Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

i Sok silókukoricát kazlainak **i*--ä* **sár A Ceglédi Állami Tangazdaságban az idén a tervek szerint 2500 vagon jó minőségű silókukoricát takarítanak be. A képen: kazalba tömörítik a silókukoricát Apáti-Tóth Sándor felvétele A gyermekév Jegyében Szolidaritási gp Sás Szolidaritási taggyűlést tar­tott a nemzetközi gyermekév alkalmából a KÖZGÉP 2. szá­mú ceglédi gyárának Kilián György és Dózsa György KISZ- alapszervezete, az üzemi klub­ban. A fiatalok nagyon készültek az eseményre, vendégeket is hívtak: a csemöi általános is­kola és a ceglédi Földvári Ká­roly általános iskola úttörői­nek küldöttségét. A két iskolával hosszabb idő óta jó kapcsolatot tart fenn a gyári KISZ-szervezet. A kis vendégeket üdítő ital­lal, édességgel kínálták a kö­szöntő beszéd után, a játék és a daltanulás közben. Hasznos kezdeményezés Kapcsolatot keresnek a munkahelyekkel Pesti partnereket keres egy község. Ebben az ügyben leve­lez, szervez a nagyközségi ta­nács elnöke, Albertirsán. Előz­ményei vannak ennek az igye­kezetnek, s gyökere a megyei pártbizottság egy korábbi ha­tározatához nyúlik vissza, amely a fővárost körülvevő településgyűrű bejáró dolgo­zóinak körülményeit kívánja jobbítani. A bejárók helyzete szerepelt már a járási párt-végrehajtó- bizottság és a községi pártbi­zottság napirendjén, s ennek nyomán intézkedési terv szü­letett, amely élet- és munka­körülményeik javítását tűzte , célul. Ebben szerepel a kap­csolatok kiépítése azoknak az üzemeknek párt- és gazdasági vezetőivel, amelyekben a leg­nagyobb számban dolgoznak az albertlrsaiak. A település mun­kaképes lakóinak kétharmada, 3 ezer 600 ember naponta vo­natra ül, s legtöbbjük Buda­pest és lakóhelye között ingá­zik. Róluk kimutatást készítenek, amely számon tartja, ki hol dolgozik. A Hazafias Népfront azt méri fel, hogy a község- szépítésben kik járnak élen. Az áfesz az üzlethálózat kiépíté­sénél vegye figyelembe a be­járók igényeit. A gyermekin­tézmények bővítését saolgál-ja. hogy a Pesti út mentén egy épületet ötvon kisgyerme­ket befogadó óvodává ala­kítanak. Éz a munka a télen végbe­megy, s a tervek szerint feb­ruárban már fogadhatja la­kóit. •Fel adatként fogai mazód-o bt meg a bejáróik rendszeresebb és teljesebb tájékoztatása a község dolgairól, fejlesztési céljairól. A vasútállomási új­ságosbódé választékát is cél­szerű .bővíteni, találjon min­den utas érdeklődésének meg­felelő olvasmányt. A járdaépí­tést elsősorban a vasúthoz ve­zető utcákban kell szorgal­mazni. Arra sem árt ügyelni, hogy az eljárók munkából való kiesés nélkül intézhessék ügyeiket a hivatalokban. A következő tervidőszakban a pályaudvar korszerűsítésére, helyi autóbuszjárat beindításá­ra is gondolni kell. A nagy­községi KISZ-bizottságnak na­pirendjén szerepel a bejáró fiatalok helyzetének megvizs­gálása. A művelődési ház és a könyvtár az eljárók sajátos helyzetét figyelembe vevő programok kidolgozására ka­pott megbízatást. A tanácselnök levele 46 vál­lalati vezetőhöz szólt, s egy szeptemberi megbeszélésre in­vitálta őket, amelyet azóta már megtartottak. Húsz mun­kahely képviseltette magát, voltak, akik szermélyes megje­lenés helyett levelet küldtek, néhányon nem reagáltak a hívó szára. A megbeszélés így is sikeres volt. A község vezetői vázolták szándékukat: a jövőben sze­retnének rendszeres kapcsola­tot teremteni a gyárak, üze­mek, intézmények vezetőivel, mert a bejárók sorsa csak akkor fordulhat kedvezőbbre, ha összehangoltan keresnek megoldást az alapvető kér­désekben. A tanács elsősorban a gyer- m ekintézmények f en n t artási költségeihez való hozzájárulást kéri, s a tevőleges segítség- nyújtást sem utasítja el. Szí­vesen fogadják a különféle építési anyagokat, berendezé­si, felszerelési tárgyakat, a fel­újításhoz, egyéb’ munkákhoz a vállalati szakemberek közre­működését. Ilyen felajánlások már az első megbeszélésen el­hangzottak, s leszögezték, hogy hamarosan szocialista együtt­működési tervezetet készíte­nek. s a következő alkalom­mal azt szentesítik Miután a legtöbb albertir- saival a munkahelyi fórumo­kon lehet legkönnyebben szót váltani, a termelési tanácskozások lehetnek a községbeli gon­dok, településfejlesztési té­mák ismertetésének fóru­mai. Az otthoni társadalmi mun­kára a gyárban könnyebb mozgósítaná. A nagyközségi tanács ter­mészetesen nem csak kér, ha­nem ad maga is. A bejárók rászoruló gyerekei részesülnek az óvodai helyekből. Átvállal­ják az eljáró emberek politi­kai oktatásának megszervezé­sét és lebonyolítását. Akiknek hiányzik az általános iskolai végzettségük, azoknak a dol­gozók iskolájában lehetővé te­szik a nyolc osztály elvégzését. Intézkednek, hogy az alapellá­tást szolgáló üzletek nyitva tartása a vonatok menetrend­jéhez igazodjon. A művelődési programok összeállításánál is vegyék figyelembe a vidéken dolgozók igényét, érdeklődé­sét. Ily módon nemcsak a tár­sadalmi munkába, de a köz­életbe is fokozatosan mind több embert. bevonhatnak, s ennek a település társadalma látja hasznát. X. T. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD* XXIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM E> OS 1979. SZEPTEMBER 25., KEDD Szolgáltatások ma és a {ivóién Elméleti alapot adott a városrendezési terv vitását vállalja, az AFIT a sze­mélygépjárművekkel kapcsola­tos teendőket, a TIGÁZ a gáz­készülékek javítását és ellen­őrzését, a Pest megyei Szolgál­tató és Csomagoló Vállalat mosást, vegytisztítást, ruhaké­szítést. A kéményseprők a ké­ményseprést és cserépkályha- építést, a Városgazdálkodási Vállalat a lakótelep távhőellá- tását, az ingatlanközvetítést és a fürdő üzemeltetését. A nyom­da nyomtatványokat készít, a Volán 1/11. Vállalat és a Szöv- taxi a személy- és árufuvaroz- tatásban segít. Az Áfész költcsönzőbolját so­kan keresik fel és igénylik a gázpalack házhozszállítását is, amelyre szintén vállalkozik. Cegléden cipőipari, háziipari, faipari, vasipari és szolgáltató kisipari szövetkezet tevékeny­kedik. A magánkisiparosokról szól­va: észrevehetően növekedett a teljesítményük — ez létszám- emelkedés következménye is. ök a szolgáltatások értékének 20 százalékát adják. A ked­vezményekkel hosszú távra biztonságot, jó közérzetet tud­nak teremteni a kisiparosok körében. Javítani a technikai színvonalon kellene. Az állami és a szövetkezeti szolgáltatásokkal kapcsolatosan hangzott el: nem mindegy, mi­lyen a szakmunkát végző szé­Hangverseny, kiállítások Megnyílt a VI. Ceglédi ész Színes, mozgalmas, eseménydús napok Szombaton este a Kossuth Művelődési Központban Ránki Dezső Kossuth-díjas zongora- művész hangversenyével nyílt GAZDAISKOLAT ALAPÍTOTT I homoki művelés úttörője A CSEMŐI PER véres ve­rekedésekkel és a másik jó­szágainak elhajtásával évszá­zadokig tartott Cegléd és Kőrös között. Végül is a me­gye elunva a folytonos ki­szállásokat és hiábavaló íté­leteket, kettéválasztotta a pusztát, az északi részt Ceg­lédnek juttatta, a déli felét Kőrösnek. A múlt század nyolcvanas éveitől egy más­fajta vetélkedés kezdődött Csőmében a két város kö­zött, a gazdák egymással versenyezve telepítettek újabb és újabb szőlőket és gyümöl­csösöket a régi birkalegelő­kön. Túlnan Unghvári László és Végh Sándor százhatvan- százharminc holdas ültetvé­nyei ontották a jó bort adó szőlők mustját, innen B. Tóth Ferenc kétszáznegyven holdja. B. Tóth Ferenc zsellér 1845-ben született Nagykőrö­sön, Tanítói értelmes gondol­kodású, jól számoló gyer­meknek ismerték, ajánlották is a nagyhírű gimnáziumba, de a szülők szegénysége miatt a könyvek helyett a Eladó ház 250 négy­szögöl portával. Ceg­léd II. kerület Külső Magykátal út 6. szám. Pesti úton, a busz­megállónál 300 négy­szögöl hobbinak vagy gazdálkodásra alkal­mas bekerített telek, kúttal és 30 köbméter sóder külön eladó. Ér­deklődni : Cegléd, Má­tyás király utca 35. Általános és közép- iskolás diák történe­lem, magyar, iroda­lom, biológia korre­petálását vállalom Lédeczl Ferenc. Ceg­léd, Sas utca 32. 2700. Dolgozó nő egy gyer­mekkel bú'.orozott szobát keres. Válasz­levelet kérem ..Októ­ber 108 189” jeligére Hírlapkiadó Vállalat kirendeltségére Ceg­léd, Teleki utca 30. szám. Gyermektelen házas­pár üresen álló ház­részt vagy házat bé­relne. Címet , .Közös megegyezés 108 166” jeligére kérem a Hír­lapkiadó Vállalat ki­rendeltségére Cegléd, Teleki utca 30. szám Oj ház olcsón e'ad/S. Érdeklődni: Cegléd, Hét utca 36. Bútorozott szoba két főnek kiadó. Cegléd, Búvár utca 2. szám. Hálószobabútor el­adó. Cegléd, Alkot* kapát és az eke szarvát kel- leit a kezébe fognia. A ki­egyezés esztendejében feles kukorica!öldet fogott, majd bérletet váltott a karai ha­tárban. Vállalkozása bevált, bő terméséből öt évre előre ki­fizette az árendát. Űjabo vállalkozása a homoly- táji húsz hold föld volt, ame­lyet hátholdas örökségből és megtakarított pénzéből vásá­rolt. Ezt a kisibirtokot néhány év múlva eladta és sógorával közösen megvett Csemőben kétszáznegyven hold homokot. Eleinte óvatos lassúsággal, késeibb felgyorsuló lendület­tel indult a pusztaság szél­fútta talajnak meghódítására. A ceglédi részeken már díszlettek a szőlők és a gyü­mölcsösök. Ott a homokkal való birkózásnak hagyomá­nyai voltak. 1846-ban Szőke- halmán megkezdődött az ok­szerű gazdálkodás tanítása a Széchenyi kezdeményezte gazdaképző intézetben. Tan­gazdaságában a szántóföldi művelésen, a tehenészeten, »1 juhászaton, sajtkészítésen és ' dohánytermesztésen kívül lét­rehozták egy ezerhatszáz fá­ból álló törzsgyümölcsöst és egy tábla rajnai művelésű szőlőt. Az intézet gyümölcsfa- iskolájából ezrével indultak az oltványok a ceglédi határ­ba, a szőlővesszők az Ugye- rokba és az Irtványba. A szabadságharc bukása után a részvényesek meg­vonták támogatásukat, 1852- ben megszűnt a gazdaképző. De Cegléd Tanácsa nyomban létrehozott egy városi gyü­mölcsfaiskolát a Szőkehalmá- ról bejött Kránitz Ferenc ta­Elveszett zsemlye színű fehér elejű pe­kingi palotakutya, Kérjük a becsületes megtalálót, értesítse a tulajdonost. Cegléd, Aranysas bisztróban, ahol illő jutalomban részesül, _____________ El adó Cegléd, Fűtőház utca 23. számú ház. (Szűcs telep). Érdek­lődni lehet: délelőtt és szombat-vasárnap egész nap. meg hivatalosan az immár ha­todik Ceglédi ősz eseményso­rozata. A népes vendégsereget dr. Lakatos József, a városi tanács végrehajtó bizottsága titkára köszöntötte, méltatta a várható rendezvények jelentő­ségét, amelyek — mint mond­ta — bizonyára ismét hosszú időre maradandó élményt ad­nak a »város lakóinak és az ide érkező vendégeknek. A fiatal, Kossuth-díjas Rán- ki Dezső zongoraművész szóló­estje valóban a rendezvénysor gyöngyszeme volt. Mozart C- dúr szonátáját, Schumann C- dúr fantáziáját, Chopin g-moll balladáját és h-moll balladá­ját szólaltatta meg csodálato­san, egy közepes minőségű zongorán. A közönség soraiban igen sok\fiatal foglalt helyet — a jelen és a jövő zenebará­tai, a zeneiskola tanulói. A világhírű művész hangverse­nyét meghallgatni többen jöt­tek el a szomszédos települé­sekről is. A Ceglédi ősz rendező bi­zottsága és a városi- tanács vb művelődésügyi osztálya több ezer példányban bocsátott ki eseménynaptárt, amely a so­ron következő rendezvények­ről tájékoztat mindenkit. Esze­rint ezekben a napokban meg­tekinthető a Kossuth Múzeum­ban a Fa és környezet című kiállítás, a Rú'jgiczi úti párt­székház aulájában a Tájékoz­tatás és hírverés a vendéglá­tóiparban című reprezentatív kiállítás, a Kossuth Művelődé­si Központban a Ki mit gyűjt? című, bemutató. Vasárnap Vásár ASberUrsán Albertirsán október 7-én, vasárnap országos állat-, ki­rakodó- és autóvásárt tarta­nak. Vészmentes helyről, sza­bályszerűen kiállított állatkí­sérő lappal mindenféle állat felhajtható. / Tegnap, szeptember 24-én a ceglédi városi tanács ülésén a többi közt a lakossági szol­gáltatások helyzetéről és a táv­lati tervekről tárgyaltak. Sárik Jánosné, a termelés-ellátásfel- ügyeleti osztály vezetője hang­súlyozta: ez az előterjesztés csak kiindulópont, olyan fel­mérés. amely a jövő érdekében a jelen helyzet megismerését szolgálja. A szolgáltatások értéke országosan 8—12 százalék­kal nőtt az ötödik ötéves terv éveiben. Cegléden a tanácsülés 1975 szeptemberében foglalkozott a szolgáltatások helyzetével, és meghatározta a tervfeladato­kat. Az akkori értékelés ki­mutatta, hogy az anyagi lehe­tőségek szűkös volta miatt a színvonal nem emelkedett olyan mértékben, mint várták, tervezték, ahogyan kellett volna. Eredményekről, de ezek mellett még megvalósulásra váró tervekről is számot lehet adni. A város központjában, a piactér közelében elkészült az 1. számú szolgáltatóház. A 2. számú szolgáltatóház létreho­zását tanácsülési határozat hagyta akkor jóvá; az épület még nem készült el. Az AFIT- szervizt 1977-ben adták át rendeltetésének. Felszerelését, lehetőségeit tekintve el tudja látni a város és a környék igé­nyeit. A Szolgáltató Szövetke­zet könyvkötő részleget létesí­tett. A jelentés megállapította: még több vállalkozókedv, rugalmasság kellene né­hány új szolgáltatási for­ma bevezetéséhez. Cegléden állami és szövetke­zeti egységek, valamint a kis­iparosok foglalkoznak szolgál­tatással. Ez sok mindenre ki­terjed. A GELKA híradástech­nikai és háztartási kisgépek ja­mély képesítése, bérezése, mi­lyenek munkahelyi körülmé­nyei. Nem egyértelmű a veze­tők érdekeltsége a minőségi munkában és a szolgáltatás mennyiségének emelésében sem. A jövőben mindezekkel még többet kell törődni. Nem szabad megfeledkezni a kor­szerű eszközökről, a jó anyag- ellátásról és a vállalt határ­időkről sem. A fejlesztési elképzelésekről szólva elhangzott, hogy a hosszú távra szóló terv- készítéshez jó elméleti ala­pot adott a tavaly elfoga­dott városrendezési terv, amelynek az az alapelve, hogy Cegléden is a városközpontnak kell ellátnia majd a szolgálta­tásokat. Hasonló központi funkciót kap a város északi részén épült lakótelep, ahol a 2. számú szolgáltatóház készül. Ezek mellett hét alközpontban kell alapvető ellátásról gondos­kodni, felvevőhelyeket létesí­teni. Barkácsműhelyek, köl­csönzők létesítése szerepel az elképzelések sorában, amelyek a városlakók öntevékeny mun­káját segítik. A jövőben az építőipari javító és karbantar­tó tevékenységet is ki kell szé­lesíteni. Támogatni kell a la­kosság szolgálatában dolgozó kisiparosokat és a kisipari mű­ködési engedélyt kérőket. E. K. nár, kinevezett polgármester első intézkedéséről. A hetve­nes évek végén ide karült főkertésznek a bihardiószegi vinceliérképzőben végzett, majd a budai Entz-féle inté­zetet látogató Unghváry László, a későbbi európai hírű faiskolatulajdonos és sző­lész-borász. A ceglédi pél­dán okulva, B. Tóth Ferenc széthordatta homokbuckáit, föltöltögette a laposokat és betelepítette csemege-fajok­kal. Nyolc állandó szőlőmun­káiénak rendes lakást épí­tett és borának egy jókora téglapincét. Az első sikeres szüret után nagy táblákban létesített újabb szőlőültetvényeket, köztük asztalibornak valót is. Az utakat gyümölcsfákkal szegélyezte. Több mint tíz­ezer csemetét ültetett ki. Fa­iskolájában maga oltotta, sze­mezte a vadoncokat. de a gyümölcsfa nemesítésére mag­tanította munkásait és az ér­deklődő gazdaifjakat is. Ad­dig vasúton hozatta a kőbá­nyai sertéshizlaldákból a trá­gyát. most e célból egy öt­venhatökrös marhahizlaló is­tállót emelt. Ezután idegen­ből már csak kisebb mér­tékben vásárolt trágyát. Té­len, az ablakon kipárolgó is­tállómeleget fölfogta egy nagy tyúkketrecbe. Az abban ápolt hatezer tojótyúk karácsonyra és újévre ellátta friss tojás­sal a pesti piacokat. Örökké tevékenykedett. Telkesített, bozótot irtott, mélyített, egyengetett, épített, borházat, lakóházat. Szőlőjét, gyümölcsét kiállította, gyü­mölcsöt és bort szállított Európa nagyvárosaiba. Lon­don, Párizs, Varsó, Bécs és Berlin kereskedői a körösi Csemő termékeit árulták. Példáját sokan követték, az emberek kedvet kaptak a ho­moki telepítésekre. Idős korban sem lankadt munkakedve. Hatvanévesen újabb nagy válla’ko-ásba kezdett. Csemői telepét eladta Soós László rokonának és meg­vette a bokrosi csordalege­lőt. Paradicsomkerttá vará­zsolta ezt a páskomot. Ud­varházat épített, parkot ter­vezett. 1914-ben tizenketied- magával megalakította a városi Gazdasági Egyesületet. Végrendeletében százötvenezer koronát hagyott a körösi egy­házra, iskolákra, csecsemő- otthonra, népkönyvtárra, a gazdasági egyesület székhá­zéra, a rokkanttelep létesíté­sére. Agrártörténetíróink különös figyelemmel kutatják a ho­moki kultúra kezdeteit, tisz­telettel adóznak az úttörők­nek, akik a filoxeravészes időkben új ösvényeket vágtak a krízisből való kimenetelre. AZ ŰJ IDŐK méltó elis­meréssel adóznak Kőrös Kecskemét és Cegléd régi nagy embereine, a homok hő­seinek, akik a reménytelen buckákon és laposokon kin­csekre találtak és gazdaggá változtatták a parlagon heve­rő pusztaságokat. Török Já­nos, Kránitz Ferenc, Ungh­váry László, Csóltás József, Mathiász János és B. Tóth Ferenc emlékezetére iskolá­kat. intézeteket, városrésze­ket nevezünk el és emléktáb­lákat, szobrokat avatunk. B. Tóth Ferencnek, a hajdani zsellérnek, a homok hősének szülővárosa, Nagykőrös szob­rot állított. Hídvégi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom