Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

✓ PEST MEGYEI VSLÁC PROLETÁRJAJ. ESVESOUETEKl Boldizsár Iván Író megnyitó beszédét mondja. A képen (balról jobbra): dr. Molnár iVrenc, Barcsay Jenő lestőművász, Aczél György és Cservenka Ferencné. Fehérre mesaelt, mediterrán hangulatot árasztó falai, a fa­zekas mesélő cserepeinek ki­tűnő lányviszonycCtaí biztosító nagy üvegjeiül stole fogadták azokat, akik szerdán délelőtt az új ópületszáimnyal bővített szentendrei Kovács Margit- múzeum új termei és a ben- - nüfc rendezett (kiállítás meg­nyitásán megjelentek. A mint­egy 250 négyzetméterrel, há­romszintes galériával bővült, több száz műalkotással, a két évvel ezelőtt elhunyt művész­nő kedves bútoraival, haszná­lati tárgyaival gazdagodott gyűjtemény avatásán részt vetít Aczél György, az MSZMP Politikai Bízó Jóságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ccervenlca Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Molnár Ferenc, a Kulturális Mimioztérium ál­lamtitkára, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese. Ott voltak- a helyi párt- és állami szarvak, tö- •megszervezetek, a városban élő művészek képviselői, Ko­vács Margit művészetének ba­rátai. Megjelent Bírónő Ko­vács Erzsébet, a keraimikus- művésznő testvére is. Szegedi Sándor, a Dunamente Tsz építőrészlege nevében átveszi a kitüntetést dr. Molnár Ferenctől Bozsán Péter felvételei Az ünnepséget megnyitó Barát Endre, a szentendrei városi pártbizottság első tit­kára szavai után Boldizsár Iván író, a magyar PEN-klub elnöke mondott avató beszé­det (lapunk negyedik oldalán közöljük). Az új épületazámy tervezési, kivitelezési munká­lataiban részt vett Gábor László akadémikusnak, Vörös Ferenc egyetemi adjunktus­nak, Petényi Katalin egyete­mi adjunktusnak — a kiállí­tás rendezőjének — és a gödi Dunamsnts Termelőszövetke­zet építcrészlsgánisk dr. Mol­nár Ferenc a Szocialista Kultúráért kitüntetést adta át. Marosvölgyi Lajos, a szent­endrei városi tanács elnöke a gödi Dunamente Telmelőszö- vetkezet, a Szentendrei Város- gaadálkodási Vállalat és a Pest Megyei Múzeumok Igaz­gatósága kollektíváinak a Rózsa Péter művész alkotta emlékplak eltet és Oklevelet nyújtott át. A nagy számú érdeklődő az újra megnyílt múzeumot Petényi Katalin kalauzolásá­val tökimiievts meg. Az ünnep­ség napján forgalomba hozták a keramikusművésznő művei­ről készült 65 színes repro­dukciót tartalmazó miniköny- vet, a Kovács Margit kis könyvet is. P. Sz. E. XXIII. ÉVFOLYAM, 250. SZÄM Ara 1,20 forint 1979. OKTOBER 25.. CSÜTÖRTL-i M kongresszus tiszteletére Szerződés brigáddal ^ptj^ A szocialista brigádok szak­mai ismereteik gyarapításával, a fegyelem megszilárdítá­sával, új módszerek bevezeté­sével teremtik meg munkafel­ajánlásaik teljesítésének fede­zetét. A kongresszusi és fel- szabadulási versenyben jó né­hány helyen műszaki és gazdasági szak­embereit is bekapcsolódtak a brigádok munkájába, segítik őket abban, hogy gaz­daságos, gyakran a munkát könnyítő és mégis termelé­kenyebb eljárásokat vezesse­nek be, s jobban megismerjék a korszerű új gépek kezelé­sének módjait. , A Csepel Autógyár Fürst Sándor padlóvázszerelő bri­gádjának munkájába például gyártmányszerkesztők, vala­mint gazdasági szakemberek is bekapcsolódtak, a együtt olyan újításokon dolgoznak, amelyekhez a szerelők adják az ötletet. A műszakiak szak­szerűen kidolgozzák a javas­latot, a közgazdászok pedig az újítás hasznát vizsgálják. Met matat a faleltár ? A f@gz©fá@Étb megyék sorában Napjaink egyik fontos nyers­anyaga a fa, egyedülálló abból a szempontból, hogy természe­tes úton újratermelődik. Az exportképes nemzeti kincsből Pest megyében is bőven ta­lálható: összesen 152 ezer 430 hektárt borít, a megye terüle­tének 25 százalékát. Ha ezt az arányt az országos 17 száza­lékhoz viszonyítjuk, Pest me­gye a fában leginkább bővel­kedő Vas és Zala után a legzöl- debb terület. A Börzsönyben és a Pilisben fenyvesek, a sík alföldi vi­déken akác- és nyárfaerdők találhatók, s honos még a megyében a gyertyán, a bükk, a hárs és a juhar is. Hogy mi­lyen korú, mekkora súlyú és méretű, miféle összetételű fá­ról van szó, s hogy pontosan hol lelhető, arról a részletes, precíz térképül szolgáló falel­tárban lehet tájékozódni. Fa- tömeg-felvételnek nevezik ezt Vásártásmérieg Mir© adtuk a pénzünket Az év kilenc hónapjában 223,7 milliárd forintos forgal­mat bonyolított le a kiskeres­kedelem, folyó áron 9,5 száza­lékkal, s összehasonlítható áron 1,4 százalékkal többet, mint a múlt év azonos idősza­kában. Élelmiszerekre és élve­zeti cikkekre 70,8 milliárd, a vendéglátásban 30,9 milliard forintot költött, ruházati cIli­kékből 29,3 milliárd, vegyes iparcikkekből 92,7 milliárd fo­rint értékűt vásárolt a 1,síkos­ság. A háromnegyed év alatt az élelmiszer-ellátás megfele­lő, a ruházati cikkek kínálata kielégítő volt, a vegyesipar- cikk-ellátás — néhány krónikus hiány­cikktől eltekintve — ja­vult. A forgalom — amely az év első felében élénk volt, külö­nösen a júliusi áremelést meg­előző időszakban erősödött — az árváltozást követően szin­te valamennyi árufőcsopon- ban visszaesett, a harmadiK negyedév végére azonban már normal iizálódott. Az utóbbi hónapokban változott a for­galom belső összetétele is, az élelmiszerek és élvezeti cik­kek növekedési üteme folyó áron a korábbiakkal ellenfél­ben meghaladta az iparcikke­két. Szeptemberben az előző havinál mintegy 830 mil­lióval kisebb, 26,5 milliárd forintos forgal­mat bonyolított le a kiskeres­kedelem. A mérséklődés kü­lönösen a ruházati és a ve­gyes iparcikk-kereskedelem­ben volt szembetűnő. Az élel­miszerforgalom 8,3 százalék­kal emelkedett. a szakemberek. Az erdőmér­nökök készítik el a gazdálko­dást szabályozó, irányító, s a végrehajtás módjairól is instrukciókat adó 10 éves üzemterveket. Mindez annak érdekében történik, hogy ne boruljon föl az erdő biológiai egyensúlya, hogy a letarolt területek nyo­mán új csemeték telepítésé­vel biztosítsák az utánpótlást, hogy ne ritkuljon-romoljon az az erdőben honos növényi flóra, s megfelelő életfeltéte­leket találjanak a nagy- és apróvadak. A Pest megyei erdők gaz­dái — csaknem 40 ezer hek­táron termelőszövetkezetek, 99 ezer hektáron pedig négy nagy erdő-, fafeldolgozó és vadgazdaság — jól tudják, hogy csakis szakszerű gazdál­kodással képesek fönntartani az erdők kényes biológiai egyensúlyát. Megyei szinten a termelőszövetkezetekben évente 450—500, a nagygazda­ságokban pedig 2099—25C0 hektáron ültet­nek csemetéket. Persze nemcsak így gyarapo­dik a fejsze, illetve a fűrész alá kerülő fatömeg, hanem természetes módon is: évente egy-egy hektáron ugyanis 1,6 és 6 köbméter között vasta­godnak, híznak a fák. K. M. Búza a magágyban Csaknem 100 hektáron vetnek búzát a nagykátai Magyar Koreai Barátság Termelőszövetkezetben. A határban most a Lajta típusú vetőgépek dolgoznak. Barcza Zsolt felvétele Tizenegy hónapra szóló szer­ződésükben négy újítás kidolgozását vállalták, s ebből kettő már elkészült. Az egyik precíziós öntvény módosításával például 250 ezer forint értékű anyagot ta­karíthatnak meg évente, egy másik — az öntéstechnológia korszerűsítésével összefüggő — újításuk évi 150 ezer forint értékű importanyag megtaka­rítását eredményezi. Folya­matban levő harmadik újítá­sukkal várhatóan 14 tonna le­mezt spórolnak meg az autó­busz-padlóváz gyártásánál, ezenkívül olyan módszeren is dolgoznak, amely a lengőka­rok gömbcsuklóinak sajtolása­kor a még mindig gyakori se- lejtet szorítja vissza. Ma érkezik Budapestre a holland külügyminiszter Christoph A. van der Klaauw holland külügyminisz­ter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezik. i , A szocialista faluért A magyar agrárszakembe­rekhez intézett felhívás köz­zétételével fejeződött be szer­dán a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetemen rendezett kétnapos falufejlesztési ankét, a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében. Az ankéton közreadott fel-' hívás kiemeli: az agrárértel­miség, az egyetemek, főisko­lák hallgatói a falusi értelmi­séggel karöltve vegyen részt az agrárértelmiség a szocialista faluért akció céljainak meg­valósításában. Fokozottabban kapcsolódjanak be a közéleti, a településfejlesztési és a köz- művelődési feladatok megva­lósításába. Termelékenységi társulás MBM-váliala?&k az agglomerációban A fővárosban és agglomerá­ciós övezetében működő ne­hézipari vállalatok 1975 óta évente 12 százalékkal növel­ték a termelékenységet. Ez a fejlődési ütem 50 százalékkal nagyobb a minisztériumi át­lagnál, amely ugyancsak dinamikusabb, mint az or­szág egész iparáé — állapította meg Juhász Adám nehézipari államtitkár, a NIM 45 budapesti és kör­nyéki vállalata és trösztje igazgatóinak és párttitkárainak szerdai tanácskozásán. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy budapesti agglomeráció­ban működő NIM-vállalatok 63 százaléka váltatta valóra vagy teljesítette túl az időará­nyos termelékenységfejlesz­tési előirányzatot Egyebek között a Dunai Kőolajipari Vállalat 29, az Egyesült Vegyi­művek 17,5, s a négy budapes­ti gyógyszergyár átlagosan 8,6 százalékkal ért el jobb ered­ményt a időarányos előirány­zatnál. Jelentős még a pótol­nivalója viszont a Forte, a KHV, és a Taurus vállalatnak. A Magyar Villamos Művek Tröszt erőművei közül a Duna-menti Hőerőmű működik a legnagyobb , termelékenységgel. A gyorsabb fejlődést segíti a vállalatok önkéntes összefo­gása termelékenységfejlesztési társulásban. A tanácskozás befejezését kö­vetően került sor a budapesti termelékenységi társulás meg­alakítására. Harcsa a bányaiéból Kísérlet Szigefszentmikióson Régóta nem látni már har­csát az üzletekben. Nincs, nem kapni. A szarvasi Haltenyész­tő Kutató Intézet és a szigei- szentmiklósi Szigetfő Terme­lőszövetkezet új kísérlete ré­vén azonban lehet, hogy nem­sokára visszatér a halaspul­tokra. Megállapodás született ugyanis arról, hogy a Sziget­fő Termelőszövetkezet jövő tavasszal, az országban először, új, kísérleti körülmények kö­zött foglalkozik majd harcsa- és pontytenyésztéssel. Á kísérlet lényege, hogy tulajdonképpen rákényszerítik az ivadékot a fokozott táplálkozásra. A hal nem úszhat szabadon a halas­tóban, hanem egy hat méter hosszú, négy méter széles és két méter magas ketrecben él, szorosan összezárva társai­val. Tehát nem mozog, nem használja el fölöslegesen azt a kalóriamennyiséget, amelyet kap, hanem szervezete növe­kedésre fordíthatja. Arról nem is beszélve, hogy tized akkora területen rö- videbb idő alatt állítható elő a piacérett ponty. A harcsa és a ponty tenyész- ideje áprilistól októberig tart. S ezzel az új módszerrel más- félszeres súlygyarapodást ér­hetnek el ugyanannyi idő alatt. A Szigetfő Termelőszövet­kezet sertésvágóhídján kelet­kező hulladékot, vért és más anyagokat százszázalékosan felhasználhatja haletetésre. A halak tápláléka tehát fele­fele arányban hal tápból és vágóhídi hulladékból tevődik össze, s ez olcsóbbá teszi a nevelést. Jövő tavasszal a kí­sérlet mintegy 200 négyzetmé­teres területen kezdődik el, hat ketrecben. Háromban szürkeharcsát, s a másik há­romban pontyot fognak te­nyészteni. Egy-egyben 10 má­zsa halat. K. A. E. KÖZÉLET Krystof Trembachkiewicz, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációja Főta­nácsának elnöke vezetésével szerdán lengyel'ifjúsági kül­döttség érkezett hazánkba. Csikós-Nagy Béla államtit­kár vezetésével hazaérkezett az NDK-ból az a közgazdász- küldöttség, amely az NDK Árhivatala vezetőjének meghí­vására Berlinben tárgyalt. Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes meglátogatta Szolnokon a Kilián György Repülő Műsza­ki Főiskolát, a Román Szocia­lista Köztársaság fegyveres erőinek tiszteletére rendezett ünnepség alkalmából. íöfeb száz még »am Iáiéit alkotás MegevyéSű es? kshövéfeft Kováts Mavgit-músB&mív

Next

/
Oldalképek
Tartalom