Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZQTtSÁGÁ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VIIÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. OKTÓBER 24., SZERDA Havas, síkos utakról — tél előtt Három órán befut ígéri*- ssx iáén a fis&féfást Bár még csak első hírnöke érkezett a Mátrában a hó­nak, már az eltakarításra, az utak jggesedésének megszün­tetésére, a téli útfenntartásra készülnek az érdekeltek. A KPM Közúti Igazgatóság au­tópálya és Pest megyei fő­mérnöksége kedden a budai járási hivatal tanácstermé­ben megbeszélést tartott a téli útfenntartás előké­születeiről. V olt idő, amikor, ha azt hallotta az em­ber, hogy vállalati beruházás, akkor kicsiny műhelyépületre, néhány, egyszerűbb gépre gondolt; ennyire futotta a cég jogi, pénzügyi lehetőségeiből. Minden más fejlesztés for­rása az állami pénztár volt, onnét adták a forin­tot, megmondva, mire, ho­gyan. Még akkor is, ha a gyárban tudták: nem egé­szen úgy kellene csinálni a dolgot, de mit tegyenek, ha erre adtak pénzt. Évtizede még így zajlottak le a be­ruházási lépések, s mert a pénzt gyakran nem a jogos indokok, hanem a véletle­nek és a kapcsolatok te­remtették elő, különöseb­ben az sem volt érdekes, miként alakul a befekteté­sek sora, mikortól hozzák a kamatokat, s annyit-e, amennyit eredetileg remél­tek igénylőik és adományo­zók. Most meg az áll a közelmúltban elfogadott kormányrendeletben,' hogy állami hozzájárulás és hitel — kevés és mindenkor egyedileg elbírált kivételtől eltekintve — nem adható olyan — érthetően: terme­lő jellegű — beruházáshoz, amelynek megvalósítási ideje három évnél hosz- szabb! Ekkorát fordult a világ? EJkkorát. Kényszerűen, s nem józan belátás nyomán. A józan belátással ugyanis késlekedtünk. Meg kellett tennünk viszont a lépést a nemzetközi gazdasági kör­nyezet hatására, nyomásá­ra; a megtérülés ideje a fejlesztéseknél elsődleges eleme a gazdaságosságnak. Nemzetközileg. Nálunk most kezdi elfoglalni ezt a szerepkört. Nem könnyen. Még mindig folyamatban vannak olyan fejlesztések — igaz, itt már futnunk kell a pénzünk után —, amik­nél a megtérülés ideje nyolc és tíz esztendő kö­zött van; az ilyesfajta ug­rást a sötétbe — mert hi­szen ki garantálhatja, hogy öt év múlva is kell az áru a felhasználóknak, s olyan áron kell, amiben haszon is van? — az tette lehető­vé, amit ingyen kapott fo­rintnak szokás nevezni. Az állami juttatás. ■ M egcsappan tehát azok száma, akik odaáll­hatnak az állami pénztárhoz, s azt mond­hatják, hoci ide a bankó- kötegeket Ne legyen félre­értés; ritka kivételektől el­tekintve tisztességes szán­dékokon nyugodott az álla­mi források igénylése és megnyitása. A szándéko­kért viszont egyetlen vevő sem fizet... jó áruért an­nál inkább. Csakhogy a szándékok következménye ritkán volt jó áru. Kezdet­ben állami pénzek befekte­tőjeként nyújtózott egyre nagyobbra a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat; ez volt ak­kor a beruházási menet. Most, úgynevezett harma­dik építési szakaszának tel­jes költségét — 3,3 mil­liárd forintról van szó — vállalati beruházásként fe­dezi. Az összeg nagyságát akkor érzékelhetjük iga- zán, ha hozzáfűzzük: más- fél évtizeddel ezelőtt egy másfél, kétmilliárd forint 1 értékű nagyberuházás or­szágos szenzációnak szá­mított, fő felelősként külön kijelölt miniszterhelyettes­sel... Most meg a vállalat beruházási főosztályán dol­gozóik nyakában a teljes teher, s bizony megkapták már: kiemelt nagyberuhá­zás vagytok, ugye nem, hát akkor meg mit rekla­máltok, várjatok a sorotok­ra ... S vártak, mindaddig, amíg a partnerség hajlandó volt ilyen „kis vállalati” fejlesztésre is odafigyelni. A változó gyakorlat mö­gött változó követelmények állnak. A már említett ren­delkezés mellé másik is so­rakozik, a változó követel­mények képviselőjeként. Az előírás szerint a nagy- beruházásoknál a befejezé­si határidő — az eredeti! — lejárta után az Állami Fejlesztési Bank beszünteti a finaszírozást, s a továb­bi költségeket a vállalatok­nak saját forrásaikból kell fedezniük! Meghökkentő eltérés a korábbi gyakor­lathoz képest? Száznyolc­van fokos fordulat! Hiszen volt a megyében olyan nagyberuházás, amely öt­szöri határidő-módosítással, s hét év (!) késedelemmel készült el, de ennek sem­miféle követikecményét nem viselték 'az érintettek, „csak” a népgazdaság nyö­gött alatta. •frt apjainkban szckvá- nyosngik számítanak sok millió forintot érő vállalati beruházások, s a nagyiberuházások közé már csak olyanok kerül­nek, mint a Gabcsikovo— Nagymaros vízlépcsőrend­szer, a maga 31 milliárdos költségével. Tipikus válla­lati beruházás például a Forte Fotokémiai Ipar víz­lágyító telepe a 34 milliót követelő kiadással, vagy — mert nem puszta ipari jel­lemző ez — a Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet ócsai húsgalambtenyésztő és termelő telepe, 43 millió forintos befektetéssel, rá­adásul ez az ejgport áruala­pokat bővítő hitel segítsé­gével valósul meg. S mert ennyire szokványosak a sok miliőt érő, követelő fejlesz­tések — a megyében a be­ruházások kétharmada bo­nyolódik le vállalati, szö­vetkezeti hatáskörben —, érthető, ha a szigorítások pontosan a szokványos jel­legben rejlő veszélyeket kí­vánják mérsékelni, meg­előzni. Kétségtelen ugyanis, hogy a beruházások átlagos érté­kének jelentős növekedése a vállalatok többségénél nem járt együtt a lebonyo­lítás szervezetének, képes­ségeinek kellő gyarapodá­sával, sőt, némely helyen ugyanúgy teszik dolgukat, mint akkor, amikor húsz, harminc millió forintok T helyett másfél, kétmillióval gazdálkodtak. Éppen ezért nem a végső lépés az, hogy az állam szűkíti a pénztár­hoz odaállni jogosultak kö­rét. Indokolt lépés az is — amit a szabályozók jövő esztendei változása hord magában —, hogy a válla­lati döntési körben elköltött forintok sorsának jó vagy rossz irányát teljes egészé­ben a befektetők élvezik, szenvedik. Magyarán: ha bajba jutnak, akkor — nem úgy, mint eddig — aligha számíthatnak a ■ kö­zös pénztárból fölkínált segítségre. Ezért egyaránt fontos lesz, mi kerül ki a pénztárcából s mi kerül be oda. Mészáros Ottó Kovács MargSt-múseum Ma nyitja kapuit Az utak téli hóeltakarításá- val és a síkosság elleni véde­lemmel kapcsolatban Oroszlán László igazgatóhelyettes fő­mérnök elmondta, hogy meg­döbbentően sokba kerül köz- utaink téli rendbentartása. Az utóbbi években fokoza­tosan emelkedett például az utak falszórására használt só ára. Most már többszöröse, mint négy-öt éve volt. Ebből következik, mivel az útfenn­tartásra szánt összeg nem lesz nagyobb, hogy kemény tél esetén nem tudják a néhány év óta megszokott színvona­lat tartani. Minden útfelhasználónak fel kell készülnie arra, hogy főleg az alsóbbrendű útvona­lainkon nem tudják állandóan a száraz, fekete pályát biz­tosítani. Pest megyében 2350 kilo méter a közút. Ebből 149u kilométer hosszú lesz az úgynevezett őrjáratos útvonal, amelyen folyamatos a karban­tartást és tisztítást fognak végezni. Ezeken a síkosság megszüntetéséhez 63 szóróko­csi és 19 rakodógép áll* ren­delkezésükre. A hóeltakar’' '.s- hoz , 13 hómaró géppel, ü ne­héz- és 44 könnyű hóekével rendelkeznek. Mintegy két- évtizedes tapasztalat alapján elgendő a , gép, hogy három órán belül meg­tisztítsák az utakat. Mintegy 300 kilométer hosz- szú, összesen 4 millió négy­zetméter felületű autópályá­ról is ők gondoskodnak. A Közúti Igazgatóság no­vember 1-től folyamatos, éj­jel-nappali ügyeletet tart. TársmfufmS összefogássá/ Budaörsi óvodaavató Ma délelőtt 11 órakor nyitja meg kapuit az újjáépített, kibőví­tett múzeum. A Kovács Margit művészetét szerető közönség mától száz olyan alkotásban is gyönyörködhet, amely eddig még nem volt kiállítva. A múzeumot a 3. oldalon mutatjuk be. A munkásssáiSífás A termelés feltétele Percről percre milliók el­lenőrzik a közlekedést és bi­zony a kritikai észrevételek is jogosak — hangsúlyozta Pal­lói Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszter az ország- gyűlés építési és közlekedési bizottságának keddi ülésén. A Volán Tröszt központjában megtartott tanácskozáson a munkásszállításról volt szó. Nyomatékosan aláhúzták: a vasúti és a közúti munkásszál­lítás a termelés egyik legfon­tosabb előfeltétele. A munkásszállító járatok lé­nyegesen pontosabbak, menet­rendszerűbbek az átlagosnál. Viszont az is tény, hogy he­lyenként szinte elviselhetet­lenül zsúfoltak a vasúti sze­relvények s az autóbuszok. 1 A vita során többen szóvá tették, hogy több mint tízezer vállalati, üzemi busz egy ré­sze kihasználatlanul, gazda­ságtalanul közlekedik. Sok gonddal küzd a vasúti járműjavítás — erről beszélt Peták Tibor (Pest megye 26. vk.). Az öreg kocsikat mind gyakrabban kell reparálni, s — ugyancsak elsősorban szak­ember híján — mind több va­gon esik ki a közlekedésből. A Gyarmati János elnökle­tével megtartott tanácskozá­son érthetően tág teret kaptak a mindennapos gondok, de az is kiderült az eszmecseréből, hogy óriási a fejlődés az egy­kori fák araszoktól a mai pa­norámás b üszőkig. Régi gond enyhült Budaör­sön. Űj óvodát avatott fel teg­nap Császár Ferenc, a Pest megyei Tanács általános el­nökhelyettese. A 106 szemé­lyes gyermekintézmény a nagyközség régi negyedében épült a nemzetközi gyermek­év alkalmából. Sokáig feszült­séget okozott, hogy amíg az új lakótelepen a házakkal együtt elkészült az óvoda is, addm ezen a területen nem volt le­hetőség a kicsinyek elhelyezé­sére. A csaknem hatmillió fo­rintos költséggel emelt új óvoda némileg eltér a hasonló intézményektől. Te­kintettel arra, hogy Budaörsön testnevelés tagozatos Iskola is működik, már az óvodát is tornateremmel építették, így is könnyítve az iskolai beillesz­kedést. Pest megyében évente átla­gosan 2 ezer óvodai hellyel bővül a gyermekintázményi hálózat, ennek ellenére a je­lentkező gyerekeknek csak 80 százalékát tudják elhelyezni. 1970-ben a szülők mintegy kétharmada kérte gyermeké­nek az óvodai ellátást, tavaly viszont több mint 85 száza­lékuk. S bár az óvodaépítés jóformán egy percre sem szü­netel, nem csodálkozhatunk azon, hogy nem tud lépést tartani a népszaporulattal. Bu­daörsön jobb a helyzet, a jelentkezők 98 százalé­kát tudják elhelyezni az óvodákban mintegy 1200— 1300 gyermeket. Az új óvoda pedig tovább javítja a buda- .örsi gyerekek helyzetét. A kedves ünnepség Báder György gimnazista szavalatá­val kezdődött,' majd Valentin Károly, az MSZMP budaörsi bizottságának titkára megnyitó beszédében kiemelte a társa-, dalmi összefogás nagy jelen­tőségét. A környék lakossága, a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat és a Mezőgép Tröszt igen sokat segített ab­bán — mintegy kétmillió fo- f rint társadalmi munkát f, vállalva —, hogy az óvodát átadhatták rendeltetésének. Emlékplaket­tet .nyújtottak át Németh Atti­lának, az óvoda tervezőjének. A megnyitó után Naézvadi János tanácselnök jelképesen átadta az óvodát Trautmann Henrikné vezető óvónőnek. , K. A. E. Tanácsi küldöttség érkezett bolgár testvérmegyénkbő! Testvérmegyénkből, a bul­gáriai Szófia megyéből érke­zett küldöttség tegnap a Pest megyei tanács meghívására, Budapestre. A delegációt, melynek vezetője Atanas Konstantinov, a Szófia megyei tanács elnöke — tagjai Lju- ben Haralampiev, a Szófia me­gyei pártbizottság mezőgazda­sági osztályának vezetője, Zse- cso ZsecseV, a Szófia megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője és Galab Mi- hajlov, a Szófia melletti Ko- szinbrod város tanácsának el­nöke —, dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke fo­gadta a Ferihegyi repülőté­ren. Megjelent Vaszil Veli- nov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövetsé­gének tanácsosa is. Délután a Pest megyei ta­nács elnöke — a megyei ta­nács elnökkel yettesainak, Császár Ferencnek, dr. Csicsay Ivánnak, Csonka Tibornak, va­lamint a megyei tanács osz­tályvezetőinek részvételével — tájékoztatót tartott a de­legáció tagjainak a Pest me­gyei tanács szervezeti felépí­téséről, a megye gazdasági, társadalmi fejlődéséről, a so­ron következő legfontosabb fel­adatokról. Ezt követően Atanas Konstantinov beszélt a test- vármegye életéről, hangsú­lyozva á feladatok hasonlósá­gát. A küldöttség tagjai négy na­pig tartózkodnak Pest megyé­ben. Ma Gödöllő és Vác váro­sok életévei ismerkednek. Kis gazdái birtokba veszik az új óvodát Korom Mihály Komárom megyében Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kedden Komárom me­gyébe látogatott. Részt vetít és felszólalt a megyei tanács ülésén, amelyen a tömeg- és versenysport helyzetét ele­mezték. A látogatás követke­ző állomása a tatai edzőtábor volt, majd a Bicske térségében A Pest megyei Tanács vb-termében (balról Jobbra): Zsecso Zsecsev, a tolmács, Atanas Konstantinov, dr. Mondok Pál, Ljuben Haralampiev, Galab Mihajlov. Bozsán Péter felvétele a vasútvonal korszerűsítésén dolgozó katonai alakulatot ke­reste fel. A Központi Bizott­ság titkára ezután ismét Ta­tára utazott, ahol meglátoga­tott egy építő műszaki kato­nai alakulatot, s részletesen megismerkedett a katonák életével. A látogatás a Latex tatai szőmyeggyárában fejező­dött be. KOZELET Drazsa Vlcseva, bolgár köz­oktatási miniszter kedden ha­zautazott Magyarországról, ahol hivatalos baráti látoga­tást tett. A Munkaügyi Mi­nisztériumban tárgyalást ■ foly­tatott a szakmunkásképzési és továbbképzési kérdésekről. Nagy Mária főtitkár vezeté­sével kedden Moszkvába uta­zott a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttsége, hogy tárgyalásokat folytasson a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet- Magyar Baráti Társasággal az 1980-ra szóló együttműködési megállapodásról. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom