Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

MOHOMIDfn XXI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1979. OKTÓBER 2., KEDD Bosszankodók a peronon Egyeztetni kell az érdekeket Bonyodalmak a vasúti közlekedésben Akik a m on őri járásból na- naponta ingáznak fővárosi munkahelyeikre, az utóbbi he­tekben gyakran türelmetlenül álldogálunk az állomás vagy éppen a jelző előtt várakozó személyvonatok peronjain. Ilyenkor elég gyakran elszaba­dulnak az indulatok, de a nem éppen dicsérő szavakkal ille­tett szervezetlenség szilárdan tartja magát, a késések nem­hogy csökkenőnek, még na­gyobb méreteket öltenek. ' Közös érdek — Tavaly Pestlőrinctöl a' repülőtérig csinálták meg, majd abbahagyták a vasúti pálya rekonstrukcióját. Pedig akkor már azt hittük, egy időre vége szakad a késési so­rozatnak, de nem így történt Most építik a metró kispesti állomását, azért is várakoztunk már sokszor órákat. Amikor az még be sem fejeződött, új­ból elkezdték a repülőtér és. Vecsés közt a pályarekonstruk­ciót. Azóta se a hazautazást, se a reggeli bejárást nem sikerül bonyodalom nélkül megúszni. Most is 35 percet késik a monori helyi. Tőlünk megkö­vetelik a munkahelyen a ha­tékonyabb munkaidő-kihasz­nálást, a munka nélkül kárba vesző idő csökkentését, kökben a vasút hibájából rendszeresen késünk munkahelyünkről. Las­san már előző este el kell in­dulni Péteriből, hogy reggel hatra a szövőgép mellett tud­jak műszakot kezdeni. Biztos másképpen szervezné a vasút a közlekedést, ha a késéseket neki kellene visszatéríteni, mint ahogy azt jó néhány or­szágban meg is valósították — mondja a fiatalasszony a peronon várakozó kolléganőjé­nek. Hát szó, ami szó, az utóbbi hetekben a sok késés nemcsak a szabad időt, de a munkaidőt is megrövidíti. Sok-sok, a na­ponta ingázók helyzetét vizs­gáló beszámoló látott napvilá­got az utóbbi időben, de az agglomerációban lakók közle­kedési gondjai nemhogy csök­kennének, sőt! Kicsit jobb szervezéssel, az ingázók (és munkahelyeik) érdekében — ami végső soron nemcsak sze­mélyi, hanem népgazdasági ér­dek is — rugalmasabb figye­lembevételeivel sokat lehetne tenni a jogos elégedetlenség csökkentésére. Akadály a pályán A késések mellett az üllői, vecsési ingázók hangulatát a két állomáson munkára váró üres vagy rakott sínmező szál­Brigád a hizlaldából Könyvet, lexikont bújtak... A PENOMAH pilisi hiz­laldája Ságvári Endre szocia­lista brigádjának tagjai az idei nyáron nemcsak munkával szórakozással és pihenéssel töltötték idejüket. A meleg na­pokon sokszor könyveket, lexi­konokat bújtak. Az öttagú csapat a szocialista brigádok vetélkedősorozatának községi és járási selejtezőin túljutva, a megyei döntőn küzdhet to­vább. Nagyon szép környezetben, a szigetmonostori KPVDSZ Vörös Meteor munkásmozgal­mi telepén rendezték a döntőt. A csapatoknak feladatlapot kellett kitölteniük, gyorsan pergő kérdésekre válaszolni és vetített képeket felismerni. A sokrétű témaösszeállítás lehe­tővé tette, hogy a résztvevők bebizonyíthassák sokoldalú felkészültségüket. Politikai, történelmi, irodalmi és művé­szeti kérdések váltották egy­mást. E nehéz vetélkedőn ér­te el a PENOMAH pilisi bri­gádja a 6, helyezést. ök öten: Berkesi Károly, Duchaj Sándor, Gér László, Fekete József és Zajacz István a három forduló alatt több mint 90 csapatot i utasítottak maguk mögé. Ez nagyon szép eredmény, különösen, ha azt is hozzátesszük, hogy csalá­dos, dolgozó férfiakról van szó, akik a pihenés és szóra­kozás óráit fordították felké­szülésre. Méltán kísérts figyelemmel szereplésüket ' a munkahelyi kollektíva, amely a vetélkedő után köszönetét és elismerését fejezte ki a jó szereplésért. B. lító szerelvények látványa is negatívan befolyásolja. Aluljá­ró-felüljáró hiányában sokszor hetekig kénytelenek a szerel­vényeken átmászni azok a be­járók, akik a vasúti pálya túl­só oldalán laknak. Verseczky József, a MÁV Építési Géptelep 3. számú, Ve- csésen várakozó sínmező szál­lító szerelvényeinek gépkezelő­je, mikor megkérdeztük, mire várnak ilyen sokáig a» állo­más 5. vágányán, eizt válaszol­ta: — Nézze, nekem is jobb len­ne, ha nem kellene itt a bi­zonytalanságban, munka nél­kül vesztegelem a szerelvény­nyel. Hétfőn érkeztünk és ma, azaz csütörtökön sem biztat­nak azzal, hogy rövid időn be­lül elhagyjuk az állomást. Mi­kor a délutáni munkásvonatok beérkeznek, mindig bemegyek a lakókocsiba, mert nem aka­rom hallani a csípős megjegy­zéseket, ami sokszor jogosan hangzik el a dolgozók részéről. Sajnos nem rajtam, meg a he­lyi forgalmistán múlik, hogy meddig állunk egy-egy állomá­son. Kin múlik? Kétségtelen, hogy a csörlő­gépkezelőn nem múlik, meddig nehezíti a bejárók helyzetét, de azért a felettes MAV-szer- vek vezetői jobban odafigyel­hetnének a hasonló panaszok­ra. Mert a dolgozók megértik, hogy egy-egy átmeneti idő­szakban pályaépítés vagy re­konstrukció miatt néhány na­pig perceket késnek a szerel­vények, de azt már kevésbé respektálják, ha a munkaidő és szabad idő a szervezetlenség miatt rendszeresen megrövi­dül. O. K. Jegyzet Egy tűzeset tanulságai M onoron, a Tompa Mihály utcában kigyulladt egy la­kóház. A hívásra a monori tűz­oltókkal együtt a budapesti és a ceglédi tűzoltók is ki­vonultak a helyszínre. A háznak a nádtetős fele égett, a látványra a környék­ről sokan összeverődtek, de segítő kéz kevés akadt. Pe­dig a tűz keletkezésekor még meg lehetett volna akadályoz­ni a lángok továbbterjedését, s lokalizálható lett volna a tűz fészke. Az emberek azon­ban közömbösen nézték a történteket. Illés József és Keszeg Já­nos azonban azon kevesek kö­zé tartoztak, akik példát mu­tattak. nem latolgattak, r.ern mérlegeltek, hanem gyorsan segítettek, ahol tudtak, az ol­tásban a bútorok és vagyon­tárgyak kihordásában. Nem kímélték testi épségüket és még azt is kénytelenek voltak elviselni, hogv egyesek (az­óta már szabálysértési eljárás indult ellenük) becsméreljék, megjegyzést tegyenek á tűz­oltókra, akik három oldalról támadták a száraz nádtető zsírként sistergő, » hatalmas lángokkal égő tüzet. Mint ritka esetet tesszük ezt szóvá, tanulságul — hi­szen ez az általános tapaszta­lat. A legtöbb esetben egy­ként mindenki lapátot, vöd­röt, csákányt fog. hogy segít­sen ott, ahol kell. Így volt ez a közelmúltban az ecseri avartűznél, a mendei, pilisi lakóháztűznél, ahol a szom­szédok, távolról összeverődő falubeliek segédkeztek, ment­ve. ami menthető, enyhítve a kárt, akadályozni a tűz tova­terjedését. A monori Tompa Mihály utcáiban egy-két han­goskodó. magáról megfeledke­ző. borgőzzel fűtött személy adta meg az alaphangot, tar­totta féken a megmozduló jó szándékot, amely végül is csendes szemlélődésben nyil­vánult meg. A karatlanul felvetődik ben- •'* nünk a kérdés: vajon kik nézték a tüzet, hogyan tudtak részvétlenek lenni? H. J. Önkéntes donorok Harmincéves a mozgalom Kitüntetéseket adtak át Ünnepi ülést • tartott a hét Végén a Monori Állami Gaz­daságban a Magyar Vöröske­reszt megyei, járási, valamint monori nagyközségi csúcsve- zstősége a sokszoros véradók és a donorok szervezői részére abból az alkalomból, hogy épp az idén 30 esztendős a véradómozgalom, s húsz éve Monoron fogalmazódott meg a térítés nélküli véradás gon­dolata. Aranyosi László, a Pest me­gyei vezetőség titkára az el­nökségben üdvözölhette Nagy Sándornál, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető- helyettesét, Cselényi Dezsőt, a járási pártbizottság első titká­rát. Kozák Sándornét, a járási hivatal elnökét, Bata Jánost, a 12. számú és Varga Jánost, a 11. számú választókerület or­szággyűlési képviselőjét, va­lamint Juhász Jenőnét. a me­gyei tanács munkatársát, il­letve a Vöröskereszt járási ve­zetőit. a mozgalom idős akti­vistáit. — Húsz esztendeje innen indult útjára a térítés nélküli véradómozgalom, s körülbelül kétezer donorra számíthatunk a járás területén — mondta ünnepi beszédében Nagy Sán- dorné. — A pártszervezetek mindenkor nagy figyelemmel kísérték a Vöröskereszt tevé­kenységét, amely jelentős sze­repet tölt be a szocialista tu­dat és erkölcs formálásában. Hogy mi a hajtóereje ennek a mozgalomnak? A válasz a szo­cialista társadalom lényegében rejlik: a mi rendünk és a hu­manizmus szorosan összekap­csolódik. A véradókra mindig szá­míthat a társadalom, mondta Nagy Sándorná. Ott voltak a dunabaraszti földrengés, az árvíz áldozatainak mentésé­nél, s a Vöröskereszt felhívá­sa nyomán ezrével jelentkez­tek az emberek, hogy vért ad­janak .a vietnami sebesültek gyógyításához. Nagy Sándorné ünnepi be­széde után a véradómozga­lomban végzett több évtizedes munkájuk elismeréséül ösz- szesen huszonhármán kapták meg a Magyar Vöröskereszt országos és megyei vezetősé­gének kitüntetését. A meghívottak tiszteletére a maglódi Röpülj páva-kör tag­jai adtak színvonalas, sike­res műsort. V. J. Gomba Központi fűtés Hamarosan elkészül ■ az au­gusztus 20-án átadott hat új tanterem központi fűtése Gom­bán. A próbaüzemet a tervek szerint október 15-én tartják. A nap kulturális programja Gyomron, 18 órától: a fiatal utazók klubjának összejövete­le. Mendén, 10-től: a gyermek pávakör; 13-tól: a könyvbará­tok körének foglalkozása. Üri- ban, 14.30-tól 18,-30-ig: a könyv­tár nyitvatartása. Pilisen és Nyáregyházán Megoldották a régi gondot Új napközi otthonos csoportok A pilisi 2. számú iskolában átalakítással . hangulatos nap­közi otthont alakítottak ki. A sport-, játék- és tanulóter­men túl ebédlő és egy tálaló- rész tartozik hozzá. Az átépí­tés teljes mértékben társadal­mi munkában történt meg. A kőműves munkákat és a festés egy részét a PENOMAH pilisi hizlaldájának egyik szo­cialista brigádja vállalta ma­gára. A többi feladat elvég­zése a szülők segítökásiségét dicséri. Segítik a tanulást Polgár János iskolaigazgató­val beszélgettünk: — Hány tanuló jelentke­zett a napközi otthonba? — A 130 alsó osztályos kö­zül 40 a napközisek száma. Jövőre tovább bővítjük a helyiségeket és akkor lehető­ség nyílik rá, hogy felsős nap­közis csoportot is indítsunk. — Miben' látja a napközi előnyeit? — A napközisek között Demográfiai hullámhegy Kevés a hely — főbb a gond A monori járás helyzete a | Ebben a tanévben 11 ezer megyén belül, adottságai ré­vén számos tekintetben sajá­tosnak mondható. Egy nemré­giben készült jelentés például arra a tényre, s következmé­nyeire irányítja rá á figyel­met, hogy itt a népességszapo­rulat gyorsabban nő, mint a környező járásokban. Sonhfőző prést gyártanak Rövidesen befejeződik a sonkafőző prés nullszériájának gyártása a monori MEZŐGÉP központi gyárában. Az idén a nullszéria lefutása után még csaknem 100 sonkafőző prés gyár­tását tervezik. Barna Zsolt (elvétele Sülysáp, Tápióvölgye Tsz Gazdaságos a halexport A hal nemcsak itthon szá­mít gyakran hiánycikknek a standokon, hanem a külföldi piacon is keresett áru. A sülysápi Tápióvölgye Tsz már hosszú évek óta működ­teti halászati ágazatát. Az úri tavak környékéin az őszi lehalászások idején minden esztendőben látni osztrák rendszámú szállítójárműveiket is. Jelenleg a hal exportja rendkívül gazdaságos; el­adása során — szaknyelvien — tizenkét forinttal termelhető ki egy dollár. A Tápióvölgye Tsz vezetői most elhatározták, újabb, kö­rülbelül 50 hektárnyi terüle­ten létesítenek halastavat. Az AGROBER szakemberei a na­pokban megnézték a terepet, s ha megszületik a megálla­podás, hamarosan elkezdhetik a völgyzáró gát tervezését. 800 diák tanul a járás 23 is­kolájában. Számuk négy .év múlva az előrejelzések szerint kö­rülbelül 13,5—14 ezerre nő. Addigra legalább 55 új tanter­met kell építeni ahhoz, hogy az iskolai elhelyezési gondok ne szaporodjanak. Ha ez az el­képzelés megvalósul 105 tan­teremmel lesz több a járás­ban, mint 1975-ben volt. Az V. ötéves tervidőszak során ugyanis a tervezett 24 helyett már eddig 60 új osztályterem épült, javarészt és elsősorban társadalmi összefogással, vala­mint állami támogatással. — A helyzet — hosszú távra — ennek ellenére sem meg­nyugtató, hiszen számos településen „csu­pán” annyit sikerült elér­ni, hogy nem kellett beve­zetni a három műszakos ta­nítást. Jelenleg a járásban csak 10 iskolában fér el egy időben az összes tanulócsoport, a többi 18 oktatási intézményben dél­előtt és délután is tanítanak. V. csak 2—3 olyan tanuló van, akinek nem dolgozik mind­két szülője. Gondoskodunk a gyerekek ellátásáról és a fel­ügyeletéről. Nem utolsó sam­pont az sem, hogy a diákok olyan segítséget kapnak a ta­nuláshoz, amilyet otthon, a mai magas iskolai követelmé­nyeket figyelembe véve nem minden szülő tudna megad­ni. Szeptemberben a nyáregy­házi iskolában a tavalyi ket­tővel szemben az idén már négy napközi otthonos cso­portot alakítottak. A négy csoport körülbelül száz ta­nulót számlál. Ök az iskolá­soknak egyharmadát képvise­lik. Iskolabusz jár Varga Mihály igazgató el­mondta. hogy a szentimrete­lepi iskola megszűntével a szentimre! gyerekek is Nyár­egyházára járnak iskolába. Ez tette égetően szükségessé az újabb két csoport megalakí­tását. Á nagy távolság miatt az újonnan jött tanulók va­lamennyien napközisek let­tek. Reggelente iskolabusszal érkeznek az iskolába és dél­után is az viszi haza őket Felső-Nyáregyházára'és Szen't- ím re tel epre. Erre a két új csoportra természetesen nem vonatkozik az a más esetben érvényes szabály, hogy első­sorban az olyan tanulók le­hetnek napközisek, akiknek a szülei dolgoznak. Egyelőre gond, hogy a négy csoportból egy a művelődési otthon klubtermében kapott helyet. Hamarosan azonban ez a probléma is megoldódik, ha a könyvtár átköltözik a ta­nácsháza épületébe. Akkor a könyvtár helyét elfoglalhatja a művelődési otthonbeli ne­gyedik csoport. Elégedett diákok A reggeli, ebéd és uzsonna a pilisi központi konyháról érkezik. A napközisek egyön­tetű véleménye szerint ,,fi­nom a koszt” és jól érzik ma­gukat itt. A pihenés és játék ideje alatt jól megfér egymással a 62 alsós és 38 felsős tanuló, az iskola nagy udvarán. Az igazgató - szerint a két új csoport megszervezése tel­jes mértékben megoldotta a gondokat. Űjább csoport Indí­tására egyelőre- nincs igény. B. L Fegyveres erők napja Járási lövészverseny Péteriben Oklevél és tárgyjutalom a győzteseknek A fegyveres erők napja tisz­teletére vasárnap a péteri lő­téren lövészversenyt rendezeti a járási szakszövetség. A já­rás községeiből negyvenketten neveztek be, sajnos a mostohá feltételek nem tették lehetővé a színvonalasabb vetélkedő megtartását. örvendetes, hogy néhány községből több csapat Is in­dult, így a hazaiak, az ecsenek és a mendeiek két-két csapa­tot indítottak. , Az összesített versenyben a mendei A-csapat végzett az első helyen, 184 köregyseggel, második lett a mendei B-csa- pat, 170, harmadik az üllői gárda 166 köregységgel. A férfi egyéni versenyt Mol­nár Béla üllőd versenyző nyer­te, második lett Hajdú István (Péteri), harmadik Diviki Ká­roly (Mende). A nőknél Tóth Zsuzsanna (Mende) végzett a képzeletbeli dobogó legmaga­sabb fokán, mögötte Vojácsik Éva szinten mended lövészlett a második. A lövészszövetség külön meghívottjai részére is tartot­tak versenyt. Itt az alábbi sor­rend született: 1. István László (Gyömrő), 2. Fodor Tiboi (Maglód), 3. Faragó János (Űri). A győztesek és helyezettek okiévá- és tárgyjutalom díja­zásban részesültek. G. J. I r

Next

/
Oldalképek
Tartalom