Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

/ "Híradó A~PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1979. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK Kihaló szakmák Kőrösön fi megoldás lehetőségei Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Előbb kongatták-e meg a vészharangot a kevésbé divatos szakmák felett vagy éppen a kongatás riasztotta el a fiatalokat ezektől? Az érem két oldala Nem könnyű a felelet. Évek óta országos gond az általános iskolát elvégzettek beiskolá­zása az úgynevezett „hiány­szakmákra”. A tizennégyévesek — okkal vagy ok nélkül — arra gondolnak, szüleik pedig attól félnek, hogy évek múl­tán, mondjuk a bognárszak­munkás — munka és kenyér nélkül marad. És ez csak az egyik oldal. A másik: félő, hogy a lakosság — a kisebb és nagyobb tele­püléseken egyaránt — szol- gáltató-jávító-termelő iparo­sok (főként kisiparosok) nél­kül tanácstalanul nézheti majd az elromlott gáz- vagy víz­csapot ... Pedig csak egy apró alkatrész kellene, no meg egy szerelő is, szakértelemmel. Országos gond ez, Nagykő­rösön sincs másként. — Ebben a pillanatban — mondja Hau Károly, a városi tanács termelés- és ellátásfel­ügyeleti osztályának vezetője — legalább négy\ gázszerelőt, öt vízvezetékszerelőt, hat bérfűrészelőt és négy késes­köszörűst tudnánk a város­ban foglalkoztatni. Akadna munkájuk bőven. Elhiszem. A városban gom­ba módra szaporodó modern lakások, új lakótelepek már mind gázfűtésesek. Ezzel szemben a csaknem harminc­ezer lakosra egyetlenegy főfog­lalkozású gázszerelő jut. Mindenütt hiány De nemcsak ezen a terüle­ten katasztrofális a helyzet, egy másik szolgáltató-ágazat­ban sem sokkal különb; nincs a városban'1 főfoglalkozású rá­dió- és tévészerelő! Nyugdíja­sok diagnosztizálják, orvosol­ják a beteg készülékeket — amíg energiával és szaktudás­sal győzik. Mondanom sem kell: ma már a külterületeken is majdnem minden házban van televízió és a városban színes tévékészülékek is talál­hatóak néhány helyen. Ezek­nek a javítását nem lehet el­végezni az új technika és tech­nológia ismerete nélkül. Kér­dés, hogy a ma még aktív nyugdíjasok továbbképzik-e magukat a szakmában ...? Fájós lábukat, benőtt kör­müket sem tudják szakszerűen ápoltatni a körösiek: pedikű­rös vagy mgnikűrös — egy sincs a városban. Az öt fér­fiszabóból csak hárem a fő­foglalkozású. Női szabó ti­zennégy is van a városban — ez a szám úgy-ahogy elegen­dő. Az asztalosszakmát ugyan nyolcán gyakorolják, de csak három a főfoglalkozású közöt­tük, hárman nyugdíjasok, ket­ten pedig munkaviszonyuk megtartása mellett vállalnak munkákat, természetesen ipar- engedéllyel. Vannak aztán olyan szak­mák is, amelyek divatosnak éppen nem mondhatóak, még­is telítettek. Nagy a konkur- rencia a szekérfuvarozóknál, tizennégyen vannak Kőrösön. Ehhez a szakmához nem kell különösebben nagy szaktu­dás: ismerni kell a lovak ter­mészetét és szeszélyeit, .no meg némi tőke is szükségelte­tik az induláshoz... Hogyan tovább? — Nagy erőfeszítéseket te­szünk azért — mondja Hau Károly osztályvezető —, hogy az ifjúságot a hiányszakmák felé tereljük. Az iskolákban a pályaválasztási tanácsadók is ezt az ügyet szolgálják, saj­nos még mindig nem kielégí­tő hatásfokkal. Nagy vissza­húzó erőt jelent a családi ta­nács döntése: a szülők álta­lában „ellenünk dolgoznak”. A kritikátlan döntések nem­csak a lakosságot sújtják. Nemcsak a szakmák halhat­nak ki ezáltal. Hanem az a fia­tal is megsínyli a család dön­tését, akit kedve vagy szeré­nyebb képességei ellenére a divatosabb szakmába vagy to­vábbtanulni küldenek. Né­hány évi kedvetlenül végzett munka vagy kínlódva tanulás után rájön: mégsem ez az iga­zi. — Á másik megoldás — folytatja az osztályvezető —, amely mellett a Könnyűipari Minisztérium is állást foglalt A Kertbarátok Klubja hét­fői összejövetelén, az őszi kerti munkákat beszélték meg. Csikai Pál elnök elmon­dotta, hogy a határban nagy pazarlás folyik. Mindenfelé tüzek lobognak. Sok termelő elégeti az elszáradt bab és paradicsom indát, s az egyéb növényi hulladékokat. Sőt akadnak, akik még a takar­mánynak felhasználható ku­koricaszárat is. Pedig ezek­ből jó komposzttrágyát le­hetne készíteni. Közepe felé lejtős rakásba kellene rakni, hogy az eső beáztassa, és néha megforgat­va, s kevés szuperfoszfát és káli műtrágyával megszórva, két év alatt kitűnő komposzt- trágya lenne a hulladékból. A nehéz trágyabeszerzési vi­szonyok közepette, érdemes volna ezzel foglalkozni. A Pest megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más leiratban hívta fel a kertbarátok figyelmét, hogy már most könnyítsék meg a jövő évi növényvédelmi mun­kákat. Ennek érdekében tö­rekedjenek a fák lombjának megsemmisítésére, vagy a kórokozók terjedését meggát- ló felhasználására. Mint a nö­vényvédelmi állomás szakem­nemrég — s egyben utasítot­ta a felügyeleti szerveket: vál­lalataik járuljanak hozzá a szakmunkások iparengedélyé­nek kiváltásához! Leginkább a szolgáltató iparosok hiányoz­nak. A munkaviszony meg­tartása melletti iparűzés pe­dig mind a lakosságnak, mind az iparosnak — egyaránt hasznos lenne. Hát ez a pillahatrtyi hely­zet. A megoldás lehetőségein töprengve arra gondoltam: a hiányszakmákat nem kell feltétlenül „halálra ítélni”. Azokon a bizonyos pályavá­lasztási tanácsadókon ne elé­gedjünk meg sehol — tiszte­let a kivételnek — a brosúra­szövegekkel ! Hanem keressük, kutassuk azokat az eszközöket — és él­jünk is velük — amelyekkel a hiányszakmákba lehet csalo­gatni a fiatalokat. Aranygyűrűs lehetne... Fel-felcsillantani előttük a „kihaló” szakmák szépségeit, azokét, amelyeket helyben, a városban is megtalál, amely­ből élete végéig megél: nem marad kenyér nélkül. Például a kádárszakma. A konzervgyárban aranygyűrűs 'törzsgárdatag lehet az a fia­tal, aki ma jelentkezne ká­dártanulónak. A gyár ugyanis — a meg­rendelők kérésére — a Közel- Keletre csakis fahórdókban szállítja egyes termékeit, most is és ötven év múlva is. Vörös István béréi megállapították, az eny­he ősz következtében a lomb nagy része még a fákon van. Ez jó alkalmat ad arra, hogy az almavarasodás kórokozói­nak számát csökkentsük a fák permetezésével. Erre a célra a Fundasol 50 WP 0,1 százalékos, vagy a Topsin Metil 70 WP 0,1 százalékos oldata felel meg. Lombhullás után a kóroko­zókat mechanikai és kémiai úton ■ pusztíthatjuk el. össze kell gyűjteni a lehullott- lom­bot, és mélyen el kell ásni, esetleg el kell égetni. Jó módszer a lomb megsemmisí­tésére a mélyszántás vagy az alapos beásás is. A talajra hullott lombon a kórokozók eredményesen pusztíthatok, ha Novenda 2 százalékos ol­datával áztatás szerű perme­tezést hajtunk .végre. Természetesen a kórokozók nagy része a lehulló levelek elbomlása során elpusztul, ezért jó módszer minden nö­vényi hulladék komposztálása is. A növényi maradványok elbomlását, vagyis humifiká- cióját elősegíthetjük, ha 5 százalékos karbamid oldattal kezeljük azokat. Kopa László Lombhullás után Mit tegyünk a kerti hulladékkal? ízlésalakitó könyvtár Évszázados olvasási szokások Szívesen adtunk helyet nemrégiben a lapunkban a jubiláló, ezekben a napokban 30 éves városi könyvtárról szóló írásnak. Annál is in­kább, mert ez a könyvtár volt hivatva arra, hogy a nagykőrösi olvasási szokáso­kat helyes mederbe terelje. Jó olvasnivalót adjon diákoknak, s felnőtteknek. Nem volt könnyű dolga. Annak ellenére nem, hogy Nagykőrös jó év­századok óta olvasó város. Bizonyíték erre, hogy iskolá­jában már 1637-ben okirattal igazolhatóan volt könyvtár, s kellett legyen előbb is. Az egész város Az első „Olvasó Társaság” 1838-ban, a második a „Kö­zönséges Olvasó Társaság” 1844-ben alakult meg. Volt Nagykőrösnek városi könyv­tára is 1927-től, de ez tulaj­donképpen a múzeum könyv­táraként szolgált, s nem nyil-~ vános bibliotékaként. A körösiek inkább olvasó egyletekbe jártak művelődni és szórakozni is persze. Pél­dául 1931-ben a Szalay-féle, a felszegi, a homokoldali, a temetőoldali, a belső-bokrosi, az első bokrosi, a tormáskö­zi, az első vízállási gazdász olvasó egyletekben. Mit olvastak a nagykőrö­siek hajdanán? Nehéz volna kideríteni. A tanintézetekben feltehetőleg elsősorban a klasszikusokat. S az egyletek­ben? Talán inkább újságokat, s kevesebb könyvet? Lehet­séges. Mindenesetre a közíz­lést az iskolák határozták meg, s ezeknek jó könyvtáro­sa volt. A gimnázium, a polgári leányiskola akkori könyvei­nek jó része ma is megvan! Viszont, hogy a felnőttek mit olvastak, azt alighanem a ve­zető társadalmi réteg szoká­sai, divatja szabta meg. Töb- bé-kevésbé ennek a rétegnek az ízlését tükrözte az egész város, s ezzel az ízléssel kel­lett megküzdeni a ma 30 éves városi könyvtárnak. Szeren­csére egészen pontosan tud­juk mivel, hiszen a Nagykő­rösi Kaszinó, mely az elő­zőekben említett két „olvasó társaságiból alakult, gyak­ran elkészítette könyveinek jegyzékét. Vegyük mintának az 1933-ast, mely mintegy 3 ezer műről tudósít. Rejtélyes hiányok A jegyzékből már felületes átnézésre is kiderül, hogy mi­lyen kevés verseskötet volt e viszonylag nyilvános könyv­tárban. Arany János, Petőfi, Vörösmarty. Kakukktojásként felbukkan Ady Endre neve is. Ám az 1910-ben megjelent .„Így is történhetik” című kö­tet nem verseket rejt, hanem novellákat. Más szóval a 200 kaszinó­tag s családtagjaik regényt, elbeszélést olvastak inkább. S mit? Jókainak 79, Gárdonyi­nak 52, Mikszáthnak 43, Jó­sika Miklósnak 35, Móricz ?sigmondnak 13 kötete volt ott a polcokon. S ha keve­sebb példányszámban is, de sok jó névvel találkozhatunk a katalógusban. Ambrus Zol­tán, Babits Mihály, Benedek Elek, Bródy Sándor, Ignotus, Kosztolányi Dezső, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Mó­ra Ferenc, Tamási Áron, Tö­mörkény István, hogy csak a magyarok híresebbjeit említ­sük. Viszont sokkal több az olyan név, akiket ma már halványuló értékkel, vagy egyáltalán nem tart számon az irodalomtörténet. És sok az olyan mű, melyeket az akkor divatos, s megszorítá­sokkal ma is számon tartott írók vetettek papírra. Her- czeg Ferenc, Zilahy Lajos, Szabó Dezső, Petelei István, Lövik Károly, Kozma Andor, Harsányi Zsolt s még sorol­hatnánk. Nos, mindent egybevetve a kor polgári ízlését híven tük­röző jegyzék ez. A sláger­könyvek szerzői szemmel lát­hatóan Herczeg Ferenc, Tor- may Cecil, Beniczkyné Bajza Lenke, Courts-Mahler, Ráko­si Viktor voltak. Érdemes volna ezeket a könyvjegyzé­keket alaposabban tanulmá­nyozni. Feltűnő például, hogy az akkori polgári bestsellerek közül is sok hiányzik. Vajon miért? Az ugyanis érthető, hogy a haladó irodalom száműzött volt, legalábbis részben. Az előbb említett hiányok viszont rejtélyesek... Akármi is legyen a magyará­zat, jó volna ismerni. Hiszen a kaszinó könyvtárának ele­gyes, kritikátlan ízlése ma is kísért. Aki jár az ócskapia­con, vagy beszélget régi könyves szekrények , kincsei­nek öreg és ifjú olvasóival, jól tudja ezt. Akad-e vállalkozó? Fercsik Mihály Öntözőhajó Hajdanában a technika cső-’ dájának számított az az öntö­zőhajó, amely sokáig az Alföl­dön dolgozott. Jelenleg a hód­mezővásárhelyi főiskola tan­gazdaságának a fedett dokkjá­ban áll. Hűséges, több évtize-: des szolgálata után nyugdíjaz­ták, s védetté nyilvánították. A nagykőrösi olvasók iro­dalmi ízlésének változásai legalábbis megközelíthetők. Ha akadná vállalkozó e bú­várkodásra a jubiláló könyv­tárat, s valamennyi irodalom­tanárt segítené. A termálkincs haszna ( Hazánk feltárt termálkin­csének 30 százaléka az ener­getikában hasznosul. Ezen fe­lül több olyan ágazat — gyó­gyászat, idegenforgalom — al­kalmazza a hévizet, amelynél elsődlegesen nem az energia­gazdálkodási szempontok a meghatározók. A 'termálvíz igen jelentős hányadát az or­szág ivóvízben szerény terüle­ti ellátásának javítására is fel­használják. Ez összességében a feltárt termálvíz-kincs több mint 50 százalékát jelenti. Hévízkincsünk olyan nép- gazdasági ágazatokban is je­lentős többletbevételt eredmé­nyezhet, amelynek a hatékony­sága a termelési szerkezet vál­tozásának idején sokkal idő­szerűbb, mint az előző évek­ben. A mezőgazdaság termelési költségein belül, például a zöldségtermelésben a felhasz­nált energiahányad az összes költségnek a 30 százalékát is meghaladja. A termál ener­giatartalék pedig lehetőséget nyújt e területen a termelés nagymértékű fokozására. A je­lenlegi zöldségtermelés néhány év alatt, viszonylag nem nagy népgazdasági szintű ráfordítás­sal másfélszeresére emelhető. Moziműsor Pajzs és kard I—II. Szink-! ronizált szovjet kalandfilm. Előadás kezdete: 4 óra. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Ifibravúr asztaliteniszben Férfi asztali teniszezőink ide­genben, ellenfeleik otthonában küzdöttek a csapatbajnoki pontokért. Az NB Ill-ban: Bp. Finom­mechanikai Vasás—Nk. Kini­zsi 10-6. Nk.: G. Bíró (2), Pör- ge (2). Erdey (1), Varga S. (1). A középmezőnyben levő fővárosi ellenfél volt az ered­ményesebb. A megyében. Váci Vasas Izzó ifi I.—Nk. Kinizsi ifi 5-5; a listavezető ellenfél elleni döntetlen meglepő, de megér­demelt volt és dicséret jár ér­te; S. Tóth 3 és Ruzsányi 2 egyéni játékot nyert Nk. Ki­nizsi ifi—Váci Vasas Izzó ifi II. 9-1, a városunkba kisorsolt találkozót is lejátszották Vá­cott és a körösi fiatalok igen jó játékkal lehengerelték a 3. helyen álló ellenfelüket; győz­tesek: S. Tóth (3), Ruzsányi (3), Szakács (2), S. Tóth—Ru­zsányi (1). Tájékozódási bemutatkozás A Bükk-hegységben levő Síkfőkút közelében, a tenger­szint felett kb. 650 méterre le­vő Borbolya-hegyen rendez­ték a Dunától keletre levő szakosztályok tagjainak rész­vételével a Holdvilág Kupa éj­szakai tájékozódási versenyt. Tizenhat sportkör 32 csapa­ta versenyzett. A terep válto­zatos, sok emelkedővel-lejtő- tővel-cserjéssel-nádassal tar­kított, nagy szintkülönbségű volt. Tíz megadott és egy szerkesztett (koordinált alap­ján kellett ezt megkeresni) pontot kellett érinteniük a résztvevőknek, akik zseblám­pákkal és 'tájolókkal tájéko­zódtak. Az Nk. Elektromos SK fia­taljai most indultak először és mindjárt a nehezebb fokú éjszakai tájékozódási verse­nyen. Mindkét csapatukban nő is vetélkedett és a várakozá- • son felül sikerült a körösiek bemutatkozása. A B-csapat (Urbán Péter, Daru Ambrus, Daru Ambrusné) 96, az A- gárda (Czirják József, Dér Ta­más, Tóth Erzsébet) 156 hiba­ponttal, mintegy 3 és fél óra alatt ért célba a tízkilométe­res távon. Az,. Nk. Elektromos SK összesítésben az igen szo­ros versenyben a 8. helyen végzett. , I S. Z. , Mai sportműsor • Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 14 óra: Nk. Petőfi isk.—Kocséri isk., 15: Nk. Arany isk.—Nk. Pető­fi napközi, általános iskolás leány Áfész Kupa-mérkőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte- rem, 15: Nk. Gimnázium— Váci.Sztáron Gimnázium me­gyei középiskolás férfi vissza­vágó kupamérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14: Nk. Petőfi isk.—Kocséri isk., 15: Nk. Arany isk.—Nk. Petőfi napközi, általános iskolás Áfész Kupa-mérkőzés. Ifjú- sági-storttelep, 15: Nk. Toldi —Nk. Gimnázium, megyei kö­zépiskolás visszavágó kupa- mérkőzés. ŐSZI CIPŐVÁSÁR NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Harisnyaszárú női csizma 531 Ft Gumitalpú férfi bundacipő 523 Ft Bőr felsőrészű fiú bundacipő 35—38-as méretű 297 Ft 39—40-es méretű 341 Ft Megérkeztek a legújabb őszi és téli modellek Női, férfi- és gyermekcipők, csizmák nagy választékban kaphatók a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat nagykőrösi cipőüzletében: Széchenyi tér 5. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom