Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-03 / 231. szám
Itsiiyi nedű fér bele? Ilyenkor, szüret idején különösen sokan keresik fel Cegléden a hordóje.ző állomást, hogy a hordó hiteles űrtartalmát megtudják, mie'őtt meglölíenék. A képen: Nagy Teleki László űrtartalom-mérésre vízzel tölti a hordót. Apáti-Tóth Sándor felvétele Cegléd a hazai lapokban ,A Szabad Föld augusztus 26-i számában Besze Imre tollából jelent meg Cegléd életével foglalkozó írás. ★ , A Dolgozók Lapja szeptember 5-i száma Szakosított építőtábor Cegléden címmel cikket közölt egy újszerű kezdeményezésről. Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola 125 hallgatója táborozott a városban. A táborozás célja a fiatalok felkészítése volt a pedagóguspályára. ★ , A Népszava szeptember 8-i száma a ceglédi szeméttelepről ír, kiemelve, hogy amíg a gyárak többségében a hulladékanyagok újbóli haszno. sításán fáradoznak, némelyik üzem a szeméttelepet gazdagítja. ★ . A Kisalföld, a Szolnok megyei Néplap szeptember 11-i ás a Kelet-Magyarország szeptember 12-i száma a Cegléden megrendezett Vezess kiválóan! országos versenyről tájékoztatja olvasóit. •k A Csongrád megyei Hírlap, a Zalai Hírlap, a Komárom negyei Dolgozók Lapja, a t/Iagyar Nemzet és a Népsza- oadság szeptember 13-i száma Benke Valériának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága elnökének a ceglédi járásban tett látogatásáról adott hírt. ★ A Magyar Nemzet, a Népszava és a Népszabadság szeptember 16-i száma a Pest megyei ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napok megnyitó eseményéről számolt be. Cegléden tanácskozást rendeztek arról, hogy mit kell tenni a szakmunkástanulók, munkásfiatalok szakmai, politikai és általános műveltségének javítása érdekében. ★ Az Esti Hírlap a Cegléd és Kiskunhalas közti vasútvonal villamosításáról tájékoztatta olvasóit az augusztus 29-i számában. Ez a munka még ebben az évben elkezdődik. ★ A Heves Megyei Népújság augusztus 16-i száma Zárnak a nyári építőtáborok címmel riportot közölt, amelyből megtudhattuk, hogy a ceglédi építőtáborban is igen hasznos munkát végeztek a középiskolás lányok. ★ A Kertészet — Szőlészet című folyóirat augusztus 23-1 száma arról számolt be. hogy a miskolci mezőgazdasági szakkör negyvenöt tagja a Duna— Tisza közén járt, tanulmányúton. Cegléden a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató- intézetet látogatták meg. ■Ar A VOLÄN Hírlap fényképet közölt augusztus 23-i számában az új ceglédi forgalmi és műszaki telepről. ★ A Népszava szeptember 8-án riportot közölt a ceglédi szeméttelepről és őréről, valamint arról, hogy igen sok érték megy veszendőbe, fém- és fahulladék formájában. A cikk címe: Aranybánya Cegléden. M. E. A PEST KEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hím A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CÉGI iBOS RÉSZERE XXIII. ÉVFOLYAM, 231. SZÄM 1979. OKTÓBER 3., SZERDA Tanácskozás a pártszékházban Beszéljünk nyíltan városunkról A jövőt tovább kell építeni Másodízben rendezett várospolitikai fórumot Cegléden a Hazafias Népfront városi bizottsága, Beszéljünk nyíltan városunkról címmel. A vállalatok, intézmények gyárak, közös gazdaságok küldöttei a városi pártszékház nagytermében gyülekeztek. A fórumon részt vett Cegléd országgyűlési képviselője, Kárpáti Ferenc altábornagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára, és Kovács Károly, a városi tanács elnöke. Banczik Tivadar, népfronttitkár bevezetője után Kovács Károly tanácselnök köszöntötte a fórum résztvevőit, majd megkezdődött a válaszadás a már előző napokban, írásban benyújtott kérdésekre. Új létesítmények Először a városi tanács osztályvezetői és a rendőrkapitányság képviselője kapott szót. Beszámolójukból a népes hallgatóság megtudhatta, hogy a városban, új autóbuszpályaudvar épül a következő ötéves terv éveiben, a vasútállomás mellett. Rövidesen felújítják a Kossuth Művelődés Központ színháztermét. Az emeleti terem a híresztelések ellenére nem életveszélyes, csupán az acélgerendák túlterheltsége miatt nem lehet ott nágy hángéréjű diszkóműsorokat rendezni: az épület öreg. A közönség soraiból többen kértek szót, maguk és a lakosság nevében, hogy a város további fejlődésének lehetőségeiről, az utak, a művelődés- ügy, a kereskedelem tárgyi feltételeinek alakulásáról, helyzetének javításáról információt kapjanak. Voltak, akik a sportlétesítmények gyarapítására javasoltak sürgős ösz- szefogást, új parkerdőről, strandfürdőről szóltak, amire szükség volna. Dr. Mondok Pál a fórumon elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket Cegléd az utóbbi években elért. A kórház a további bővítésekkel — mint mondta — a megye jelentős egészségügyi bázisa. Az eddiginél lendületesebben épülnek az utak, — de ezzel együtt fontos feladata a városnak a további útépítés. Szólt arról, hogy sajnos, a lakótelepeket általában nem tervezik eléggé körültekintően, vagy nem készülnek el időben a szükséges járulékos beruházások. Ahhoz, hogy Cegléd betölthesse központi szerepét Dél-Pest megyében, az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztésére van szükség. Körültekintő tervezés kell Kovács Károly válaszadáskor elmondta: 1980-ban még 310—320 lakás épül együttesen, ezzel teljesül az V. ötéves terv éveire előírt lakásépítési terv. A következő ötéves tervben várhatóan kevesebb lakás készül célcsoportos beruházásból. A tanács gyorsítja a Fürst Sándor utcai kisajátításokat, ott új technológia alkalmazásával gyorsul majd a házépítés üteme is. A strandfürdő az öregszőlő területén készül el, a következő tervidőszakban. A városfejlesztési program szerint a szanálások a Beloiannisz és a Kossuth Ferenc utca között a József Attila utcáig folytatódnak, és az új, emeletes házak építése is hamarosan elkezdődik. Őszinte szavak Kárpáti Ferenc altábornagy, országgyűlési képviselő a fórumot kitűnő gondolatként ismerte el. Hangsúlyozta, hogy nagy érdem az itt elhangzott szavak őszintesége, súlya, amelyből kiérezni, hogy mindenki a város javát akarja. Cegléden még van mit tenni, így igaz. De nem szabad megfeledkezni az eredményekről sem. Becsülni kell a település múltját, patinásságát. Az itt élők feladatának, céljának kell hogy legyen az, hogy fejlődéséért mind többet tegyenek. Említést tett a művelődési központ helyzetéről. Az első feladat a tervek szerint a földszinti nagy színházterem felújítása, a második az egész épület rekonstrukciója, bővítése, a harmadik a korszerű városi, járási könyvtár megépítése. Több főhatóság ismeri, támogatja a megfelelő sportcsarnok létesítésének tervét Hangsúlyozta: ami kész, ami jó, azt óvni kell, vigyázni rá, szebbé tenni. Ez is nagy feladat. A fórum mondanivalóját, egy mondatban összefoglalni így lehetne: tegyünk mind többet városunkért. Sz. A. Ceglédi ősz Műsor, kiállítás A hét végén befejeződik a Ceglédi ősz változatos, eseménydús programja. Mint a műsorfüzetben jelezték, csütörtöktől, október 4-től a Szabadság filmszínházban olyan filmeket fognak vetíteni, amelyeknek egy-egy szereplője a város szülötte. Ugyancsak ezen a napon kezdődnek és október 7-ig tartanak a Dózsa György ifjúsági klubban a NIP-napok, — a népzenei, irodalmi, politikai dalos rendezvények. A műsorok este 7-kor kezdődnek. Béres Károly zeneiskolai igazgató mond bevezetőt. Csütörtökön fellép a Vízöntő, a Hegedűs és a 100 Folk Celsius együttes, Németh Lajos, Kiss Tamás, és a Kossuth Művelődési Központ citerazenekara. A ceglédi kórház tanácstermében Barnóth Zoltán grafikus munkáiból nyit meg kiállítást csütörtökön délután 13 órakor Hortobágyi Zoltán újságíró. A Kossuth Művelődési Központban 18 órakor kezdődik Sas József előadóművész műsora A Sas nem madár címmel. A műsorban, amelyre a Pódium bérlet is érvényes, fellép Baranyi László, Halász László, a Mikroszkóp Színpad tagjai, Monyók Gabi, és Sugár Kati, Szőcs Béla és együttese és Szolnoki Gyula műsorvezető. Három évjárat a sportpályán Atlétikai gyermekbajnokság Cegléden, a Vasutas pályán rendezték meg Cegléd város és járás atlétikai gyermekbajnokságát, amelyen az 1967—1969- ben született fiatalok vehettek részt. Valamennyi korosztályban szép számmal indultak el a gyerekek. A legfiatalabbak között, a 10 évesek korcsoportjában csak három iskolának sikerült első helyezést szereznie: a Várkonyinak egyet, a Mészárosnak ötöt, a Táncsicsnak pedig négyet. Egyénileg két számban csak Király Katalinnak sikerült minden ellenfelét legyőznie. Eredmények: Fiúk: 800 m síkfutás: 1. Szabó Zoltán (Táncsics M.) 2:54,6 mp. A második nála hét másodperccel később futott át a célvonalon. 4X100 m váltófutás: 1. Táncsics M. isit. 59,3 mp. 2. Mészáros L. 59,7, 3. Al- bertirsa 59,8 mp. Távolugrás: 1. Bene Győző 358, 2. Tornyai Péter (mindketten Mészáros L.) 358 cm. Bene javára a jobb második kísérlet döntött. 60 ABONY NEVE az Aha név származéka. Az Árpád-kori falu elpusztult 1241-ben, a mongol-tatárok dúlásai következtében, és a század második felében Ceglédhez csatolták. A XV. században a környező Belsőhegyes, Kilsőhegyes, Tatárhányás, Kospart, Mártonta- nya. Buzgán. Füzesár, Papok- laposa, Lengenádas és Mikela- ka lakatlan falukkal, valamint Szőkeegyháza, Világos, Székhalom, Kőegyháza és Balhés félpusztákkal kivált Ceglédből, és a Weseni család birtokába került. Ekkor újjáépült, hatalmas határában pedig tovább omladoztak a régi pusztatemplomok. Némelyik a jelen század elején még megmutatta mohos köveit, majd azok is elenyésztek. A hajdani faluk emlékét már csak a dűlőnevek őrzik. Jelentős számú oklevél igazolja Magyar Balázs, Mátyás királv kedvelt emberének jogát Abony púsztabökörhöz, aki 1474-ben kapta adományként. Halála után leánya. Magyar Benigna, s annak férje, Kinizsi Pál birtokolta. A török idők végén Abony ismét elpusztult. Középkori temetője a mai község belterületén volt. Maczó Béla telkén földforgatáskor több csontvázat és síremlékletet találtak: ezüst félgömbös ruhakapcsokat, rezgő ezüsthajtűket, gyöngyház berakású nyéllel vaskéseket és egy gótikus ajtókulcsot. A török kivonulása után. a XVIII. század legvégén. Nóg- rád megye füleki és szécsényi Tények, nevek, anekdoták Abonyról szól a történet Volt idő, amikor nemcsak vetélkedtek egymással a szomszéd falusiak, hanem gúnyolták is a másikat. Borovszky gyűjtéséből ismeretes: „ha tűz üt ki Abonyban, egy háznál több le nem ég, mert ha tűz van, ha szél fú, az is eláll”, „Abonyba mégy, ha rossz vagy!”, „Abonyban csinálják a tarkabornyút”. Ennek meséjét Cegléden gyűjtöttem: „Vett az abonyi ember a vásáron egy üszőt. Szép volt, fehér volt, de a felesége nem szerette, mert a szomszédoknál már a tarka volt divatban. Ment az ember a kocsmába, ivott. Bejött a festő, az üszős ember panaszkodott, hogyan járt a bonyú- val, a felesége nem állhatta. A piktor festéket hozott, vöröstarkára pingálta az üszőt. Vezeti haza a gazda az üszőt: no, annyuk megvan a kívánságod. Tetszett az asszonynak. Másnap kihajtják a csordára a bornyút. Nagy eső esett, lemosta róla a festéket. Este várták a csordát. Mán minden jószág hazatalált, csak a fehér üsző maradt ott. Nézi az asz- szony: hallod, e' nem a mi bornyúnk.” Az értelmetlen, hiábavaló munkára a környék népei ezt mondják: .,Megadta a módját, mint az abonyiak." Ennek így szól a meséje: „Hívja az abojárásából. Bars, Hont és Nyit- ra megyékből jött népekkel települt újjá. A múlt század hatvanas éveiben Pesty Frigyes, a Széchenyi Könyvtárban elhelyezett kéziratos gyűjteményében, néhány földrajzi nevet közöl azok magyarázatával, ahogyan akkor ismeretes volt: Sárvég: sáros terület. Homok: a talajáról, Tobán: török eredetű városrész. Mérges: cigányok által lakott terület. Cigánytó: a partján lakó népektől, Cigány kaszáló: sivár, homokos terület, posvány, Táborhegy: 1849 június, havában a túrái csatát megelőző napokban a honvédség táborhelyéül szolgált, Perczel kútja: Per- czel Mór tábornokról veszi nevét. mert a huszárlovaknak ásták. Történetével, néprajzával századunk tízes éveiben Borovszky Mór is foglalkozott, fölemlíti a ragadványneveket, amelyekkel megkülönböztették a hasonnevű embereket. Szélanyja: mert sebesen járt. R issz-rossz reszelő: reszelőn veszett Ö6sze a szomszédjával, Tóba-bicska. Búsmiska: mindig lehorgasztott fejjel járt: Simigagi: kacskalábú. Gariká- sa: ha beszeszelt, galibát csinált, Krumpli: mert nagyon szerette. Ágyalá: hogy meg ne verjék a legények, az ágy alá bújt, Rezgő: biccentve járt, Lettvót: mindenbe belefogott. m síkfutás: 1. Tornyai P. 9,5, 2. Csonka Csaba (Albertirsa) 9,6, 3. Bene Gy. 9,8 mp. Kis- labdadobás: 1. Zsíros Gyula (Várkonyi I.) 44,12 m. Lányok: 60 m síkfutás: 1.' Németh Mária (Táncsics) 10,0, 2. Rossi Judit (Mészáros L.) 10,1, 3. Király Katalin 10,2 mp. 800 m síkfutás: 1. Király K. 3:20,6 mp. Kislabdadobás: 1. Koczkás Katalin (Táncsics) 23,40 m. Az 1968-as születésűek küzdelmében is a Mészáros iskolába járó tanulók bizonyultak a legeredményesebbnek, négy első hellyel. A Táncsics két, a Várkonyi egy számban diadalmaskodott. A 60 m síkfutásban: 1. Karai István (Várkonyi) 8,9, 2. Lesták Károly (Albertirsa) 9,4 mp. A 800 m síkfutásban: 1. Fehér János (Táncsics) 2:35,8 mp. Távolugrásban 1. Magyar László (Mészáros) 389 cm, 2. Budai Attila (Ceglédbercel) 389 cm. — Itt is a jobb második ugrás döntött. Kislabdadobás: 1. Fehér János 55,00 m. 2. Simó Gábor (Albertirsa) 53,50 m. A lányoknál 60 m síkfutásban: 1. Bakos Zsuzsa 9,3 mp, 2. Vörösvárszki Andrea 9,5 mp. 3. Vígh Tünde (mindhárman Mészáros isk.) 9,6 mp. Kislabdadobás: 1. Vörösvárszki A. 31,10 m. Ebben az évjáratban Fehér Jánosnak sikerült dupláznia. Az 1967-ben születettek sorában a járást képviselő iskolák közül az albertirsaiak és a nyársapátiak egy-egy aranyérmet nyertek. Ebbesn a korosztályban is a Mészáros iskola volt a legjobb, négy első helyezéssel. A fiúknál Terék, a leányoknál Szabó győzött két számban. Fiúk, 60 m síkfutás: 1. Terék Zoltán (Mészáros) 8,3, 2. Rendek István (Albertirsa) 8,4, 3. Kertész Sándor (Ceglédbercel) 8,7 mp. 800 m síkfutás: 1. Rajta Zoltán (Táncsics) 2:33,4 mp. A győztes csaknem nyolc másodperccel futott jobbat a másodiknál. Távolugrás: 1. Terék Z. 448, 2. Kertész S. 430, 3. Bodor Mihály (Ceglédbercel) 412 cm. Kislabdadobás: 1. Zátrok Zsolt (Albertirsa) 68,30, 2. Keresztúri András (Táncsics) 52,32 m. Zátrok talán az egész verseny legbiztosabb győzelmét aratta. Futó lányok: 1. Szabó Ildikó (Mészáros) 9,0, 2. G. Bíró Dóra (Mészáros) 9,0, 3. Nagy Rózsa (Nyársapát) 9,3 mp. Távolugrás: 1. Szabó I. 412, 2. Zsíros Agnes (Táncsics) 382, 3. Pálfi Katalin (Táncsics) 372 cm. Kislabdadcbás: 1. Nagy R. 36,04 m. U. L. nyi ember a sógorát meg a szomszédait, kiherélni a csika- ját. Kihozzák korán reggel az istállóból a jakot, összekötik mind a négy lábát egy nagy rúdhoz. Az asszony pálinkát, kenyeret, szalonnát készített az asztalra, behívta az embereket a konyhába. Bementek, ittak, ettek, jóllaktak, aztán mentek kifelé a csikóhoz. Látják ám, hogy a fakó nem mozdul. Nézik. nézik, megszólal az egyik: emmán megdöglött. Megszólal a sógor: azért adjuk meg a módját, ha mán itt vagyunk. Avval aztán kiherélték a döglött csikót.” Van még egy falucsúfoló, az abonyiakra fogják, holott ez az anekdota évszázadok óta járja a világot. Együ- gyűekről van szó, s az együgyű atyafiakon jól esik mosolyogni, még akkor is, ha a vidám társaság biztosan tudja, hogy sohasem esett meg. A ceglédiek — viszonzásul a „liaskás, kabakos” csúfnév ellenében — mondják az olyan emberre, akinek nehezen fog az agya, de már kezdi megérteni a dolgot, hogy „Sanda- ríjja mán, mint az abonyi bika”. Ez meg így szól: „EGYSZER AZ abonyi templomon fű nőtt, tanakodtak a gazdák, hogy kéne azt lelegeltetni. Elhatározták, hogy a falu bikáját húzzák föl érte. Kezdik fölvonszolni a bikát kötélen. A fulladozó állat a fele úton kiütötte a nyelvit. — Sandaríjja mán! — kiáltották örömmel az atyafiak.” Hídvégi József
