Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

\ Káposztaszüret a gazdaságban A vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet 6. számú kertésze­tében rövidesek befejeződik a középkorai káposzta szedése. A budapesti Zöldért Vállalatnak is szállítanak. Barcza Zsolt felvétele A savanyítóban már nagyüzem van, készül a különlegesen jóízű kapros káposzta. Az alapanyagot a közös gazdaságból teherautón, tisztítva hordják a földekről a savanyítóba. Kiss Sándor felvétele Birkózás Országos verseny A szezon első országos ser­dülő kötöttfogású birkózóver­senyét rendezte meg Monoron a Pest megyei Birkózó Szövet­ség. Az aránylag kevés indu­lóval lezajlott versenyen a Cegléd, a Budapesti Vasas, a Túrkeve, a Záhony és a Mo- nori SE versenyzői vettek részt. Súlycsoportgyőztesek: 42 kilogramm Nagy (Túrke­ve), 45 kilogramm Szklibád (Záhony), 49 kilogramm Vá­mos (Záhony), 53 kilogramm Fórizs (Túrkeve) 2., Tóth J. (Monor), 57*kilogramm Gáli (Túrkeve), 62, kilogramm Stiaszni (Monor), 67 kilo­gramm Lakatos (Túrkeve), 72 kilogramm Rácz (Túrkeve), 78 kilogramm Kovács (Túrkeve), 78 kilogramm Balassa (Buda­pesti Vasas), 2. Juhász (Mo­nor). O. Gy. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta, Gyomron és Péteriben: központi ügyelet.: (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12. telefon: 26.) Maglódon és Ecseren: dr. Gábor Zsuzsanna. Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczii u. 10) Sülysápon és Úriban: dr. Saiss János (Úri). Monoron. Monorj-erdőn, Csévharaszton és Vasadon: Központi ügyelet: dr. Liptá'k Sándor (Monor, rendelőinté­zet). Üllőn: dr. Balázs László. Veesésen: ér. Túri István. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a iőtéri, Veesésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Bá­lint Ferenc (Üllő, Kossuth u. 16). Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 13 óráig a mono- ri, főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyele­tes állatorvos címén. v Munkásvonaton Vscsés, kertekaljai megálló. Szerelvényünk ezúttal két sín­pár közül azt választotta, amelyet Pest felé menet nem­igen szokott: a leszállási olda­lon levő sínpáron állt meg, amelyet a másik oldaltól fe­szülő drótháló kerít el. Akta­táskás, rohanó sereg szidja a MÁV-ot, amíg mászik-, körbe­keríti, rést keres, hogy idejé­ben felszállhasson. Testes, kö­zépkorú asszonyt sürgetnek a drótháló szakadt részénél: igyekezzen, mögötte még leg­alább húszán szeretnének a másik oldalra jutni. Fújtatva, mérgelődve, de fent van vé­gül mindenki. — Legalább bemondanák ilyenkor, hogy hová álljunk Várakozni! — méltatlankodik, arcát törölgetve a fénylő ve­rítéktől egy micisapkás férfi. — Ugyan, ki mondaná be? És mibe?! Nincs itt egy árva megafon sem, nem telik rá a MÁV-nak. Arra nem telik! — legyint egy borostás arcú férfi, s megereszt még egy halk szit­kot a foga közül. Vasutas- egyenruhában van. Ö már csak tudja...-f’ Zsúfoltak a kocsik. Kézről kézre jár az egyik fülkében az asszonyok között egy horgolás- minta. Esti Hírlappal zörögnek néhányan, olvasni nemigen le­het, sűrű a zaj, tülekednek a talpalatnyi helyet kereső fel­szállók. Az egyik kocsi peron­ján két lecsapható ülés, mind­kettőt egy fiatalember foglalja el. Körülményesen kipakol vi­harvert táskájából, fekete kö- téses könyveket vesz elő, s mit sem törődve a körülötte zajló élettel, összekulcsolja a kezét, maga1 elé mered, néha belelapoz valamelyik könyv­be... Alighanem imádkozik. Ezt elég látványosan teszi, széles gesztusokkal, szemfor­gatással, erősödő mormogással. Vecsésnél nagyot rándul a szerelvény, pedig a menetrend szerint ennek a vonatnak itt nem kellene megállnia, mégis vesztegel néhány percet. Ez elég is arra, hogy valaki be­lökje kintről az ajtót, fel­dobjon egy jókora nylonzsákot, tele kenyérdarabokkal s fel­szuszogjon a csomag után ő is. Senki nem szól. A mormoló fiatalember azonban felkapja a fejét. ' \ — Hé, itt nem érvényes a felszállás! — Nem? Aztán miért? — kérdi a nylonzacskós. — Mert nem. Úgyhogy szálljon csak le, amíg állunk. — Majd a kalauz eldönti. Addig maradok, ha nincs elle­ne kifogása. — A kalauz?! Tudja maga, hogy a kalauznál mennyivel fontosabb funkciót töltök én be, ott fent? — sokafcmondóan MONOMIDtn XXI. ÉVFOLYAM. 204. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Még egyszer az óvodákról Kiket részesítenek előnyben? Beszélgetés Kiss György vh-fitkárral Valamennyi monori óvoda ablakában kint van a gépelt névsor: kik azok a gyerekek, akik — amikor a nagycsopor­tosok átballagnak az iskolákba — elfoglalhatják helyüket ,a gyermekintézményekben, s kik maradnak ki megint a „szerencsések”, az „irigyel­tek” közül? Lapunkban is beszámoltunk már róla, hogy az óvodai felvételi kérelme­ket bíráló bizottságnak egy teljes, hosszú munkanapjába került, míg a környezettanul­mányokkal, javaslatokkal támogatott kérelmek közül kiválogathatta a legalaposab­bakat, legjogosabbakat. Ám ezzel az óvodaügyek­nek korántsincs vége. A jö­vő hét elején összeül a fel­lebbezéseket bíráló bizottság is — fellebbezés ugyanis bő­ségesen akad. Ki írásban, ki személyesen panaszolja a nagyközségi tanácsnál és sok egyéb fórumon: nem tud be­lenyugodni, hogy gyermeke nem kerülhet óvodába, s nem érti, miért éppen az övé nem. A hangnem is változó, a sze­líd könyörgéstől a legváloga- tottabb szitkokig mindenféle akad az illetékes, vagy illeté­kesnek vélt ügyintézők szo­báiban. Szerkesztőségünkben is sokasodnak a panaszok és a nevek. Segíteni szinte le­hetetlen. Hosszú névsor Kiss György, a nágyözségi közös tanács vb-titkára vas­tag, regiszteres füzetet nyi­tott az óvoda, és bölcsőde­ügyek feljegyzései számára. Jócskán telnek benne az ol­dalak. Egy lapon hosszú név­sor. a története sem minden­napi: anyuka rontott be dúl- tan az irodájába egyik reggel, s felsorolta azok nevét, címét, akiknek gyereke szerinte tel­jesen illetéktelenül került be az óvodába felvettek közé, bezzeg az övé kimaradt! Be­csületsértésekkel értek fel a vádjai. — Az általa diktált névsort mindenesetre felül­vizsgálták. A vádak alapta­lannak bizonyultak. — Minden esetben igyek­szem megmagyarázni, hogy emeli mutatóujját a mennye­zet felé a fiatalember, s hogy még hatásosabb legyen, rá is bólint vagy háromszor. Mintha ritkulna körülötte a levegő. Elégedett. A nylonzsák és gaz­dája marad ugyan, ő mégis, fontossága teljes tudatában mormolhat tovább. ★ — Szabad? — kérdi a Kő­bánya-alsón- felzúduló tömeg­ből egy, aki legelőször vette észre az üres illést. Lehuppan, lábait a szomszéd ülés alá nyújtja, becsukja a szemét, s mielőtt továbbindulnánk, már alszik is. Horkol, s mit a zsák, veszedelmesen dőlni kezd, bal­ra. Egyenesen az ölembe. Ott kényelmesen elhelyezkedik, s tömény cseresznyepálinkát le­hel. Némi részvéttel derülnek a körülállók. Ébresztgetni pró­bálom, kopogok a vállán, s már azt latolgatom, hogyan reagálna egy kisebb pofonra, amikor hirtelen felébred. — Bocsánat... — motyogja, s újra egyenesbe kerül. Vagy öt percig. Akkor aztán megint dőlni kezd, megint egyenest, az ölembe. Ötször-hatszor megismétlődik a jelenet, már kezdek hozzászokni, amikor azt kérdi társától a szemközt ülő fiatalember: — Te, ez a „biharos”, ezen biztos van büfékocsi. Hozzak cigit? Vagy sört? A sör szóra megéled megint a szomszéd. Kapja magát, el­indul. Vagy sört keres, vagy kispárnát.., Koblencz Zsuzsa lehetőségeink rendkívül be­határoltak. Ismeretesek már a számok: a monori ' tanács te­rületén működő nyolc óvoda nyolcvanegy megüresedő he­lyére ,409-en jelentkeztek. Ezért határoztunk úgy, hogy minden lehetséges módon megpróbáljuk növelni a he­lyek számát, csoportok kerül­nek például a művelődési ház­ba, amíg a volt szülőotthon helyén átadhatjuk a 75 helyes óvodát, s a Katona József ut­cába is huszonöt kisgyerek kerülhet. Akik megérdemelték A társadalmi bizottság — melynek tagjai a pártalap- szervek, a helyi népfrontbi­zottság, a nőbizottság tagjai és a tanácsi ügyintézők vol­tak — egyenként bírált el minden kérelmét, de utólag felszólítottuk a környezetta­nulmányokat készítő óvónő­ket is: vizsgálják felül ezeket a tanulmányokat, s ha szük­séges, — mert hiszen mi sem vagyunk tévedhetetlenek — módosítani kell az eredeti helyzeten. A döntéseknél elsősorban a veszélyeztetett nagycsaládo­sok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők. sorkatonai szolgálatot teljesítő apa, a fiatal házaspárok, valamint az intézményeinket anyagi és egyéb módon támogató helyi vállalatok élveztek elsőbbsé­get. Néhányan nem érzik ter­mészetesnek, hogy két, azo­nos adottságokkal induló csa­lád gyermeke közül nyilván­valóan arra esett a döntésünk, akinek szülei időt és fáradtsá­got nem kímélve, az első hívó szóra siettek, és sietnek bár­mikor szocialista brigádjukkal a segítségünkre, legyen bár szó olajkályhák javításáról vagy parkosításról. — Jó- lenne ott tartani, ha magától értetődő lenne: aki beíratta a gyermekét valame­lyik óvodába, azt ott fel is veszik. Ám ez még a jövő. Egyelőre osztunk, szorzunk, csoportosítunk és áthelyezünk, s minden erőnkkel azon igyekszünk, hogy növeljük a helyek számát. Megértést kérnek Az ideiglenes — a művelő­dési házbeli — óvodákban, s nyékben is teljes erővel zajlik a munka, hogy mielőbb fo­gadhassák az apróságokat. A tanács várja képesített óvó­nők, képesítetlen, érettségi­zett fiatalok és a technikai feladatok ellátásához kedvet érzők jelentkezését, hogy a személyi feltételeket is ma­radéktalanul' biztosítani tud­ja, s türelmet, megértést kér a szülőktől. Különösen azok­tól, akik a körülmények, a lehetőségek teljes ismerete nélkül, szinte nap mint nap minősíthetetlen hangnemben támadják a vétlen tanácsi ügyintézőket... K. Zs. Nincs újság? Hosszú sor kígyózik a ve^ csési vasútállomás trafikja előtt. Mindennapos jelenség ez, a fővárosba ingázók a vo­natindulás előtt veszik meg az újságokat, forró feketekávét, cigarettát. A forgalmista vo­natérkezésre vonatkozó han­gosbemondói közlésére meg­ritkul a, sor, de maradunk né­hányan, akik az újság vásár­lása miatt még türelmesen vá­rakozunk. Az előttem sorbanállók kö­zül két munkásnő is Pest me­gyei Hírlapot kér, de hiába. Elfogyott. Ez a jelenet immár két hete ismétlődik, de a reg­gel 6 óra utáni vonatokkal utazók véleménye szerint régi megoldatlan probléma a tra­fik Pest megyéi Hírlappal való ellátása. Megkérdeztük Puplics Já- nosne elárusítói', miért nem le­het kapni lapunkat? — Már elfogyott — volt a válasz. s — Miért nem rendelnek töb­bet? — Kedden 35 példányt, egyéb napokon 20 példányt kapunk. Azért nem növeljük a pél­dányszámot, mert nem akar­juk visszaadni. A lakosság, szűkebb pát­riánkból, a monori járásból az érkező információkat igényli, ezzel szemben a vonattal na­ponta ingázó mintegy 3—i ezer embernek 30 darab lapot rendelnek. — Ki érti ezeket az arányo­kat? % — Kolléganőmnél, Horváth Sándornénál is reklamáltak már a vásárlók — mondja a fiatal elárusító. — Akkor miért nem emelik a megrendelt mennyiséget? A válaszra azóta is várok, de hiába. Vajon hányszor kell még a velem együtt sorba ál­lóknak elmondani a megszo­kott kérdést a vecsési állomá­si trafik előtt: miért nincs Pest megyei Hírlap? O. K. Közösen - az első szóra Megszépültek a nyári szü­net alatt a monori óvodák. Különösen a Dózsa György út- cai régi épületre fért rá a fel­újítás, mállottak, omlottak már intézmény kapuját. A helyi Gelka-szerviz Béke és Fidel Castro szocialista brigádja az az első hívó szóra indult se­gíteni s a szakipari munkákat az öreg falak. A munkában i Rakita Andrea, Burján Attila szerencsére nem csupán a gondnokság által biztosított anyagiak jelentettek segítséget. Az idén, mint már- eddig is sok alkalommal, a szülők tár­és Szabó Csaba édesapja vé­gezte, időt, fáradságot nem kí­mélve. Nekik is köszönhető, hogy korszerűbb világítással, sadalmi munkafelajánlása is. egeszsegesebb környezetben hozzájárult ahhoz, hogy idő- | tölthetik napjaikat az új óvo- ben nyithassák ki a gyermek- j dai évben a gyerekek. Tanácsrendelet-tervezetek ... . . ... .... • Korlátozzák a szeszesital-fogyasztást Több rendelettervezet ké­szült el a napokban a mo­nori nagyközségi közös tanács­nál, ezek a szeptemberi ta­nácsülés elé kerülnek majd megvitatásra, jóváhagyásra. Ezek közül különösen közér­dekű és fontos a közigazgatá­si területen lévő utak. utcák, ingatlanok elnevezéséről és számozásáról, s a szeszes ital fogyasztásának közterületen és egyéb helyeken való korláto­zásáról alkotott rendeletterve­zetet. Az első rendkívül aktuális, hiszen hamarosan befejeződik a járási székhelyen az új ház­számtáblák elosztása, értéke­sítése. A helyszíni szemlék, az államigazgatási kiszállások so­rán bebizonyosodott, hogy a a készülő gyermekintézmé- nagyközség és a csatolt község, Történet a jószívű tolvajról Több mint egy éve ellopták, jó állapotban lévő, előírássze­rűén felszerelt Csepel kerék­páromat. Csak egy „pillanat­ra” hagytam lezáratlanul. A monori Sorompó presszóban süteményt vásároltam. A ke­rékpáromat odatámasztottam a falhoz és bementem az üz­letbe. Amikor kijöttem, a ke­rékpáromnak hűlt? helyét ta­láltam. A lopást bejelentettem a rendőrségen, azzal a tárgyi­lagos önkritikával, hogy bi­ciklim eltűnésének én vagyok az oka. Aztán vártam. Mit tehet­tem? Már-már lemondtam hű­séges paripámról, amikor egy reggel csoda történt. A kerí­tés mellett ott láttam szere­tett kétkerekűmet — levetkőz­tetve. Csupaszon állt, nyereg, dinamó, lámpa, láncvédő nél­kül. Mégis felismertem, mert pár évvel ezelőtt eltört a vá­za, hegeszteni kellett, ott a nyoma ma is. Most gyógyítgatom, s azon tűnődöm; vajon egyszer, egy csomagban, a hiányzó alkatré­szeket is visszahozza-e kapum elé a jószívű tolvaj? H. J. Vasárnapi futballmérkőzések Megyei bajnokság: Sülysáp —Dömsöd, Űri, 15 óra 30 perc. Kartal—Pilis, Kartal, 15 óra 30 perc. Az ifjúsági mérkő­zések 14 órakor kezdődnek. Monor—ceglédi járási ösz- szevont bajnokság, 1. osztály: Üllő—Monor,* vezeti:. Gavló (partjelző: L its), Gyömrő— Gomba. Papp M. (Maros), Pé­teri—Karatetétien Hörömpö János (Sárosi), Vecsés—Cegléd- az ifjúsági csapatok 14 óra- bercel Koronczi (Csányi F., I kor lépnek pályára. Trencsényi), Nyáregyháza— Dánszentmiklós Sülé (Mészá­ros Gy.), Törtei—Mende Lus­ták (P. Szabó, Bálint), Albert- irsa—Nagykőrös Ágoston (He­gyes I., Hegyes Gy.), Abony— Maglód Szuda (dr. Csenki, Fe­kete Gy.). Valamennyi felnőtt találko­zó 15 óra 30 perckor kezdő­dik az elöl állók otthonában, Péteri rendezettsége sok kí­vánnivalót hagy maga után. A szakigazgatási szerv májusban elvégezte az utak, utcák felmérését, az ingatlanok számozását, s azóta folyamatosan új, üt­és utcanévtáblákat, ház­számtáblákat helyeznek ki A rendezettséget szolgálja a rendelet, amely Monor, Mo- nori-erdö, Péteri kül-és bel­területi településeire — tehát a lakott és lakatlan terüle­tekre, tanyákra — egyaránt vonatkozik, s az egységes, könnyen áttekinthető, a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő elnevezések, számozások megvalósítására törekszik. Tanácsrendelettel kívánja szabályozni Monor nagyköz­ség közös tanácsa, a tervszerű és sokoldalú alkoholellenes küzdelem­hez csatlakozva, a köz- igazgatási területen lévő közterületeken a szeszes ital fogyasztását. Tilos szeszes italt fogyasztani az üzletek környékén, a mun­kahelyek, az autóbusz-pálya­udvar, a MÁV-állomás és az SZTK-rendelőintézet környé­kén, a monori Kossuth Lajos utca központi részén, a Marx ligetben — sorolja a rende­lettervezet, amely a tanács­ülés által megszavazott idő­pontban lép érvénybe, s meg­szegői súlyos pénzbírsággal sújthatok. ___________ K­Sz emélyi számok Javában tart járásunk közsé­geiben is a személyi számok kiosztása. Sajnos, a lakosság egy része semmibe veszi a ta­nácsok kiértesítését, mert nem abban az időben jelennek meg, amikor hívják őket. A tanácsok vezetőinek, dol­gozóinak kérését tolmácsol­juk, amikor arra kérjük a lakosságot, hogy abban az időpontban jelenjenek meg, amikorra hívják őket. Csak így lehet elkerülni a zsúfolt­ságot, s a szervezett munka is így biztosítható folyama­tosan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom