Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-04 / 232. szám

1979. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ Aranyláz Egyre-másra érkeznek a nyu­gati világ nagy tőzsdei köz­pontjaiból, New Yorkból, Lon­donból, Frankfurtból, Zürich­ből a hírek, hogy az arany ára mind magasabbra emelkedik. A legfrissebb információk sze­rint a sárga fém unciájáért (egy uncia körülbelül 31 ( gramm) már több mint 400 dol­lárt kérnek, illetve kínálnak. ’ Sok évtizedes tapasztalaté tőzsdei rókák állnak tanács­talanul az aranyár mindeddig .példátlan emelkedésének a je­lensége előtt. Nem is olyan régen az unciánkénti 200 dol­láros árat — tehát a jelenlegi­nek a felét — tekintették a ^csillagos égnek”, azaz olyan határnak, amit a sárga fém semmilyen körülmények kö­zött nem lép ét. Akik akkor ezt bizonygatták, ma hallgat­nak, legföljebb titokban jósol­gatják: ennél vagy annál az árhatárnál csak vége szakad az emelkedésnek és az arany­piac visszaáll valamilyen ma­gas, de egyensúlyt kifejező árszintre. Ám a nap mint nap, befutó jelentések nem ezt ta­núsítják. Folytatódik a mere­dek ütemű emelkedés és a rendkívül magas árak ellenére nincs kínálat, csak vevők je­lentkeznek a piacon, keresle­tükkel maguk is hozzájárulva az ár újabb ugrásához. Aranyláznak nevezik szak­körökben azt a több hónapja tartó jelenséget. Miként a láz orvosi értelemben nem beteg­ség, hanem valamilyen bajnak a kifejezője, épp így a magas aranyár is egyfajta gazdasági betegség tünete: a tőkésvilág nem bízik a saját maga által létrehozott pénzrendszerben. Mert mit tesz az a gazdag ember, tőkés vagy akár óriás vállalat, amely megtakarított pénzét valamibe be akarja fektetni. A legkézenfekvőbb megoldás, hogy pénzét a bank­ba teszi, hogy a kamatokkal megfiáljon. De ha a pénz el­értéktelenedésének az üteme olyan nagy, hogy még a ka­matokkal megnövelt betét is az idő folyamán veszít érté­kéből, akkor — közgazdasági alaptörvény- — butaság lenne bankban tartani a pénzt. Ke­resni kell valami mást, ipari részvényeket venni vagy gaz­dasági vállalkozásba fogni, amely ugyancsak profitot, nye­reséget hozhat. Ami a bankban való meg­őrzést illeti: a legtöbb nyugati tőkés országban a pénz éven­te legalább tíz százalékot, de inkább többet veszít értéké­ből. Ezt a veszteséget a bank­kamat nem pótolja. Hát ak­kor, mit vegyen az, aki pénzét meg akarja őrizni — ez a kérdés foglalkoztatta a közel­múltban nemcsak a nyugati üzletemberek sokaságát, de még az olajdollárokon meg­gazdagodott arab mágnásokat is. A háborúk, válságok sok évtizedes, sok évszázados ta­pasztalata megtanította az em­bereket, hogy krízishelyzetben a papírpénz nem megbízható. Ilyen krízis — természetesen gazdasági értelemben véve — sújtja ma a tőkésvilágot. Kö­vetkezménye, hogy megrendült a bizalom a tőkés valutarend­szerben, mindenekelőtt annak alapjában a dollárban. Isme­retes, hogy évtizedünk kezdete óta a tőkés valuták — bele­értve a dollárt is — már nem válthatók át aranyra, nincs mögöttük az értéküket garan­táló hivatalos aranyfedezet. A beruházók, pénztőkések számára tehát az értéket leg­biztosabban megőrző dolog az arany. Ez magyarázza tehát, hogy a nagy tőzsdéken az em­berek egymást ölik az ara­nyért, papírpénzüket a bizto­sabb sárga fémbe próbálják átmenteni. Világszerte feltű­nést keltett nemrég, hogy az egyik legnagyobb nyugatnémet bank a Dresdner Bank közel- keleti üzletfelei megbízásából tíztonna számra vásárolta az aranyat, Zürichben, London­ban, New Yorkban. S mint­hogy a vezető tőkésországok mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok hallani sem akar a va­lutarendszer megváltoztatásá­ról. a nagy tőzsdék arany rész­legei előtti tumultus — s ami ezzel jár, az áremelkedés — várhatóan tovább folytatódik. D. P. Politikai vita az ENSZ-kozgyűlés 34. ülésszakán Szükséges az új világgazdasági rend II. János Pál pápa beszéde a fegyverkezés korlátozása mellett Az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfői ha­vannai értekezletének ered­ményeit értékelték, és az új világgazdasági rend kialakítá­sának szükségességét sürget­ték az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszaka általános politikai vitájában kedden felszólalt küldöttségvezetők. Folytatódott a vita az ENSZ- közgyűlés illetékes bizottságá­ban a Palesztinái nép elide­geníthetetlen jogainak érvé­nyesítéséről. Zehdi Terazi, a Palesztinái Felszabadítás! Szer­vezet állandó ENSZ-megflgye­lője rámutatott, hogy az iz­raeli—egyiptomi különalku a Palesztinái arab nép jogainak súlyos megsértése. Terazi hangsúlyozta, hogy az ENSZ- nek határozottan el kell ítél­nie a Camp David-i megálla­podást és elő kell mozdítania a Palesztinái nép törvényes jogainak biztosítását. Több arab állam képviselője élesen elítélte Egyiptom állás­pontját és aggodalmát fejezte ki a megszállt arab térségben folytatott izraeli politika, az Szocialista országok küidöttségsi Budapesten Szolidaritási résztvevői a teljes egyetértés, a testvéri együttműködés és az internacionalista szolidari­tás szellemében megvitatták a szolidaritási munka időszerű kérdéseit. A küldöttségeket szerdán fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára. Pham Van Dong hivatalos látogatásainak mérlege Sikeres körutazás vatalos tárgyalásokat folyta­tott Mexikóban, Nicaraguában, Jamaicában, Panamában és Kubában, majd pedig elláto­gatott Irakba is. Pham Van Dong eredmé­nyesnek minősítve tárgyalá­sait, megállapította, hogy azok hozzájárultak Vietnam nem­zetközi tekintélyének növelé­séhez. CSAK RÖVIDEN... társaság megállapodott, abban, hogy 3 százalékkal növeli ka­tonai -kiadásainak szintjét. — újabb izraeli települések lét­rehozása miatt , II. János Pál pápa kedden beszédet mondott az ENSZ- közgyűlés jelenleg folyó ülés­szakának általános politikai vitájában. A katolikus egyház feje — emelte ki a TASZSZ hírügy­nökség — üdvözölte „a fegy­verkezési verseny korlátozá­sára irányuló megállapodáso­kat és határozatokat”. II. János Púi hangsúlyozta: „nagy ag­godalmat váltanak ki az ed­dig ismert tömegpusztító esz­közöket tulajdonságaiban és méreteiben felülmúló fegyver­zetek kidolgozásiról szóló hí­rek.” A pápa, aki Kurt Waldheim- nek, az ENSZ főtitkárának meghívására érkezett az ENSZ-közgyűlés ülésszakára, rámutatott; a leszerelésre irá­nyuló konkrét javaslatokkal való szembeszállás arról ta­núskodik, hogy a békére irá­nyuló akarattal együtt létez­nek ellentétes erők is. „Foly­tatódik a háborúra való ké­szülődés, s erről tanúskodik, hogy különböző országokban még több nagyerejű és töké­letesített fegyverfajtát gyúrta^ nak. II. János Pál figyelmezte­tett „mindez azt a kockázatot jelenti, hogy valamikor, vala­hol, valaki mozgásba hozhatja az általános pusztítás szörnyű gépezetét”. A katolikus egyház feje hangsúlyozta: még energiku- sabb erőfeszítésekre van szük­ség a háború fenyegetésének kiküszöbölésére, és rámutatott annak szükségességére, hogy ezt minden ország, minden kormány kötelességének tart­sa. ★ Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség vezetője szerdán New Yorkban találkozott Jor­ge Castaneda mexikói külügy­miniszterrel. A megbeszélé­sen a két ország kapcsolatai­val összefüggő kérdésekről, valamint a közgyűlés üléssza­kának napirendjén szereplő kérdésekről volt szó. Bolgár—laoszi tárgyalások Vientiane-ban szerdán foly­tatódtak a legmagasabb szin­tű bolgár—laoszi tárgyalások. Todor Zsivkov, a BKP KB el­ső titkára, az államtanács el­nöke a kétoldalú kapcsolatok­ról, a legfontosabb nemzetkö­zi kérdésekről tanácskozott Kaysone Phomvihane-val, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkárával, kormányfővel, il­letve Szufanuvong államfővel. A bolgár delegáció kedden érkezett kétnapos hivatalos — baráti látogatásra Vientiane- ba, miután befejezte tárgyalá­sait Kambodzsában. Kedden a Kambodzsai Nem­zeti Egységfront Központi Bi­zottsága ebédet adott a Phnom Penljben tartózkodó bolgár párt- és állami küldöttség tiszteletére. Az ebéden Heng Samrin és Todor Zsivkov be­szédet mondott. Heng Samrin rámutatott, hogy a Kambodzsában zajló folyamat megfordíthatatlan, s a kambodzsai nép egyetlen törvényes képviselője a Népi Forradalmi Tanács. Ezért az ENSZ csak . saját tekintélyén ejtett csorbát, amikor Peking nyomásának engedve lehetővé tette Pol Poték megbízottai- n-ak, hogy továbbra is ők kép­viseljék Kambodzsát a világ- szervezetben. Heng Samrin élesen elítélte ezt a lépést, és Kambodzsa belügyeibe való beavatkozásnak minősítve, visszautasította azokat a kí­sérleteket, hogy napirenden tartsák az úgynevezett kam­bodzsai kérdést. Válaszbeszédében Todor Zsivkov történelmi jelentősé­gűnek nevezte a kambodzsai népnek Pol Pót véres kezű rendszerén aratott győzelmét, s elítélte Peking és a nemzet­közi imperializmus arra irá­nyuló mesterkedéseit, hogy be­avatkozzon az ország bei ügyei­be. Szovjet lapok a Carier-beszédről A ieszültségnövelés útja A szerdai szovjet lapok részletesen közük a TASZSZ ismertetését Carter amerikai elnök beszédéből. A jelentés megállapítja, az elnök és kör­nyezete a saját maguk által megindított és teljesen alap­talan híreszteléseket akarják kihasználni arra, hogy felélén­kítsék a fegyverkezési ver­seny, a katonai költségvetés emelésének és a világ külön­böző körzeteiben a feszültség növelésének irányvonalát. A szovjet vezetők legutóbbi állásfoglalásai: Leonyid Brezs- nyev kijelentései a Szocialis­ta Internacionálé leszerelési munkacsoportjának küldöttsé­gével, illetve a görög minisz­terelnökkel, Konsztantin Ka- ramanlisszal folytatott meg­beszéléseken ismételten meg­erősítették: a Szovjetunió rendkívül veszélyesnek tart­ja ezt az irányvonalat és fi­gyelemmel kíséri a feszültség megnövelésére irányuló kí­sérleteket. Provokatív amerikai lépés Kuba ellen Partraszállási gyakorlat Carter amerikai elnök dön­tése értelmében •■*8-'-amerikai hadsereg egységei , október közepén partraszállási had­gyakorlatot tartanak a Kuba területén fekvő guantanamói amerikai támaszponton — je­lentette be kedden a Penta­gon szóvivője. Az Egyesült Államok a ma­nővert úgy próbálja beállíta­ni a világ közvéleménye előtt, mintha az jogos „katonai vá­lasz” lenne arra, hogy Ku­bában szovjet katonai oktató- személyzet tartózkodik. Az akcióval az amerikai kormány azt is jelezni akarja, hogy nem áll szándékában elhagy­ni a támaszpontot, amelyet még 1903-ban „bérelt ki” 99 évre, amikor Kuba gyakorla­tilag amerikai gyarmat volt A harmincéves NDK (1.) Gyors fejlődés Rostockban KAPU A VILÁGRA. Ez ol­vasható Rostock város címe­rében. Helyi vendéglátónk Anke Lüsse, a megyei tanács nemzetközi osztályának mun­katársa is ezekkel a szavak­kal adta át a város emblémá­ját, s mindjárt sorolta: nem­zetközi kikötő, ipari és ke­reskedelmi központ, egy több mint 870 ezer lakosú megye székhelye, egyetemi város, kedvelt üdülőhely a Keleti­tenger partján, stb. Az NDK hetedik legnagyobb városa va­lóban sokarcú. — Az elmúlt három évtized során olyan sokat és gyorsan fejlődött ez a város — mon­dotta Anke Lusse —, hogy ahányszor vendégünk van, jómagam is újra és újra meg­lepődöm. Az egykori Hansa- város, amelynek csak egy ha­lászkikötője volt, a második világháború után terebélye­sedett igazi nemzetközi ten­gerparti központtá. Rostock­nak 1945-ben mindössze 70 ezer lakója volt, s ma több mint 200 ezren élnek itt. 1958- ban kezdődött a jelenlegi ki­kötő építése, mintegy féknilli- árd márka beruházással. Az NDK a megalakulása óta el­telt harminc esztendőben a világ tíz legfejlettebb ipari or­szága közé küzdötte fel ma­gát — nagy szüksége van te­hát erre a modem tengeri kikötőre, ahonnan az olcsó víziúton szállíthatja termékeit mind az öt kontinensre. A fia­talok, akik az építkezésre ide- sereglettek, majd’ mind itt te­lepedtek le, Itt alapítottak családot, gyermekeik itt jár­nak iskolába, s valószínűleg li 'fi i r " sir rira Az Emst Thälmann tér — Hansa-épületekkel szerint 1983-ban adjuk át. Az építkezések közben ter­mészetesen arra is vigyázunk, hogy a természetes környeze­tet, amennyire lehet, megóv­juk, ahol pedig ez nem le­hetséges, gyorsan pótoljuk a növényzetet... CSAKNEM egy egész na­pon át jártuk Rostock lakó­negyedeit, a legrégebbiektől a legújabbakig. Kísérőink büsz­kén mutatták a művészien restaurált óvárost, némi hom- lokráncolással azokat a lakó­házakat, amelyek az ötvenes­hatvanas években a szükség dikálta tempóban épültek, . majd ismét büszkén az új városrészeket, amelyeken már látszik, hogy a tervezőket, építőket elsősorban az igényes munkára ösztönözték, s nem a gyorsaságra. Mi tagadás, egy kicsit irigyeltük a rostockia- kat. Fritz Jähei és Deutler Jürgen erre aztán kifakadt: — Hát a magyar építészek! ,A gyönyörű városrészek, ame­lyek munkájuk eredménye­ként születtek — és már so­rolták is a neveket. — Min­denekelőtt Budapest, aztán Szeged, Pécs, Nyíregyháza, Győr... A Hilton Szállóról már annyi szépet hallottunk, képet is láttunk róla, s talán rövidesen a helyszínen is megcsodálhatjuk. Ugye, re­mekbeszabott építészeti mun­ka? Az elismerés mindeneset­re jólesett, de ,van még fel­adatunk bőven Rostockban és a megyében. Rostock 1250 óta a hetes szám jegyében fejlődött építé­szetileg: hét várostornya, hét temploma, hét főutcája, és a tanácsházának ugyancsak hét tornya van. Most nekünk kel­lene valami különleges „he­test” kitalálnunk. Kocsi Margit (Következik: Hajók, gyárak és üdülők.) * ti Október 2-án és 3-án két­napos tanácskozást tartottak Budapesten a szocialista or­szágok szolidaritási szerveze­teinek képviselői. A megbe­széléseken a bolgár, a cseh­szlovák, a kambodzsai, a ku­bai, a laoszi, a lengyel, a ma­gyar, a mongol, az NDK-beü, a szovjet és a vietnami szoli­daritási szervezetek képvise­lői vettek részt. A tanácskozás Pham Van Dong vietnami kormányfő sikeresnek nevezte a latin-amerikai országokban és Irakban tett hivatalos láto­gatását. A vietnami politikust haza­térése alkalmából szerdán ün­nepélyesen fogadták Hanoi­ban. Pham Van Dong, aki a vietnami küldöttséget vezette az el nem kötelezett országok havannai csúcstalálkozóján, hi­BORISZ FONOMARJOV, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára fogadta szer­dán Moszkvában a Szocialista tntemacionálé leszereléssel foglalkozó bizottságának kül­döttségét, amelyet Kalevi Sor­sa, a bizottság elnöke, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke vezet. A találkozón részt vett több más szovjet közéleti sze­mélyiség is. ERICH HONECKER, az NSZEP. KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, szer­dán Berlinben Kari Marx ér­demrenddel tüntette ki a Ber­linben tartózkodó két űrhajóst, Vlagyimir Kovalenkót és Alekszandr Ivancsenkovot. s egyben a Német Demokratikus Köztársaság hőse címet ado­mányozta nekik. KARAMANLISZ görög mi­niszterelnök szerdán, moszkvai hivatalos programjának utolsó napján, további megbeszélése­ket folytatott szovjet politiku­sokkal, közéleti személyiségek­kel. Szerda este, a látogatás hivatalos programjának be­fejeztével a görög kormányfő és kísérete Leningrádba uta­zott. A KOREAI KATONAI fegy­verszüneti bizottság keddi ülé­sén a KNDK fődelegátusa til­takozott amiatt, hogy az ame­rikai felderítő repülőgépek so­rozatosan megsértik a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság légterét. A legutóbbi be­repülés hétfőn történt. A szovjetunió Állami BANKJA széles körű árfo- lyammódosításokat hajtott végre: huszonegy valuta árfo­lyamát változtatta meg, csök­kentette — egyebek között — az amerikai dollár, az angol font, a portugál escudo és a japán jen árfolyamát, növel­te a nyugatnémet márka, az osztrák schilling, a balga, francia és svájci frank, a hol­land forint, a dán korona és a finn márka viszonylagos érté­két. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és a Német Szövetségi Köz­ök is a nemzetközi hírű kikö­tőt, a hajógyárat, a halfeldol- gozót vagy éppen az építő- kombinátot választják mun­kahelyüknek, Rostockot pedig szűkebb hazájuknak. És hát van a városnak és környéké­nek még egy nagy vonzere­je: a tenger, a sok szép üdülő­hely ... ANKE SZAVAI gyakran eszünkbe jutottak a hét nap során. Hogy a rostockiak ma­gukénak érzik a várost, azt lépten-nyomon tapasztalhat­tuk. Például az új lakótelepe­ken. Ezeket Fritz Jähei és Deutler Jürgen építész mu­tatta be nekünk. — Az NDK-ban 111900 új lakás épült tavaly, ami mint­egy öt és félszerese az 1949. évi teljesítménynek — mond­ták. — Az ország lakásállo­mánya ma meghaladja a 6,6 milliót, s 1990-ig szeretnénk elérni, hogy a lakásprobléma megszűnjék hazánkban. Ros­tockban és környékén vállala­tunk feladata ez. A lakásépítő kombinát 1964-ben alakult sok kis üzemből. Azóta mintegy 60 ezer lakást, 2810 iskolai tantermet, majdnem húszezer férőhellyel óvodákat, bölcső­déket, továbbá számos bevá­sárlóközpontot és kulturális létesítményt építettünk fel. Nemcsak arra törekszünk, hogy a lakások minden igényt ki­elégítsenek, hanem arra is, hogy az új lakónegyedek szé­pen illeszkedjenek az óváros képéhez, hogy ne csak a lakó­épületek legyenek készen a beköltözéskor, hanem a járu­lékos létesítmények is. Ebben a szellemben épül Rostock legújabb városrésze, ahol az utolsó lakás kulcsát a tervek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom