Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-05 / 207. szám
Kiállítások, előadások Értékeink megbecsülése A város üzemeiből, intézményeiből meghívott kultúrfelelö- sök a minap tartott tájékoztatón a helytörténeti gyűjtemény terveiről is értesülhettek. Polónyi Péter, a gyűjtemény vezetője elmondta, hogy a múzeumi hónap alkalmából három új kiállítás nyílik. Az egyik a lakáskultúrával foglalkozik majd, fényképeken mutatja be a Gödöllő környéki régi parasztházak berendezését, s átvezet a mai, lakótelepi lakásbelsőkig. A felvételeket már elkészítette a helytörténeti gyűjtemény vezetője. , Ezt a kiállítást a gödöllőiek együtt rendezik az aszódi Petőfi Múzeummal, először ott nyílik meg a tárlat, s ezután kerül a városba. Betétként tárgyakat is bemutatnak, ez a kiállításegyüttes a Népművészet a modern lakásban címet viseli. 4 A másik újdonság Vankóné Dudás Juli műveiből áll ösz- sze, s a galgamácsai gyermekek hajdani és mai világáról tudósit. Október végére is marad esemény, ekkor nyílik a Cigánylakosság helyzete Gödöllőn és környékén című kiállítás. Amint az a tájékoztatón elhangzott, a Képek a régi Gödöllőről című kiállítás, amely már öt városi üzemet megjárt, s jelenleg a Városgazdálkodási Vállalatnál tekinthető meg, a múzeumi hónapban az Agrártudományi Egyetemen vendégszerepei. A helytörténeti gyűjtemény felajánlotta, hogy a két új, fényképanyagból álló, valamint a tavaly rendezett Magánlakásépítés és a járás népi műemlékei című kiállításokat is az érdeklődők rendelkezésére bocsátja. Arra is vállalkoznának, hogy a város történetéről, múltjáról tartsanak előadásokat. De nemcsak a múzeum jelenik meg az üzemekben, szövetkezetekben, a fordítottjára is számos lehetőség nyílik. így például múzeumbarát köröket lehetne szervezni, s ezeknek a tagjai bekapcsolódhatnának a gyűjtőmunkába, a források felkutatásába, s maguk is krónikákat, tanulmányokat írhatnának. Ráadásul nemcsak a múlt emlékeiről van szó; a jelent is meg kellene örökíteni, a város, az üzemek, intézmények mai képét, munkáját. Erre szolgál az a Gödöllői képeskönyv is, amelynek kiadását jövőre tervezik. Akárcsak annak a kiállításnak az elkészültét, amelyik a gödöllői járás tájházait, falumúzeumait mutatná be a városi embereknek. Sokszor indulnak országjárásra a szocialista brigádok tagjai, a családok, a baráti társaságok, s nem is sejtik, hogy milyen nagyszerű látnivalók mellett mennek el, itt, a mi saját vidékünkön. Ezeknek a bemutatását tervezik a helytörténeti gyűjteményben. Ötletekről is beszámolhatunk. Polónyi Péter elmondta, hogy a TIT-esek, a múzeumi emberek tapasztalata szerint az üzemekben tartott előadások legtöbbször kevés érdeklődőt vonzanak. Hogy miért, az hosszabb elemzést igényelne. Az viszont biztos, hogy az iskolákban lenne közönség, hiszen ezek az előadások másfélék, mint a tanórák, r-em a kötelező anyagot tartalmazzák, s a fiatalok egyébként is kíváncsibbak a körülöttük levő világra. A bökkenő csak az, hogy az iskoláknak nincs pénzük erre. Mi lenne viszont, s ez volt a javaslat, ha az üzemek iskolai patronálásuk keretében állnak az előadások költségeit? Pécel Felújított nagyterem Brigádok vállalták Egész éven át sokféle program színhelye a péceli Szemere Pál Művelődési Ház. A közelmúltban, amikor egy kis szünetet tartottak, felújították a ház nagytermét. A helyi tanács 30 ezer, a művelődési ház saját bevételéből 12 ezer forintot költött a belső tatarozásra. Üj függöny is került a régi helyére. A függöny elkészítésében társadalmi segítséget is kaptak a Vegyesipari Szövetkezet szocialista brigádjaitól. A kárpitosrészleg Vörösmarty brigádja csaknem 20 ezer forintot érő társadalmi munkával készítette és szerelte fel, míg az Asztalos János szocialista brigád a függöny karnisait készítette el. e munka értéke körülbelül tízezer forint. TANGAZDASÁG. Színben a konzervált erőgépek A kombájnosok, aratók alkalmi brigádjai szétszéledtek. A legtöbben újra traktorra ültek, vagy szerelőműhelyben teszik amit ezek a napok követelnek tőlük. A néhány hete még gabonát faló arató-cséplőgépek is gépszínben vagy gépudvarban várják a következő idényt. Ilyen kép fogadott a gödöllői Tangazdaság kartali kerületében is, ahol huszonhárom szovjet gyártmányú kombájnnal arattak a nyár közepén, mostanra viszont valamennyit „konzerválták", mondja Kiss András üzeme! őmémök. — Az aratás befejezésekor alaposan letisztítottuk a kombájnokat, gőzmosóval zsírtalanítottuk felületüket, majd mielőtt végleges tárolási helyükre kerültek, a korrózió elleni védelmet segítve, Korrolard típusú anyaggal fújtuk le acél- szerkezeteiket. Konzerváltuk a nagy értékű gépeket, hiszen a tavaszi nagyjavításig már nem nyúlunk hozzájuk. Közben még egy fontos tennivalónk volt. A szervizműhely.és a kombájn vezetőjének jelenlétében gépenként elkészítettük a hibafelvételi jegyzőkönyvét, így mostanra már tudjuk, hogy a nagyjavításig milyen alkatrészeket kell föltétlenül beszerezni, megrendelni. Évek óta ezt a gyakorlatot követjük. Amióta emlékszem, műszaki hiba miatt nem volt jelentősebb állásidő aratás közben, s a gépszemle előtti nagyjavítás is zökkenőmentesen zajlott mindig — mondta Kiss András. Az arató-cséplőgépeik javítását április 15. és június 2Ő-a közé ütemezték. A kerületben nincs kukorica, így gépeik adMost is időszerű Tegyük szebbé városunkat Kora reggel. Sokan úton vannak már, sietnek a munkahelyükre. mások bevásárolni, vagy éppen haza. A Park étterem előtt jól öltözött férfi a virágágyat ássa és gereblyézi. Hozzálépek és kérdem, ön az üzlet kerti munkása? — Nem, én az üzletvezetőhelyettes vagyok, és máris megtoldja; — Nálunk kollektiven gondoskodunk a rendről, tisztaságról és a csinosításról. — Meglátszik, jegyzem meg. Az SZTK előtt a zöld gyepet gereblyézi kaszálás után egy nyugdíjas férfi. Minden reggel kinn szorgoskodik, példás rend nemcsak bent. hanem a kis parkban az épület előtt is Ezért is csak dicséret jár. A Szabadság úton haladok célom felé, a vágányon egy HÉV-szerelvény halad el mellettem, a gaz a kilincseket veri. Ilyen gazos még nem volt a HÉV-vonal, állapítom meg. Az illetékesek szerint még tavaly elromlott a permetezőjük és nem tudtak vegyszeres gyomirtást végezni. Ha most értékelnék a városban a rendet és tisztaságot, sok magánszemély és közület kapna dicséretet, de sokan elmarasztalást, az utóbbi ezek közé tartozik. Olvassuk el ismét a tavaszi felhívást, melynek léhyege: tegyük szebbé városunkat! Csiba József dig pihennek. Ami pedig a hibafelmérésben mutatkozó gyorsaságukat illeti, ez a tangazdaságiak előrelátására mutat. Ha csak azt nézzük, hogy a javításig van idejük gondoskodni a pótalkatrészekről, ez egyenes következménye annak, hogy amikor a szerelők munkához látnak, tevékenységük hatékony lehet, hiszen nem kell alkatrészekre várniuk. A szerelők hozzáértésén túl ennek is szerepe van abban, hogy a tangazdaság kartali kerületében az egy kombájnra jutó átlagos nagy- javítási idő az SZK—5-ös kombájnok esetében 120, az SZK—3-asoknál mindössze 110 óra volt. F. I. Kistenyésztőknek Takarmányokat is árusítanak a túrái Galgavidéke Áfész valkói felvásárlótelepén a hely. beli kistenyésztőknek. Takarmánykeverékekből, tápokból 10, a szemes terményekből 5 vagonnal értékesítettek már az idén. A PEST MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 5., SZERDA Tovább épül a kórház Hasznosítják a tapasztalatokat Már gyógyult emberek tá voznak a kerepestarcsai kórházból, amely a tervezett öt év helyett három év alatt felépült. A három generálkivitelező egyikeként a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 11-es munkahelyi főépítésvezetősége, illetve ennek elődje, a 12-es, 74 millió forint értékű munkát végzett itt. Az átadás óta eltelt idő módot ad az összegezésre, a tapasztalatok ismertetésére. Hogyan látja a munkát ma Karikás István főépítésvezető? Első kapavágás — Az első kapavágást 1975 márciusában tettük, a munka a durva tereprendezéssel kezdődött. Később mi építettük a kórház és a hozzá csatlakozó lakótelep összes közművét; a víz- és gázvezetékeket, a csatornákat, a locsolóvíz hálózatát, a távfűtést, valamint elkészítettük az út- és járda- hálózatot. Végül a terepet is rendeztük. Műtárgyakat is építettünk: 1200 köbméteres víztároló medencét, tűzivíztáro- lókat, gyalogos aluljárót, hogy csak a legfontosabbakat említsem. — Jelentős munka volt a korábbi 3-as főközlekedési út elterelése — kapcsolódik a beszélgetésbe Hajdú Béla, aki hosszú ideig technikusa volt kerepestarcsai építkezésnek — Hányán dolgoztak ezeken az építkezéseken? — Általában ötvenen-hat- vanan, az utolsó évben néha százan is. A munka oroszlán- része a Gulyás- és az Ungi- brigádoknak jutott, de szombaton és vasárnap a gödöllőiek egyik kollektívája, a Boda- brigád is gyakran átrándult Kerepes tárcsára. Akadályok — Milyen akadályokkal kellett megküzdenie a főépítésvezetőségnek ? — Az elején minőségi kifogások voltak. Egy vezetékszakaszt például csak másodszorra sikerült megfelelően lefektetni. De az utolsó két évben már nem voltak jelentősebb problémák a gép- és anyagellátásban. Ez a belső átcsoportosításoknak volt köszönhető, ami viszont gyakran más munkák rovására ment. Kevés volt a szakmunkás és a műszaki irányító is. — Külső nehézségek? — Mint minden nagyobb építkezésen, itt is azzal küszködtünk, hogy nem állt a rendelkezésünkre folyamatosan a munkaterület. Egy hónap alatt kellett megépítenünk egy 700 méteres utat, hogy megkezdődhessék a 210 lakás házgyári elemeinek szállítása. •Ezért külön köszönetét kaptunk. Többszöri tervmódosítás is nehezítette a munkánkat. — Minek köszönhető mégis, hogy a kórház rekordidő alatt felépült? Mogyoródi évszázadok A tanulmány és szerzője Egy éltes korban levő ember könyvet írt szülőfalujáról. Mogyoródról és azt szülei emlékének ajánlotta. Azoknak a parasztoknak, akik már régen abban a homokban porladnak, amelyikből nyolc hold volt az övék, amíg éltek és munkáltak. Farkas György Mogyoródi évszázadok című helytörténeti tanulmánya, amelyik az aszódi Petőfi múzeum 10. füzeteként látott napvilágot, olyan ember alkotása tehát, aki belül élt a község karámján, a mi századunk paraszti világának sorsfordulóit a családban szenvedte el. Ugyanakkor ki is vált belőle, ahogy apja summázta: cingár legény nem parasztnak való! Be is jutott az egykori Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol nyolc félévet végzett fél tandíjon, amit instruktorkodással kellett megkeresnie. Mindaz a társadalmi feszültség, ami összegyűlt a 20-as, 30-as évek kisparaszti világában — a nyolc holdra négy örökös volt — már korán érzékennyé tette a társadalmi bajok és fájdalmak iránt. Pa- rasztifjak számára olvasókört szervezett, ami 1928—1934 között jól is működött Mogyoródon. A kiindulás, a kivezető út elején láthatóan a tudás megszerzésének a vágya állt, ami olvasással érhető el. A társadalmi rend belső szociális feszültségei a 30-as évek végén már olyan méretűek voltak, hogy az egyházak is kénytelenek a társadalmi bajok elhárításának bizonyos programját meghirdetni. Ennek jegyében indul a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek. Országos Testületé, a KÁLÓT mozgalma, amely célul tűzte a többj között — a földreformot is. A KÁLÓT az agrárifjúság nevelése és kulturális színvonalának emelése érdekében 1940 őszén megnyitotta első népfőiskoláját Érden, amelynek igazgatását Farkas György látta el 1942-től 1946-ig. A Pest megyei Levéltár felkérésére néhány éve írta meg a népfőiskola történetét mint a legilletékesebbek egyike. Kézirata azóta a kutatók rendelkezésére áll a levéltárban, forgatják is, az utóbbi időben tovább növekedett az érdeklődés nemcsak a szűkebb értelemben vett baloldali mozgalmak története. de általában minden szociális indíttatású megmozdulás iránt is. Maga Dobi István is háromhetes tanfolyamon vett részt Érden és 1944 őszén a népfőiskolában húzódott meg illegálisan, természetesen a vezetőség tudtával. A mogyoródi cingár. parasztnak nem való legény pályája a felszabadulás után az országgyűlési képviselőségig ívelt. A parlament négy jegyzője közül ő volt az egyik 1947-től 1949-ig. Azután válságos időszak következett: volt napszámos, famunkás, kültelki kézbesítő, ahonnan kitetette egy falusi nagyság, azért, hogy ne legyen alkalma levéltitkokat az ellenség kezére játszani. Az Ikarus gyár saját harmincöt sertését gondozta ezután váltókanászként, öt apró gyermeke volt ekkor. Aztán kovács lett, utcaseprő, anyagmozgató, elektromos targoncavezető. Végül — barátai, ismerősei közbenjárására — Dobi István segítségével került tudásához méltó munkakörbe az Értékesítési Osztályon. Eközben hű maradt önmagához. a családhoz, a tájhoz és történelemhez, amelyik formálta és olyanná tette, hogy képes volt keserű humorra! védekezni is. A Mogyoródról írt könyve után most a múlt századi paraszti kéziratokkal foglalkozik, azt kutatja, hogy a jobbágyfelszabadítás után. hogyan alakult a mogyoródi nép élete. H. L. — Eléggé rugalmasak voltunk — mondja a főépítésvezető —, mert a körülmények erre. kényszerítettek bennünket. Ha az egyik helyen nem lehetett dolgozni, akkor másutt álltunk neki. Nem siránkoztunk az akadályokon, hanem azt kerestük, hogyan lehet dolgozni. Szervezési tapasztalatainkat egyébként most hasznosíthatjuk, további 318 ágyas pavilonnal bővül a kórház. Ezzel még gyorsabban kell végeznünk, a határidő 1980 vége. Határidőre De ne csak a gödöllőieket kérdezzük meg. A Pest megyei Beruházási Vállalatnál is érdeklődtünk, ahol elmondták, hogy a víztároló medencével elég sok probléma volt, és a locsolóhálózat hiánypótlása munkaterületi akadályok miatt még most is húzódik. De a munka nagyságához képest ezek apróságok. A KKMV zömmel tartotta a részhatáridőket, s az öt évről háromra rövidített határidőre elkészült a munkákkal a főépítésvezetőség. E. S. OLVASÓINK FÓRUMA Iszaposodé áteresz A Gödöllő és Vidékében gyakran olvasok közéleti gondokról. Feltételezem, hogy ezek megjelentetése után az illetékesek érdemben intézkednek. Ebből kiindulva írom meg községünk, Iklad egyik igen régóta húzódó problémáját, pontosabban a Sárköznek nevezett rész vízelvezetését. Tavaly a helyi népfrontbizottság és a tanácstagok közreműködésének eredményeként jelentős társadalmi munkát végeztek a lakosok azért, hogy a csapadékvíz elvezetése megnyugtatóan rendeződjön. Miután a Sárköz szilárd burkolatú útját teljes egészében társadalmi munkában készítettük el, úgy gondoltuk, joggal tartunk igényt az el- vezetőre. Nemcsak megígérték el is készült, de alig-alig felel meg a céljának. Az átereszt ugyanis olyan mélyre fektették, hogy a doipb. ról lezúduló esővíz nagyon hamar eliszaposítja. Ezt az illetékesek is tudják, s azzal vigasztaltak, hogy az árkot any nyira mélyítik, hogy az elve zető rendeltetésének megfelelően funkcionáljon. Azt mondták. hogy a Szabadság út 49 előtti átkelési szakaszig az őszi-téli esőzések beállítása előtt elkészülnek a munkával. Hát az ősz az már nemcsak közeleg, de a mélyítés még vál rat magára. Vajon meddig? Ecker József Iklad, Szabadság út 35 SZANDÁLVÁSÁR DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKSZANDÁLOK 30-40%-0S ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓKA szeptember 2-tól 22-ig. GÖDÖLLŐ! OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁBAN Gödöllő, Szabadság tér 7., valamint KISTARCSAI CIPÖBOLTJÁBAN Kistarcsa, Thököly u. 2.
