Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

1979. OKTOBER 28., VASÄRNAP kM1, tm PEVDIruhák a világpiacon A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat kon­fekció gyáregységének termé­kei ismertek az angol, fran­cia, amerikai, iraki, kuvaiti üzletekben is. Az import és hazai alapanyagú, merész és szolid szabásvonalú ruhák öt üzemben készülnek. Tavaly 54 millió forint értékű tőkés exportot hoztak a vállalatnak e termékek. Az 500 munkás keze alól az idén háromne­gyed év alatt már 41,5 mil­lió forint áru került a tőkés piacra. A PEVDI dabasi üzemében például 130-an dolgoznak. Az idén egy új NSZK-beli cég jelentkezett a dabasiaknál bérmunkaajánlattal. A meg­állapodás szerint havonta 7 ezer nyári- és őszi ruha hagy­ja el az üzemet, a kész árut kamionnal szállítja el az em­lített cég. — Kis - szériában gyártunk krepp és selyem alapanyagú húzott vállú, gumírozott de­rekú nyáriruhát — mondotta érdeklődésünkre Ozsváth Sán- dorné, az üzem vezetője. — Ezenkívül jersey alapanyagú váll tömés es, madonnakivágá- sú őszi modelleket varrunk. — A hazai kereskedelem kabátokat rendelt tőlünk. A legdivatosabb anyagokból, te­hát zömmel gyapjúból és kordbársonyból. A dabasi üzem novemberi és a decemberi munkája a most folyó üzletkötésektől függ. Termékük, illetve azok minősége alapján, biztos, hogy nem maradnak megrendelés nélkül. U. Qy. A hőszigetelésről Milyen hasznot várnak tőle? A bágyadt nap fényében megcsillanva tekeredik a fém­forgács. Dolgozik a csúcsesz­terga. Én is szaporán rovom a sorokat jegyzetfüzetembe. A gép kezelője alapszervezeti párttitkáir. Munkadarabot cse­rél, majd újra felémfordulva, az alapszervezet életében oly fontos eseményt, mint a párt­tagokkal való beszélgetés ta­pasztalatait összegezi. Közbe- közbe lopva az órájára pil­lant. Szinte percenként figyeli az idő múlását. Latolgatom, vajon melyikünknek nehezebb a dolga? Neki! Hiszen munka közben megosztja figyelmét gépe és a kérdések között. Újabb pillantás az órára. Elő­hozakodók egy áthidaló meg­oldással : beszélgessünk mun­kaidő után. — Arra nincs mód. Ma is­kolába megyek. A marxista— leninista esti egyetem szako­sítójára járok. Tizenkettő hu­szonegykor indul a vonatom. S hiányozi, késni egyszer sem akarok! Ehhez az esetihez .kapcsolód­va foglalkoztatott a gondolat: vajon mit ad, mit adhat a po­litikai oktatás, a szakosító vagy éppen a középiskola a fizikai munkásoknak? Az el­töltött órák, az elhangzott előadások milyen segítséget, támaszt adnak a párttagok­nak, a propagandistáknak a napi politikai munkában? Kérdőjelek, melyre a MÁV Dunakeszi Járműjavítójában keresltem és kaptam választ. Biztonságot adhat A pártirodával szomszédos kis tanácsteremben beszélge­tünk Wiszt Pétemével, a vil­lanyszerelő gyárrész!eg elekt­roműszerészével. Hetente egy­szer ő is vonatra ül, a Pest megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tantermében a filozófia szakosító előadásait hallgatja. Elsőéves. Egyedül­álló, neveli a fiát, s köziben ff" Odúházgyár a Pilisben Háromszázhatvanezer hernyó halálos ítélete Amikor a kirándulók az er­dei koncertmesterek, a mada­rak hangversenyében gyö­nyörködnek, sokan nem is gondolják, milyen nagy a ma­dárvilág biológiai, növényvé­delmi szerepe. Egy-egy odú­lakó madárpár két fészekalj felnevelése közben 60 kiló hernyót is elpusztít. Az erdé­szek azonban jól tudják ezt és a Pilisi Állami Parkerdő­gazdaságban azt is megfigyel­ték, hogy annak a 200 odú­nak a környékén, amelyet jó néhány évvel ezelőtt helyez­tek ki, akkor is dúsan zöl­dült a lomb, amikor másutt hernyók rágták kopaszra a fákat. Valóságos génbank A madarak azonban csak akkor tesznek eleget nélkü­lözhetetlen biológiai felada­tuknak, ha kényelmes lakást rendeznek be számukra. A fába vájt odú, amilyet a har­kály épít magának, már nem elégíti ki az igényeket, a korszerű erdőművelés már nem tűri meg az odvas fá­kat. Ezért 6000 odút helyez­tek ki csupán a Pilisben. Így lett a kertek, városi lakások madármenedékéből nélkülöz­hetetlen biológiai eszköz. Az odúk 90 százaléka ál­landóan lakott. Ez pedig mint­egy 360 000 kiló hernyó halá­los ítéletét jelenti. Egyben számos madárnak nyújt vé­delmet. Így vált például a leggyorsabban pusztuló raga­dozóknak, köztük a kerecsen- sólyomnak valóságos gén­bankjává a Pilis. Mivel sok tízezer lakó igényel még la­kást, az erdőgazdaság most odúházgyárat hozott létre. Itt fűrészporból, préseléses tech­nológiával készülnek a laká­sok, az idén 3000 darab. Eb­ből ezret a Pilisben helyez­nek el, a többit más erdő- gazdaságok és nemzeti parkok megrendelésére készítik. Jö­vőre már öt-hatezret gyárta­nak, később tovább növelik az üzem kapacitását. Természetesen az énekes pacsirták az odúk mellett sem tudják az erdőt járó embe­reik gondoskodását nélkülöz­ni. A Pilisi Erdőgazdaság ezért már most gondot fordít a jövő erdőjáróinak, a fiata­loknak a megnyerésére. A Magyar Madártani Egyesület erdészeti csoportjával közösen évről évre madárvédelmi tá­borokat szervez. A Bioszféra nevű expedícióban például főleg az odútelkeken dolgoz­nak a dunabogdányi, a viseg­rádi, a budakalászi és a szentendrei általános iskolá­sok. Részt vesznek az odúk készítésében, a madártelepíté­sekben. Emellett nyilvántart­ják községük fecskefészkeit. 210 fajta itt költ így válik a gyerekek véré­vé a madárvédelem, így ne­velik egyben az Akció Hun­gária utánpótlását. Ezekben a Magyar Madártani Egyesület irányításával működő gyűrű­ző táborokban évről évre mintegy 200-an tevékenyked­nek az általános iskolásoktól az egyetemistákig, és főként a Magyarországon élő madár­világot veszik számba. A 320, hazánkban előforduló madár- fajtából ugyanis 210 itt is költ. A természet szerelmesei­nek társadalmi munkája olyan értékes, hogy az Akció Hun­gária részévé vált a Balti­akciónak, annak a nemzetkö­zi tudományos szervezetnek, amely megfigyeli az ég kis vándorainak életét, vonulását, és amelynek a baltikumi, a lengyel, / a svéd, a finn, az NDK- és NSZK-beli mada­rász egyesületek a tagjai. Az idei magyarországi táborok­ban 11 000 madarat gyűrűztek és sok ritkasággal találkoz­tak. A Kiskunságban például egy finn gyűrűs nádi poszátát fogtak, a Velencei-tónál pe­dig egy nílusi ludat figyeltek meg. Berde Éva ban ne értse szó szerint. Ezt a hatóságot a tanulás, a tudás adja. Ezért szükséges, s érde­mes újra és újra tanulni! Az előny — a több tudás! A járműjavító II-es gyár­részlegében, a szekrénylakotos műhelyiben dolgozik Dóka Fe­renc. Mechanikai műszerész, de itt csak lakatosokra van szük­ség. így lakatosként dolgozza le a napi nyolc órát Az V-ös számú pártalapszervezet ve­zetőségi tagja. Egyike azok­nak, akik tanulnak, s rövide­sen végeznek. Az MLE esti középiskolájának másodéves hallgatója. Öí vajon mi sar­kallta a tanulásra, tudásának gyarapítására? — Három évvel ezelőtt, amikor felvettek a pártba, ezt az életemben oly fontos ese­ményt így határoztam meg magamnak: megnőtt a fele­lősségem, nagyobb feladatok várnak rám. Hát persze az ilyen meghatározásban benne van az ember életkora is. Tény, hogy nagyobb a fele­lősségem, de a nagy tettek he­lyett a hétköznapi cselekvésre van szükség. A tanulás? Az nélkülözhetetlen! A szeminá­riumok után természetesnek tartottam, hogy ismét az is­kolapadban ülök. A haszna? A szocialista, az üzemi de­mokrácia kérdéseit elvi ala­pon is ismerem. Azért hozom ezt a példát, mert legutóbb erről beszéltünk. Odafigyelt mindenki. — Nyughatatlan vagyok. Elvi alapokon az üzemi de­mokráciával nincs is baj miná- lunk. Csak a gyakorlatba időnként hiba csúszik. Mire gondolok? Olykor az emberek nem mondják meg a vélemé­nyüket Nem mintha itt bár­kinek ds ebből valamiféle hát­ránya származna. Nem! Egy­szerűen azért hallgatnak, meg előző véleményük, észre­vételük süket fülekre talált. Hát ezen kellene változtam, S azért is. tanul az, ember, ké­pezi önmagát, hogy a még fellelhető negatívumok ellen, mint például propagandista is felléphessen. Elvi, gyakorlati alapon, meggyőző érvekkel tudja felemelni hangját a visszásságok ellen. Érvekkel, tényekkel, a tudás birtokában léphessen fel az egyenlősdi tanúi, cm Készítene vajon ar­ra, hogy újra beüljön az isko­lapadba? — Az érettségi, a szakma megszerzése óta elszaladtak az évek. Tíz-tizenkét éves pihenő után jólesik újra tanulni. Be­lejöttem a tanulásba. Hiszen tavaly egyéves pártiskolán voltam. Kerestem a lehetősé­gét, tanulhatok-e még, politi­kailag képezhetem-e. magam. Nem volt akadálya. Jelent­keztem, felvettek. Hogy mit adhat a filozófia szakosító egy elektroműszerésznek? Igen, ebben a kérdésben valahol az is benne van: az emberek el­vont tudományként tartják számon a filozófiát. De én megíkockáztatom azt a kije­lentést: a filozófia csak addig elvont tudomány, amíg az ember felszínesen, csak hallo­másból ismeri. S engem ér­dekel. Gyakorlati hasznát a tanult, az elsajátított anyag­nak majd mind propagandista élvezem. Remélve, hogy ké­sőbb is igényt tartanak rám, mint szemináriumvezetőre. Belső biztonságot adhat, s ad is majd nekem" a szemináriu­mok vezetésénél, ha a tanul­tak birtokában az összefüggé­seket is meg tudom magyaráz­ni. Felkészültség nélkül? Rosszmájúan mondogatják a tanulni nem akarók, a plusz szabadság, a kedvezmények, az esetleges előrelépés lehető­sége is csábít a tanulásra. Erről mi a véleménye? — Az embereik sok mindent mondogatnak. Én viszont tu­dom, hogy felsőfokú állami végzettséget ma már nem ad a szakosító! A tanulmányi szabadságot is csökkentették tizenegy napra. Márpedig ennyi idő alatt nem lehet ala­posan felkészülni két vizsgá­ra. Előlbbrelópés?- Szeretem a szakmám, nem akarok többet! Hangzatos, nagy szólamnak hihetik, de engem valamiféle belső kényszer hajt a még több tudás megszerzéséire. Pártmegbízatásaiimnaik is csak a nagyobb felkészültség, tu­dás birtokában tehetek eleget. Wiszt Pétemé, a dunakeszi városi pért-végrehaj tóbizott­ság tagja és nőfelelős. A jár­műjavítóban is ezeknek a megbízatásoknak tesz eleget. Nem keresgélve a szavakat, 'közvetlenül, őszintén szól a hétköznapjairól, melyeknek minden percét beosztja. Már készülődik vissza az üzembe, meleg, téli va'ttakabátját gomb olgat ja, amikor egy fél mondattal megállítom: S a testületi üléseken hallatja-e hangját, képviseli-e a mun­káskollektívát? — Az, hogy az ember a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság tagja, módot ad a munfcáakol- lektíva véleményének elmon­dására. S ebben nemcsak a mód, hanem a kötelezettség, a kötelesség is benne van. Annyit azonban hozzátennék: kell, hogy az embernek szó­kincse, bátorsága legyen fel­szólalni. A bátorságot azon­hogy csak a differenciált, mégpedig a munka szerinti differenciált bérezés vihet bennünket előre. S mégis kényelmesebb nem cselekedni. — Előnyt nem várok a poli­tikai képzéstől. Már azt a faj­ta előnyt, amit ez alatt a szó alatt néhányan értenek. Az előny mindig a megszerzett több tudásban rejlik. A becsü­letes munkában, tanulásban. S én arra törekszem, és ebben nem is vagyok egyedül, hogy amit önként vállaltam, azt teljesítsem. Presztízskérdés' számomra, hányasra vizsgáz­tam. S ne higgye senki, hogy én vagyok az egyetlen, aki jó jegyet akar szerezni. Nem. Varga Edit Egyetlen gombnyomással Jobb minőség, pontos súly A kis futószalagról csak le kell szedni a kész tésztát. Évekig csupán szezonális jelleggel működött a Pest- Buda Vendéglátó Vállalat ve­rőcemarosi konyhája, amely elsősorban az Expressz-tábor lakóit látja el. Nagy gondot jelentett a gyakori újraindu­lás, s nem is mindig találtak megfelelő személyzetet. Eb­ben az áldatlan helyzetben született a javaslat: alakítsa­nak ki egy cukrászrészleget, amely télen is működik, s termékeit elsősorban a válla­lat üzleteiben, büféiben áru­sítják. A szavakat tett követte, s az ötlet annyira bevált, hogy nemrég már a cukrászat fej­lesztéséről kellett dönteni. — A sütemények iránti ke­reslet általában nagy — mondja dr. Zsigó Ferenc, a Pest-Budia Vendéglátó Válla­lat dunakanyari igazgatóságá­nak vezetője. — Ezért, ami­kor nemrég felújítottuk kony­hánkat, már arra is gondol­tunk, hogy a cukrászrészleget is fejlesztjük. Eddig ugyanis hagyományos módon, jobbára kézi erővel és kisebb célgé­pekkel dolgoztunk, a most vásárolt japán tésztaadagoló és -formázó gép azonban sok asszony munkáját helyettesíti majd. Eriiéilett á sütés gyor­sítására beszereztünk egy osztrák gyártmányú, úgyne­vezett hőlégbefúvásos kemen­cét is. Az összes költségek a beszerelési munkálatokkal együtt meghaladták a 4,5 mil­lió forintot. Szurma Gyuláné üzletvezető az elmúlt hét végén tartott próbaüzem tapasztalatait ösz- szegezi: — Amikor beindítottuk a gépet, mindenki kíváncsi volt, hogyan is dolgozik. Hát, való­ban ügyes, meg kell hagyni! Az előzőleg géppel előkészí­tett tésztát és a gyümölcsízt beöntjük egy-egy tartályba, egy gombnyomás, s a futó­szalagról már lehet is leszed-, ni a buktákat. E termékek formázása, adagolása eddig kézzel történt, ezért gyakoriak voltak a kisebb-nagyobb súly- eltérések, s a minőség sem volt mindig egyenletes. Ez a gép most a legnehezebb fizi­kai munkát helyettesíti, hi­szen próbáljon csak meg nyolc órán keresztül tésztát nyújta­ni meg formázni! Ugyancsak gyorsítja a, munkát az új sütő. A régiek-) be, amelyek elektromos rend-; szarűe-k, egyszerre csak egy; tepsit lehet behelyezni, és* sütés közben kézzel kell azt^ forgatni. Az osztrák berende­zésbe tizennyolc tálca rakha-J tó be, s a sütés teljesen’ automatikus. Ez persze, azt is> jelenti, »hogy o termékek mi- nősége jóval egyenletesebb és\ súlyeltérések sem mutathoz-, nak. j A verőcemaros! cukrász--' üzem az üdülőtábor lakóin! kívül a vállalat csaknem 30; éttermébe, 25 büféjébe, vala­mint a váci nagyobb boltokba, és a budapesti FÜSZÉRTi egységeibe szállít süteménye-! két, nagy részét előre csoma­golva. Tavaly mintegy 4 mil­lió forintnyi termelési érté-1, két állítottak elő a cukrászat-, ban, az idén ez az összeg', várhatóan fél millió forint-, tál növekszik majd, s jövőre,: az új gép segítségével, a tér-, vek szerint 7—8 millió forint) - lesz. A verőcemarosi konyhán je-, lenleg 31-en dolgoznak, kö­zülük héten szakképzett cuk­rászok. Eredményesen folyik- a szakmunkásképzés is: egy: meslercukráisz oktató mosta két másod- és négy elsőéves' tanulót tanít. S visszatérve a japán gépre: a szakemberek szerint még kell egy kis idő; amíg kiismerik a berendezést,1 ezért egyelőre csupán kísérle­teznek. Legutóbb például; olyan buktát sütöttek, amely nyolc napig teljesen friss marad! Furucz Zoltán Alsónémedi beruházások Zöldség és tej a fővárosnak Az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet gazdálkodá­sában kiemelt szerepe van a lakás épül Dabason Nyolcvanhat új lakás épül Dabason a Mező Imre út ződésében. Az építő a Ceglédi Építőipari Vállalat. ^ ff. y? - 1 ~~ y. -**-*~ *,-» ' W'ff'tr V*~T ' ' í; . • : : ii .„M ' - W** - »I és Erkel Ferenc út kereszte- Ifj. Fekete József felvétele zöldségtermesztésnek. A gaz­daság dolgozóinak jelentős része burgonyát, kelkáposztát, karfiolt termeszt: évente 2000 —2200 vagon zöldáru kerül a községből a fővárosi piacokra. A dabasi járás egyetlen szakszövetkezetében aszarvasi- marhatartásra is nagy gondot fordítanák. A jelenlegi 640 férőhelyes tehénistállót 1980- ra 800-asra bővítik. A vörös- tarka és a Holstein-Fríz állo­mány saját nevelésű, szabad tartású. Az idén már 3800 li­ter tejet adnak átlagosan. A közös földeken megtermelt ta­karmányon kívül tápkoncent- rátumot is etetnek a tehenek­kel. A tehenészeti telepen az energiaellátást biztosító aggre­gátort szerelnek föl, így a fe­jőgépek az áramkimaradások idején sem kényszerülnek le­állásra. Az elkövetkező időben bőví­tik a fejőházat, a silőterét is. Saját erőből 1 millió 400 ezei forintot fordítanak a. fejlesztés1 sekre. Ehhez 1 millió 946 ezer forint állami támogatást is kaptak. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom