Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

Szakmunkásképző­tanfolyam Szakmunkásképző tanfolya­mot szerveztek az aszódi Fer- romechanika Szövetkezetben, villamos forgógéptekercselök- nek. A csütörtökönként dél­után megtartott foglalkozáso­kon májusig elsajátítják a szakma mesterfogásait a je­lentkezők, akik a szövetkezet részlegeiből, műhelyeiből ke­rültek ki. Túrán nyolcvanan, Bagón húszán dolgoznak olyanok, akiknek érteni kell a tekercseléshez, ők az ikladi Ipari Műszergyárnak termel­nek bérmunkában. Az aszódi Il-es telepükön az ÉVIG részére is tekercselnek, itt tizenhárom emberük ér­dekelt, de a motorjavító rész­legben is szükséges az ilyen szaktudás. A tanfolyamra eddig har­mincán járnak, többségük nő, akik betanított munkások, gyakorlatuk már van a szak­mában. De még nem késő, amint a szövetkezet vezetői elmondták, ha valaki vállal­ja, hogy az eddigi foglalkozá­sok anyagát pótolja, még mindig jelentkezhet, s nem csak a Ferromechanikából: idegeneket is szívesen fogad­nak. Olvasóink fóruma Csömör helyett Kerepestarcsa Tílenetrend szerint indult ok­tóber 12-én egy HÉV-szerel- vény az Örs vezér téri végállo­másról. A szokásos helyen fel­irat: Budapest—Csömör. Nagy volt az utasok, saját magam csodálkozása is, amikor Cinko- táról kiindulva HÉV-ünk még­se Csömör, hanem Kerepestar­csa felé vette útját. Arról, hogy valaki eltérítette volna a sze­relvényt nem tudok, csakis a vasutasokra gondolhatok, akik között — anélkül, hogy bárkit meg akarnék sérteni, vagy vá­dolni, Cinkotán feltűnően sok volt jókedvű. Nem így mi, akik sole időt vesztegettünk és so­kat bosszankodtunk a meg­hosszabbított és átszállásokkal tarkított utazás miatt. V. S. Csömör A PCóT- MpcV c. üibi A n íz i n o ív iK,AnÁCA m I r4co i ivicijT fi''\ tasi. a', k.-i 'j&Siw si r rvULLm iki.adasa, . ■ VI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1979. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK Csalódás és remény Legyen több tanult ember Amikor legutóbb a dolgozók általános iskolájának gödöllői vezetőjével, Gállné Batár Ág­nessel beszélgettem az esti képzés helyzetéről, példaként említette az Árammérőgyárat: bárcsak mindenütt olyan lel­kes szervezőnk volna, mint Erdős Lászióné, akkor nem fájna ennyit a fejünk! Shogy milyen ellentmondásos a do­log: a minap, amikor Erdős­nél, aki a gyár személyzeti és oktatási osztályvezetője, felke­restem, kiderült, hogy mostan­ság bizony az ő feje fáj so­kat, de olyannyira, hogy szin­te a könnye is kicsordul. Fél­reértés ne essék, nem a fizi­kai fájdalomtól, hanem a ke­serűségtől: I Nehéz terep- Júniustól szeptemberig heteken keresztül mást sem csináltam, mint jártam a mű­helyeket, győzködtem a kisze­melteket: iratkozzanak be az iskolába, fejezzék be alapfokú tanulmányaikat. Eleinte úgy látszott, hogy sokukat sikerült meggyőzni, de aztán az egész munkám, jó néhányunk igye­kezete hiábavalónak bizonyult. Persze, Erdős Lászlón ának nincs oka a szégyenkezésre, ha valakin, hát őrajta bizto­san nem múlott a siker. Sze­líd, érvekből ki nem fogyó, mások sorsáért aggódó asz- szomynak ismertem meg rövid Kedvelt a lakosság körében A gödöllői Vegyesipari Szövetkezet szolgáltató házában havonta csaknem 400 tv- és rádiókészüléket javítanak. Fel­vételünkön: Obermajer István egy Horizont tv-készülék hang­frekvenciás végerősítő-mérését végzi. Immár kialakult törzsvendég köre van a szolgáltató- házban működő női és férfi fodrászatnak. A népszerű fod- rászrzVcnban manikür, pedikür és kozmetikai szolgáltatás i. van. Képünkön: Horváth Imréné munka közben. Ifj. Fekete József felvételei idő alatt is. De aki ezen a pá­lyán tevékenykedik, azt gyak­ran érik csalódások. Nehéz terep ez. Ráadásul hosszú ideig mintha minden rendben lett volna, elégedet­ten gondolhattunk demokra­tikus közoktatásunk eredmé­nyeire. De mostanság riasztó országos statisztikák adják tudtunkra, a helyzet mégsem olyan rózsás, ahogy azt a pro­pagandakiadványok sugallták. Még ma is évente a tanköte­lezettek hat százaléka nem fe­jezi be az általános iskolai ta­nulmányait, nem szerzi meg a nyolcadik általánosról szóló bizonyítványt. S korábban még többen voltak, ezt bizonyítja például az árammérőgyár be­lépési naplója. Egy oldalra 30—33 név fér el. Januártól lapozva a füzet­ben, oldalanként általában a listán szereplők egyharmadá- nál találhatunk bejegyzést az utolső rubrikában, amely az iskolai végzettség hiányossá­gait tartalmazza; végzett 1—2, 6 vagy 7 osztályt. Vagy egyet sem. S ez az utóbbi a döbbe­netes: ma és itt csak az áram- mérőgyárban tizennégy anal­fabéta dolgozik. Köztük hár­man az 1950-es években szü­lettek! S hogy cigányok? Igaz, de az egy-két osztályt végzet­tek között nemcsak ők van­nak! Mindent megpróbálnak Nézzük tovább a gyári sta­tisztikát: a 3 ezer dolgozó kö­zül nyolcvanan diplomások, öt­százan érettségizettek. Majd­nem hétszázan viszont nem fe­jezték be az általános iskolát. S csak egyharmaduk cigány anyanyelvű! Ha pedig az elő­zőekben említett 6 százalékra gondolunk vagy a korábbi még többre, akkor nyilvánvaló, hogy az utánpótlás még egy jó ideig nem apad el. Erről a helyzetről, persze, a legkevésbé tehetnek például az árammérőgyári szervezők. Er- dősné vallomással felérő be­számolója is ezt bizonyítja: — Mindent megpróbáltunk már. Igyekeztünk meggyőzni az embereket arról, hogy a fejlettebb technikához na­gyobb szaktudás szükséges. Itt nálunk az új Bosch szerelő­asztalokon még analfabéták is dolgoznak. Pedig ezeket a berendezéseket felkészült munkásoknak tervezték. Meg­ígértük azt is, hogy aki befe­jezi a nyolcadik osztályt, szak­másító tanfolyamra mehet, amely ugyancsak ingyenes: a gyár adja a könyvet, a tanárt, a termet. Annak pedig, aki el­végzi a szakmásítót, 50 fillér­től 2 forintig emelkedhet az órabére. A legjobb tanulók ju­talmat kapnak, s mivel a ki­helyezett tagozat délután fél háromkor kezdi az órákat, a kieső munkabért is megtérít­jük. Ehhez képest valóban kevés a jelentkező, bár amint már szó volt róla, eleinte az idén is jól indult minden; — A dolgozóink névsorából összegyűjtöttük azokat, akik számba jöhettek az iskola megszervezésénél, majd leve­let írtunk, amit megkaptak a művezetők, a párt, a szakszer­vezet, a KISZ funkcionáriusai és *a munkaverseny-felelős is: segítséget kértünk tőlük. A művezetők hat embert java­soltak, a KISZ-esek is több fiatalt győztek meg a tanulás szükségességéről. Utána én személyesen agitáltam az em­bereket, s végül a kihelyezett tagozatba harmincegyen je­lentkeztek. De az évnyitóra már csak tizennégyen jöttek el, s mára heten maradtak. Ezért vagyok elkeseredve. A látszat ellenére Érthető a szervező csalódott­sága, de megnyugtatására, ha az lehet egyáltalán; másutt sem jobb a helyzet. Sőt ha hi­hetünk Gállnénak, akkor az árammmérőgyár még mindig jó példa. Tavaly tizenegyen végeztek a kihelyezett tagozat­ban és többen a központi gö­döllői és járábeli iskolákon. Hát év alatt 325 dolgozó tanult munka után, s közülük ötve- nen elvégezték a szakmásítót is száznegyven társukkal együtt. De úgy látszik, hiába: a fluktuáció, az utánpótlás miatt tavaly ugyanannyi volt a hiányos alapképzettségű dol­gozó a gyárban, mint amikor a kihelyezett tagozat 1970-ben megkezdte működését. A hiábavalóság azonban csak a látszat. S ezt a csalódá­son túl is látják a szervezők, akik újabb és újabb ötleteken törik a fejüket. Jövőre például a szocialista brigádmozgalom erejét igyekeznek majd ki­használni. a KISZ-esek, amint Fogd Mária KISZ-ititkár mondta, szintén erőteljesebb agitációba kezdenek. S ha en­nek nyomán csak kevéssel, is, de emelkedik az estin tanulók száma, már elégedettek lehet­nek az Árammérőgyárban. Gáti Zoltán Csapadékelvezető csatorna épül A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat ll-es építésvezetőségének dolgozói csapadékelvezető csator-i nát építenek Gödöllőn a most megvalósuló művelődési köz-i pont és a Rákos-patak közé. Bod a János szocialista brigádja a, lefektetett csövet takarja be. Öltöztetik a csarnokot Jelentős állomásához érke­zett a budapesti nagy sport- csarnok építése: megkezdődött a létesítmény „öltöztetése” — a csarnok tetőszerkezetének fedése, és a csarnokot övező gyűrűépület külső homlokzatá­nak borítása. Az építkezés je­lenlegi helyzetéről Szabó Sán­dor, a beruházás munkálatai­nak . irányítására létrehozott operatív bizottság titkára adott tájékoztatást. — A nagycsarnok tetőteré­ben egyidejűleg hozzáfogtunk a szellőztetést szolgáló veze­tékek. légcsatomák elhelye­zéséhez, s dolgozunk a hőszi­getelésen és a víz elleni szi­getelésen. Ez évi legfőbb fel­adatunk, hogy a tél beállta előtt a nagycsarnokot telje­sen tető alá hozzuk, és a gyű­rűépület egy részét lefedjük, oldalát lezárjuk, csak így lesz módunk, hogy a téli hónapok­ban a munkát az épületben folytathassuk. A 31. sz. Álla­mi Építőipari Vállalattal és a Mélyépítő Vállalattal az élen, mintegy ötven alvállalkozó és szovjet szakembergárda vesz részt a beruházás megvalósí­tásában. Nagy gondunk azonban * munkaerőhiány — folytatta az operatív bizottság titkára. — Nincsen elegendő munkáskéz, s félő. hogy az eddigi lendüle­tes munka megtörik — ennek előjelei már mutatkoznak. Meglevő létszámunkon felül még legalább száz szakmun­kásra lenne szükség. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Járási labdarúgó-bajnokság A Pácéi és a GEAC versenyfutása Micsoda változás! Vasárnap még napsütéses, meleg őszben nézhettük a járási labdarúgó- bajnokság mérkőzéseit, kedd este a szövetségi összejövetelen pedig már az olajkályhához húzódtak a csapatok képvise­lői. A legutóbbi forduló után főként az találgatták, vajon ki töri még a GEAC győzelmi so­rozatát. A csapat könnyedén győzött a gyengélkedő Veres­egyház ellen, s eddig nagysze­rűen szerepel. Vannak, akik azit mondják, majd vasárnap meg­látjuk Domonyban! Mások a november 7-i péceli mérkőzé­seket várják nagyon. De az egyetemistáknál nagy az el- szánás, biztos, hogy nehezen adják meg magukat, legyen bárki az ellenfelük. Pauló Pál Domonyból hozta a hírt, hogy a focisták nemcsak a saját pályájukkal törődnek, segítettek a kézilabdapálya be­tonozásán, és az iskolai torna­terem építkezésén is. Nagy Dá­niel, a valkói csapat edző inté­zője azt panaszolta, hogy meg­gyengült a csapat, hiszen töb­ben katonái szolgálatot teljesí­tenek. Reméli, hogy tavasszal már megerősödnek, s újra jó eredményekre lesznek képesek. Az ifjúsági bajnokságon tör­tént a furcsa eset: az Aszód— Nagytarcsa mérkőzés csak 45 percig tartott. A vendégek ugyanis nagy késéssel érkeztek Aszódra, s bár elkezdték a já­tékot, a második félidőre mát, nem jutott idő: kezdődött a fel­nőttek találkozója. így a két pontot 3-0-ás gólkülönbséggel a hazaiak kapták. GEAC—Veresegyház 5-1 (1-0). Vezette: Rácz (Bodor, Széki). A GEAC már a szünet előtt vezetéshez jutott, majd gyors egymásutánban négy gólt szer­zett. A veresegyháziak csak a 86. percben tudtak szépíteni, egy nagy kapushiba révén. Kartal II—Pécel 0-3 (0-0). Vezette: Maszlag (Keglovits, Lázár S.). Az első félidőben kiegyenlí­tett játék jellemezte a találko­zót, de a szünet után elszapo­rodtak ta durvaságok. A játék­vezető tízszer mutatta fel a sárga lapot, sőt egy kartali já­tékost ki is állított. Galgahévíz—Hévízgyörk 2-2 (0-1). Vezette: Molnár (Legéndi, Czene). A két szomszédvár találko­zója mindig nagy érdeklődésre tart számot. Ezúttal sportszerű találkozón osztoztak a ponto­kon, s bár a györklek egy ár­nyalattal jobbak voltak, a dön­tetlen igazságos. Honvéd Malinovszkij SE— Domony 2-2 (2-1). Vezette: Czene (Molnár, Le­géndi). Bár a Honvéd idei legjobb teljesítményét nyújtotta, még­is csak az egyik pontot tudta otthon tartani. A Domony 11- esekből szerezte góljait, a bün­tetőket Bankó János értékesí­tette higgadtan. A 11-essk elle­nére sportszerű volt a találko­zó, s a játékvezetőket is dicsé­ret illeti. Erdőkertes—Bag 1-1 (1-1). Vezette: Maszlag (Hegedűs, Máté). A sportszerű, jó iramú mér­kőzésen a bagiak kapusa, Ge­deon kiválóan védett, csapata nem utolsósorban neki köszön­heti, hogy pontot vitt haza. Mogyoród—Isaszeg 1-1 (0-1). Vezette: László J., Darnyik). Két ellentétes félidő jelle­mezte a találkozót. Először az Isaszeg, majd a Mogyoród nyújtott jobb teljesítményt a sportszerű mérkőzésen, s ez az eredményben is tükröződik. Dány—Túra 4-0 (0-0). Vezette: Imre (Surman, Ván­dor). A dányiak két tehetséges ifis- tával erősítettek, és a színvo­nalas mérkőzésen a második félidőben nyújtott jobb játé­kukkal megérdemelten győz­tek. A játékvezetői hármas jól vez.ette a mérkőzést. Zsámbok—Valkó 1-0 (1-0). Vezette: Perge (Födi, Széki). A közepes iramú mérkőzésen a döntetlen eredmény igazsá­gosabb leit volna.­Aszód—Nagytarcsa 5-0 (2-0). Vezette: Lovász (Burkovits, Keglovits). A sportszerű mérkőzésen a látottak alapján a hazaiak na­gyobb arányú győzelme sem lett volna meglepetés. Ifjúságiak: Mogyoród—Isaszeg 0-2, Zsám­bok—Valkó 1-3, Dány—Túra 2-3, Bag—Erdőkertes 5-3, Gal­gahévíz—Hévízgyörk 1-0, Aszód —Nagytarcsa 3-0.1 Serdülők: Isaszeg—Erdőkertes 0-1, Pé­cel—Kerepestarcsa 2-5, Veres­egyház—Valkó 7-1, Gödöllő— Vácszentlászló 89-0. A bajnokság állása 1. Pécel 2. GEAC 3. Aszód 4. Dány 5. Domony 6. Hévízgyörk 7. Galgahévíz 8. Isaszeg 0. Zsámbok 10. Bag 11. Honvéd Mai. 12. Túra 13. Veresegyház 14. Kartal II. 15. Mogyoród 36. Erdőkertes 17. Nagytarcsa 18. Valkó Csiba József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom