Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-23 / 248. szám
1979. OKTÓBER 23., KEDD 5 A Werner-féle módszer a Budaflax gyáraiban Vége left a rutinmunkának Kábelfektetés A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói kisfeszültségű kábelt fektetnek Dabas belterületén. Erre azért volt szükség, hogy a lakótelepen a villamosenergiaellátás megjavuljon. Halmágyi Péter felvétele Így látja az orvos és a gyógytornász Betegség ellen testmozgás listáján az első helyen. FonA termelő üzemek általában három dologra szoktak panaszkodni; az anyagellátásra, a létszámhiányra és a gépek állapotára. Hol az egyik, hol a másik okoz gondot, vagy éppen mind a három együtt. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezetői a kivezető utat a szervezés javításában látták. Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az UNIDO 'közreműködésével a brüsszeli Werner Nemzetközi. Szervező Vállalatot kérték fel a munkára. A Werner cég képviselői még 1978 szeptemberében megkezdték a nagyvállalat Győri Szövőgyárában az átszervezést, melyinak nyomán 15 százalékkal nőtt a termelékenység. A győri tapasztalatokra alapozva az LSZV Komáromi Len- árugyára, Csillaghegyi Szövőgyára és Budakalászi Szövőgyára is adaptálja az új szervezési módszert Jó munkafogások Az áttérés fokozatos. Budakalászion a szövőnők első csoportja szeptember 13-tól dolgozik a Werner-féle szervezési módszerrel. Mi" ennek a lényege? Zsuppán Ferenc igazgató ezt röviden így foglalta össze: — A szövőnők jó munkafogásokat tanultak, és az egyes műveletek gyors végzését. Szervezett munkaprogram szerint dolgoznak, meghatároztuk a gépek közti legcélszerűbb útvonalat részükre. A gépeket szervizmódszerrel kifogástalan állapotban tartjuk,, és a kiszolgáló személyzetet érdekeltté tettük a zavartalan munkafeltételek biztosításéban. Mindössze ennyi a módszer lényege, de a végrehajtás korántsem volt könnyű, és a neheze még ezután jön. Nézzük először is, hogy mit kellett tenniük eddig. Az első feladat a szövőnők képzése volt. Sokan húsz-harminc éves gyakorlat után kezdtek el tanulni. — Bizony/ kezdetben idegenkedtünk a gondolattól — mondta Kanalas Györgyné, aki jelenleg a legjobb eredményeket éri el az új munkaszervezési rendszerben. — De aztán rá kellett jönnünk, hogy ezt is lehet még jobban csinálni. Újra tanultuk a takács- kötést, a fűzést és minden mozdulatot, amire a szövés közben szükség van. Stopperórával mérték a gyorsaságot, és addig gyakoroltunk, amíg a meghatározott időre elvégeztük a műveleteket. Megfigyeiőképess ég és kézügyesség, ezt a két tényezőt vizsgálták és fejlesztették a szövőnőkben. Az alkalmassági tesztvizsgák szerint Budakalá- szon mindannyian megfeleltek a nyugati követelmény- rendszernek. Mire a szövőnők elméleti és gyakorlati oktatása befejeződött az első csoportban, akkorra a gépeket is el ők és zí te tték. A programban összesen 57 feladat szerepelt, amelyet az új szenvezési módszer bevezetéséhez végre kel.1 hajtaniuk. A különböző munkálatokat Oláh 'ózsef szervező hangolta ösz- sze. Mint mondta, javarészt az elmaradások pótlásáról volt szó. Minden gépet átvizsgáltak, megjavítottak, felmérték a szerszámigényeket, megszervezték az SZTB-gépek tisztítását, biztosították a gépek beállításához szükséges eszközöket, sablonokat, gépkönyveket, szakadást jelző berendezéseket szereltek fel stb. Hogy mindez mennyi gonddal-bajjal járt, arra csak egyetlen példát; nálunk nem gyártanak különböző színű fényjelzőket. Persze végül találtaik megoldást, de sok esetben nem olyan tökéletest, mint amit elképzeltek. Nem nagy dolog — Mivel a korábbi nyolc helyeit most 12 gépet kezelnek a szövőnők, a lehetőségekhez mérten mindent megtettünk munkájuk megköny- nyítésére. A gépek műszaki állapotának feljavításán túl ideálisabb szövőfészkeket alakítottunk ki, profiltisztítást is végeztünk, hogy a beavatkozások száma, vagyis a szövőnők megterhelése egyenletes legyen. A jelzőlámpákkal is sok felesleges járkáíástól kíméljük meg őket, mert a fény jelzi, hogy hol történt a szakadás, és azt is, hogy a lánc- fonal vagy a vetülék szakadt-e. Külön jelzőlámpával hívhatják a géphez a mestert, a fejtőt, a darabhordót. Minden gépre szereltünk egy caé- vetartót, amely egy műszakra elegendő, és szigorúan ügyelünk a vetül ékcsévék előírt méreteinek megtartására — sorolta az igazgató, Természetesen a művezetőket és a mestereket is felkészítették a változásra. Ahogy egyikük megfogalmazta; tulajdonképpen nem nagy dolgokról volt szó. A régi, jó, de valahogy már feledésbe merült munkamódszereket, mun- kafogásoikat kellett feleleveníteniük. Félretették a kényelmességet, nem hagyatkoznak a rutinra sem, mindent előírás szerint csinálnak. Három műszak S az eredmény? A Werner» féle szervezési módszert irányító munkacsoport minden héten összegezi, mit értek el, és mi a következő tennivaló. Legutóbbi ülésükön megállapíthatták, hogy már az első három hét meghozta a várt javulást. Az élőmunka hatékonysága rendkívüli módon megnőtt. Az egy szövőórára jutó vetések száma átlagosan 75 százalékkal több a korábbinál, ugyanakkor a minőség javulásának mértéke 0,4—2,2 százalék között mozog. Ahogy Zsuppán Ferenc utalt rá, mindezt nem volt könnyű előkészíteni, elérni. De a neheze valóban még csak ezután jön. A módszert mindhárom műszakra, az egész szövődére kiterjesztik a következő néhány hónapban, és az elért színvonalat szigorú, következetes munkával igyekeznek megtartani. „Nem fogadhatunk el mentségeket, rossz és hanyag munkát. Mindenkinek végre kell hajtania a kiadott utasításokat, ho-gy Budákalászon is sikerre vigyük a Wernert” — mondták az értekezleten a munkacsoport tagjai. A gyáron belül olyan jó együttműködés alakult ki a dolgozók, a vezetők és a társadalmi szervezetek közt, hogy céljukat remélhetőleg valóra tudják váltani. Ügy tűnik, a fegyelmezett, jó munka feltételeit megteremtették, illetve megteremtik az év végéig, és ez a legfontosabb. Szénás! Éva Pándon rendezitek október 15-e és 25~e között egészség- nevelési hetet a mozgás, sport, egészség hármas jelszava jegyében. Az érdekes program- sorozatban filmvetítés, játékos foglalkozás gyermekeknek, terhestorna-bemutató szolgálta az ismeretterjesztést, s egy érdekes előadás is elhangzott: dr. Kárpáti Ervin, a nagyik átai járási szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosa tartotta A mozgás szerepe a szívbetegségek megelőzésében címmel. öt hívtuk egyik beszélgetőtanácsadó partnerül e közérdeklődésre számot tartó témáról. Helytelen életmód — Népbetegség-e a szív és az érrendszer károsodása? — Igen. Az elmúlt években országosan is nőtt a szívós érrendszeri betegségekben elhunytak száma, s hazánkban ezek állnak a halálokok tos tudni, hogy az egyén és a társadalom számára is rendkívül értékes 40—50 éves korosztályt sújtják elsősorban ezek a betegségek. Hogy miért? Körülbelül ekkorra sűrűsödnek össze a helytelen életmód következményei. Ezek közül az úgynevezett rizikó- faktorok közül csupán egy a mozgásszegény életmód. — Faluhelyt gyakran mondják: a szabad levegőn'élek, ott dolgozom, kell-e ennél egészségesebb ... Valóban így van? — Nem. A civilizáció, a termelés fejlődésével vidéken is egyre gyakoribb a mozgásszegény életmód. Jómagam Pándon voltam orvos, ott 19 esztendeje alig ké't-bárom gépkocsi akadt, ma vagy száz. Vidéken sem gyalogolnak már annyit az emberek, jobb lett a közlekedés, s könnyebb a háztartási munka és a mező- gazdasági. is a gépesítés nyomán. A csökkenő fizikai igénybevételt pedig nem pótolja teljesen a sport A hízás hatása — Miként hat a mozgásszegénység az érrendszerre, a szívre? — Például az ülőmunka során az alsó végtag ereiben pangás alakulhat ki, s szinte szükségszerűen az elhízás is bekövetkezik. Ismeretes, hogy kevesebb a rendszeresen.sportoló, testüket edző, nehéz fizikai munkát végző emberek körében a szívinfarktus. A kövér ember fáradékony, kevesebbet mozog, s a néha 50 kilósról 100 kilósra megnövekedőit test vérkeringését ugyanannak az öklömnyi szívnek kell ellátnia. Gyakoribb az elhízott emberek között a magas vémyomású, s rendszerint növekszik vérükben egy anyag — a koleszterin — mennyisége is, így pedig a szívet ellátó koszorúerek megbetegedése válik valószínűbbé. — A növekvő testsúly okozta megterhelés hogyan hat? — Eleinte a szív az izom- zata növekedésével válaszol, s ezáltal is csökken a koszorús erek vérellátása. Később bekövetkezhet a szív egyes részeinek megnagyobbodása s a szívizomzait helyenkénti elhalása, a szívinfarktus is. Ezen. kívül a rendszeresen sportoló embereknél az izom megfeszül ése és elernyedése szinte pumpaként hat az erekre, az ellustuló embernél ez hiányzik. A magas vérzsírtartalom s ez alól — minit említettem —■ a koszorús erek sem kivételek .... Ez persze még mindig csak a rizikófaktorok egy köre, a ugyanígy közrejátszhat a szív- betegség kialakulásában a dohányzás, a cukorbetegség, valamint a rohanó, ideges élettempó. Vajon segíthet-e a mozgás azoknak, akik már megbetegedtek? Énről érdeklődtünk Ozsváth Györgyné gyógytornásztól, aki szintén a járási szakrendelőben dolgozik. • i — Sportolással, mozgással megelőzhetők a szívbetegségek. E?t a szemléletet tükrözi, hogy már bölcsődéé kortól tornáztatják a kicsiket, hogy növekedett az általános iskolai testnevelési órák száma, s hadd mondok két példát a nagylkátai járásból: a Telefongyár nagykátai üzemében bevezették a munkahelyi testnevelést, s hogy a saját portánkon söpörjek: az orvosok, nővérek életmódja sem mozgásgazdag, ezért itt a rendelőben is hasonló folyik, idén például asztalitenisz-bajnokságot tartunk. Az izmok elernyeszfése — De térjünk vissza a kérdésre: Korábban hat hétig fektették például a szívinfarktuson áteseitt betegeket, ma már a negyedik napon megkezdik tornáztatásukait. Természetesen nem rendkívüli igénybevételről van szó, hanem eleinte csak masszázsról, értornáról. Ez utóbbi úgy történik, ' hogy egyes izmokat megfeszítenek, majd elernyesztenek, így hatva az erekre. A belgyógyászati tornát hazánkban a 70-es évek óta már széles körben alkalmazzák. Ennek része az úgynevezett autogén tréning, ^melynek során, a beteg megtanulja elernyeszteni izomzatút, hatékonyan pihentetni testét, s idegrendszerét. — Milyen tanácsot adhat mozgásügyben a gyógytornász? — Számomra érthetetlen, hogy a szülők miért kérik oly gyakran gyermekük felmentését a testnevelés alól. Sokuk betegsége nem * súlyosbodna, testsúlyuk nem növekedne tovább, ha — nem is egészséges társaikkal együtt, de legalább — a gyógyíts tnevelésen részt vennének. Az egészséges fiataloknak pedig azt tanácsolom, hogy ne csak a discó- ban táncoljanak (ez csak egyoldalúan veszi igénybe izmokat), hanem sportoljanak is rendszeresen. V. G. P. A zt mondta: ha nem sie- ** tek, mehetnénk együtt. Siettem. Nem mintha halaszthatatlan ügyein lett volna, mert mi dolog lehet várakozást nem tűrő? Inkább csak megszokásból siettettem lépteimet, ahogy megszokás az is, amint sürgetően óránkra pillantunk, vagy meg sem várva a cukor oldódását, felhörpintjük a kávét. Azt feleltem: ráérek. Az öreg ember fekete öltönyt viselt, az öltönyhöz ünneplő kalapot Szekrény aljából kereshette elő, naf- talinszagú polcról; anyaga azt mutatta, régi darab; kevés viselet« meg azt: vasárnapi. Töpörödött, gyűrt arcú ember volt az öreg, egy lépésemre kettőt lépett Maga néni idevalósi, mondta. Kijelentés volt ez inkább, nem kérdés: faluhelyen messziről megismer- szik az idegen. Én á tanácsháza után érdeklődtem; ő majd megmutatja, ajánlkozott, így kezdődött találkozásunk. Egyébként pedig magamtól is megtalálnám,* magyarázta, ott van a falu közepén, a templomkanyar után. Fáin, új, emeletes épület. Mert ilyet építenek manapság a népek. Nem kell senkinek a földszintes ház, neki ugyan ilyen van, de azt még régen vette, akkoriban, amikor ideköltöztek. Dehát ez, intette el kezével a dolgot, engem bizonyára nem érdekel. Ott mentünk el a temető mellett. Ennyi volt csak... Temetőt tenni a falu közepére, csodálkoztam el magam, micsoda ötlet! Az öregember megmosolyogta tudatlanságomat. Már hogy tették volna a temetőt a falu közepébe? Ott van az a jó helyén, a falu nőtt rá, az ölelte körbe. Ahogy ő emlékszik, valamikor itt volt a faluvége, ahogy rendes helyeken, a temetőnél. Csakhogy azóta úgy megnőtt a község, hogy ember legyen a tálcán, aki eléri a két végét. Kiváltképp, mióta a városiak fölkapták, (tudom-e, kérdezte, hogy üdülőkörzet a vidék), hát csak tágul, tágul a határa. Ami őt magát illeti, Vallotta be, nem idevalósi. Mondta az alföldi kisközség nevét, ahonnan elszármazott. Olyan rég volt az, hogy én nem is emlékezhetem. A szíve hozta el, a szíve tartotta volna vissza: szülőfaluját hagyta ott a gyerekek miatt. Mert azoknak város kellett, nem is akármilyen: a főváros. Nem mondja, megtalálták a számításukat, jó kenyerük, szép családjuk van, de ő meg nem szokhatott az autók között. Ide menekült, elég távolságra a zajtól, de elég közel ahhoz, hogy egy óra járással elérje az unokákat. No meg, hogy bejusson a rendelőbe. Mert ez az öregember dolga, magyarázta, orvoshoz jár. Sose gondolta volna, hogy dolga lehet a doktorral, halasztgatta is, amíg lehetett, de most már csak rávette magát az útra. Az orvos azt mondta időben jött, mert baj van a szemével. Szürkehályog. Nézzem csak, mutatta, látok-e valamit a szemén? Nem láttam. Szóval ilyenkor, bemegy a rendelőbe, aztán elsétálgat hazafelé. Ráér, nem várja otthon senki. A felesége, isten nyugosztalja, évekkel ezelőtt meghalt. Elnézegeti a falut, elbeszélget ezzel-azzal. S ha benne alföldi vér folyik is, s meg nem is szokott soha a községben, azért örül minden változásnak. Csak azt sajnálja, hogy nem ma fiatal. Ha vissza lehetne forgatni az idő kerekét! Dehát nem forgathatja vissza senki. A tanácsházánál váltunk el. Az öregember balra ment, én jobbra. Én jól szóval tartottam magát, szabódott még egyet búcsúzónak. Nem történt semmi, válaszoltam. !l| ért ennyi volt csak: ta- ■LTJ lálkoztunk Solymáron az őszi napsütésben. Beszélgettünk. M. A. elősegíti az érelmeszesedést is, OKTÓBER 23-TÓL NOVEMBER 10-IG ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁR Horganyzott és PVC-vel bevont gépfonatok 30-40 %-os árengedménnyel kaphatók a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiken Most vegyen, most érdemest
