Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-27 / 252. szám

1979. OKTÓBER 27., SZOMBAT <J6a, ap Lakásfelújítás A városi tanács műszaki osztálya felmérte az 1980-as évre betervezett lakásfelújí­tással kapcsolatos tennivaló­kat, s megállapította, hogy a Városgazdálkodási Vállalat magasépítési kapacitása elég­séges a jövő évi, mintegy ti­zenhárommillió forint értékű lakásfelújítási munkák elvég­zéséhez. A Városgazdálkodási Vállalat megértve a kérdés horderejét, már keresi azt a lehetőséget, hogy hogyan tud­nának az Óbuda Termelőszö­vetkezet építőrészlegével kö­zösen kooperálni a városi la­kásfelújítási munkákban. Természetesen az ilyen jel­legű, és az egész várost érin­tő munkáknál nemcsak a tervdokumentációt kell bizto­sítani, szabad építőipari ka­pacitást .keresni, hanem még sok más fontos kérdést is meg kell oldani a város vezetői­nek. Nevezetesen most a leg­fontosabb kérdés a lakásfel­újítások elkezdésekor a meg­felelő mennyiségű szükségla­kás biztosítása. — Malomipari rekonstruk­ció. Korszerűsödtek a' mun­kakörülmények, gyorsabbá és könnyebbé vált az anyag- mozgatás, az idén végrehaj­tott rekonstrukció révén a Pest megyei Gabonaipari és Malomipari Vállalat pilisi és ferencvárosi üzemében. Mindkét helyen modern, nagy kapacitású síkszitákat állítottak üzembe. A tanácsülés napirendjén A törvényesség védelmében Ä népdal változást remélt, vers követelte: „...Hírrel hir­dessétek: másképpen lesz hol­nap ...” Szentendre város ódon vá­rosházára már régen Kiszál­lott a páva, s ennek ékes ta­núbizonysága volt az október 19-i tanácsülés, ahol a város vezetői találkoztak a város lakosságát képviselő tanácsta­gokkal; ahol arról folyt a szó, ami éppen akkor volt idősze­rű. Tehát nem elvont témák­ról vitáztak, hanem mindar­ról, ami a város életet dön­tően befolyásolhatja,, ami a lakosság mindennapi életével szorosan összefügg, nevezete­sen a törvényesség általános helyzetéről, a járásbíróság mű­ködéséről, a közrendről és a közbiztonságiról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság munkájáról. És hogy a felsorolt napirendek milyen gazdag témalehetőséget rejtet­Közös gondok Kőszegiek Szentendrén Pénteken, október 26-án, a városi tanács dísztermében, a Szentendre Barátainak Köre meghallgatta Vincze Csaba, Kőszeg város építésze, dr. Ba­nska István, a kőszegi levél­tár igazgatója, Szabó Gábor, a kőszegi városi tanács mun­katársa, Rákóczi Péter, a kő­szegi Építőipari • Szövetkezet főmérnöke előadását. Ezzél az összejövetellel is arra emlé­keztek, hogy Szentendre és Kőszeg várost tízéves baráti kapcsolat fűzi össze. A múlt évi Szentendrei nyár programjában Kőszeg város bemutatkozását Kőszeg műemlékei című előadás, a LATEX Vállalat termékkiállí­tása, és a Concordia vegyes kórus fellépése fémjelezték. A rendezvény viszonzásaként idén, október 5, 6 és 7-én Kő­szeg városában a Szentendrei Plasztikai kiállítás, a Szent­endrei Kamarazenekar, a Vá­rosi Kórus és a Vujicsics be együttes mutatkozott Szentendre nevében,. A pénteki baráti találko­zón egyébként Kőszeg város régi és új épületeinek viszo­nyáról < is érdekes előadást hallhattak, amely előadás sok esetben Szentendre gondjaira i£ ^ rávilágított. Köztudott 'ugyanis, hogy " Kőszeg és Szentendre nagy becsben tart­ja műemlékházait, de teret kell biztosítani a korszerű la­kásépítkezéseknek is. A két követelmény között kialakít­ható, legcélravezetőbb egyen­súlyi helyzet feltárása mind­két városnak érdeke, éppen ezért volt nagyon hasznos a két város barátainak összejö­vetele, ahol ugyan két város­ról, ám mégis közös gondok­ról, tennivalókról esett szó. Az est házigazdája egyéb­ként dr. Berényi István, a Szentendre Baráti Kör elnök- helyettese volt. Itt a fűtési szezon Kevés a választék Csípős őszi reggelre ébred­tünk, s a tél sem fog sokáig váratni magára. Most még csak néha-néha, de rövidesen folyamatosain kell majd fűte­ni. Vajon a város hogy van el­látva fűtőanyaggal? Ezt kér­deztük a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat szentendrei telepén Haulik Jánosné ügyin­tézőtől. — Jókor kérdezi — vála­szolt —, mert éppen ma, 23-án érkezik 4 vagon, vagyis 1000 mázsa tatai brikett, 250 mázsa dorogi brikett, 270 mázsa oroszláni diószén, és tegnap futott be 550 mázsa ugyan­csak oroszlányi dió. A tűzifa­ellátásunk kielégítő... — Ezek valóban mutatós adatok, de a városban azt be­szélik, hogy... — Tudom — mondja azon­nal —, hogy 3000 mázsa NDK- brikettet, amit már régebben előjegyeztek a vásárlók, még nem adtuk ki. Ez való igaz, csakhogy a teleoünk sem kap­ta még meg ezt a mennyisé­get. Természetesen amint be­fut az NDK-brikett. rögtön ki­elégítjük vásárlóinkat. Végigsétálva a telepen, azt tapasztalom, hogy a hazai szénféleségekből valóban nincs hiány, sőt az is előfordult, hogy ez évben Keren *ei kocka darabos szénből 1600 mázsa ment tönkre, meri senki sem akarta elvinni. Ugyanígy jár­tak 860 mázsa dorogi rostált darabos szénnel is. — A vásárlók — mondja az ügyintéző — jobban kedvelik a külföldi, nevezetesen a len­gyel és az NDK-szenet. Mi vi­szont itt, a telepen csak azt árusíthatunk, amink van. Megtudom azt is, hogy a rendeléseket statisztikai ada­tok alapján adják fel, s ez ki­elégítő is lenne, ha megkap­nák mennyiségileg és minősé­gileg is a rendelt tüzelőt. Gyakran előfordul viszont az,' hogy a központ nem azt a faj­tát vagy nem olyan mennyi­ségben, mint rendelték, szál­lítja ki. A telepen dolgozók azt is elmondták, hogy a hazai szén­féleségekkel is lehet tüzelni, csak az előírásoknak megfele­lően. Hiába, a lakosság mégis szívesebben veszi a lengyel szenet mázsánként 85 forin­tért. mint a berentei kockát 41,80-ért vagy a dorogit 59 forintért. Ügy tűnik, hogy a fajtákra, a választékra vonatkozó ki­fogások vai’.ósak, de a mennyi­ségre vonatkozók nem. Van szén a telepen bőven, ha nem is mindig azokból a fajtákból, amit a lakosság keres. tele magukban, és hogy a ne­mes indulatokat felkorbácsoló, majd ütköztető beszámolók mennyire fontosak — az csak a tanácsülésen derült ki. Vélemények egyeztetése Laikusok mondták el jó szán­dékú. a tenni akarástól fűtött felszólalásaikban kívánságai­kat, a kocsmákról, a részeg­ségről, a garázdaságról, és szakemberek, dr. Németh Ist­ván, a járási-városi vezető ügyész, cl \ Juhász Attilaj a járásbíróság elnöke, Nagy Ist­ván, a járási-városi rendőrka­pitányság'vezetője, valamint a városi tanács vezetői egyez­tették a felszólalásokban meg­fogalmazott kívánságokat, kö­veteléseket a jogpolitikai el­vek által pontosan körvonala-« zott lehetőségekkel. A város adottságai miatt sajátos földrajzi hely a me­gyében, helyzetét külső ténye­zők is befolyásolják. Például a hétvégeken a 30—35 ezer 'gépkocsi forgalma, az üdülő-, a camping terület növekedése, az idegenforgalom. Mindezek ellenére a város életére a ki­egyensúlyozott politikai és közmorál a jellemző. Vissza­szorult a garázdaság, s a ci­gánylakosság többségével sincs különösebb gond, Sok tanácstag ezekkel a kéz­zelfogható eredményekké] mégsem volt elégedett: többet kívánt! Azt, hogy aki nem tudja a törvényeket betartani, azzal be kell tartatni! Jogszerű eljárás Első pillanatra helyesnek látszik ez a megállapítás, ha úgy tetszik, követelés, ám akik ezeket hangoztatták, azok nyi­tott kapukat döngettek, mert betartatják a törvényeket, hi­szen ezt a bíróság elnöke sta­tisztikai adatokkal is alátá­masztotta. Csakhogy a bíróság, az ügyészség és a rendőrség tevékenységét néha lassítja a sok jogi szempont, amelyre fi­gyelniük kell. Ám ez az egyik biztosítéka a törvényességnek, hogy ma ojf. állampolgárral szemben kényszerintézkedést csak megfelelő jogi indokok alapján foganatosíthatnak. A c-ál, ahogy az egyik felszólaló megfogalmazta: az állampol­gár mindig érezze magát biz­tonságban! S tulajdonképpen e körül forgott a vita. A ta­nácstagok javasolták, követel­ték a részegség elleni hatáso­sabb fellépést, a garázdaság végleges felszámolását: a szak­emberek mindenre reagáltak és válaszoltak. Például arra, hogy az iszákossá® visszaszorítása nemcsak adminisztratív fel­adat, ellene legjobban és leg­hatásosabban társadalmi ösz- szefogással lehet és kell har­colni. Egy akarat így folyt a vita,’ néha csen­desebben, néha felszikrázva, szabadon, meghallgatva és tisztelve a mások, akár ellen­kező véleményét is. De a ta­nácsülésre a jellemző mégis az volt, hogy mindenki egyet akart: a napirenden szereplő problémák minél eredménye­sebb, gyorsabb megoldását. És még valami: a tanács­ülés azt is bizonyította, hogy a tanácstagok valóban képvi­selői választóiknak, azok érde­keinek, s a testület tagjai kü- lön-külön is, de összességük­ben is jó partnerei a városi vezetésnek... Kétszáz kocsi Hat tonna teherbírású szervestrágyaszőró kocsikat gyárt az Erdészeti, Fa- és Vegyesipari Vállalat Szentendrén. Évente 200 darab készül el, 40 millió forint értékben. Budakalászi példa Megbirkóznak a nehézségekkel Mielőtt a Budakalász Nagy­községi Tanács V. B. Építő és Szerelőipari Költségvetési Üzeme az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére munkafel­ajánlást tett, azelőtt az üzem gazdasági vezetője, Faraghó János, a pártalapszervezet tit­kára, Koreny Károly és Pá- mol István szb-titkár gondo­san. elemezték, mérlegelték, hogy a nagyközségben, .de a já­rás többi falujában is melyek azok a legégetőbb gondok, amelyek megoldásában mun­kafelajánlásukkal hathatós se­gítséget tudnak nyújtani. Megállapították, hogy Buda- kalásznak, de a többi község­nek is súlyos lakásgondjai van­nak, s olyan felajánlást kel­lene tenni, amelynek segítsé­gével enyhíteni lehet ezen a problémán. Gondos előkészítő és felvi­lágosító munka után az 1979. augusztus 17-én megtartott termelési tanácskozáson a dol­gozók egyöntetű jóváhagyásá­val megszületett a felajánlás, amelynek az egyes pontjai mind konkrétan körvonala­zottak, a nagyközségben, il­letve a járásban elvégzendő munkákra. Cementhiány Mit végeztek eddig , el ? Hol tartanak. jelenleg a felajánlá­saik teljesítésében — kérdez­Elterelik az utat Szentendrén, a HÉV-végállomás közelében megkezdték az új forgalmi csomópont kialakítását. A budapesti Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói november 7-re készülnek el az építkezéssel, s ezzel Végleg elterelik a 11-es út forgalmát a Duna-parti sé­tány mellől. tűk .meg Fáraghó János üzem­igazgatótól. — Valóban úgy van — kez­di a beszélgetést az üzemigaz­gató —, hogy felajánlásaink zömével a lakáshelyzet megol­dását szeretnénk elősegíteni, de ugyanakkor figyelnünk kell a többi járási, községi egyéb létesítmények sorsára is. Nos, menjünk hát sorjában. Vállaltuk, hogy Budakalászon 11 darab nagycsaládos lakást felépítünk, s azokat jövő év szeptember 30-ig át is adjuk. Nekikezdtünk a munkának, minden anyagot kiszállítot­tunk a helyszínre, kiástuk az alapokat, s akkor... Igen, akkor jött a váratlan camenthiány, s sajnos, ez még ma is tart. Ugyanígy jártak a budakalászi posta crossbar- építésével is. Annak az épü­letnek az elkészítését szintén jövő év június 30-i határidőre vállalaták, ott is megindult a munka, az alapokat már be- zsaluzták, csakhogy mégsem lehet alapozni, mert nincs ce­ment!... Az immáron egy hónapja tartó cementhiány a BÉSZKÜ-nek eddig 1 millió forint termelési kiesést oko­zott. A BÉSZKÜ-nél pedig minden jószándék és akarat ellenére is kérdésessé válik a határidők betartása. Természe­tesen ahol nem küszködnek anyaghiánnyal, mint például Csobánkán, ott vállalt kötele­zettségeiknek eleget is tettek: október 23-án elkezdődött a hat új, korszerű lakás műszaki átadása. Szerencsére a Pomá- zon épülő ifjúsági ház építése már jócskán túljutott a ce­mentigényes alapozáson, s ezért itt az építkezés is jó ütemben halad, 1930. szeptem­ber 7-én adják át majd az új létesítményt. Üzemi légkör Az üzem életével ismerked­ve két dolog is föltűnik a szemlélőnek. Az egyik: minden nehézség és az üzemtől függet­lenül létező akadályozó tényező ellenére is, mégis pontosan s panaszmentesen dolgoznak; a másik: a jó üzemi légkör. — Igen, a kettő szorosan összefügg — mondjá Faraghó János üzamigazgató. — Ponto­sabban kiegészítik egymást. Az üzem vezetői nagyon jól tudják, hogy jó munkát csak jó munkahelyi légkörben le­het végezni. Ezért, ha úgy tet­szik, a mi „felajánlásunk”, hogy minden eszközzel előse­gítjük gyorsítjuk ezt a folya­matot:. — Egy-két példával illuszt­rálná? — Két üdülőlakást bérel- tünk Harkányban, ahol az idényben 24 dolgozónkat s azok családját tudjuk 1 hetes turnusban nyaraltatni. Ügy érzem, ez a lépésünk sikeres volt Ide azok kaphatnak be­utalót, akik szakszervezeti ta­gok, s hároméves munkavi­szonyuk van... Minőségi bérezés — Nagy súlyt fektetünk a minőségi bérezésre is, ami fő­leg a szocialista brigádok éle­tében mutatkozik jó hajtóerő­nek. Ugyanis a brigádtagok maguk szűrik ki a rossz telje­sítményt nyújtókat, s szemé­lyes ráhatásukkal, példamuta­tásukkal igyekeznek jó hatást gyakorolni. A nyereségrésze­sedés felosztásánál is nyomó­sán latba esik a törzsgárda- tagság, a munkához, az üzem­( hez való viszony ... A tények azt bizonyítják, hogy ez valóban jó üzemi po­litika, hiszen a 200 fős állo­mányból 80 százalék helyben dolgozik már öt éve, a többi pedig 10 éve már a BÉSZKÜ dolgozója. Baráti találkozó Ezen a héten, szerdán dél­után 18 órakor találkoztak a Gyopár turistaházban a po- mázi helytörténeti klub tagjai, hogy meghallgassák azt az ér­dekes programot, amit a ve­zetőség kínált. A jól sikerült találkozón a megjelentek sok érdekes elő­adást hallgattak meg, például Boross István tanácselnök az üdülőkerület kialakulásáról. Kacsovszky Nándor nyomdász a pomázi nyomdászok régi életéről, szervezkedéséről, Do­hai Lajos András textilipari munkás pedig a pomázi teme­tőben nyugvó híresebb szemé­lyekről tartott érdekes és iz­galmas előadást. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Borsán Péter i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom