Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
MAGASABB SZÍNVONALON Gondozás a felnőtteknek is IDEJÉBEN FORDULJUNK FOGORVOSHOZ Alapelvünk, hogy felnőttlakosságunk fogait is rendszeresen gondozni kell, mondta a napokban a gödöllői egyesített egészségügyi intézmény igazgatója. A feladatokat világosan megfogalmazó vezető szavai először engem is megleptek. Miért? Talán eddig nem így volt? Aztán ahogy elmélyedtünk a beszélgetésben. kiderült, több ok miatt óhaj, kívánság; részükről pedig még mindig csak követelmény, hogy az elhangzottak megvalósuljanak. Itt tartanánk 1979-ben? És éppen Gödöllőn, ahol egyébként az egyik legjobb fogászati rendszer működik. Igen. De ez egyáltalán nem csak rajtuk múlik, hanem rajtunk is. Mert — hiszen ismerjük magunkat —, hol a fogorvostól való félelmünkben, hol hanyagságunk miatt egyáltalán nem használtuk Úgy ki szakmai és technikai felkészültségüket, mint ahogy lehetne. Ök úgy fogalmaznak, hogy felnőtt lakosság elsősorban igénykezelésre jár. ami annyit jelent, hogy akkor sietünk, robogunk bedagadt arcunkkal az orvoshoz, ha már elviselhetetlen a fájdalom. Holott az lenne a jó, ha a kezdődő, legkisebb panasz esetén hozzájuk fordulnánk. Tudniillik nem gondolunk arra, hogy a fog éppúgy hordozhat magában kezdődő bajokat, gyulladást, beteg gócokat, mint bármely más szervünk. Az egészségesnek látszó fog zománc sokunkat megtéveszt. s még a kezdődő ínysorvadáskor sem gyanakszunk bajra. Ezúttal a felnőttek fogvédelméről, gyógyításáról szólunk. hiszen a gyerekeké az iskolafogászatokon rendszeresebb, jól szervezett. Bennünk a kelleténél nagyobb a tartózkodás a fogászattal szemben, s erre mi sem jellemzőbb, minthogy akad olyan szülő, aki levélben tiltakozik,^ ha a gyerek fogát fúrni, tömni akarják. Igény kezelés, hallom újra « szokatlan kifejezést. Annál inkább visszaoseng. mert a most kialakított, a város egészét átfogó fogorvosi körzetek ennél jóval többre képesek. Nem csupán igénykezelésre szerveződtek, hanem azért, hogy a megelőző munkát magasabb szintre emeljék. Ha mi is akarjuk. A lehetőség adva van. Hallgassuk meg erről dr. Makra Csaba főorvost, a fogászat vezetőjét. — Az alapellátáson kívül van parodontológiai rendelésünk, amelyen a fogágy és a fogíny betegségeit idejekorán felismerjük, gyógyítjuk. Rendelkezünk már korszerű szájzuhannyal, ami manapság kevés helyen van az országban. Rendszeres a terhesek fogászati gondozása is. Szükséges ez, hiszen gyakorlatilag minden terhes nőnek ínygyulladása van, ami részben az életmódváltozásból következük. De azt is felmértük, hogy a gondozásra' jelentkezettek tizenhét százalékának volt gócos, gennyes foga vagy gyökere. Éppen ezek miatt a terhesgondozó és a fogászat között szoros a kapcsolat. Hasonlóan külön gondoskodnak a lakosság veszélyeztetett csoportjairól; mint például a fiatal cukorbetegekről, vagy a vérzékenységben szenvedőkről. Az utóbbiban vérellátó állomással is együttműködnek. Megfigyelhetjük, hogy bár ezúttal a fogászat oldaláról szóltunk egészségügyi kérdésekről. de minduntalan kitűnik; a betegellátást komplexen, egységben szervezik. Jó példa lehetne erre az is, hogy bár a szájsebészet dr. Nagy Péter főorvos vezetésével külön szakrendelőként működik, a fogorvosok, ha indokoltnak látják, ide utalják az embereket. Például olyankor is, ha a foggal kezelt beteg száj- nyálkahártyájában vagy a nyelvén elváltozást észlelnek, így gyógyszeres kezeléssel elejét vehetik a komolyabb betegségnek. F. I. Kartali tsz Jó termés Négyszáz vagon kukoricára számítanak az idén a kartali Petőfi Termelőszövetkezetben. A termés nagy részét, mintegy háromszázötven vagonnal a Termékforgalmi Vállalatnak adják el, saját maguknak ötven vagonnal tartalékolnak. Tárolótérben nem szűkölködnek, száz vagon kukorica bértárolását is vállalják. VI. ÉVFOLYAM, 349. SZÁM 1979. OKTOBER 24., SZERDA Tájházak segítője Bővítik az aszódi múzeumot Állandó kiállítás nyolc teremben A gödöllői járás közművelődésében egyre nagyobb szerepet játszanak a falumúzeumok. Nemcsak az októberi múzeumi és műemléki hónap rendezvényei bizonyítják ezt, hanem az egész évi folyamatos és átgondolt munka. Jellemző az intézményekre, hogy tiszta, kulturált környezetben fogadják az érdeklődőket, helyi kiadványokkal, prospektusokkal, képeslapokkal, kiállításvezetők ajánlásaival teszik emlékezetessé programjaikat. Szakmai felügyelet A látogatók egyre növekvő száma, a múzeumok munkája iránti fokozódó érdeklődés ad biztatást a létesítmények fejlesztésére, gazdagítására. A közeljövőben ennek szellemében létesítenek falumúzeumot Hévízgyörkön, német nemzetiségű tájházat Ik- ladon, valamint új otthonba költöztetik a zsámboki gyűjteményt. E falumúzeumok létrehozásánál részben az egyre inkább pusztuló néprajzi tárgyak megmentése a cél, de a paraszti építkezés, a régi parasztházak megőrzése is feladat. A falumúzeumok népi műAnyakönyvi hírek Született: Cseresznye János és Szűcs Magdolna; Adrienn, Csatlós Sándor és Szabó Éva Júlia: Henriett, Radics Lajos és Rácz Mária: Éva, Makó László és Berki Hajnalka: Barbara, Heilmann László és Medgyes Borbála: Lás kló, Guba Lajos és Répássy Margit: Lajos, Szácsényi Emil és Antal Éva: Szilárd, Kálmán Imre és Cseri Anikó: Balázs nevű gyermeke. Névadót tartott: Király Zoltán és Koczkós Ilona: Enikő, Kovács László és Antal Elza: Péter, Szabadi János és Tóth Lídia: Erika, Bajkai Károly és Sándor Erzsébet: Bernadett, Kocsis János és Cser Margit: Attila nevű gyermekének. Házasságot kötött: Andrási György és Zsirai Katalin, Szabó Ottó László és Nyikos Éva Marianna. Elhunyt: Borbély István, Gödöllő, kastély, Bálint Antal, Gödöllő, Sallai Imre utca 1. emlékházakban kapnak otthont, mint ahogyan ez Dá- nyon és Galgamácsán történt. Az új létesítmények megalkotásában az állami szervek segédkezet nyújtanak ugyan, de fenntartásukról a helyi tanácsoknak kell gondoskodni. Ezek a falumúzeumok csak kiállítóhelyként működhetnek. Önálló gyűjtést, nyilvántartási. és feldolgozó munkát, a szó tudományos értelmében múzeumi tevékenységet nem folytathatnak. Szakmai felügyeletük a vidék tájmúzeumára, az aszódi Petőfi Múzeumra is tartozik. Ezért is fontos e központi múzeum fejlesztése. Tervek jövőre Az aszódi nagyközségi párt- végrehaj tóbizottság és a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága külön-külön megtárgyalta az idén a Petőfi Múzeum tudományos és közművelődési tevékenységét. Mindkét testület elismeréssel nyilatkozott az intézmény munkájáról, és bár a múzeum a megyei szervezethez tartozik, a Petőfi Múzeumot Aszód is magáénak tekinti. Ezért is hozták a határozatot; 1980- ban felszabadítják és a múzeum rendelkezésére bocsátják azokat a helyiségeket, amelyek segítségével megkezdődhet a következő ötéves tervben az intézmény bővítése, átépítése. Az elképzelés szerint az emeletes főépületben nyolc helyiségben rendezik be az új, állandó kiállítást, amely a Petőfi-relikviákon kívül bemutatja a Galga .mente népének történeti és néprajzi emlékeit. A főépület melletti rajzteremben kapnak majd helyet az időszaki- és vándor- kiállítások, míg a mögötte elhelyezkedő épületsorban alakítják ki a raktárakat, a restaurátor-műhelyt, a könyvtárat és az irodát. Jövőre százéves A nagy változások tanúja A nyugdíjas vasutasok félévenként megrendezett szak- szervezeti összejövetelén nem ritka, ha nyolcvanéves emberekkel találkozik az odalátogató. Sőt, van aki már közeve bb van a kilencvenhez, mint a nyolcvanhoz Akit viszont' csak egy év választ el a bűvös százas számtól, olyan a nyugdíjas vasutasok között mór csak egy van: Jászfalvt István, öt kerestük fel Rózsa utcai otthonában, ahonnét már régóta nem tud kimozdulni, ha nem is ágyhoz, de otthonához kötve él immár 19 éve. amikor trombózist kapott a lábába. A vendégségbe elkísért Forgács Ferenc is, a területi I. számú pártái apszervezet titkára. Az ajtót Pista bácsi Erzsébet lánya, özvegy Farkas- né nyitotta ki előttünk, akt édesapja hűséges gondozója. Idős vendéglátónk jó hírrel fogadott bennünket: Nincs panaszom, Konta doktor úr u megmondhatója, hogy a szivem jó. Pedig a kis motor idestova száz éve dolgozik fáradhatatlanul: Jászfalvi István 183U- ban született Galgamácsán, .•> szinte hihe tetlen: 1901-ben vonult be katonának. Három évet szolgált, majd a leszerelése után megnősült, és 1908- ban költözött Gödöllőre. Volt napszámos, kerti munkás, fiakeres a koromaurad alomban. 1912-ben került a helyiérdekű vasúthoz, ahol 19’8-ig szolgált. A vasútnál Mogyoródon dolgozott, ott volt pályaőr. Házasságából négy lánya és egy fia született, valaroeny- nylen élnek: a legfiatalabb 58 éves, a legidősebb 73. Nem kutait/tuk a hosszú élet titkát, hiszen erre nincs recept, a sors ajándéka a hosszú öregkor, ami, ha egészségben telik, mindenkinek kívánható. Pista bácsi szellemileg ma is friss, tavaly még egyedül vágta a fát az udvaron, jó az étvágya, s ma sem restell, ha megéhezik, éjjel is felkelni és harapná egy-lkét falatot a könnyű ételekből, amiket fogyaszt. Érdeklik a világ, a város eseményei. 1935 óta szakszervezeti tag, büszkén mutatja jubileumi díszes könyvecskéit. Korára való tekintettel a Apa és lánya munkaügyi miniszter méltányosságból emelt nyugdíjat folyósittat a számára. — Gödöllő legöregebb vasutasa vagyok — mondja - . senki nem él már az egykori játszótársak közül, de még a velem egyszerre nyugdíjazottakból sem. — Aztán kérdez. — Emlékszel-e még, hogy 2» esztendővel ezelőtt egy tanácstagi beszámolón azt ígérted, hogy lesz az öreghegynek orvosa, telefon a, jó utak lesznek errefelé, és eltűnik az Agyagbánya? Erzsim újságolja, hogy mindez így lett. Tisztelet az erőfeszítésekért. Hogy van Benedek János, az elnök? Vele még az egyetemen találkoztam, amikor nyugdíjasként ótt dolgoztam. De régen volt! A látogatást rövidre terveztük, de mégis hosszabbra nyúlt, hiszen, nem fárasztotta, inkább szórakoztatta az idős embert, akinek sok mondandója, kérdése volt. Mielőtt elbúcsúztunk, még megemlítette: ha a család most együtt volna, harminchétén ülnénk körbe az asztalt. Ütravalóul azt kívánta, mi is élvezzünk olyan hosszú, pihentető nyugdíjat, mint ő, aki már 41 év óta nyugdíjas. A jókívánságokkal mi sem maradtunk adósaik: a legközelebbi, á századik születésnapon legyen együtt a nagy család! SrU és fényképezte: Csiba József A fejlesztésre igen nagy szükség van. Az állandó kiállítások bővítését a , látogatók kérik, sürgetik, és fontos az iskolai oktatás számára is, mert a múzeumi órákkal az általános és középiskolai nevelést, oktatást is színesebbé, hasznosabbá lehet tenni. Ez is kell Az időszaki kiállítások is nagyobb termet kívánnak, ebben az országosan ismert alkotók munkáit lehetne bemutatni. A múzeumok számára elengedhetetlen a raktárak növelése is. Csak a szakszerűen tárolt emlékanyag őrzi meg értékét. Az aszódi Petőfi Múzeumban több mint harmincezer tárgy van. E gazdag régészeti, néprajzi, történeti emlékanyagnak hely kell. S végül szükség van olyan helyiség kialakítására, ahol a kutatók a szak- könyvtár anyagában búvárkodhatnak, ahol a múzeumi ismeretterjesztő előadásokat, szakköri foglalkozásokat megtarthatják. E munkálatokhoz, amelyben számítanak a szocialista brigádok, intézmények, iskolák társadalmi segítségére, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága is támogatást nyújt. Feltámad-e? A helyi bábművészet ébresztése összegyűltek a gödöllői krónikaírók a városi-járási könyvtárban, hogy Remsey Iván festőművész felelevenítse nekik a hajdani gödöllői báb- művészetet, amely teljes egészében helybeli művészek kezdeményezésével jött létre. Manapság ez jórészt elfelejtett tény, pedig hozzá tartozik a két világháború közötti gödöllői kultúratörténethez. Anrnál is inkább érdemes volt felidézni, mert ma is életképes és érdeklődésre számot tartó 'művészeti ágról van szó. Gondoljunk csak a nemrég lezajlott pécsi fesztiválra, ahol nagyszerű produkcióikat láthattak a nézők, elsősorban Obrazcovtól és a bolgároktól. Erre szolgáltak bizonyságul Pólyák Pálnak, a városi tanács munkatársának az összejövetelen levetített diaképei is, amelyeket testvérvárosunkban, a csehszlovákiai Tynben készített, ahol a múzeumban külön osztálya van a báboknak. És íme kiderült, a bábmű veszetnek megvannak a gödöllői gyökerei is. A Remsey- család csomagjaiban pihennek azok a bábok, amelyek egykoron gyönyörködtették a nézőiket, s amelyeket a helytörténeti gyűjtemény szeretne restaurálni és kiállítani. De amit Remsey Ivántól láttunk és hallottunk, az nem mozdulatlan múzeumi kép volt, hanem élet, a fantázia szabadsága, a gyermekkor gyönyörűsége, nemcsak a közönség sorai közt ülő szép számú tanulónak, hanem a felnőtteknek is. A krónikaírók az egyik pályázatra beküldött munkájából már megismerhették a Remsey bábszínház történetét, mostani lebilincselő előadásából és pompás jelenetéből még inkább megértettük a korabeli sikert. A Remsey-bá- bok nem kesztyűsök, hanem dróttal, fonallal működök, úgynevezett marionettek, melyeknek minden tagja külön mozog. A közönségnek nagy öröme telt aiz előadásban, s talán nem teljesen indokolatlan a remény, hogy feltámad még a gödöllői bábművészet. Holtai Miklós Aszódi kispályások Az iklad Tsz mar bajnok Szoros eredmények, kevés gól, inkább küzdelem, mint szép játék jellemezte az aszódi kispályás labdarúgó-bajnokság legutóbbi három fordulóját. Sajnos, több mérkőzés is elmaradt, a Lakótelep és a Ferromechanika lemondásai miatt. Két fordulóval a bajnokság befejezése előtt az Iklad Tsz csapata biztos bajnok, hiszen már 7 ponttal vezet az üldöző boly előtt. A tavaszi 9. forduló óta a második helyen álló IMI csapatát jó hajrával a Honvéd váltotta fel, s a papírforma szerint a legnagyobb eséllyel küzd az ezüstéremért. Valószínű, hogy a 3. hely sorsát az IMI és a Gavit egymás elleni mérkőzése dönti el. Jól hajrázott a Domony, és a Pedagógus is kilábalt a hullámvölgyből. Az alsó regió meglepetéscsapata a Költség- vetési Üzem, amely az elmúlt három fordulóban négy pontot szerzett, s az egyiket a Do- monytól. Eredmények: VII. forduló: Iklad Tsz—Pedagógus 0-0, Ferromechan-ika—Gavit 0-0, Domony—IMI 1-0, Költségvetési Üzem—Gabonaipar 1-1, Honvéd—Lakótelep 8-3. VIII. forduló: Pedagógus— Gavit 4-3, Honvéd—IMI 3-2, Gabonaipar—Ferromechanika 3-0 (játék nélkül), Iklad—Lakótelep 3-0 (játék nélkül), Költségvetési Üzem—Fiúnevelő 2-1. IX. forduló: Gavit—Lakótelep 3-0, (játék nélkül), Domony—Költségvetési Üzent 1- 1, Iklad Tsz—IMI 1-1, Ferromechanika—Pedagógus 0-0, Fiúnevelő—Gabonaipar 2- 2. A bajnokság állása 1. Iklad Tsz 19 14 4 1 77-20 32 2. Honvéd 18 12 1 5 64-37 25 3. GAVIT 19 10 5 4 43-27 25 4. IMI 18 10 3 5 42-26 23 5. Domony 18 8 4 6 35-18 20 6. Pedagógus 18 7 6 5 31-23 20 7. Gabonaipsr 18 4 7 7 20-37 15 8. Költségv. Uz. 18 4 5 9 27-47 13 9. Ferromeehan. 18 3 G 9 13-38 12 10. Lakótelep 18 4 2 12 27-53 10 11. Fiúnevelő 19 1 3 14 22-68 5 * H. M. Kézilabdás siker Győzelmek és döntetlenek Sikeresen szerepeltek az aszódi gimnazista lányok a középiskolások I. és II. osztályosai számára szervezett Pest I megyei kézilabda-bajnokságban. Az újonnan alakult csapat a pilisvörösváriakat 12-8- ra verte, a szomszédvárral, a gödöllői Török Ignác gimnázium csapatával 10-10-re végzett, s a Fóti Gyermekváros csapatát is majdnem sikerült két vállra fektetni, az ellenfél csak az utolsó percben egyenlített, így lett az eredmény 11-11. A lányoknál a góllövőlistát is aszódiak vezetik: Major Magdolna és Vanó Erzsébet. A fiúk küzdelmében fölényes győzelmeket arattak az aszódiak. A péceli Mezőgazdasági Szakközépiskolát 37-0-ra verték, a gödöllői gimnázium ellen 27-13-ra diadalmaskodtak s a pilisvörösváriaknak sem adtak csöppnyi esélyt sem arra, hogy megakasszák a sikersorozatot: ellenük 26-5- re győztek. A góllövőlistát a fiúknál is aszódi tanuló, Gaál Zoltán vezeti. A kupacsapatok küzdelmében az I. fordulóban kiemelt volt a petőfisek válogatottja; tavaly a Pest megyei vetélkedésben ezüstérmesek lettek. Most a II. fordulóban a nagykőrösi Arany János Gimnáziumot kapták ellenfelül s nem vallottak szégyent; huszonhét góljukra a nagykőrösiek csak tizenöttel tudtak válaszolni.
