Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

Cegléd a hazai lapokban A Magyar Konzervipar szeptember 15—i és a szep­tember 26-i száma a Nagy­kőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében folyó mun­kákról számol be. Jelenleg a paradicsompaprikát és a sárgarépát dolgozzák fel. ★ A Heves megyei Népújság szeptember 19-i száma a metróvonal bővítési tervéről ír. A Budapest környéki te­lepülésekről Monor, Cegléd irányából a fővárosba érkező Volán-munkásjáratok vég­állomása a Népligetnél. a Könyves Kálmán körúti met­róállomás közvetlen szom­szédságában lesz. ★ A Magyar Ifjúság szeptem­ber 21-i száma fotót közölt a Cegléden rendezett Vezess kiválóan! . verseny országos döntőjéről. _★ A Képes Újság szeptember 22- i száma Megkérem a lisz­tes molnárt címmel cikket kö­zölt, melyben a ceglédi ma­lomban dolgozó fiatal szak­munkások nyilatkoztak a szakma szépségéről és nehéz­ségeiről. ★ A Daily News szeptember 23- i száma programajánlatá­ban közölte Ránki Dezső ceg­lédi koncertjét. ★ A Lobogó szeptember 27-i száma a pákozdi csatára em­lékezik. Akkoriban a hon­védseregbe sok lovas és gya­logos önkéntes jelentkezett Ceglédről. M. E. Öltöztetik a csarnokot Jelentős állomásához érke­zett a budapesti nagy sport­csarnok építése: megkezdődött a létesítmény „öltöztetése” — a csarnok tetőszerkezetének fedése és a csarnokot övező gyűrűépület külső homlokza­tának borítása. Az építkezés jelenlegi helyzetéről Szabó Sándor, a beruházás munká­latainak irányítására létreho­zott operatív bizottság titká­ra adott tájékoztatást. — A nagycsarnok tetőter­mében egyidejűleg hozzáfog­tunk a szellőztetést szolgáló vezetékek, légcsatornák el­helyezéséhez, s dolgozunk a hőszigetelésen és a víz elle­ni szigetelésen. Ez évi leg­főbb feladatunk, hogy a tél beállta előtt a nagycsarnokot, teljesen tető alá hozzuk, és a gyűrűéoület egy részét le­fedjük, oldalát lezárjuk, csak így lesz módunk, hogy a téli hónapokban a munkát az épületben folytathassuk. A 31. számú Állami Építőipari Vállalattal és a Mélyépítő Válalattal az élen, mintegy ötven alvállalkozó és szovjet szakembergárda vesz részt a beruházás megvalósításában. Nagy gondunk azonban a munkaerőhiány — folytatta az ooeratív bizottság titkára. — Nincsen elegendő munkáskéz, s félő, hogy az eddigi lendü­letes munka megtörik — en­nek előjelei már mutatkoznak. Meglevő létszámunkon felül még legalább száz szakmun­kásra lenne szükség. , PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA „a ceglédi japás és XXIII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM UOS Rfe SZfeRE 1979. OKTÓBER 14., VASÁRNAP Télre készül a ZÖLDÉRT megtelnek sorra a tároléhelyek Dinnyét, almát exportálnak Ládaszám piroslik az alma a ZÖLDÉRT elárusítóhelyein. Kis táblát tűztek a láda kö- zepibe, hogy a vásárlók jól láthassák. A táblán ötös szám" jegy olvasható, ami termé­szetesen nem osztályzatot, ha­nem árat jelez, öt forint az alma kilója, vagy két hete már. Külleme, zamata jó, igen sokan vásárolnak belőle, kis és nagy tételben egyaránt. A ZÖLDÉRT ceglédi felvásárló­telepén, a külső Pesti úton mondták: Pest megyében eb­ből az egységes áron kínált „B—3”-as jonatánból, star­tingből eddig elkelt úgy 30 vagonnyi. Most épp a téli készlet előteremtésének időszaka van, s közben megkötik a jövő évre szóló szerződé­seket. Azaz: szinte már meg is kö­tötték gyakorlatilag a terme­lőszövetkezetekkel, állami gaz­daságokkal. A ZÖLDÉRT nem elégedett. Több ajánlatot várt volna. A téli ellátásban nem lesz fennakadás, szépen telnek a raktárak, tárolóhelyek. Bur­gonya, hagyma, alma, zöld­ség, fokhagyma, lesz elegendő. Beszállítottak jócskán zellert, karalábét, céklát. A ceglédi telep portáján is elkészült a 10 vagonos hűtőtároló. Télen sem „pihentetik”, hiszen a minőségi értéket a tárolás módja elősegíti ilyenkor is. Aszályos év volt, de azért elég jó felvásárlási eredmé­nyekről adhatnak számot. Szeptember végéig 1800 vagon burgonyát, zöldsé­get, vegyes gyümölcsöt cs egyéb árut vettek át, hogy tovább értékesítsék, bolt­jaikban tápokat, szemestatear- mányt és Phylaxia-termékeket árusítottak, a jószógtartóik nem kis örömére, hiszen fenn­akadás ebben sem volt. Az 1800 vagonból 250 vagonnyi volt a burgonya, épp ennyi a gyümölcs, a zöldség pedig kétszerese. Kifogásolni valót a minőség sem akozott. Ex­portált is a ZÖLDÉRT: ju­tott ezen a nyáron a dimy- nyéből külföldre is. Tavaly a dinnye utolját szállították ki, most a több hasznot hozó első szedésből küldhették. A körszedett almát nyugati or­szágok piacai várták, a szál­lítmányokat a HUNGARO- FRUCT továbbította. 120 va­gonnyi ment ebből exportra. Vártak volna szilvát is, de az idén oly csekély volt ezen a vidéken a szilvatermés, hogy szinte csak mutatóba jutott felőle a piacra. A tárolókban, hűtőgázaik­ban, amelyek a megye több településén találhatók, már gyűlik vagonszám a burgo­nya, alma, a zöldség — be­leértve á káposztát, céklát, zellert, hagymát, fokhagymát is —, mindenből igyekeznek annyit tartalékolni, hogy a téli igényeket kielégíthessék. Felmérésre, tapasztalataikra alapoztak. December elejétől az almát és a burgonyát elő­re kimérve, kis tételekben, Iskolában, művelődési házban Hasznosan telnek az esti órák Sokan gyarapítják tudásukat Esténként, mikor a város lakóinak legtöbbje már pihe­nőóráit tölti, vannak, akik akkor igyekeznek haza. Mun­ka után tanulnak, gimnázium­ba, technikumba, szakközép- iskolába járnak. A városban régi hagyománya van az ilyen „bizonyítványt szerző” mun­kásművelődésnek. Vannak, akik meglett ko­rú felnőttként szánják el ma­gukat, hogy befejezzék általá­nos iskolai tanulmányaikat, érettségizzenek. Többen utaz­nak: az egyetemek levelező hallgatói. A Kossuth Művelődési Köz­pont termei is benépesülnek, tanteremmé válnak. Angol és német nyelvből — külön a felnőtteknek és külön a gye­rekeknek — kezdő és hala­dó csoportban tanfolyamot indítanak októberben. Aki valóban komolyan ve­szi a nyelvtanulást, annak idővel arra is lehetősége lesz, hogy vizsgát téve, tudását ok­mánnyal igazolja. Néhány éve, hogy több üzemben, munkahelyen kihe­lyezett tagozaton sok ember számára lehetővé tették, hogy az általános iskolai tanulmá­nyokat befejezzék. A város­nak egyre kevesebb olyan felnőtt lakója van, aki nem élt ezzel a lehetőséggel. Ró­luk sem feledkeznek meg, ösztönzik őket. A tanulási lehetőséget igénybe vehetik. SKÁLA-STOP AZ ORSZÁGBAN ELSŐKÉNT CEGLÉDEN, OKTÓBER 17-TŐL 27-IG A CEGLÉDI ÁRUHÁZ ÉS A SKÁLA—C00P SZÖVETKEZETI EGYESÜLÉS nagy áruvására Függönyök nagy választékban, díjtalan függönyszegés. Egyes paplanok 20%-os, háztartási gépek, csillárok, órák, bizsutárgyak és babaápolási cikkek pedig 30 %-os árengedménnyel kaphatók. Az áruházban vásárolt férfiöltönyökhöz 300 Ft-os ajándék vásárlási utalványt adunk. Nagy választékkal, 40 millió forintos árukészlettel várja kedves vásárlóit a Ceglédi Áruház és a Skála-Coop. 1—2 kilogrammos necdháló csomagokban is forgalomba hozzák. A csomagoláshoz szükséges létszámmal rendel­keznek. A takarmányfélékről, tápokról el lehet monda­ni: valóban ebben az évben nem volt fenn­akadás az ellátásban, kitartott mindenből az újig. Év végéig 1300 vagon tápot, terményt forgalmaznak. Né­pes a vásárlóközönség, hi­szen az utóbbi időben fellen­dült a háztáji sertés- és ap- rójószágnevelés. E téren ter­mészetesen nem csak a ZÖLDÉRT ad segítséget a jószágtartóiknaik, hanem a termelőszövetkezetek, az ÁFÉSZ és a TSZKER is. E. Tevékeny propagandisták Fontos témákat vitatnak meg A napokban propagandista konferenciát tartottak a váro­si pártbizottságon, ahol Mu­csányi Józsefné, a propaganda­'s művelődési osztály vezető­je ismertette az 1978/79-es pártoktatási év tapasztalatait és az 1979/80-as óvad felada­tait. A pártbizottság köszöne­tét fejezte ki azoknak a pro­pagandistáknak, akik hosszú ideje eredménnyel tevékeny­kednek ezen a területen. A pártoktatásban propagandis­taként részt vevő több mint száz személy segítségét kérte a további munkához is. A jelenlegi tennivalókról szólva az előadó elmondotta, hogy a pártoktatásnak, a párt­propaganda valamennyi fó­rumának fokozottabban kell segítenie az építőmunkát és a partala ps’zervezetek felkészü­lését a XII. kongresszusra. A marxizmus—leininizmus esti középiskolájában • szeptember derekán megkezdődött a tan­év. Október közepén a tömeg- propaganda-itanfolytaimok be- indluinak a hivatali és az in­tézményi pártszerveknél. A mezőgazdaságban és az építő­iparban novembertől tartják a foglalkozásokat. Az általános iskolákban működő pedagógu­sok kulturális kérdésekkel fog­lalkoznak a szakmai tovább­képzéssel összhangban. Két témát a hallgatókkal alaposan megvitatva dolgoz­nak fel. A gazdasági haté­konyság növelésének felada­taival és módszeréivel, a vál­lalati gazdálkodás alapjaival és főbb követelményeivel kap­csolatos témakörben szemé­lyes tapasztalataikon alapuló észrevételeikre is számíta­nak. Másik, hasonló módon feldolgozandó előadás a két világrendszer harcának elmé­leti és politikai kérdéseivel, a békés egymás mellett élés és aí osztályharc témájával fog­lalkozik. A városban folyó pártokta­tás irányítód és ellenőrzői a következő vezető propagan­disták: Szabó Sándomé, a Táncsics iskola igazgatója, Gaál Márton, a KÖZGÉP sze­mélyzeti előadója, Both Fe­renc, a Zöldért kirendelüségve- zetője, Jakab Lajos, a Török János Mezőgazdasági Szak- középiskola igazgatója, dr. Lakatos József, a városi ta­nács ‘ vb-itiitlkára, Tóth . Lajos nyugdíjas, Nagy Tibor gyógy­szerész, Tábori Károly, a kór­ház műszaki vezetője, Fazekas István, a DÉMÁSZ kirendelt­ségvezetője, Tóth Ilona, a Mé­száros iskola pedagógusa, Len­csés Gábor, a Cegléd és kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat gondnoka, Csoknyai Zoltán városi tanul­mányi felügyelő, Mészáros László, a PENOMAH személy­zeti előiadójta és Szabó Sándor. a gimnázium tanára. Dr. Tanhoffer Imre vezető propagandista Ár, bér, élet­színvonal címmel tartott elő­adást időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről, amely az oktatók felkészítését szolgál­ta. Külföldi siker, hazai elismerés* Még mindig a nagy képre számít Tóth István fotóművész tárlata „Eddig készített képeimet afféle változatoknak tekintem. Jó dolog, hogy ezeket magas szinten értékelik, de én való­jában még mindig várom az igazán nagy képet. Érzem, hogy közel vagyok hozzá, le­het, hogy meg iß van, csak az önmagámmal szemben ál­lított szigorú követelmény akar még többet.” Ezek a sza­vak Tóth István fotóművész­től származnak, s abban a rá­dióinterjúban hangzottak el, amely a tavasszal kitüntetése alkalmából készült. Ki vagy te, ember? A csúcsra törő ember vallo­mása volt ez a nyilatkozat, azé az alkotóé, akinek sikereit kétszázötven nemzetközi érem, serleg, oklevél fémjelzi. Tisz­tában van azzal, hogy az idén megkapott Balázs Béla-díj ed­digi negyedszázados művészi tevékenységének, szakadatlan külföldi sikersorozatának szól, amelyet most már a hazai megbecsülés és elismerés kö­vet. Tóth István, túl az ötvenen, alkotóereje teljében imponáló munkabírással, művészeti el­veihez való ragaszkodással próbál megújulni, őszinte, igaz képeket fotografálni, egy koc­kába tömöríteni az emberi élet -jelenségeit. Munkájában ugyanaz a cél hajtja, mint eddig, s az említett interjút idézve, saját szavai szerint mindig Telteszi az örök kér­dést, amikor kamerát vesz a kezébe: Ki vagy te, ember? Bőven termő éve az idei. A tél végén jugoszláviai kiállí­tássorozata hozott osztatlan sikert, a Vajdaságból Belgrád- ba is eljuttatva tárlatának anyagát. Alig vette át a Ba­lázs Béla-díjat, nyomban uta­zott az NDK-ba, ahol részt vett berlini kiállításának meg­nyitásán. Ezzel egy időben Spanyolországban, Angliában, Belgiumban szerepeltek fotói. Hongkongban a Masnis akt bronzkupát nyert. Kaliforniá­ban a legjobb portré díját ítélték neki, Franciaországból a. Nehéz út volt című alkotása hozott aranyérmet Zsürielnök Skóciában A nyáron nagy megtisztel­tetésben volt része. Skóciába hívták, kérve, vállalja el az Edinburghi Nemzetközi Fotó­Déry Tibor portréja a kamarakiállításról. szalon zsürielnökének tisztét. Örömmel tett eleget a meghí­vásnak, és imponáló elkötele­zettséggel látta el feladatát, kivívva vendéglátói tisztele­tét és elismerését. Szeptem­berben Linzben volt önálló kiállítása. Épphogy csak ha­zaért, új feladat megoldása várta: egy korábbi felkérés alapján a ceglédi közönség elé tárta a legutóbbi évek gaz­dag termésének egy részét. A Ceglédi ősz eseménysorozata keretében a napokban kama­raki állítása nyílt a városi pártszékházban. Kortársak portréi Nem lehetett könnyű dolga, hiszen felvételek százaiból kellett kiválasztania, általá­ban egyenértékű alkotásokból, ezt a három tucatot. Főleg a kortára művészekről készült portrékat láthatja most a kö­zönség. A fotográfus bevált ábrázolásmódja, hogy az alko­tókat munkájukra, művészi világukra jellemző könyezet- ben örökíti meg. Sokszor a tárgyak vallanak gazdájukról. Kurucz D. István, az Alföld festője egy kemence előtt ül. Viaki János száguldó lovait festi. Koszta Rozália mögött para&ztfigurái tűnnek fel. Csíkszentmihályi Róbertét valósággal sarokba szorítja két' szobra. Alkotó és mű szembesítése ez a felvétel. Patkós Irma színésznő az egyik képen szerepre készül, a másikon az átélés ihletett pil­lanatában. Déry Tibor, Illyés Gyula, Borsos Miklós tekint le a fotókról. A fő helyen a fotográfus három névjegye. Ezekről ismerik Tóth Istvánt világszerte: a M,énesterelés, a Nehéz út volt és a Boszor­kánytánc jelzi a két és fél év­tizedes szándék beteljesedé­sét. ★ Tóth István október 21-ig látható kiállítása ez alkalom­mal is eseményszámba ment Cegléden. Voltak, akik több­ször megtekintették, hosszan időzve egy-egy portré előtt. Megértették a művész szándé­kát, s ebben rejtőzik a siker. Tamasi Tamás Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét mind­azoknak a kedves rokonoknak,Jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik drága Jó férjem, édesapám, nagyapám és dédapánk, id. Mo­no;-! Ferenc temetésén megjelen­tek., sírjára virágot, koszorút he­lyeztek, mély fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek, özv. Monorl Farencné és családja. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom