanácsadással segítették a lelkes munkát. Fél évszázada Az új tanévre, 900 ezer forintos költséggel felújították az iskolaépület külsejét, kicserélték a tantermek padlózatát. A Sebes Imre úti fiú- kollégium is megszépült külsőleg, s belül korszerűsített mosdók, zuhanyozók épültek. Észak-Pest megye egyik legrégibb tanintézetét találjuk ezen a helyen. Az első világháború után, a húszas években itt létesült a Hadiárvák Iskolájának kertészképzője. A felszabadulás után mezőgazdasági gimnázium volt. 1950-ben mezőgazdasági technikummá alakult, majd 1968-ban az iskolareform kapcsán mezőgazdasági szak- középiskola lett. Azóta is jól képzett szakemberek százait adja mezőgazdaságunknak. Papp Rezső KIÁLLÍTÓTERMEKBŐL Spirál és labirintus November 18-ig látható a Játékkultúra *79 című tárlat, melyet a Magyar Nemzeti Galéria és a Népművelési Intézet közösen rendezett. A Lengyel éremművészet című bemutatót a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében nézhetik meg az érdeklődők, november 4-ig. Játékkultúra Olyan ősi műfaj a játék, mint mióta gyerek él a földön. Már egyiptomi reliefeken, görög vázaképen láthatunk sakkozókat, kockázókat és ismertek Pieter Breughel, Hieronymus Bosch, Pablo Picasso, Francis Picabia több festménye az ember és a gyermek játékairól. Mind szemlélhetjük e művek reprodukcióit, sőt Leonardo da Vinci repülőszerkezetének és az ördöglakat kelet-európai népi játékának rekonstrukciója is a tárlat anyagához tartozik. Azt feszegeti a tárlat, hogy a magyar játékkultúra holt tart, az iparművészet milyen hatással segíti a gyermek örömét és kibontakozását? Ennek jegyében elemzi az egyéni és szabadtéri, kollektív játékokat, azok logikai és vizuális elemeit. Hol tart a magyar játék? Bizony középen, nem a világszínvonal előőrsében. Mintha kényelmes lenne ezen a téren formatervezőink képzelete, felkészültsége, mintha társadalmunk se ismerte volna fel egészen a felnövekvő nemzedék játékigényét. Stanislaw Sikora: Chopin Az iparművészeti színvonalon tervezett játék fontos kelléke ifjúságunk nevelésének, csak ez biztosíthatja a nélkülözhetetlen örömet, mint az alkotás gyermekkorban jellemző tényezőjét. A kiállításnak az is érdeme tehát, hogy pontosan jelzi szükségleteinket és a magyar gyermekjáték mai állapotát. Fajó János, Szöllőssy Enikő és Bak Imre játszótérmakettjei. spirál szerkezetei, labirintusai jó alapot szolgáltatnak az elörehala- ] tárgya Fényes Adolf Gyer- dáshoz. Szellemesek Keserű , mekjátékok című képe. Ilona csecsemőjátékai. Lantos Ferenc színekkel érvelő papírösszeállításai, Rubik Ernő színes kígyója. A Magyar Nemzeti Galéria azzal is ambicionálja e kérdés megoldását, hogy e tárlattal párhuzamosain mutatja be saját gyermek képzőművészeti műhelyének, a GYIK-nak immár negyedik tárlatát, ahol Szabados Árpád grafikusművész vezetésével a gyerekek maguk készítik játékaikat. Ez is a megoldás egyik része és lehetősége. Stílusos, hogy e bemutatókhoz kapcsolódva a Nemzeti Galéria októberi műAz ötéves Bubrják Orsolya rajza Gyermeksiker Igen szép gyermekrajzkiállítást rendeztek Ocsán a dabasi járás diákjainak munkáiból. A tárlatot mintegy háromszáz ifjú nézte meg, akik Gyálról, Inárcsról, Tatár- szentgyörgyről érkeztek. Szép siker jele, hogy a százhalombattai Bubrják Orsolya rajzokkal vett részt a budapesti gyermekrajz-kiállításon. Különben Százhalombattán bemutatkozott a helyi képzőművészeti kör; tűzzománcokkal, festményekkel, batikókkal, fotókkal. Amit művelnek; ígéretes kezdet Lengyel érmek Meglepetés a javából ez a kiállítás. Jelzi a lengyel képzőművészet inspirativ erényeit ötletességét. Ezúttal a kidolgozás is magasrendű, nem hanyagolja el a műgondot. Az élet minden rétegét a •kultúra, <és a, történelem lényeges pontjait is megfontoltan kísérik a lengyel érmek. A formátum nem ragaszkodik a nálunk megszokottá vált köralakhoz, s bár a bronz ott is uralkodó, sokszor ezüstözik és alkalmazzák a fát és rezet is. A szebbnél szebb érmek csoportjában fedezhetjük fel azt a Kodály-portrét, melyet Edward Gorol, a Lengyel Képzőművészek Szövetsége éremszakosztályának elnöke mintázott. Kifogástalanul. Losonci Miklós SZÍNHÁZI estek Egerek és emberek Stelnbcck-bemutató a Játékszínben Szerette Lennie-t és megölte, mert meg akarta óvni —: ez a paradoxon, vagy legalább is többszörös belső, logikai ellentmondás képes magja lenni egy konfliktustól izzó drámának. Igaz, ebből a képletből még bármilyen történet kikerekíthető, de John Steinbeck kezében a paradoxon további extremi- tással társul. Érthető, hiszen Steinbeck az amerikai irodalom legnagyobb ideológiai szélsőségeket megjáró figurája. Vallotta az irracionalizmust és a biológiai determinizmust. írt egzisztencialista és antifasiszta műveket, vállalta az újrealizmust és eljutott a vietnami háború igenléséig. Bizonnyal ezzel is összefügg. hogy létrehozott világirodalmi jelentőségű műveket, s kikerültek tolla alól esztétikailag gyenge alkotások is. Az Egerek és emberek egy északamerikai farmon játszódik, erőszakos és gyengejellemű tulajdonosok, valamint a szabadságról és önálló életről álmodozó munkások között. A két főhős életútját eleve elrendeltnek tekinti az író: Lennie-nek nincs ki mind a négy kereke, de a gondolkodás, a mérlegelés gátjától felszabadulva mérhetetlen fizikai erővel rendelkezik. George jóeszű fickó és úgy tűnik: humanitásból táplálkozó hatalma van ütődött barátja fölött. E két ember életre szóló egymásrautaltsága éppen a társadalmi és gazdasági kiszolgáltatottság; ezen belül mindketten szeretetre, emberi melegségre vágynak. De Lennie hatalmas kezével halálra simogat-ölel mindent, amit szeret: a kedves kisegeret éppen úgy, mint a társul választott kutyust és George nem tud véglegesen úrrá lenni barátja indulatain. Megtörténik a tragédia. George megöli Lennie-t, hogy megmentse a lincseléstől. Körülbelül olyan gyilkosság ez, mint ahogy a Kakukkfészekben a Főnök megfojtja McMurphyt. Csakhogy ez a tett hatalmas szakadékokat nyit George életében: bekövetkezik a mindennel szemben álló meghasonlás. Olyan az egész, mint egy látványos írói trip- la-szaltó, amely nem fenyeget a lezuhanás veszélyével, mert nincsenek mélységek. az okok függetlenek gyökereiktől. Az előadás mégis, bizonnyal, nagy sikert arat majd, hiszen Szász Péter rendező kitűnően osztott szerepet és sikerült megtalálnia a darabnak azokat a hangsúlyos pontjait, amelyekkel szug- gesztív hatást érhet el. Ebben segítségére volt Neogrády Antal díszlet- és jelmeztervező, aki egyszerű és mégis látványos megoldásokkal teremtette meg a kapcsolatot a nézők és a játéktér között. A jó ritmusú előadásnak nem maradtak tisztázatlan pontjai, legföljebb azon lehet gondolkodni, hogy mi indokolta a darab bemutatását? Az indok csupán egy lehet — és ez sem kevés —: Steinbeck néhány kitűnő szerepet írt. A legizgalmasabb feladatot Dózsa László kapta: Lennie-t kellett életrekel- tenie. Alkatilag, fizikailag csak kevéssé hasonlít a darabbéli nagyerejű figurához, éppen ezért — szerencsére — nem külsőségekkel közelítette meg a szerepet, hanem a beteg emberből feltörő lelki energiákon keresztül. Így sikerült egyszerre gyermekdeddé és az érzelmi robbanások közben félelmetessé tennie Lennie-t. Társát és barátját Harsányi Gábor formálja meg, ez a George sziklakemény, tudatos ember, jóindulatú korholásaival is csak egyengetni próbálja Lennie sorsát. Harsányi az egyetlen, aki játékával igyekszik világra segíteni azt a gondolatot, hogy a környezet embertelensége változtatja veszélyessé barátját. Az előadás utolsó jelenetében ez a gondolat tisztán kap kifejezést, az érett színészi játékot igazolva. Mindezek mellett meg kell jegyezni: Harsányi alakításában néha felbukkannak a szokványos és modoros részletek, még nem késő ezeket visszafogni. Ismét nagyszerű teljesítményt nyújt Gera Zoltán az öreg néger szerepében: apró mozaikokból rakja össze a döbbenetesen valóságos figurát. Ugyancsak elismerést érdemel Szakács Eszter, 6 a csapda, aki Lennie-ből kiváltja a tragikus cselekvést. Szakács egységes karaktert teremt, könnyed szirénként mozogva az álmokat kergető munkások között. Kiemelkedő élményt ad Bencze Ferenc: megrázóan életteli figurát hozott létre az utolsó reményét vesztő munkás alakjából. Bencze mellékszereplőként a legérettebb színészi alakítást produkálta. Jól oldotta meg feladatát a többi szereplő is: Szendrő Irén, Pethes Csaba, Hunyadkürthy István és Ambrus András. Az Egerek és emberek előadása figyelmet érdemel azért is, mert olyan produkció, amelyhez nem egv meglevő színház társulatából verbuválódtak a színészek. A Játékszín ezzel létesítésének eredeti célját megvalósítva adott alkalmat a produkció létrehozásához a több társulatból érkezett, illetve a filmgyári kötelékbe tartozó művészeknek. Kriszt György
