Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

A képek szinte megszólaltak Hazai és külföldi turista­utak, kirándulások, országjá­ró barangolások során egyre gyakrabban találkozhatunk fényképerőgéppel, s a hozzá kellő tartozékokkal „felfegy­verzett” emberekkel, fiata­lokkal, idősebbekkel egyaránt. Népszerű kedvtelés lett a fényképezés — és fűzzük hoz­zá. hasznos is. Ismereteket kell szereznie annak, aki ön­állóan akar foglalkozni ezzel, szabad óráit erre szánva. Tért hódít a diafilm és a keskeny mozgófilmkészítés, is. Cegléden, a Kossuth Műve­lődési Központban öt eszten­deje, hogy megalakult a szí- nesfényképezők baráti köre. Rendszeresen találkoznak, szakmai ismereteiket együtt bővítik, tanulnak egymástól, s másoktól. Időnként kiállítá­sokon, rendezvényeken mutat­ják be műveiket. A napokban a legfrissebb diaképsorokból adtak ízelítőt a művelődési központban, népes vendégse­reg láthatta alkotásaikat. Ez­úttal öten szerepeltek, más­más témakört felölelő soroza­tukkal. Barna. Karolin az őszi ha­tárt járta, a Cegléd környéki táj szépsége ragadta meg, s késztette fényképezésre. Ke­resztúri Ferenc, a gyermekév jegyében állította össze ked­ves hangvételű diasorát. Kis- tamás Benő szeret utazni, vi­lágot látni. Szép felvételei most erdélyi útja során ké­szültek, a Gyilkos-tó környé­kén. Két diafilmsorozatot muta­tott be Nánási Iván. Az egyi­ken egy gólyapár életét örö­kítette meg tavasztól őszig, a másikon pedig a messzi ten­gerek partvidékének szépsé­gé^ hozta a filmkockák segít­ségével emberközelbe. Kaczur Pál múltat megőrző riportutakra vállalkozott, s fényképezőgépével az építé­szeti hagyományokat igyeke­zett megörökíteni. Egy-egy emléket rég volt épületekről, portákról, kerítésekről, ame­lyek hamarosan helyet adnak az újnak — vagy már adtak is — és csak képen élnek, vagy az idősebb generáció emlékezetében. Azok, akik ezúttal a ceglé­di bemutatón szerepeltek, már több alkalommal hazai és külföldi rendezvényekre is eljutottak, szereplőkként. Bizo­nyára a jövőben is így lesz. SzóRokversenysfl vetélkedtek A város középiskoláinak és szakmunkásképző intézeteinek diákjai a napokban szónokver­senyen vettek részt a Dózsa György középiskolai kollé­giumban. A nyolc versenyző két téma közül választhatott: a nemzetközi gyermekévről vagy egy évfordulóról kellett néhány perces beszédet tarta­niuk. Ügy látszik, miután ma­guk is fiatalok, a gyerekek vi­lága állt közelebb hozzájuk. A legtöbb szónok ezt a témát vá­lasztotta. A zsűri döntése nyomán • az első helyezést Bosznyai József, a Bem József Ipari Szakmun­kásképző Intézet harmadéves autószerelőtanulója érdemel­te. Második lett Sági Judit, a Kossuth Gimnázium negyedi­kes diákja. Harmadik helye­zett Bíró Ferenc, a Török Já­nos Mezőgazdasági Szakközép- iskola növendéke. A helyezet­tek és a részvevők oklevelet, könyvjutalmat kaptak. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES CEGL XXIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1979. OKTOBER 10., SZERDA Albertirsán , Januárban vizet ad a vezeték Jövőre kezdődik a bekötés Mintha máig tartaná magát az a hiedelem, hogy a víz, a levegő nem kerül pénzbe, pe­dig a víz eszmei és valóságos értéke megnövekedett min­denütt. A településeket egyre nehezebb jó minőségű, tiszta ivóvízzel ellátni. Vízműtársulások — Mikor lesz a faluban ivó­víz? — kérdezik egyre többen Albertirsán is. — A vltmű műszaki átadá­sát 1979. december 31-ig be­fejezzük — mondja Kőhalmi Mihály, a vízműtársulás veze­tője —, januárban már folyik az ivóvíz a közkutakból. A víztoronyban és a két tároló­ban összesen hátszáz köbmé­ter víz van, a lakosság folya­matos vízellátását három kút szolgálja. A víz minősége az előírásnak megfelel. Nincs utódja Nyugdíjban Is a kaptafánál Kocsér községben a cipész- mesterek megöregedtek, nyug- ' díjba mentek vagy meghaltak. • Hosszú esztendők óta Kocsé- ( ron egyetlen cipészmester dol- í gozik: Baloga Béla, aki a ! Dél-Pest megyei Lábbeliké- t szító Szövetkezet kocséri Kézil abdás-bravúr Németh bronzérme a kupán Kézilabda Az idén egyik legszebb ered­ményüket érték el a Ceglédi VSE kézilabdásai a megyei női bajnokság legutóbbi forduló­jában. Jó játékkal legyőzték az időközben magasabb osz­tályból több játékost igazoló Dunavarsányt, melynek csa­pata a második helyért küzd. Ceglédi VSE—Dunavarsány 8:6 (4:2) CVSE: Steffner — Gyöngyö­si, Bíró. Törőcsikné (4), Ben- csik (1), Türei (1). Körösztös (2). Csere: Szenczi. Dancsó. Ez a találkozó is igazolta, hogy sokat fejlődtek az utóbbi időben a ceglédiek, a fiatal együttes hazai környezetben mo*t már egészen jó teljesít­ményre képes. A vasutasok elsősorban jó védekezésükkel harcolták ki a nem várt győ­zelmet, s a támadásokban is taktikusak voltak. A sikerben nagy része volt Törőcsiknének, aki amellett, hogy gólokat do­bott, kikapcsolta az ellenfél legjobbját a játékból. A CVSE megérdemelten nyerte a szín­vonalas összecsapást. Jók: Törőcsikné, Bíró, Türei. Ifjúsági eredmény: CVSE—Dunavarsány 5:4 (3:1) Góldobók: Raj (3), Kovács, Farkas (1—1). Sakk A városi férfi csapatbajnok­ság őszi második fordulójában biztosan nyert a tavalyi baj­nok Lenin Tsz, s az őket leg­jobban megközelítő vasipari szövetkezet. A harmadik ösz- szecsapás nagy küzdelmet ho­zott és a járási hivatal várat­lan vereségével végződött. Eredmények: Lenin Tsz— PENOMAH 4:1. Vasipari Szö­vetkezet—CÁT 5:0, Vasutas Klub—Járási Hivatal 3:2. Asztalitenisz Óriási mezőny részvételével — melyben asztalhoz állt a teljes magyar élgárda is — Szolnokon rendezték meg az őszi szezon második ranglista­versenyét a Tisza Kupáért. A ceglédiek. Kudelich kivételé­vel, értékes minősítő- és rang­listapontokat szereztek. Né­meth párosban bronzérmes lett. Az ifjúságiak gyengébben szerepeltek a vártnál. A Szu­per Liga megnyerése után egyéni versenyeken továbbra is adósak az igazán jó ered­mények' elérésével. Felnőttek: párosban: 3. Né­meth—Kocsis II. (Ganz-MÁ- VAG). Némethék a legjobb négy közé jutásért nagy bra­vúrt hajtottak végre, 3:1 arányban legyőzték a BVSC világbajnok kettősét, Gergelyt és Takácsot. A Kriston—Mol­nár (Bp. Spartacus—Kilián FSE) páros ellen ugyancsak 3:1 volt az eredmény, de már az ellenfél javára. Párosban nem termett több babér a ceglédieknek. Egyéniben Karsai a legjobb tizenhat között Marossfytól (Bp. Postás) kapott ki. A fő­táblán. az első fordulóban Né­meth Molnárral találkozott, mindkét szettben csaknem vé­gig a CVSE játékosa vezetett, s mégis vesztett. Pátert Kris­ton biztosan győzte le. Vegyes párosban Németh ju­tott a legtovább. Vasvárival az oldalán1 a tizenhat közé vere­kedtek be magukat. Ott a női válogatott tagja. Urban E. re­mek játékával döntő részt vál­lalt legyőzésükben. Az ifjúságiak között Kottlár és Gyura már az első fordu­lóban búcsúra kényszerült, s Horváth is csak egy fordulót ment. A legjobb tizenhat kö­zött a Craiva tehetséges fia­taljával találkozott, akitől szín­vonalas csatában szenvedett vereségét. TÄr Kihelyezett segédedzői tan­folyam indult a városban. A foglalkozásokra járó harminc­négy leendő edző — labdarú­gás, birkózás, asztalitenisz, ké­zilabda, tollaslabda, teke és ökölvívó sportágakban — két­hetente. szombatonként talál­kozik. A Mészáros Lőrinc is­kolában helyi előadók irányi • fásával készülnek a vizsgára, majd a gyakorlati láborra. A szervezők bíznak abban, hogy ez a tanfolyam is elősegíti a, szakember-utánpótlást. U. L. részlegének egyetlen dolgozó­ja. Hiába próbálkozott évek óta tanulót felvenni, a cipész pályára nem jelentkeztek a fiatalok. Nemrégiben híre terjedt, hogy Baloga Béla betölti a 60. évei, és november elsejével nyugdíjba megy. A hírt a község lakosságának nagy ré­sze érthető aggodalommal fo­gadta. Nem lesz, aki a cipők kisebb-nagyobb hibáit kija­vítsa, pedig kevés embernek megy olyan jól, hogy a meg­hibásodott cipőt mindjárt el­dobja. A napokban ellátogat­tunk Baloga mester műhelyé­be, hogy a hír valódiságáról tudakozódjunk. A kis műhely­ben egy asszony azt pana­szolta, hogy alig használt ci­pőjének levált az egyik talpa. Eg’' tanyai parasztember ki­lyukadt csizmáját hozta. Egy kislány cipőjének letört a sar­ka. A mester, ígérete szerint, valamennyi lábbelit hamaro­san megjavítja. — Valóban nyugdíjba megy a mester? — kérdeztük. — Mi lesz akkor a sok javításra váró cipővel? — Itt az ideje, elmúltam 60 éves... De a munkát mégsem- hagyom abba. Elmentem Ceg­lédre, s megállapodtam a szö­vetkezet vezetőivel, hogy nyugdíjba^ megyek, ám nyug­díjasként tovább vezetem a kocséri cipészipari részleget. — A társulás tagjai kilenc­ezer forint hozzájárulást fizet­nek. Más településeken ez a hozzájárulás kevesebb, néhol lényegesen több. Miért? — A vízmű tervdokumen­tációja 1970-ben készült el, ezt a község akkori vezetői félre­tették, táján éppen a lakosság aktivitásának hiánya miatt. Ha az építkezést akkor el­kezdjük, most valamivel ke­vesebb lenne a .hozzájárulás összege. De tudnunk kell azt is, hogy Albertirsán 62 kilo­méter csőhálózat és egy har­minchét méter magas — öt­száz köbméteres — víztorony épült, ugyanakkor más telepü­léseken lényegesen kevesebb csőhálózatra volt szükség, esetleg a falu földrajzi adott­sága miatt, víztorony se kel­lett. A napjainkban alakuló víziműfcáirsulásoknál már 12— 14 ezer forint, a hozzájárulás. Fizetési kedvezmény — A lakóházakba mikor jut el a víz? — 1980-ban megkezdjük a vízvezeték bekötését a lakó­házakban is. Társulásunknak 3200 tagja van, továbbá 51 közület. Először természetesen a közül eteket, majd folyama­tosan a lakosságot is — éven­te 300—400 bekötést elvégezve — ellátjuk megfelelő ivó­vízzel. — Ezek szerint nyolc év alatt végeznek a bekötések­kel.? . ...rr ... — Igen, ha kérik. Hogy a bekötés anyagi terhein köny- nyítsünk — gondolva az ala­csony jövedelmű családokra —, az intéző bizottság felvet­te a kapcsolatot az OTP-vel. A bekötési díjnak — 2—3000 forint körüli összeg — csak a húsz százalékát kell letenni, a fennmaradó részt öt év alatt fizethetik vissza, akik e ked­vezményt igénylik. Hasznosítják — Mi lesz a megnövekvő szennyvízzel? — Véleményem szerint a beindulása után a legfonto­sabb feladatunk a csatornázás lesz, a szennyvíz elvezetése. Ezzel a vízzel — természete­sen megfelelő tisztítás után — a mezőgazdasági területeinket is öntözhetné'pk. — Jelenleg milyen munká­kat végeznek? — A víztornyot a napokban üzembe helyezzük, majd el­kezdjük a hálózat mosatását. — Nem említette azt a ku­tat, amelyik 34—35 fokos me­leg vizet ad. Mi lesz a sorsa? — A kút nem a vízmű te­rületén van, ezért nem szól­tam róla. Községünk vezetői már tárgyalnak a meleg víz h aszn osí t ásánaík 1 ehet őség éi ­ről. A ’helyi üzemek és a la­kosság segítségével — úgy gondolom — a jövőben föl­épülhetne egy strand is. .1 M. J. Tudományos tanácskozás Örvösek, gyógyszerészek napja rás igazgató főorvos és dr. Hüttl Tivadar főorvos tartot­ta. Ezek után, két szekcióban, ötven előadás hangzott el. Se­bészek. belgyógyászok, bal­eseti sebészek, gyermekgyó­gyászok, pszichiáterek, szülé­szek, gyógyszerészek olvasták fel dolgozataikat. Egy-egy részlettéma előadásainak el­hangzása után a résztvevők szót kértek, megvitatták a gyakorlati észrevételeket, tudo­mányos megállapításokat. A napokban tudományos ülés színhelye volt a városi tanács (díszterme. Az egészség- ügyi oísztály, a kórház igaz­gatósága és tudományos bi- j zottsága háromévenként ren- i dezi meg a ceglédi orvos és 1 gyógyszerész napot. Az idei rendezvényre a megyei, a váci és a nagykőrösi kórház­ból is érkeztek vendég elő­adók, résztvevők. A tudomá­nyos ülés fő témája az akut hasi katasztrófa volt. Kovács Károly, a városi ta­nács elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, majd dr. Hollósi Ildikó főorvos, az egészség­ügyi osztály vezetője nyitot­ta rneg a tudományos progra­mot. A bevezető előadásokat dr. Tengelyi Vilmos megyei főorvos, dr. Szabadfalvi And­Házról házra járnak Megkezdődött a tyúkoltás Megbízólevéllel a baromfiudvarban Időszerű állategészségügyi kérdésekről kaptunk tájékoz­tatást dr. Faith István járási­városi főállatorvostól. Eszerint az idei — baromfipestis elleni — védőoltás október elsején megkezdődött. Oltási kötele­zettség alá esik — a víziszár­nyasok és a galambok kivéte­lével — mindenféle baromfi (tyúkfélék, pulyka, gyöngy­tyúk, páva). Az oltás kötelező és díjtalan. Minden barorpfit be kell ol­tani, amelyet az oltás napján a ház udvarán találnak, füg­getlenül a tulajdonosok távo­labbi céljaitól. A baromfipes­tis elleni oltás még a legrövi­debb időn belül sem rontja az. oltott baromfi húsának fo- gyaszthatóságát. Az oltás nap­járól a tulaj donosokat értesí­tik. A jelzett időpontban a gazda vagy 'megbízottja kö­teles otthon tartózkodni, ba- romfiait az oltást végző meg­érkezéséig zárva tartani és az oltásnál segíteni. Azok a tulajdonosok, akik­nél az oltás — saját hibájuk­ból — meghiúsult, a főáilat- orvosi hivatal felszólítására kötelesek baromfiaikat öt na­pon belül a Gubodi utca 5. szám alatti élelmiszerhigiéniai laboratórium udvarába szállí­tani, bármely munkanapon reggel nyolc órára. Ennek a kötelezettségnek az elmulasz­tása szabálysértési eljárást von maga után, amely ötezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Megnyugtató tény, hogy eb- beft az évben az oltásokat a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola másodéves állategászségőr növendékei végzik, a körzeti állatorvosok irányítása és felügyelete mel­lett. Felszólításra minden diák felmutatja megbízóleve­lét. Kismotorok pótvizsgája A kismotorok pótvizsgája október 31-én lesz Cegléden a Vörösmarty téri KRESZ-park­ban. Ezen a napon reggel 7- től délután 5 óráig fogadják a város és a járás kismotor-tu­lajdonosait. A vizsgadíj a ko­rábban közölt összeggel azo­nos, csekket a helyszínen ad­nak a vizsgabiztosok. Széktámla A minap kissé groteszk képzettársításra vetemed­tem — a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceg­lédi gyárában járva. A gyáregységvezetővel mun­kájukról beszélgettünk, a javában tartó fejlesztésről, eredményeikről, terveikről. Faanyagból készült, hajlí­tott lemezeket mutatott nagy örömmel, látható büszkeséggel: íme, az új üzemrész terméke, a le­mezüzemé. Ügyes gépsorok és a gépek mellé ügyese- dett emberek segítségével széküléseket, széktámlákat, hólapátokat, finom ívben hajlított elemeket gyár­tottak — egy részét máris exportra. Az új termék iránt van máris kereslet, a gyártmá­nyoknak nagy jövője van. Az új üzemrészhez munká­sokat kellett toborozni, meg kellett ismertetni őket a technikai folyamatokkal, egyéb tudnivalókkal. Az export a népgazdaságnak jelentős hasznot hozhat, hazai szempontokat nézve pedig a bútorgyártáshoz ad segítséget, akár új utat nyitva. Mondom, groteszk kép­zettársításra vetemedtem. Eszembe jutott Madách Im­re csodálatos színműve, Az ember tragédiája — annak is a falanszter jelenete. Ebben a jelenetben egy vi­lágnagyság művész, felta­láló arra ítéltetett, hogy léte végéig széklábakat fa­ragjon. Keserűen panaszko­dott, sötét látomásokkal festve a jövőt. Itt a gyárban a mérnök gyáregységvezető és a mun­kások most büszkén mond­ják: széktámlákat készí­tünk. Hozzáfűzték azt is, hogy íme, mióta a gyáregység Ceglédre települt, ez az el­ső alkalom, hogy kiállító­ként megjelenhettek a Ceglédi ősz alkalmával rendezett ipari termékbe­mutatón. Eddig ilyenre nem volt példa. Mit hoztak volna — mondták —, hordódon­gát, szőlőkarót, gyalult desz­kát, vagy vasúti talpfát? A székelemek előtt ilyén áru került ki a kezük alól. Ezekhez képest egy szék­támla már-már műalkotás­számba megy. Említették azt is, hogy nemcsak a termékek fajtá­jának, minőségének, külle­mének kiválóságára törek­szenek, hanem a mindezek­kel foglalkozókról sem fe­ledkeznek meg. Megterem­tik a megfelelő munkahe­lyi körülményeket, kiala­kítják, erősítik a törzsgár­dát, az összetartó, jó kol­lektívákat. Aki tanulni sze­retne, mind többet tudni, az előtt nem lakatolják le a tudás várának a kapuját. Az ipari termékek bemu­tatóján. a többiek sorában valóban ott volt a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vál­lalat lemezüzemének né­hány terméke. A látogatók nem menték el előtte szenv- telenül. Örömmel üdvözöl­ték: lám, már ilyesmi is ki­kerül Ceglédről! Ilyesmi is munkát, -feladatot ad több tucat embernek. S a mun­ka magával hozza az alko­tás örömét. E. K. Növendékhangversenyek Zeneóra a művelődési házban Az alapoknál kezdik Az iskolai tanévvel párhuza­mosan Albertirsán a Móra Fe­renc Művelődési Házban meg­indult az érdeklődő fiatalok zenei oktatása. Ebben az év­ben is a hegedű és a zongora iránt a legnagyobb az érdek­lődés. Vannak közöttük kez­dők és haladók. Sok diák örö­mére a következő tanévben fúvós hangszerekkel bővül a választható tárgyak száma. Az érdeklődők már most je­lentkezhetnek. Közülük kerül­nek ki azok * fiatalok, akik az úttörő-fúvóssenekar tagjai lesznek. Jelenleg egész héten folyik a tanítás. Az egyik pedagógus, Murár Ildikó, egykor maga is ennek a zeneiskolának a nö­vendéke volt. A zenei alapo­kat, a szolfézst, Sebestyén Ré­temé tanárnő ismerteti meg a diákokkal. A zenei tudásról évente 2—3 alkalommal kon­certen adnak számot a növen­dékek szüleik előtt a művelő­dési házban. Az énekelni vágyó fiatalok és felnőttek körében — Fehér Balázsné tanárnő vezetésével — vegyeskórus alakú] még eb­ben az évben. Albertirsán so­kan szeretnék, ha a zenei élet még pezsgőbb lenne. R. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom