Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

VI. ÉVFOLYAM, 253. SZÄM 1979. OKTOBER 28., VASÄRKjVP Dányi Magvető Tsz Őszi keverék, búza, kukorica — Hogyan állnak az őszi munkákkal? — erről kérdez­tük Litkey Miklós főmezőgaz­dászt, a dányi Magvető Tsz- ben. — Eddig már elvetettünk 97 hektár őszi keverék takar­mányt, 364 hektár őszi árpát, csaknem ugyanennyi repcét és 900 hektáron őszi búzát. A búza még mintegy 300 hek­táron kerül földbe, ezzel a csapadékosabb időre várunk, ami eddig esett, az édeske­vés — mondja, és a Meteo­rológiai Intézettől kapott napi jelentést böngésszük most már közösen. Az némi előre­jelzést is mutat, meg azt, hogy az utóbbi időszakban or­szágosan is alig hullott az égi permetből, abból is a legke­vesebbet, 2 milliméternyit ép­pen a mi vidékünkre rajzol­ták be, ami hihető, hiszen ki vette észre, hogy esett mos­tanában? Jobban fizet Tart a kukorica betakarítá­sa és szárítása, amiről, mint a főmezőgazdász mondja, jobb ha Gádor János, a kukorica- termesztés ágazatvezetője be­szél, hiszen ő tartja a kap­csolatot a Nádudvari Kukori­ca és Iparinövény Termelési Kendszerrel, ráadásul, ahogy mondja, ennek a fiatalember­nek nagy érdemei vannak ab­ban, hogy kukoricából évről évre kié mikedő t ermést ér­nek el a szövetkezetben. — A növényt egyre na­gyobb területen termeljük a KITE partnergazdaságaként — mondja Gódor János. Ta­valy 740, az idén 1010 hektár fővetésű kukoricánk volt, amihez jött még az a 30 hek­tár, amit a silónak vetettből hagytunk beérni, olyan szép volt az állomány. Különben is, nálunk a kukorica jobban fizet, miht a búza, vagyis na­gyobb nyereséget hoz. Egy mázsa összes üzemi költsége 170—180 forint csupán. — Van valami titok ebben? — Semmi különös, egysze­rű tényeket mondhatok. Igen fontosnak tartjuk a terület ismeretét, ezért legalább há­romévenként elvégeztetjük a talajvizsgálatot, s azok ered­ménye birtokában választiuk meg a fajtát, s eszerint ha­tározzuk meg a műtrágya­adagokat. Ezekhez tartozhat, hogy négy éve kapcsolatban állunk az Országos Fajtakí­sérleti Intézettel, amely éven­ként 10—15 kukoricafájtával folytat nálunk kísérleteket. Hibás szárítók — Van-e az idén nagyobb te­rületen termelt fajták között olyan, amelynek a vizsgálata is itt folyt? — Igen, egy amerikai fajtát 133 hektáron termeltünk, s már kombájnolásán is túl va­gyunk, ez hektáronként, má­jusi morzsoltban értve, 69,8 mázsát adott. Vetésterületünk nagy részén, mintegy hatvan százalékán a korai érésű, FAO 300-as számú fajtákat termeljük. Rendkívül nagy előny, s az idén különösen bevált, hiszen az időjárás a betakarításhoz kedvezett, hogy nem 30 fölötti, hanem csupán 23—26 százalék nedvességtar­talomról kell szárítanunk, ami nagymértékű energiatakaré­kossággal lehetséges. Volt pél­dául egy szegedi fajta, 36 hek­táron, amit 23 százalékról szá­rítottunk, ez hektáronként 78 mázsával fizetett. Ez is korai érésű volt. Bár a szövetkezetben nem tudnak jelentős területeken öntözni, a kukoricából is mind­össze egy olyan 30 hektáros táblára adtak vizet, amin egy francia hibrid volt, s erről hektáronként 94 mázsát ta­karítottak Joe. A hét közepéig a kukorica, hetven százalékát betakarítot­ták a szövetkezetben, eddig a mintegy 700 hektáron 70 má­zsás átlaguk van. A kukori­cát két Sirokkó típusú szárí­tójuk fogadja, amikor üzem­képes. Az egyik régebbi, a másik tavaly ilyenkor telepí­tett újabb típus, de mindket­tőről egyformán elmondták, hogy rendkívül nehéz hozzá­juk alkatrészt kapni, ráadásul gyakran meghibásodtak, sokat álltak már eddig is. Veszteséges paradicsom Tart még a szüret is Dány- ban, illetve a kókai üzemegy­ségükben. A Magvetőnek 180 hektár szőlője van, aminek mintegy nyolcvan százaléká­ról szedték le eddig a bornak valót. Általában hetven-nyolc- van fős a szüretelő brigádjuk, segítségükre vannak a hely­beli iskolások is. A szőlőt, eddig már 70 vagonnal, az Eger—Mátravidéki Pincegaz­daság gyöngyösi pincészetébe szállították, rajtuk keresztül értékesítették. A termést mennyiségre gyenge közepes­nek mondta a főagronómus, hiszen hektáronként ötven mázsa körül termett, minő­ségre viszont jobb a tavalyi­nál, a szőlő cukorfoka 18—19 között van. A paradicsomszezonnak már vége. Harminckét hektáron termelték a növényt. Mintegy hatszáz mázsa mutatkozott hektáronként, ténylegesen azonban átlagosan 465 mázsát takarítottak be hektáronként. A kiesés oka még ma is be­széd tárgya, amit nagyrészt az indokol, hogy a Budapesti Konzervgyár kevés ládát és szállítójárművet küldött ré­szükre. Annak idején tészta­üzemét is leállította a szö­vetkezet, s a községből is to­boroztak munkást, úgy, hogy 180-an szedték a paradicso­mot, a szállítással viszont nem haladt a konzervgyár, így mindent összegezve, hi­szen a paradicsom egy része megrohadt, több mint félmil­lió . forintos bevételtől estek el. Fehér István Tűzvédelem Továbbképzés Az időszerű tűzvédelmi fel­adatokról lesz szó azon a to­vábbképzésen, amelyet októ­ber 29-én, hétfőn 9 órától tar­tanak a gödöllői járási-városi tűzoltóparancsnokságon az ön­kéntes- és a vállalati tűzol­tóparancsnokok, valamint az egységparancsnokok részére. A világ élvonalában Százéves a hídépítés Jubileumi ünnepségeit em­lékeztek meg a Ganz-MÁ- VAG-ban a magyar hídépítés és -gyártás centenáriumáról, arról, hogy az első magyar gyártmányú közúti híd, a zsolnai Vág-híd, 1879-ben dísz­oklevelet kapott a párizsi vi­lágkiállításon. A Ganz-MÁVAG és a vas- szerkezeti gyár vezetői el­mondták: lassan félidejéhez érkezik a négy évvel ezelőtt megkezdett tízéves rekonst­rukció, amely lehetővé teszi az új hidak, a dunai vízlépcső- rendszer, a csongrádi vízlép­cső, a bicskei hőerőmű, vala­mint más Ganz-gyártmányok, így a motorvonatok, tartályok acélszerkezeti igényeinek ki­elégítését. A 900 millió forin­tos beruházási keretből már sok új, korszerű, nagy telje­sítményű és többségében auto­matizált kovácsoló-forgácsoló berendezést szereltek fel az üzemekben. Megkezdték egy új szerelő- csarnok építését is, ami régi hiányt pótol, hiszen a nagy­méretű szerkezeti elemek ösz- szeállítását eddig az elavult Lágymányosi telepen, és a Kő­bányai úti szabadtéri telken végezték. Megőrizték a zászlót Mindig is a munkásoké volt Ötvenéves a csömöri férfikar A járási művelődési autó délután helyett csak késő es­te érkezett, s már-már eluta­sítottam Vankó István járási módszertani előadó invitálását, amikor arra biztatott, men­jek vele Csömörre. Ilyenkor? A késő időpontnál még job­ban zavart az, hogy permete­zett az eső, szél rázta a szí­nes leveleket a fákról, egy­szóval igazi őszi este volt. Kilenc óra körül járt, ami­kor Csömörre érkeztünk. A művelődési ház ablaka alól négy-öt tizenéves fiatal futott el, amikor autónk megállt. Énekszó hallatszott: — Zeng­jen a bátrak országában új­szerű ének. Kodály ismert dal­lama. Megvártuk az énekszó végét. A szegényesen beren­dezett klubszobában tizenhét férfi énekét vezényelte Kasz- nár Józsefné. Pillanatokon belül kiderült, hogy a csömö­ri Petőfi Sándor művelődési ház férfikara ünnepre ké­szült. Az idén, tegnap októ­ber 27-én, hangversennyel köszöntötték fennállásuk öt­venedik évfordulóját, figyel. Tizenegy Szuhai A krónika már 1922-ben em­líti a csömöri önálló iparos dalkör létrejöttét, de a kó­rus alakulásának .tényleges dátuma 1929 januárja, ami­kor Szattinger Alfréd kar­nagy vezetésével megszerve­ződött a csömöri Petőfi Sán­dorról elnevezett dalkör. Amikor mindezt megtudom, . azonnal és akaratlanul azt kérdezem, van-e valaki a kórus jelenlegi tagjai közt, aki ott volt a bölcsőnél, az in- dúlásnál. Meglepetésemre kó­rusban mondják a neveket. Szuhai János, Szuhai Mihály, Waffler Sebestyén, Teczli Ru­dolf, Baczkó János. Ök öten azok, akik az alakuláskor azonnal jelentkeztek. A ma is éneklő Szuhai testvérek el­dicsekszenek, hogy volt idő, amikor egyszerre tizenegy Szu­hai énekelt a kórusban. Az alapítók mondják a kórus krónikáját. Az első si­keres bemutatkozásuk Má­tyásföldön volt, aztán a rákos­hegyi dalosverseny követke­zett. A gödöllői járási dal­versenyen már serleget kap­tak. A harmincas évek elején, a pontos dátumra nem em­lékeznek, a Zeneakadémián tartott hangversenyen na­gyobb volt a sikerük, mint a már akkor is országosan is­mert Vasas kórusnak. 1935- toen Csömör apraja-nagyja, de sok budapesti és környékbeli dalos is részt vett a kórus zászlóavató ünnepségén. Ez­után 1938-ig saját zászlójuk alatt énekeltek. Abban az esz­tendőben a belügyminiszter rendeletit hozott a csömöri munkásdalkör megszüntetésé­re. Maguknak dúdolgattak Teczli Rudolf csendes szó­val mondja, hogy a csömöri Tanácstagok Kerepestarcsán A szokásostól eltérően nem a városi tanácson tartotta so­ron következő összejövetelét a megyei tanácstagi csoport; a kerepestarcsai kórházba lá­togattak, ahol dr. Benner Aladár igazgató főorvos, Ri­ba László gazdasági igazga­tó és dr. Tóth Mihály, az urológiai osztály főorvosa adott tájékoztatót. Ismertető hangzott el, ta­nácstagok által már régebben ismert társadalmi összefogás­ról, a gyors építkezésről, va­lamint az átadás óta végzett gyógyító munkáról. A tájé­koztató ■ után a kórház vezetői válaszoltak a tanácstagok kér­déseire, majd végigkalauzol­ták a csoport tagjait az egészségügyi létesítményben. A megyei tanácstagok megis­merkedtek a pavilonnal, a kiegészítő épületekkel, a kor­szerű műszerekkel, az ápolók és az orvosok munkájával. énekkar mindig a munkásoki volt. A közös éneklésnek meg volt és megvan az embarfor- máló ereje, s ha szóban nem, de az énekben ki lehetett fe­jezni a hasonlók, az azonos sorsúnk egymáshoz tartozá­sát. az azonos gondolkodásban rejlő közös erőt, egyszóval mindazt, amiről akkoriban tilos volt szólni. Ezért szü­letett meg a határozat a kó­rus feloszlatásáról. Most már szinte valamennyien beszél­nek, alig 'tudok kérdezni. Szu- hai János: — A feloszlatás után ma­gánházaknál jöttünk össze. Na­gyon kellett vigyáznunk. Csö­mör amúgyis gyanús volt a csendőrök meg a főszolgabí­ró előtt, hiszen szlovák tele­pülés vagyunk. Halkan, ma­gunknak dűdolgattunk, a kö­zös énekkel biztattuk egy­mást. Nagy sikerek Ez a hit őrizte meg a kó­rus zászlaját, amit az énekkar feloszlatása után is rejteget­tek. A felszabadulást követően, amikor az első szovjet kato­na megjelenésével egyidejűleg újjászerveződött a kórus és szinte a falu első tömegszer­vezete lettek, keresni kezd­ték a zászlót, amit aztán csak 1947-ben, Józsa Dávid kocs- máros padlásán Palotás An­dor, a kórus tagja talált meg. — Micsoda ünneplést csap­tunk — emlékezik Teczli Ru­dolf. — Az egész falu közös éneke köszöntötte a zászlót, s a zászlóvivőket. Zengett a dal: — Repülj, te lángoló, tűz- színű zászló! Ezután néhány olyan esztendő következett,' amikor velünk énekelt az or­szág. Kecskemét, Gödöllő, Budapest, Vác, Cegléd, Du­nakeszi, Nagyikőrös voltak a nagy sikerek emlékezetes meg­állói. Ünnepi hangverseny — Ügy adtuk össze a pénzt,’ hogy a karnagyot fizethessük, a kottákat megvásárolhassuk. Ma minden másként van. Ak­kor a havi énekkari tagdíj egy pengő volt, egy napszámbér, pedig sokan többet voltak munka nélkül, mint munká­ban. Mégis adtuk, csak együtt lehessünk. Nem is értem, a mai nagy lehetőségekkel miért nem élnek a fiatalok? — kér­dezi a hetvenhárom éves Ne­mesi Mihály, akiről kiderül, hogy a legidősebb dalos. Kasznár Józsefné leüti á zongora egyik billentyűjét, jelzi, folytatni szeretnék a próbát. A kórus élére áll. Magasba emelkedik a keze, huszonkét csömöri dalos rá figyel. A tekintélyes karmes­ter, az elismert kórusvezető kicsi lányként itt kezdte, zon­gorakísérője volt a dalosok­nak. Eljegyezte magát a ze­nével, innen indult, innen vé­gezte el a Zeneakadémiát. Az egykori dalostársak hívták: álljon a kórus élére. Örömmel tett eleget a kérésnek, s az. ő intésére csendült fel a csö­möriek s a vendégek, lkiad, Veresegyház, Pilisszentiván da­losainak ajkán Kodály jeligéje október 27-én este, az ötve­nedik évfordulót köszöntő ün­nepi hangversenyen. Fercsik Mihály Zöldséget tárolnak tavaszig A Pest megyei ZÖLDÉRT gödöllői tároló telepén csak­nem 20 vagon különböző zöldségfélét tárolnak a téli és ta­vaszi hónapokra. Blaskó Jánosné és Németh Józsefné répát önt a kiszántott barázdába, melyet azután visszatakarva majd­nem félméteres szalmaréteggel borítanak be. . Ifj. Fekete József felvétele OKTÓBER 29-TÖL DECEMBER 1-IG ÁREHGtDMENYES WM.8MR A GÖDÖLLŐ! ÁFÉSZ-ÁRUHÁZBAN, MINDEN HÉTEN MÁS OSZTÁLYON Figyelje a földszinti árubemutatónkat! Nyitva: hétfőn 10-től 18 óráig, kedden, szerdán és pénteken 9-től 18 óráig, csütörtökön 9-től 19 óráig, szombaton 9-től 14 óráig. Várjuk kedves vásárlóinkat. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom