Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

kagykűrSsi líradó A tanácsok és a lakásépítési program Ötmillió esnter új otthona A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1979. OKTÓBER 10., SZERDA Fontos a korai gabonavetés Őszi munkák az Arany János Tsz-hen Az Arany János Termelő- szövetkezetben terv szerint, rendben mennek az őszi mun­kák. Vetik a gabonát, folyik a szőlő, az alma, a paradicsom és a paradicsompaprika beta­karítása. A napokban kezdik a kukorica törését és a sárga­répa felszedését. Jakab József agrármérnök a termelőszövetkezet növényter­melési ágazatvezetője éppen a határba indult ottjártunkkor, hogy a kukoricatörást megszer­vezze. t- Egy esztendeje érkeztem az’Arany János Tsz-be a Gyo­mai Állami Gazdaságból — mesélte útközben — és hamar beilleszkedtem a termelőszövetkezet jó kol­lektívájába. A békési fekete földről jöt­tem ide. a homokra gazdál­kodni. Itt, kedvező időjárás mellett is csak nagy körülte­kintéssel és munkával lehet elfogadható termést elérni. — Az Arany János Tsz-nek fő profilja a szőlő- és gyü­mölcstermelés. Ez emelte meg az aranykorona kategóriáját, egyébként gyenge adottságú tsz-nek minősítették volna. MAKKAL KÍSÉRLETEZNEK Kapcsolat a kertbarátokkal A kertbarátok klubjában hétfőn este dr. Szarvas László elnökhelyettes vezetésével megtartották a szokásos össze­jövetelt. Örömmel vették tu­domásul, hogy a Pest megyei kertbarátok szorosabb kapcso­latot kívánnak a nagykőrösi klubbal kiépíteni. A kertba- rátmozgalom különben ország­szerte szépen fejlődik, a me­gyében már 30 kertbarátszer- vezet működik. De más me­gyékben is hasonló a helyzet. Például Miskolcon 10 ezer nyugdíjas, s szellemi és egyéb foglalkozású családnak van már hétvégi kertje, mely nem­csak pihenést kínál, hanem megtermi a család zöldség- és gyümölcsszükségletét. A hét­végi kertek már a piacok el­látását is javítják. Az időszerű kertészeti tenni­valók és az értékesítési nehéz­ségek megbeszélése után, az elnök bejelentette, hogy Hód­mezővásárhelyről az ott jó eredménnyel termelt őszi ve­tésű máikfajtából mintát kér­tek és kaptak. Ezt kísérleti célra a jelentkező tagoknak osztják ki. Törzsgárdatag a konzervgyárban A Vági István lakótelepen, negyedik emeleti lakásában kerestük fel Be ne L ajosnét. Nevét a konzervgyár törzs­gárda jegyzékeiben találtuk mag:, egyike a legrégibb dol­gozóknak. A csengetésre azonnal ajtót nyit. Szívesen invitál befelé az ízlésesen berendezett la­kásba. Egy pillanatra még belép a konyhába, hogy el­zárja a gázt a fazék alatt. — Mindennap főzök — mondja mentegetőzve —, de a négy tagú család szívesen ét­kezik itthon. — Ugorjunk vissza a mos­tani főzéstől néhány évtizedet. — Nagykőrösön születtem. Édesapám földműves volt. Sajnos, 1940-ben meghalt. A felszabadulást szegény mál­nám érhette mag'. Addig is nehezen éltünk, de azután még keservesebben. Így aztán 15 éves koromban, a hat ele­mi elvégzése után, 1941. jú­lius 2-án elmentem segéd­munkásnak a mai konzerv­gyár 2.-as telepére. Ez akkor persze Gschwindt-gyár volt. Napi 12 órát dolgoztunk, na­gyon nehéz körülmények kö­zött. Akármit mondtak, ug­rottunk, hogy megcsináljuk. Féltünk a munkanélküliség­től. — Könnyebb lett-e a dolga a felszabadulás után? — Akkor már nem így mértük a munkát. Az számí­tott, hogy megbecsülik-® az embert, meg amit tesz. Nem véletlen, hogy elsőként siet­tem takarítani, rendbe tenni a munkahelyeket. És persze, első dolgom volt belépni a szakszervezetbe. Dolgoztunk amit lehetett, kellett. Segéd­munkás voltam továbbra is, míg végül 1947-ben csoport- vezető lettem a szárító üzem. ben. Ny aranként paradicsom- feldolgozás volt a munkánk. Irodába 1950-ben kerültem. Munkásellátási előadó lettem. A konzervgyári jóléti felfalja­tok megoldása volt a mun­kám. — Most munkaügyi előadó a konzervgyár 1-es telepén. Ez hasonló munkaterület? — A mai viszonyokat ne­héz párhuzamba állítani az akkoriakkal. A lényeg az, hogy akkor is emberekkel foglalkoztam, s most is. Egyébként már 1951 óta mun­kaügyi előadó vagyok. Nyil­vántartom a ki- és belépőket, munkatársaimmal együtt in. tézzük az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az új dolgozók­kal természetesen nemcsak a belépés alkalmával találko­zunk, hanem később is. igyekszünk segíteni beilleszke­désüket. A gyárban majdnem mindenkit ismerek név sze­rint. Ez megkönnyíti a mun­kát. Ha valaki például mun­kahelyet akar változtatni, em­lékeztetem a. régi évekre. Ar. ra számítva természetesen, hogy megmásítja szándékát. Nem örülök a kilépőknek. — Ahogy mondani szokták. nem csinált nagy karriert. Elégedett-e az életével? — Igen, csak. azt sajnálom, hogy kát év múlva elérem a nyugdíjas időt. Szeretek dol­gozni. Szerintem nagyon so­kat kaptam a gyártól, az 'or­szágtól, s mindezzel elégedett vagyok. Sajnos, nem tanul­hattam tovább, s ez hiányzik. A felszabadulás ■ után nyílt volna rá alkalom. Családi kö­rülményeim akadályoztak a ta­nulásban. Később meg már elhaladt felettem az idő. Ma­radtam 28 évig munkaügyi előadó, s örülök, hogy így történt. Kaptam Kiváló dol­gozó kitüntetést, törzsgárda- jelvényt. Akad társadalmi munkám is a KST-ban. Van lakásunk, egy kis hobbiker- tünk. Nagyobbik fiam műsze­rész szakmunkás, a kisebbik most tanulja ezt a mestersé­get. Férjem is a konzervgyár- : ban dolgozik. Együtt a csa- j Iád. Sokat dolgozunk, mert van munkánk s az ember éle­tében talán ez a legfontosabb. Hegedűs József Ezért idejövetelem óta fő fel­adatomnak tekintem, hogy a szőlő- és gyümölcstermeíashez méltó szintre segítsem emel­ni a szántóföldi növényterme­lést.- — Az őszi gabonaf éléket, de a többi növényt is a homok­földbe minél korábban kell el­vetni. Gondoskodni kell a szükséges talajerő-utánpótlás­ról, s főleg a rozsnál, az őszi mélyszántás helyett, megfelel a 'tárcsázás is. Az idei gabo­natermést a fagy 'és az aszály­károk rontották le. A fagyok után az őszi árpát tavaszival is felülve. lük, de alig te­remte meg a vetőmagot. Az idei gabonavetésnél fon­tosnak tartottuk, hogy a mag korán kerüljön a földbe. A már szépen zöldellő rozs- és árpaíáb- lák bizonyítják, érdemes volt. Árpavetésünk 2S0, búzánk 373 hektár lesz. Rozsból a jövő évi paradicsomültetés növelése folytán csak 251 hektárra jut. A vetés gyorsítása érdekében két vetőgépet kapcsoltunk ösz- sze, s így egyszerre G4 sorban juttatjuk a szemet a magágy­ba. — Melyik szántóföldi ter­mény fizet az idén a legjob­ban? — A kukorica, melynek ter­mése előreláthatólag jelentő­sen több lesz a tavalyinál. Hat fajtát termelünk. Legjobb termést hoz az 580-as marton- vásári, középkorai fajta. A tö­rést a jobb beárés érdekében eddig halogattuk, merít így sokkal kevesebbe ke­rül a szárítás, s a mag fe­hérjetartalma Is kevésbé károsodik. — Jövőre a paradicsom mel­lett. milyen szántóföldi nö­vényt termelnek nagyobb te­rületen? — Napraforgót, mely jó ter­mést szokott adni és jól ér­tékesíthető. Az idei termés hektáronként csak 12 mázsa lett, mert a gyomirtáshoz nem kaptunk elegendő vegyszert. — Mi hozott még jó termést az idén? — A petrezselyem, melyből a 120 hektár sárgarépa mel­lett. 40 hektárt vetettünk, s amelyet négyszer kaszáltunk le. S 43 vagon petrezselyem­zöldjét adtunk ei a konzerv­gyárnak. Kopa László Minden város, község szeret­ne egyre szebb lenni. Nem el­sősorban az oda látogató bél­és külföldi vendégek, hanem önmaga miatt: hogy a jobb, kényelmesebb lakásokban mind korszerűbben élhessenek a mai lakosok és a következő nemzedékek. Innen eredt, hogy helyenként szabadjára en­gedték a fantáziát, úgy gon­dolták, hogy a 15 éves lakás­fejlesztési program végrehaj­tása során sokemeletes torony­házak épülhetnek mindenütt. A végrehajtás — mi tagadás — szárnyát szegte a' csapon­gó képzeletnek. Három ötéves tervidőszak alatt — 1975—1990 között — egymillió-kétszázezer lakást kell felépíteni az or­szágban. Mégpedig a takaré­kosság szem előtt tartásával. Ami korántsem jelenti azit, hogy a .korszerűségről, a ké­nyelemről le kell mondani. Még mindig a mennyiségi igények kielégítése áll előtér­ben. Világszerte elismerést vívott ki az eddig elért ered­mény: 1960-ban száz lakásra 361 fő jutott, 1978-ban már csak 28-1. S ha a 15 éves la­kásfejlesztési tervet sikerrel teljesítjük, elérjük vagy leg­alább megközelítjük, hogy száz lakásra 250 fő jut orszá­gosan. Nem szabad túllépni Az igényeket és a lehetősé­geket mindenütt a helyi ta­nácsok ismerik legjobban. El­készíttették az általános ren­dezési terveket és most — a végrehajtás éveiben — a rész­letes terveket- is. Rajtuk mú­lik, hogy milyen lesz az új lakóházak összetétele: melyik városrészben épülnek tanácsi, szövetkezeti, vagy öröklakások, hol mekkora lesz az átlagos lakásnagyság, milyen a kom­fortfokozat. Ám a lakásépítés­re szánt beruházási keret elő­re meghatározott, azt. nem sza­bad túllépni. Kétségtelen, hogy ez most és a közeljövőben sok gondot okoz a helyi és a megyei taná­csok építési és — talán még inkább — pénzügyi szakem­bereinek. Nagyon szigorú be­osztással kell élni — és min­den korábbinál jobban igény­be venni a társadalmi forrá­sokat. Országos és helyi ér­dek egyszerre, hogy minél több lakás épüljön — de az is, hogy a pénzügyi kereteket sen­ki sehol ne lépje túl. A túl nagyra méretezett új városrészek ,további gondo­kat is hoznának magukkal: az úgynevezett járulékos baruhá­Gyermkeknek is Ifi választék Nagykőrös Jászapátiban Nagykőrös népművészete címmel nyílik kiállítás októ­ber 12-én-, délután 4 órakor Jászapátiban a Vágó Pál em­lékházban. A jászberényi Jász Múzeum és a jászapáti mű­velődési ház rendezte kiállí­tást dr. Novák László, az Arany János Múzeum igazga­tója nyitja meg. A nagykőrösi városi könyvtárban bő a választék. Csak­nem 21 ezer gyermekkönyvvel várják az ifjú olvasókat. Ké­pünkön: Szabó Irén könyvtáros a megfelelő olvasmány ki­választásában segít a gyerekeknek. , ITj. Fekete József felvétele zások velük növekednének. Pénz azonban erre is csak annyi van, amennyi az eredeti terv végrehajtásához kell. S ugyan kinek állna érdekében, hogy egy új lakónegyedbe úgy költözzenek be a lakók, hogy ne jusson hely minden gyer­meknek a bölcsődében, óvo­dában, iskolában. Jogos az az igény is, hogy legyen e város­részben megfelelő nagyságú és felszerelt bolthálózat, mű­velődési ház. Nem is szólva a legelemibb szükségletekről: a villany-, gáz-, távfűtővezeté­kekről, a közlekedésről. A járható út Kisebb városokban és város­sá fejlődő nagyközségekben a 15 éves lakásíejlesztési prog­ram megvalósítása során a legjárhatóbb út: a meglevő közösségi létesítmények növe­lése, bővítése. Sokkal olcsóbb egy iskoja vagy óvoda bővíté­se — akár kétszeres befoga­dóképességűvé is —, mint egy­két új intézmény építése. Nem is szólva arról, hogy az új — állami, társas- vagy csa­ládi házakból álló — lakóne­gyedben élőknek mindenkép­pen jobb, ha megmaradnak a város megszokott vérkeringé­sében. A korszerűbb lakásba költözés örömét nemegyszer megrontja a régi1 környezet, ismerősök, szomszédok iránti nosztalgia. Ahol lehetőség van rá, érdemesebb olyan helyre építeni az új házakat, ahol megmarad az állandó kapcso­lat a város — vagy leendő vá­ros — többi részével és lako­sával. Értendő ez úgy is, hogy a jövő, sőt a közeljövő lakásai­nak olyanoknak kell lenniük, hogy együtt maradhassanak bennük az egymást / követő nemzedékek. Családi otthon a fiatalabbaknak és — közvet­lenül mellette, vele egybeépít­ve, esetleg változtatható fa­lakkal — garzonlakás az egye­dül maradt szülőnek. Vagy más változatban, ahogyan az élet megkívánja. Ez már túl­mutat a mennyiségi gyarapo­dáson, a lakásszükséglet minő­ségi kielégítése ai cél. Változatos városképet Mindehhez helyi társadalmi összefogás is szükséges. Kisebb helyen, ahol szinte mindenki ismeri egymást, éppen nem el­képzelhetetlen, hogy a lakás­építés! terv végrehajtásába bekapcsolódnak személy sze­rint vagy családtagjaik révén érdekelt szakemberek, olcsób­ban végeznek el egy-egy mun­kát, azért, hogy annyival több jusson további lakások építé­sére. Segíti a tanácsokat az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, hogy a lakásépítés ezernyi gondja-baja között el­igazodjanak. Két füzetet ad­tak ki: Módszertan a hatodik ötéves tervidőszak lakásépítési területeinek kiválasztásához és a közműszükségletek felméré* séhez, továbbá Irányelvek a lakásépítés hatodik ötéves tervidőszakra szóló program­jának műszaki-gazdasági elő­készítéséhez címmel. Termé­szetesen mindez csak ajánlás, sok hasznos tanáccsal. A vég­rehajtás a helyiek feladata és felelőssége. A Típustervező Intézet a tervezésben segít. Remélhető­leg a következő években sike­rül megszüntetni azt a rossz gyakorlatot, hogy a sokféle típusból mindössze kettőt- hármat alkalmaztak, egyhan­gúvá téve a családi házas épü­letcsoportokat, amelyek pe­dig nagyon alkalmasak len­nének arra, hogy színesebbé, változatosabbá tegyék a vá­rosképet. Sok múlik tehát a tanácso­kon, hogy valósággá váljék a terv, az ország legnagyobb beruházása, amely közel öt­millió embernek hivatott új otthont adni. Várkonyi Endre SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT . Kézilabdában biztos győzelem Nk. Kinizsi—Tiszaföldvári Tsz SE ?2-9 (6-5). Nk.: Szabó — Várkonyi, Fejes, Fiilep (3), Podhonsziki (3), í). Kovács (3), Farsang (2); csere: Várkonyi (5), Bertalan (6). A Kinizsi az elején nagyon megfontoltan védékezett 'ás szemfüles gólok­kal 2-0-val kezdett. A vendégek csak a 11. percben érték el az első góljukat. A Kinizsi-sport- telepi NB Il-es férfi bajnoki kézilabda-mérkőzés első fél­idejében mindkét fél biztonsá­gi játékra törekedett. A véde­kezésben voltak jobbak a csa­patok,' és a kapusok is jól véd­tek. Szünet után a körösiek kiválóan védekeztek és gyor­sabb, ötletesebb támadásokkal ilyen gólkülönbséggel is meg­érdemelten győzték le élcso­portba tartozó ellenfelüket. A Kinizsi-sporttelepre ter­vezett hétközi Nk. Kinizsi— Honvéd Zalka SE (Gyöngyös) barátságos ■ férfimérkőzésre az NB II másik csoportjában sze­replő katonacsapat nem érke­zett meg. Diáklányok túrái A Nk. Gimnázium ország­járó diákkörének 16 leány tag­ja hatnapos, országos táboro­záson vett részt. A balaton- szemesi üdülőtáborból egyna­pos kerékpártúrát tettek meg Balatonvilágosig és vissza (60 kilométer). Ezután négynapos túrán vettek részt a Bakony- hegységben. Zirc—Gázaháza— Porvacsesznek—Zirc 38 kilo­méteres utat — amely élmé­nyekben gazdag volt —, gya­log tették meg. Veszprémben két fél napot műemlék- és vá­rosnézéssel töltöttek. A gimnazista diáklányok ősszel eddig már két közös összejövetelen vettek részt, városunk határain kívül. Kecs­keméten városnézésen voltak és jártak a miklöstelepi bor­múzeumban. A Budai-hegy­ségben a Farkasrét—Csillebérc —Makkosmária—Ságvári liget —Hűvösvölgy útvonalon ti­zenhatan 18 kilométeres gya­logtúrát tettek meg, ismeretei­kéi bővítve. Aszlalitenisz-hírek Sportotthoni megyei férfi asztalitenisz csapatbajnoki eredmények: Nk. Kinizsi 11.—Zsámbékt Tsz SK 11. 12-8. Győztesek: S. Tóth (3), Juhász (3), Varga B. (2), Bállá (2); S. Tóth—Varga B. (1), 'Juhász—Balia (1). Nk. Kinizsi ifi—Zsámbéki Tsz SK ifi 8-2. Győztesek: Ru- zsányi (3), Szakács I. (2), Iván (2) és Ruzsányi—Szakács I. (1). A Békéscsabai TASK—Nk. Kinizsi NB III-as férfimérkő- zást az egyik csabai sportoló országos serdülő bajnoki sze­replése miatt későbbre halasz­tották, S. Z. MAI SPORTMŰSOR Kézilabda Toldi-pálya, 15 óra: Nk. Tol­di—Pilis vörös vári Gimnázium; Cegléd: C. 203-as Szakmun­kásképző—Nk. Gimnázium, megyei középiskolás férfi visszavágó kupamérkőzés. Labdarúgás Tiszakécske: T. Coca-Cola— Nk. Kinizsi barátságos mérkő­zés. . Teke Temetőhegyi pálya, 17: Vo­lánbusz (Nk.)—Ceglédi Üt- tröszt KÖZGÉP C, megyei csapatbajnoki mérkőzés. Emműm Sztrogoff Mihály. Színes, szinkronizált, bolgár—olasz— francia—NSZK kalandfilm. Előadás kezdete: 4 óra. Mese habbal. Színes, magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom