Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

Kongresszusra készülve Szilárd fegyelem, helytállás Interjú a városi pártbizottság első titkárával I Rövidesen megkezdődnek alapszervezeteinkben a beszá­moló taggyűlések. A jövő év elején tartják meg Gödöllő kommunistáinak értekezletét. amelyen számiba veszik az el­múlt öt esztendő eredményeit, s meghatározzák a legfonto­sabb helyi feladatokat. A párttagság előtt eseménydús és fontos időszak áll. A felké­szülésről beszélgettünk Plut­zer Miklóssal, a városi pártbi­zottság első titkárával. — Mindenekelőtt szeretnénk áttekintést kapni városunk utóbbi öt esztendejéről. — Az 1975 februárjában megtartott városi pártértekez- leten meghatároztuk legfőbb céljainkat, amelyeket a XI. kongresszus útmutatása és szelleme szerint igyekeztünk elérni. Ezekben a hetekben összegezzük eredményeinket, mérlegre tesszük munkánkat, amit majd a városi pártérte­kezlet minősít. Cselekvési programok — Ismeretes, ebben a terv- Clkíluslban a pártmunka ki­emelt része volt a gazdaság- politikai tevékenység. Fárado­zásaink középpontjában üze­meink, szövetkezeteink terme­lőmunkájának politikai esz­közökkel való segítése állt. Mi sem természetesebb, mint hogy először gazdasági eredmé­nyeinkről szóljunk. Pártszer­vezeteink cselekvési program­jai a legfontosabb feladatokra irányították az üzemek dolgo­zóinak figyelmét: az export növelésére, a takarékos anyag- és energiagazdálkodásra, a nagy teljesítményű gépek és a műszakok jobb kihasználásá­ra, a munkafegyelem javítá­sára. — összességében sikeresen oldottuk meg feladatainkat. Üzemeink ebben az esztendő­ben meghaladják a két és fél milliárd forintos termelési ér­téket. Az országos átlagnál nagyobb mértékben nőtt az export. Egyetlen példa: á Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyára évről évre egymillió dollárral növeli ki­vitelét, azonos vagy kis'ebh létszámmal. — Nem szabad azonban el­feledkezni a hiányosságokról sem. Még mindig kísért a ré­gi rossz szellem ipari üze­meink termelése ütemtelen. Még nem száműzték a hó végi, év végi hajrákat, túlóráznak, a gazdasági évet nem megfe­lelően készítik elő. A rendszer- rés normakarbantartás sem mindennapi gyakorlat még. A kiúttal kapcsolatban egyetlen dologra szeretnék rámutatni: a középszintű vezetés javítá­sára. Nem szabad visszariad­nunk a kádercserétől sem. amit természetesen úgy kell végrehajtani, hogy minél ki­sebb fájdalmat okozzon, ne legyenek sértődött emberek. Országos agrárcentrum — Nem voltak kisebbek fel­adataink a városfejlesztésben sem. örvendetesnek tartom, hogy egyre inkább téft hódít a várost élő organizmusnak tekintő szemlélet, amely vá­rosnak része minden üzem, intézmény, következésképpen felelősek is fejlődéséért. Gaz­dasági egységeink kollektívái és vezetői ma már nem tart­ják éles határnak kerítésüket, amelyen kívül nincs dolguk. Sok példát mondhatnék erre, említsük csak a legszebbeket. Az iskolák és a gyermekintéz­mények patronálását, a társa­dalmi munkát. A legutóbbi három esztendőben mindig húszmillió forint körül volt a városért végzett önzetlen- munka értéke, háromszor let­tünk elsők a megye városai közötti versengésben. A leg­újabb: visszhangra talált az Árammérőgyár felhívása a város üzemeihez, intézmé­nyeihez, hogy a kongresszus tiszteletére építsenek fel egy százszemélyes óvodát. — Hogy mennyire szerves egység a város, azt egy másik oldaliról is megvilágíthatjuk. Közvéleményünk előtt ismere­tes, hogy Gödöllő hivatalosan is agrárcentrummá nyilvání­tott település. Nem ok nélkül született ez a döntés, hiszen itt találhatjuk az ország leg­nagyobb agráregyetemét, szá­mos mezőgazdasági jellegű kutatóintézettel együtt. A centmim alapját tehát ez je­leníti. Ám a továbbfejlődés a város hathatós közreműködé­se nélkül lehetetlen. Területet kell biztosítanunk újabb in­tézményeknek, a meglevők gyarapításához, s nem utolsó­sorban a fiatal kutatóknak, tudósoknak, oktatóknak la­kást. hogy me csak itt dolgoz­zanak, hanem itt is éljenek. A hiányosságok — Lakásról szólván elmond­hatom, az ötödik ötéves terv időszakában 800 állami cél­csoportos otthon készül el, az áremelkedések miatt százzal kevesebb a tervezettnél. Ma m'ár a járókelők is egyre töb­bet látnak a jövőre a ladandó művelődési házból, amellyel a gödöllőiek évtizedes vágya valósul meg. Sajnos az loi9- re tervezett 12 tantermes is­kola 1980-ra készül el. Az vi­szont annál örvendetesebb, hogy, elsősorban a Gödöllőd Építőipari Szövetkezet kollek­tívájának jóvoltából, 14 új tantermet adhattunk át rövid idő alatt. A társadalmi össze­fogás ereje a művelődési ház esetében is megmutatkozik. Elsősorban nem a téglajegyek­re gondolok, hanem arra a sok felajánlott munkáira, ami­vel meggyorsíthatjuk az épí­tést. — Ahogyan az előbb az üzemek munkájáról szólva, a. városfejlesztésit taglalva sem hallgathatjuk el a gondokat. A másutt is ismeretes bajokba ütközünk Gödöllőn is. A Sza­badság téren dolgozó vállala­tok a KKMV javaslatára szo­cialista szerződést kötöttek, havonta koordinációs értekez­letet tartunk az építőkkel, en­nek ellenére is csúsznak a ha­táridők, s a munka’ minősége sem mindig kifogástalan. — Ezek után, ha röviden is, összegeztük a pártszervezetek fejlődését, munkáját. — Először is: pártszerveze­teink ezekben a hetekben is, amikor beszámoló és vezető­ségválasztó taggyűlésekre ké­szülnek, amikor mérlegre te­szik ötéves munkájukat, nem befelé fordulók, napjainkban is mindenre érzékenyen rea­gálnak, ami munkahelyükkel, városukkal kapcsolatos. Válto­zatlanul a gazdasági munka áll az első helyen tevékenysé­gükben, hiszen a negyedik negyedévben vagyunk, amikor sokasodnak a tennivalók, s elő kell készíteni a jövő esz­tendőt, ami szintén kiemelke­dően fontos, az ötödik ötéves terv befejező éve. Rengeteg munkájuk közepette is becsü­lettel készülnek a kongresz- szusra, a beszámpló taggyűlé­sekre, elemzik tevékenységü­ket. — Pártéletünk miniden te­kintetben fejlődött. Szilárdabb a fegyelem, javult az aigitációs és propagandamunka tervsze­rűsége, az ifjúsági szervezet irányítása. Pártszerveink és, a titkárok kapcsolata jó a gaz­dasági vezetőkkel és a társa­dalmi szervezetekkel. Termé­szetesen akad javítanivaló is. Nem állíthatjuk, hogy párt- szervezeteink életében túlteng az értekezletesdi, de néha a kelleténél több van belőlük. Ami lényegesebb, túl sok ha­tározat születik, s ezeket nem mindig kísérik figyelemmel, nem ellenőrzik megvalósítá­sukat. Fiatalok a pártban ■— Izmosodott a demokratiz­mus is. Ma már nem fordul elő, hogy a titkár egyszemély- ben dönt, minden cselekedete a tagság véleményét tükrözi. Ez annál is inkább fontos, hiszen a párt nemcsak mint szervezet áll a figyelem kö­zéppontjában. Ugyanilyen ér­deklődés kíséri oz egyes párt­tag tevékenységét, magatartá­sát, minden megnyilvánulá­sát. Párttagjaink döntő több­sége állja ezt a figyelmet, pél­damutatók, minden területen húzóerőt jelentenek. — Amiről külön szeretnék szólni, az a pártépítés, a tag­nevelés. Fontosságát túlérté­kelni aligha lehet. Alapszer­vezeteink tisztában vannak ezzel. Példának az agrár­egyetemet és az Árammérő- gyárat hozom fel. Az egyete­men évente huszonöt, harminc fiatalt vesznek fel a párt soraiba, olyanokat, akik mind a politikai munkában mind a tanulásban kitűnően helytáll­nak. Az Árammérőgyárban el­sősorban a munkások közül igyekeznek erősíteni a párt sorait, gondos előkészítő mun­kával. De említhetnék máso­kat is, a Gépgyárat, a KKMV-t, ahol szintén nagy gondot fordítanak a pártépí­tésre. — Párttagságunk összessé­gében megfelelt a követelmé­nyeknek, teljesítette a XI. kongresszus határozataiból reá háruló feladatokat. Ebben a tudatban készülhetünk a párt­értekezletre és a kongresszus­ra. De egy pillanatra sem sza­bad elfeledkeznünk a jövő esztendőről, ötéves tervünk utolsó évéről, amellyel meg­alapozzuk a hatodik ötéves tervet. Kör Pál — Szorítanak az óvodai gondok Pécelen, s a bölcsőde is túlzsúfolt. így is hetven óvodai és ugyanennyi bölcső­dei felvételi kérelmet kellett elutasítani az idén. E tartha­tatlan helyzetből keres kiutat a nagyközségi tanács is. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén arról esett szó, hogy társadalmi összefogással eset­leg jövőre bővíteni lehetne a vasúton túli óvodát. Egyelőre ez is nagy segítséget jelente­ne. ___ _ «sens VI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1979. OKTÓBER 21., VASÁRNAP A jövőre gondolnak PályaorientáBás az iskolákban A városi tanács végrehajtó bizottságának e heti ülésén megtárgyalták az általános- és középiskolákban folyó pálya- választási tevékenységet. A pályaválasztás előkészíté­sének első és legfontosabb ál­lomása az iskola, ezért szüle­tett több kormányhatározat, amelyek megfogalmazták azt a társadalmi igényt, hogy a tanulókat nagyobb gonddal készítsék elő életük első fon­tos döntésére. ffe. Jellemkép Városunk valamennyi isko­lájában pályaválasztási fel.elős tevékenykedik, aki összefogja a munkát, részt vesz a küllő kapcsolatok megteremtésében és ápolásában, információkat továbbít a pedagógusoknak, a szülőknek és a tanulóknak. A legutóbbi években, állapította meg a végrehajtó bizottság, tervszerűbbé vált az iskolai Megkezdődött a földműid» Megkezdték Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem területén a sportcsarnok építéséhez szükséges földmunkákat a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Barcza Zsolt felvétele Csecsemő a kocsma előtt Időpont: Vasárnap délután. Helyszín: az egyik italbolt előtt. A lépcsőn bozontos üs­tökű kisfiú ül, karjaiban egy csecsemő, szüleik pedig bent italoznak valamelyik asztal­nál. Sokan járnak a kocsma előtt ilyenkor, de senki sem szól semmit a kétségbeesetten várakozó gyereknek. Legfel­jebb megmosolyogják, többen kinevetik: — No, ez is jókor kezdi, olyan lump lesz, mint a szülei. A kisbaba sírni kezd, ta­lán mert éhes, s a kisfiú két­ségbeesetten próbálja vigasz­talni. Majd’ egy óra telik el, amikor a szülők megjelennek: vidáman, ámbár kissé imbo- lyogva. A mama gyorsan el­kapja a kisbabát a fiúcská­tól, és máris iramodik vele hazafelé, a papa pedig egy csokoládét nyom gyermeke kezébe. És az élet megy to­vább. De valóban nem történt semmi különös? Valóban el­intézhetjük ennyivel a dol­got? Vajon milyen hatása van az ilyen szülői maga­tartásnak a gyermek szemé­lyiségére? A túrái általános iskola igazgatója, Kardoss Imre örömmel mondja, hogy évről évre kevesebb a fel­mentett és kitiltott tanuló. De még mndig gyakran előfor­dul, hogy ezekhez az admi­nisztratív eszközökhöz kell fo­lyamodnia az iskola vezetésé­nek, s az ok szociális, több­nyire az italozó szülők élet­módja. A gyerekekkel nem tö­rődnek, a fiataloknak az alap­fokú tanulmányaik befejezé­se előtt munkába kell állniuk, hogy a családnak elegendő pénze legyen, amiből a leg­több italra megy el. Vajon nem a kocsma lép­csőjén kezdődnek ezek a tra­gédiák, a felmentések, a kitil­tások, amiket esetleg egy életen át sem hevernek ki az érintettek? Ami már ilyen fiatalon megkülönböz­teti őket, s hátrányos helyzet­be hozza a többiekkel szem­ben? Mindenkinek kötelessé­ge felfigyelni a hasonló ese­tekre. Ne menjünk e! szó nél­kül a hasonló látvány mel­lett. A gyermekekért viselt fe­lelősségünk egyetemes. Takács Pál előkészítő munka, a pálya- orientálás már az alsó tago­zatban' megkezdődik. A tanu­lók figyelése, a velük való beszélgetések, a napközis ne­velőktől és a szülőktől kapott információk mind hasznosak a tanítónak a jellemkép kialakí­tásához. Ugyanilyen lényeges, hogy az információkat továb­bítsa a felső tagozaton oktató pedagógusoknak. Jelentőségének megfelelően foglalkoztak a nevelőközössé­gek a fizikai dolgozók gyer­mekeivel, segítve őket esetle­ges helyzeti hátrányuk leküz­désében, hogy azonos eséllyel indulhassanak életpályájukra. A támogatás formái: korrepe­tálás, szakkör, egyéni -beszél­getés. Ha szükségesnek látszik, szaktanácsadásra küldik a gyereket ' a megyei pályavá­lasztási intézetbe. Nyitott kapuk Általánossá vált az 5-es osztályfőnökök ’ látogatása a családoknál, ahol ilyenkor az­iránt is érdeklődnek, milyen távolabbi terveik vannak a szülőknek gyermekükkel kap­csolatban. Felhasználják az al­kalmat arra is, hogy figyel­meztessék őket, az 'iskola se­gít, javasol pályát, szakmát, de a döntés a családé. Nem ke­vésbé arra, hogy idejében gondoljanak a pályaválasztás­ra. Rendszeresen tartanak nyi­tott kapu akciókat. A tanulók­kal vállalatokhoz, üzemekbe, intézményekbe mennek, ahol közvetlen közelről vehetik szemügyre a munkát, azokat a szakmákat, foglalkozásokat, amelyeket választhatnak. Az egv üzem, egy iskola mozga­lom is jó lehetőség a termelő- munkával való ismerkedéshez. Valamennyi iskola tartott pályaválasztási heteket, ame­lyek programján filmvetítések, tájékoztató előadások, vetélke­dők, információs anyagok ki­állítása szerepel. Eredményes­nek bizonyult a szakmunkás- képző intézetben rendezett pá­lyaválasztási kiállítás is. A gimnáziumban Gödöllőn csaknem nyolcvan­öt szakkörben több mint ezer­kétszáz kisdobos és úttörő gyarapíthatja ismereteit. Az utóbbi esztendőkben több a komplex kör, amelyekben át­fogóbb tudást és jártasságot szerezhetnek a gyerekek. Az ismeretek alkalmazása révén közelebb kerülhetnek a gya­korlati élethez. Népszerű az autóbarát, a kézimunka, a képzőművész, .az egészségőr szakkör. Ügynevezett kihelye­zett szakköröket, is szerveztek az üzemekben. Arra töreked­nek, hogy mesterségüket sze- , rető ifjú munkások segítsék a gyerekek felkészülését az élet­re. A gimnáziumban folytatódik az általános iskolákban meg­kezdett pályaválasztást segítő tevékenység. Rendszeresen tá­jékoztatják a szülőket, építő­táborokban dolgoznak, üzeme­ket látogatnak a tanulók. A KISZ-szervezet összefogja a diákköröket, figyelemmel kí­sérik a felvételi előkészítő bizottság által szervezett leve­lezésbe bekapcsolódott máso­dik és harmadik osztályos ta- % nulókat. Elnökségi ülés i történt a gyeplabdázókkal? Kellemetlen gondokról esett szó a Gödöllői Sport Club legutóbbi elnökségi ülésén, amelyen először Markó Gá­bor, a kézilabda-szakosztály vezetője beszámolt a csapatok teljesítményéről. A felnőttek­nél, mindkét nembeli csapat­ban, sok a hiányosság. A fér­fiak ugyan tavasszal Fótfól erősítettek öt játékossal, de ők most távozni készülnek. Az 5—6 utolsó mérkőzésen nagyon gyenge teljesítményt nyújtott a csapat. Az elnökség úgy határozott, hogy rendezni kell a kézilab- dások sorait, meg kell oldani a régi problémákat: még mindig nincs aszfalt a pályán, világításra is nagy szükség lenne. A játékosok ahányan vannak, annyi munkahelyen dolgoznak, az edzéseket a kü­lönböző műszakbeosztás ne­hezíti. Elismeréssel szóltak viszont az elnökség tagjai az ifjúsági csapatok szereplésé­ről, amely biztatást jelent a jövőre. A gyeplabda-szakosztály életéről Gerőffy LászŰb szak­osztályvezető elfoglaltsága miatt Rab Péter, a GSC ügy­vezető elnöke tartott ismerte­tőt, amely ugyancsak szo­morú tényeket állapított meg. Amint az már köztudomású, az NB I-ben szereplő, tavaly sokáig bajnokaspiráns, válo­gatottakat adó együttest az idén kizárták a bajnokság­ból. De erről maga az ügyve­zető elnök is az újságból, a Népsportból értesült. Az utóbbi időben egyre gyengébben ment a gárdának, s nem állt ki a Budai Peda­gógus, az Építők és a XIV. kerületi Tanács csapata ellen.' A bajnoki kiírás értelmében ezért törölték a bajnokságból az egykor szebb napokat lá­tott és hírnevet szerzett GSC-t. S hogy mindezt mi okozta? Arra majd a fegyel­mi bizottság vizsgálata vála­szol. Az elnökség utasította az ügyvezető elnököt, gon­doskodjon róla, hogy a szak­osztály körül mielőbb rende­ződjenek a dolgok. El kell érni, hogy az új bajnokság­ban ismét versenyképes, egy­séges csapat induljon. ! A gödöllői sportbarátok ne­vében is reméljük, hogy a fegyelmi vizsgálat fényt derít a történtekre, s hogy hama­rosan megnyugtatóan rende­zik a szakosztály helyzetét. Cs. J. Kötelező Tűzesetek bejelentése A tapasztalatok szerint még sokan nem tudják, hogy min­den tűzesetet be kell jelen­teni a tűzol főparancsnoksá­gon. Ez a kötelezettség — minf arról a gödöllői pa­rancsnokságon tájékoztattak — akkor is kötelező, ha a tüzet helyben, nem hivatásos tűzoltók oltják el. Annál fon- * tosabb ezt tudni, s betartani, mert adott esetben az Álla­mi Biztosító csak akkor té­ríti meg a kárt, ha az ese­ményt a tűzoltóságnak beje­lentették. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom